Fejezet

 1 2 |      mindig azt hittük, sokat beszél, csak most tudjuk, mi nagy
 2 8 | asszonyok közt párviadalairól beszél, a szegény, ki másodkézbõl
 3 9 |       mellett áll s szüntelen beszél, vagy legalább idõrõl idõre
 4 10|   öregnek, ki azonban rég nem beszél többé, igaza volt. Fõképp
 5 16|     minden gyermek csak arról beszél! De ha majd a végítélet
 6 22|     csak meggyõzõdése szerint beszél. Õ nem érdemel büntetést,
 7 22|    vagy törvényszék ellen így beszél, az infámis, benn áll a
 8 22|     meg apját. Nem tudja, mit beszél, szegény parasztgyerek,
 9 22|     halált, oh, Viola sokszor beszél ilyeket. Ne higgyenek neki,
10 24|    magát, gondolja meg, kivel beszél s hol szól. A hely szentségét
11 31|     szóljon, fogadok, mihelyt beszél, minden tisztába jõ, úgyis
12 36|      csudálatos megmentésérõl beszél, ellent ne mondjon. Neki