Fejezet
1 1 | itt-ott egy magános tanya, hol bozontos kuvaszok ugatva
2 1 | s kivévén azon eseteket, hol mértéktelen sarkantyúzások
3 1 | folyó partja mellett, ott, hol az nagy S‑sé kanyarodik,
4 1 | rónaként terjede körülöttök, hol a szem akadályt nem talált,
5 1 | élet azon szakához értek, hol bármi rossz legyen a sorstól
6 1 | elválasztják, s némely helyen, hol a mûvelõdés még továbbra
7 1 | beszéltünk. De vannak esetek, hol a természet adta nemesség
8 1 | ültek egymás mellett.~- Hol járnak gondolatid, barátom?~-
9 1 | föld legmélyebb gyomráig, hol rejtett erekben ágazik el
10 1 | ujjával nyugot felé mutatva, hol a távolban több lovas vágtatva
11 1 | nagy küszködõ világon ugyan hol találsz egyenlõ harcokat?
12 1 | vér lakja. Vannak napok, hol errõl megfelejtkezhetünk,
13 1 | jöhetne. Igaz, voltak esetek, hol egyes uralkodók ez elõítéletben
14 1 | midõn a Gyilkos-csárdából, hol kissé megpihentünk s falatoztunk,
15 2 | 2.~Ott, hol a Kárpátok hegysora lejjebb
16 2 | ismerkedtünk meg. Ez a hely, hol szent munkásságában folyt
17 2 | szeretni; az idegen árvának hol jutna egy kis szeretet e
18 2 | anyátlanul állni e világon; hol a szív mindig szerelmet
19 2 | keblen kívül nincs hely, hol azt biztosan találhatná.
20 2 | találhatná. A gyermeki kebelben, hol annyi öröm megfér, nagy
21 2 | midõn tekintetét az égtõl, hol éltének szerelme vára reá,
22 2 | anyáknál, vagy oly házakban, hol jó ebédek adatnak - egész
23 2 | Jónás azon korban vala még, hol e gyönyört egész tisztaságában
24 2 | azért, mert azon helyrõl, hol õk állnak, út nem vezet
25 2 | bátorság mindig s mindenütt, hol igaztalanság ellen szóval
26 2 | szoktak. Az oskolában azonban, hol minden férfinak nyilvános
27 2 | kertének gyümölcsfái alatt, hol egykor gyermekének játékait
28 2 | azon boldog korban állt, hol minden fájdalom váratlanul
29 2 | egyszerû kõ jelöli a helyet, hol a legnemesb szívek egyike
30 2 | legalább azon hely után, hol született vagy ifjúságát
31 2 | ezen áldott Colchisa felé, hol mogorva arcú német professzorok
32 2 | azon helyek egyikén áll, hol az igazság sújtókarja pihenni
33 2 | Magyarország alkotmányos ország, hol csak a többség határoz,
34 2 | után lefordítá e beszédet. Hol a beszédben szegények említtettek, „
35 2 | nemesemberek” tétettek. Hol a büntetõ perek hosszúsága-
36 2 | még meg sem halhattak. Hol Jónás szívrehatólag festé
37 2 | Jónás azon korban volt, hol könnyebben semmire nem határozzuk
38 2 | is egymást, azon napok, hol a heidelbergi egyetemben
39 2 | gondoskodnia, ha e szép világon, hol még a liliomoknak is csak
40 2 | azaz azoknak egyike volt, hol a nevelõ szép fizetés s
41 2 | héten kiment Tiszarétre, hol õt történetünk kezdetén,
42 2 | lelkész Tiszaréten töltött, hol hõsünknél pár évvel elõbb
43 2 | piros felleg jelölé a helyt, hol az eltûnt, midõn a barátok
44 3 | imádságát. Maga a korcsma, hol máskor vígan folyt a tánc,
45 3 | efelett még erdõben járunk, hol nappal is minden homályosabb,
46 3 | vasládában az ajtó mellett, hol a jegyzõ a maga s a község
47 3 | Tengelyinél a falu házában, hol annyi ember jár s kél, hol
48 3 | hol annyi ember jár s kél, hol éjjel õr áll, kételkedem.~-
49 3 | mindig arra szögezve szemeit, hol a zaj eltûnt -, fejemet
50 3 | három sûrû helyet tudok, hol még nem voltunk, talán ott
51 4 | csapásaitól e csendes lakot, hol e család önalkotott boldogsága
52 4 | kamara ajtajához vezetett, hol a beteg fekvék. Kértem,
53 5 | nekem még dolgom van itt.~- Hol? - kérdé Peti, bundájánál
54 5 | két cimbora Tiszarét felé, hol azalatt a zsiványok elfogására
55 5 | s a külsõ csárdán kívül, hol - mint olvasóim tudják -
56 5 | a zsidó házára mutatva, hol az egyik oszlop megül egy
57 5 | hogy oly hazát keressenek, hol a nap késõbb kél, s tovább
58 5 | körül, mintha nem tudná, hol van. Egyszerre a kisfiú
59 5 | Visszavonulva az ablaktól, hol fia által megismertetett,
60 5 | kémleltetnek. A rés mellett, hol elõbb bejött, valaki állt.
