Fejezet

 1 2 |            más pályát, mint melyen önmagát oly boldognak érzé? S miután
 2 2 |         világon nem volt annál; ki önmagát minden gonosz kérlelhetlen
 3 8 | elkerülésére mindenki közönségesen önmagát választja azon határpontnak,
 4 8 |       akarna látszani, mint aminek önmagát érzi, azon iparkodás által,
 5 9 |        másodszor, hogy átalán véve önmagát megalázni második természetévé
 6 17|           ne becstelenítse nemét s önmagát azáltal, hogy becsületes
 7 27|            nem tehet anélkül, hogy önmagát meg ne rontsa. „De végre,
 8 30|        százszor elátkozá belsõképp önmagát, hogy a fokost nem dobta
 9 34|           állását bámulja, de hogy önmagát emeltebbnek érezhesse; nem
10 34|    Százszor mondá, miként megvetné önmagát, ha legjobb barátja iránt
11 38|          legszívesebben csalja meg önmagát, inkább gyanításokban kerese