Fejezet

1 6 |      Gondolod - szóla örömében, szenvedélyesen megcsókolva nõvére kezét
2 6 |    türelem, s meglátod õt.~Ákos szenvedélyesen keblére voná a szólót, s
3 8 |    lassankint fölvidulva, végre szenvedélyesen szorítá karjai közé barátját,
4 27| székérõl, az ajtó felé mutatva, szenvedélyesen kiálta, hogy hagyja el házát
5 31|          szóla közbe Tengelyiné szenvedélyesen -, még hála istennek, nem
6 37|      Zsidó - mondá az alispánné szenvedélyesen -, ha nem teszed...~- Fenyegetõddzél
7 38|      javát? - szólt, a beszélõt szenvedélyesen félbeszakasztva Viola -
8 38|   lelkére. Nem, nem! - folytatá szenvedélyesen - ezt nem tûrhetem tovább;