61 5 | eljutott menedékhelyére.~- Hol van, hol? - harsogá Nyúzó
62 5 | menedékhelyére.~- Hol van, hol? - harsogá Nyúzó a kerítés
63 5 | miszerint oly hazában él, hol az, hogy valami törvényben
64 5 | éppen nem elegendõ ok, s hol a nemesi kiváltság, valamint
65 5 | Erzsébet ágyába vonult, hol hamar elaludva, sem arról,
66 5 | anyját kíséré szobájába, hol ez, fáradtan annyi fölindulás
67 6 | családoké inkább közgyûléseken, hol a linzi s bécsi békekötés
68 6 | vázaikkal a még zöldellõ mezõt, hol a magas georginák s szerény
69 6 | testvére kezét fogva -, hol egy részrõl minden nemes
70 7 | megjegyzéssel kezdem; nálunk, hol e nehány szócskával: „nemesember
71 7 | után - a pataki kollégium, hol társai közt mindig az utósó,
72 7 | az utósó, s az agarászat, hol mindig az elsõ volt, oly
73 7 | elõttünk. Vannak társaságok, hol két barátot nem találunk;
74 7 | barátot nem találunk; olyan, hol pár egymást becsületesen
75 7 | gyógyszertárakban azon láda külsején, hol a méreg tartatik, úgyis
76 7 | nézve is. Azon hadsereg, hol csak egy vezér és csupa
77 7 | így van az egész világon, hol, bármit beszéljenek, a legnagyobb
78 7 | igaz, kétszer az nálunk, hol ötvenkét megye mindannyi
79 7 | át a játszi gyermekkort, hol a szív ártatlanságának magasztos
80 7 | szónok mindazon helyeknél, hol a polgárokról, vagy erényekrõl,
81 7 | éljenek közt a házba tolult, hol õket most egy ideig magokra
82 8 | unalomból, mindig füstöl, hol a kuvaszokon kívül, melyek
83 8 | gazdasszony által; s ha e házban, hol közelítésénél minden kutya
84 8 | ismeré a világot is; Pest, hol oskoláit végezé, s életének
85 8 | megyeház teremében öszvegyûlt - hol minden táncmulatságok hihetõképp
86 8 | megyek, elmegyek oly helyre, hol senki sem ösmer, hol angyali
87 8 | helyre, hol senki sem ösmer, hol angyali testvérednek alkalmatlankodni
88 8 | alkalmatlankodni nem fogok soha, hol...~Ákos ismét félbeszakasztá,
89 8 | tisztújítások alkalmával, hol a sorson s végzetünkön kívül
90 9 | helyek szoktak választatni, hol minden szék múlt vagy jövõ
91 9 | alig ismernénk azon helyre, hol pár órával ezelõtt annyi
92 9 | ablakokban s pamlag mellett, hol az alispánné ült, az egész
93 9 | fõképp tisztújításoknál, hol a vallás - mint tudjuk -
94 9 | hiányzott, az asztalhoz hívá, hol a konferenciának kezdõdni
95 9 | szívesen eljárnak üléseinkbe, hol hazai dolgainkra kissé más
96 9 | több esetek adatnak elõ, hol az úgynevezett subversiv
97 9 | vagy hat esetet kivéve, hol egyesek rossznéven vevék,
98 9 | esetek sokkal számosabbak, hol nemes társaink e vétekre
99 9 | nézve szenvedõleg, mint hol azok cselekvõleg lépnek
100 9 | így okoskodott Sáskay -, hol szabad választások léteznek,
101 10| érzenének egymáshoz. Falun, hol vetélkedésnek helye nincs,
102 10| kockáztatná; õ nem számol, s hol becsületrõl van szó, személyes
103 10| a jegyzõ csendes házát, hol Erzsébet mindent vacsorához
104 11| miting-félét kellene tartani, hol az emberek öszvejõnek s
105 11| meeting csak tanácskozás, hol az emberek nagy petíciókat
106 11| adnunk. Te beszédet tartanál, hol a párt politikai elveit
