Fejezet

 1 5 |   kétnegyed tizenegykor sem alszik még e hazában.~Hogy Viola
 2 16|    némiképp megnyugodott.~- Alszik - szólt Erzsébet, midõn
 3 16| mellett olvasott -, szegény alszik. Oh, istenem! ha Jónás ily
 4 20|   az egész idõ alatt mélyen alszik, s mi azon meggyõzõdéssel
 5 20|      lehete látni, hogy nem alszik. A gulyás, ki ezt nehányszor
 6 21|    bundával takarva láttam. Alszik.~- Alszik! - szóla Violáné,
 7 21|   takarva láttam. Alszik.~- Alszik! - szóla Violáné, megfogva
 8 21|     az emberek látják, hogy alszik? nem hiszi senki, hogy csak
 9 21|   hogy kemény földön jobban alszik, mint õk ágyaikban; nekik
10 24|    csakugyan mindkét õr már alszik, azonnal a magtárhoz sietett,
11 25|   este visszajött, s ha nem alszik, mindent meghall. - Mire
12 33|   csinál pajtásod?~- Megint alszik - válaszolt a gyermek.~-
13 35|    ha észrevevé, hogy anyja alszik, néha órákig térden állva