107 11| bámulhatjuk-e ezt? Magyarországban, hol kivévén a telkes gazdákat,
108 11| kényszerítve eladták magukat; s hol e szabad nemzet, kivévén
109 11| sokszor ideje sem marad; hol a polgári, mint a büntetõ
110 11| várhat pere eldöntésére, hol az erõszakos elfoglalások
111 11| valaki ellen botot nem emelt, hol a büntetõ perben sokkal
112 11| külön a plebejusok számára; hol a szentírás szavai szerint,
113 11| egyszerre sok vendég jõ. Nálunk, hol minden látogató a háziúr
114 11| felzavartatott.~A közép szobában, hol a játszó asztalok álltak
115 11| által.~- Helyes, helyes! hol van kardom? - kiált Sóskuty,
116 11| szoba szögletéhez futva, hol a társaság fegyvertára állt,
117 11| kalapom, se palástom.~- Hol van a kalap, hol a palást?
118 11| palástom.~- Hol van a kalap, hol a palást? Õexcellenciája
119 11| lennének e világon ellenségei? hol az esperest vörös övétõl
120 11| körébe, dicsõ férfiú! s hol eddig annyi kebel vágyódva
121 12| letelepedése helyéül, s hol dús mezõt s friss forrást
122 12| nõttek; a szederfa-iskolát, hol József császár korából megmaradt
123 12| kardosan várják a pillanatot, hol legmélyebben tisztelt fõispánuknak
124 12| engedjen soha. Századunkban, hol minden, mi magasabban áll,
125 12| Kegyelmes uram, az ország, hol boldog nép lakik, nem ilyen.~-
126 12| átlátá, hogy oly országban, hol a nép a törvények által
127 12| életben a politika terén is, hol ideáljait talán senki sem
128 12| senki sem érte utol, de hol a haladásnak még lehetõsége
129 12| zsiványbandától Rómáig; hol emberek valami cél körül
130 13| csak az egyes tanyákon - hol a kortesek, hogy külsõ befolyástól
131 13| jószágán üttetett fel, s hol most jó ismerõseinket, kiket
132 13| alföldünkön százat láthatunk, hol, ha saját számunkra nem
133 13| nem mindig hiányzik, s hol az, ki valamit magával hozott,
134 13| csendes lõn a szobában, hol a mécs erõsebben lobogva
135 13| künn a mezõn találjuk õt, hol szokása szerint fütyörészve,
136 14| láthatár azon része fölött, hol eltûnt: úgy hagyjátok ti
137 14| nem képes. Neki a vidék, hol gyermeksége elsõ napjaitól
138 14| vétke nélkül számûzetett, de hol egypár óra a távollét minden
139 14| Erzsébet, midõn a szobából, hol Vilmával pár percig beszélgetett,
140 14| valaki ugyanazon oldalról, hol a kopogás elhangzott, a
141 14| lábaim, de ha kend nem tudja, hol van, tüstént tovább futok.~-
142 14| ismer, s vajon hány van, hol való szerelmet, hol boldogságot
143 14| van, hol való szerelmet, hol boldogságot talál? Kinek
144 14| anyai birtokába vezetendi, hol mostohájával érintkezésbe
145 14| kényelmesek. Ott fogunk élni. Hol te vagy, ott paradicsom
146 14| csend leve, a kertek mögül, hol tartózkodtak, a jegyzõ házához
147 14| ablakok - az egy szoba, hol világ vala, fatáblákkal
148 14| szoba ajtajáig lopódzott, hol most közte s a tolvaj közt
149 15| a küzdelem nagy helyére, hol kova s acél nélkül sok nemes
150 15| legszebb szikrái csiholtatnak; hol, mint a világ, úgy a tiszti
151 15| nagy káoszból teremtetik; hol annyi táblabíróarc nemcsak
152 15| értekezést írok; s ámbár nálunk, hol a politikai irodalom a költészet
153 15| kitolongtak; s az udvar, hol a fõispánon kívül csak nehány
154 15| de tisztújításainknál, hol e tudományt Bentham híres
155 15| megtanulni nem lehet, s hol az, ki magát e részben kimívelni
156 15| azon kapunál keresendõ, hol õnagysága küldöttségének
157 15| Ha most a kapu alá lép, hol Sóskuty küldöttségével helyet
158 15| tiltassék el.~Az udvarból, hol mindazok, kik szavazatukat
159 15| hány hasonló eset van ott, hol a fõügyészek nem vigyáznak,
160 16| voltam, s õ négy ökrével, ott hol én dolgoztam, megállt, kévéimet
161 16| közt kirántva a szobából, hol magamon kívül feküdtem,
162 16| mely a szobában uralkodott. Hol halott fekszik, szótlanul
163 16| Ládámat? A kulcsok? hol vannak kulcsaim?~- Hihetõképp
164 16| ha hely volna a világon, hol asszony jó hírét visszanyerheti!~
165 17| borogatással takargatja. A szoba, hol a barátokat találjuk, tág
166 17| ideig a kertbe kinézett, hol a fonnyadt lomb, mely még
167 17| is a múlt jobb idõkrõl, hol a kastélyban még nem nagyságos,
168 17| elregélt.~Nagy korban születve, hol minden országnak léte mintegy
169 17| újra kérdésbe vétetett, hol százados állapotok egy ütközet
170 17| vállala magára, s urát, hol csak lehetett, szemmel tartá,
171 17| lelkésznél megkísértetett, hol szintén csak irományok kerestettek,
172 17| ha a kis város borbélya, hol Sererék éltek, kinek épp
173 17| nejével a megyébe jött, hol az elsõ férjétõl reámaradt
174 17| helyére neveztetett ki, hol õt e napig találjuk, s hol
175 17| hol õt e napig találjuk, s hol az egész világ által doktor
176 17| meggyógyul - mondá a huszár -, s hol feldserre nincs szükség.~
177 17| leány, s ti, fiatal emberek, hol van egy, ki ily alkalommal
178 18| magánosan haladott Kislak felé, hol a gulyásnál Violáról valamit
179 18| Igen - felelt Violáné.~- És hol?~Violáné elbeszélé egész
180 18| szokott rejtekéhez utasítsa, hol, míg a rablás által okozott
181 18| vissza, hogy mondjam meg, hol van Viola; az istenre kért
182 19| Spártára emlékeztetett, hol, tudjuk, a heloták száma
183 19| miért tartatik hazánk, hol ily szomjúságra annyi alkalom
184 19| jólesett, fõképp korunkban, hol Pestet utánozva, faluhelyeken
185 19| kupakja. Kényelmes hely az, hol az ember magát kényelmesen
186 19| magát kényelmesen érezheti, hol magát zseníroznia nem kell -
187 19| ablakok egyikéhez vezeté, hol vele sokáig halkan beszélt,
188 20| lehetnénk tanúi. A rónán, hol õszkor, fõképp miután az
189 20| jött. S így mentek tovább, hol az árvíz a gyepet el nem
190 20| Nem az a nagy fa-e ez, hol minap voltunk? - szólt a
191 20| a túlsó partra mutatva, hol a ködbõl az erdõ sötét,
192 20| ezer lépésnyire a helytõl, hol neje feléje terjeszti vágyó
193 20| idõ még talán távol van, hol a mûveltség kiterjesztve
194 20| Az erdõn át azon oldalon, hol a kunyhó állt, nem vezetett
195 20| jõnek ennyire, ha tudnák, hol vagyunk, elkerülnének inkább.~-
196 20| világot teremtésétõl e napig, hol ötször csaholt tüzet egymás
197 20| mellett.~- Hát semmirevalók! hol van a zsivány? - kiálta
198 20| erõlködésével nem segíthetett - hol van Viola? hogy merészeltetek
199 20| Amit én parancsolok!... hol van a gazember?~- Igazsága
200 20| megy.~- De hát a parasztok hol vannak?~- Akiket nem lõttek
201 20| hátulsó részéhez lopódzott, hol nyílás, melyen lövéstõl
202 20| a helyre akarja vezetni, hol apjok fekszik eltemetve,
203 21| a helyet fogjuk ismerni, hol pihen, s eljöhetek gyermekeimmel
204 21| Kislakra fog vezettetni, hol a statárium összeül, s hogy
205 22| érdemeljük, s alig ismerek hazát, hol a megtiszteltetésnek annyi,
206 22| Mutasson nekem valaki országot, hol a népszerûség kevesebbe
207 22| világon alig találunk helyet, hol az egyes polgár annyi kitüntetésre,
208 22| tagosítás s úrbéri rendezéseket, hol az adózó nép védelmével
209 22| kis fontosságú az, hogy hol valamely tárgyról egyenlõ
210 22| egynek vezérletét követi, míg hol a dolognak eldöntése csak
211 22| folyamodik, s így épp ott, hol legtöbb egyezséget várhatnánk,
212 22| ki elv- s megszokásból, hol asszonynak valami szépet
213 22| melyhez oly közel volt, s hol kétségen kívül dolga lehetett,
214 22| ártana vasra veretni.~- De hol marad akkor a két jólelkû
215 22| Száz eset van a világon, hol az, ki valamely gonosztettet
216 22| meg fogok jelenni, ott, hol minden tudva van, én irgalmas
217 22| égõ kunyhóból kijöttem, hol Rácz agyonlõtte magát, s
218 22| becsület, noha más országokban, hol a „becsület” szó udvariasság
219 22| Tiszaréten üldöztetett, hol tartózkodott? - kérdezé
220 22| kívánja, hogy siessünk.~- Hol egy ember élete forog kérdésben,
221 22| skandalum nem történt volna -, hol a rab a statárium által
222 22| alkalmat - azaz olyant, hol függetlensége senkit sem
223 22| keresek én az emberek között, hol csak megvetés vagy könyörület
224 22| alkalmat látott maga elõtt, hol valakinek használhat s egyszersmind
225 22| véve is, de kettõsen az, hol a vissza nem vehetõ ítélet
226 22| mindazon formákat, melyek ott, hol sokkal kisebb büntetésekrõl
227 22| fogják látni. Oly országban, hol az, vajon szólhatunk-e?
228 22| öt táblabíróhoz mérve? s hol találni szavakat azon indulat
229 22| kiáltatott mindenfelõl.~- Hol az ítéletre minden szavazatoknak
230 22| vitatkozás alatt a szobában, hol a törvényszék tartatott,
231 22| nyugodtan álla férje mellett, hol neki az õrök könyörületbõl
232 22| csend, mely a szobában, hol a bírák együtt ültek, mióta
233 23| mondá -, az nem lehet, hogy hol apám jelen van, ily dolgok
234 23| tiszttartólak felé indult, hol Peti jöve elébe.~Az ebéd,
235 23| oly helyre tudom tenni, hol semmi ablak nincs.~- Igen,
236 23| tekintetet vetve az asztal felé, hol a tarokk-kártyák feküdtek,
237 23| az történik. Oly eset, hol a rabnak élete csak egy
238 24| gondolja meg, kivel beszél s hol szól. A hely szentségét
239 24| elébe megy. A pillanattól, hol a sz.-vilmosi erdõben megfogatott,
240 24| könnyen válik meg életétõl, hol napibére vajmi sokszor nem
241 24| huszár a szobába lépve, hol Violáné gyermekeivel ült,
242 24| harmadik vármegyébe készült, hol neki bátyja ajánlatára,
243 24| felkacagva. - Ugyebár, hát hol most a bátorság, Viola?...
244 24| azonnal a magtárhoz sietett, hol Peti s Kálmán a legnagyobb
245 24| A közelgõ a házból jött, hol a törvényszéki tagok aludtak,
246 25| napjainkban érezzük e kínokat, hol személyes befolyásunkat
247 25| akadályozhassa... s Ákos mit tegyen, hol engedni, sõt hol ígéretének
248 25| tegyen, hol engedni, sõt hol ígéretének teljesítését
249 25| mind kezembe kerültek.~- Hol vannak? - mondá a másik
250 25| megakadályoztathatná? Vannak pillanatok, hol eszünket, mely által helyzetünk
251 25| apádnak, az idõ el fog jõni, hol a kitüntetés utáni vágy
252 25| támadni lelkedben is; napok, hol lelkedet a gondolat, miként
253 25| keservvel fogja tölteni, hol kortársaidat látva, kik
254 25| az út, hogy ott kezdhesd, hol mások végzik? Három év múlva
255 25| tekintett -, hát elfelejted, hol élsz? Nem tudod, hogy e
256 25| fájdalmat ne okozzak; most, hol becsületem, hol Vilmának
257 25| okozzak; most, hol becsületem, hol Vilmának jövõje forog kérdésben,
258 26| ha örök árnyékba állítod, hol a nap meleg érintése nem
259 26| hosszú küzdésnél egyéb, hol érzelmeimet mindig oly céloknak
260 26| oly helyre emelkedhettem, hol magamat jól fogom érezni...
261 26| ígéretemet is teljesíteni? Hol vannak tanúi, hol a bíró,
262 26| teljesíteni? Hol vannak tanúi, hol a bíró, ki engem reá szoríthatna?
263 26| hittem volna soha, e háztól, hol annyi kenyeret ettem, így
264 26| bundáját, s a kertbe lopódzott, hol sebes léptekkel tovább haladva,
265 27| cselédházban említtetett, hol, mióta az úrfi s öreg huszárja
266 27| asszonyom, csak tudnám, hol vannak az irományok, nem
267 27| találtam.~- Hát nem tudja, hol vannak? - kérdé Tengelyiné
268 27| az úzus. Újabb idõben, hol mindennek magyar nevet csinálnak,
269 27| nem fejezi ki, miután ott, hol törvény van, az úzusra szükség
270 27| kételkedni merne. Tudok esetet, hol valaki nemességi perbe keveredve
271 27| senkit!... Hisz voltak idõk, hol maga is, nem mondom éppen
272 28| idõbõl tudom, hogy ott, hol valami rablás vagy gyilkosság
273 28| valamennyien a szobából kimentek, hol a véres halott a sötétben
274 30| legigazságosabb csere a világon, hol ritka ad mást, mint ócska
275 30| Valamint azon országokban, hol arany s ezüst a földben
276 30| lett volna, s reggelig, hol a társaság együtt maradt,
277 30| balgatagságán, kik Magyarországban, hol a legjobb bor s pálinka
278 30| Veres haja, mely a pincében, hol az egész éjt tölté, megnedvesedett,
279 30| Katalin elmondott mindent, hol szolgált elõbb, miként jött
280 30| fognak: csak azt gondolom, hol gyilkosságról van szó, ily
281 30| vallatás színhelyére siettek, hol egy ideig mindenki, a háziurat
282 30| felmegyek. Én legjobban tudom, hol szokta tartani írásait,
283 30| Fájdalom, igenis sok példa van, hol ily alávaló teremtések éppen
284 30| helyre tétetett vissza, hol azt, midõn elõször beléptek,
285 30| megfordítva oly esetekben, hol a vádlott elõkelõ volt -
286 30| szegényebbet oly országban, hol, mint nálunk, személyes
287 30| megelégedés látszott -, hol van?~- Hát kérem - válaszolt
288 30| szemlátomást ott feküdt.~- De hol van? - kérdé ismét Nyúzó
289 31| oly körülmények között, hol nem arról, hogy bírájának,
290 31| okoskodás más esetben állna ott, hol halálos büntetésrõl van
291 31| vagy oly körülményekben él, hol az igazság kimondására erõt
292 31| nem fognak-e jõni idõk, hol fiad áldani fogja végzetét,
293 31| esetrõl beszéltek az emberek, hol az elrablott marha a tulajdonosok
294 31| Tengelyi komolyan -, volt idõ, hol a számolás ezen nemével
295 32| vigasztaló szavakat találjon, hol semmit, mihez reményei horgonyát
296 32| többször tudósítást kapjak. De hol van Ákos?~Erzsébet mondá,
297 32| képe ez sok közállománynak, hol, kik a boldog középnél magasabban
298 32| e lábak elfagytak, fenn, hol egy szobában nyolcvan rab
299 32| használ - kivéve a tömlöcöt, hol a nem nemest is eltûri ‑,
300 32| kívül a legillendõbb hely, hol az alispán nagy ebédjeit
301 32| tarthatja... Ez azon hely, hol a rendnek hiányát, melyet
302 32| által; de a jelen eset, hol az alispán, mint Kenyházytól
303 32| valaki Amerikáról beszélte, hol az a tömlöcrendszerhez tartozik.
304 32| végre oda jutunk mi is, hol Anglia áll. A solitary confinement
305 32| oly tömlöcbe kell zárni, hol kevesen vannak.~- Numero
306 32| követé Karvalyt a folyosóra, hol Tengelyi, padon ülve, nyugodtan
307 32| mert azon ponthoz értem, hol egy szenvedéssel több vagy
308 32| Visszasietett a kocsmába, hol lovát hagyta, s anélkül,
309 33| hogy a pásti rablásnál, hol három embert megöltek, én
310 33| végén függesztetvén fel, hol Tengelyi börtöne állt, az
311 33| a helynek elhagyottsága, hol félig rothadt szalmán s
312 33| Voltam én tömlöcben, hol egész boldogság volt lenni.
313 34| emberi életben pillanatok, hol az, ki munkássága céljául
314 34| után fárad, van egy pont, hol az, ki rajta halad, midõn
315 34| gyengesége, s mi azt, hol az nem észhiányból ered,
316 34| elfoglalva, magát e helyen, hol õt hódolók fogták körül,
317 34| s Bántornyi Tiszarétre, hol elõbb sok víg órát töltöttek,
318 34| kockáztasd?~Volt egy idõ, hol Tengelyit barátodnak nevezted;
319 34| De ifjúságunk napjaiban, hol magunk elõtt, mit szívünk
320 34| tehetett, s Göttingában, hol akkor éppen egyetemi éveimet
321 34| együtt tölténk - a napokra, hol közöttünk titok nem vala,
322 34| közöttünk titok nem vala, hol az, hogy én tõled valamit
323 34| magamat e lépésre határozám, hol az, mit tenni akartam, áldozatnak
324 34| megígérted ezt; az idõ eljött, hol téged ez ígéretre emlékeztetlek.~
325 34| életeddel összehasonlítod, hol lelkedet nagyravágyás ragadta
326 34| pillanatok egyikéhez jutott õ, hol a szív, tovább nem viselhetve
327 34| önmagadat, ha java kívánja; de hol egy embernek élete forog
328 34| bizonyosan jõni fognak, hol Ákos- s Vilmának szeretete
329 35| 35~Azon ponthoz értem, hol elhagyva elõadásom eddigi
330 35| meg. Ebédekrõl szólhatnék, hol, ha a közmondás: in vino
331 35| férfiakban is gazdag - s hol olvasóimat annyira jó társaságba
332 35| társaságoknál mulathatnék, hol azon franciák, kik a nyilvános
333 35| inkább, mint én. Voltak idõk, hol szerettem is, s ez érzemény -
334 35| Schiller Toggenburgjában leírt, hol a lovag ott ül zárdája elõtt,
335 35| újabb arisztokráciánknál is, hol senki nem tudja: a tõzsérnek
336 35| tõzsérnek apja vagy nagyapja hol szerezte az elsõ forintot,
337 35| kell küzdenie. Az önzõ, ki, hol érdeke vagy csak szeszélye
338 35| Van egy kor életünkben, hol mindenikünk megunva a bizonytalan
339 35| mellyel minden alkalommal, hol valakit elnyomatni látott,
340 35| tágasabb körbe valók, mint hol õket találjuk - s nincs
341 35| fogságát. Voltak pillanatok, hol e szerfölötti buzgalom Tengelyinek
342 35| azok bizonyosan tudják, hol van.~- Liptáknét kérdeztük;
343 35| huszár -, legjobb barátját, hol akasztófáról van a szó,
344 35| bizonyosan számtalan esetek, hol egy vagy másvalaki nem válik
345 36| tömlöcök téli hónapokban, hol mindenki melegebb lakást
346 36| követnek, hogy oda vezessem, hol Ákost és Vilmát, mint boldog
347 36| kétségen kívül egy fejezet, hol, mint az angol lordok, színmûvekben
348 36| füstjét, s végre nincs nap, hol nem gyújtatnék meg újra.
349 36| magát gyógyíttatni, míg ott, hol az érvágás elhagyatott,
350 36| próbaköve minden orvosnak. Hol a nyavalya az orvost, ki
351 36| száz halállal fenyegeti, hol kötelességét teljesítve,
352 36| nem ismeri: ez a pillanat, hol az orvos azon nagyszerû
353 36| s mindenik ott maradt, hol a betegségtõl eléretett.
354 36| meg. A felsõ tömlöcökbõl, hol harminc, sõt nyolcvan rab
355 36| hullát vittek ki. Lenn, hol a mirigy még gyilkolóbbnak
356 36| veszítsen. Voltak esetek, hol azok, kiket a betegség már
357 36| kivitte magával az udvarra, hol ismét melléje ült, fejét,
358 36| így nem találunk tömlöcöt, hol a raboknak nagy része nem
359 36| hányat fogtok találni, hol a büntetõ eljárás úgy volna
360 36| várna ítéletére? hányat, hol az elítélt rabok s a még
361 36| merítettem, hanem oly idõbõl, hol az emberi jogok említése
362 36| az egyedüli pillanatok, hol a nyomorult, rövid idõre,
363 36| jobbnak tarták, ha a házban, hol vallásról annyian szólnak,
364 36| feladásai is vannak, s ott, hol határtalan lelkesedéssel
365 36| isten természetébe, ott, hol magas bércek a láthatárt
366 36| az éghez emelkedik: ott, hol a bércrõl lezúgó patak dörgése,
367 36| igazságtalansága elvadítának, hol való részvétet lát, ritkán
368 36| lõn a zsidónak börtöne, hol nem háborgatva senki által,
369 36| Engedtünk-e neki tért, hol e nemesebb érzelmeket használja?
370 36| fõképp most, fogsága alatt, hol minden vonásain a félelem
371 36| történik. Kínos állapot, hol a halál egypár óráig pihenni
372 37| ülési nyavalya okairól!~De hol vagyok? Vándoryt a megyeház
373 37| teremébe akartam kísérni, hol a megye színe ismét ülést
374 37| egyesület elnöki hivatalára hol lehetne hazánkban alkalmasabb
375 37| viseltettek, s azt úrbérünknél, hol a házatlan zsellérek oktatásáról
376 37| példája legszebben mutatja, hol az állatkínzás ellen mûködõ
377 37| megye fõútvonalain történik, hol ostor nélkül ezen hónapokban
378 37| egyenesen ide vevé útját, hol tanúkra alkalmas egyéneket
379 37| Bántornyit hítta magával, hol kívülök még annyi mást találhatott
380 37| többé; holnapig ott vagyok, hol zsidó létemre is e világ
381 37| magánkívül rohant ki a kamarából, hol az ápoló asszony betegét,
382 38| fáradjon: az elsõ esetnél, hol ismerõsei közül valaki meghalt,
383 38| barátaink kezét, az eset ritka, hol e szorongatások után valami
384 38| bizonyos csárdáig vitte, hol a szegény asszony férjét
385 38| életemben nem voltam ütközetben, hol nem mi gyõztünk, és mégis
386 38| gyönyörrel néze körül a síkon, hol lovas ember semmi magasabbat
387 38| hírének, legalább hazánkban, hol éppen nem szükség áprilisra
388 38| hogy azon esztendõben, hol János és Csavargós Violát
389 38| világítának a nagy róna fölött, hol mérföldre más emberi lak
390 38| dombsor emelkedett, alján, hol az erdõ régen kivágatott,
391 38| melyben született, a kis hely, hol ifjú napjait tölté. Helyhezd
392 38| falujától megvált. A hely, hol elsõ éveit tölté, s szüléinek
393 38| volna más hely a világon, hol magát egészen otthonosnak
394 38| eddigi élete színhelyétõl, hol senki férjét nem ismeri
395 38| hogy elhagyá e világot, hol eddig is csak szenvedett.
396 38| hogy másnak is megmondom, hol találhat. Szólok veled,
397 38| isten s elveszi e világról, hol azoknak, kik Violát szerették,
398 38| ismét a ház felé indult, hol lovát hagyta. Miután kevés
399 39| veszélyben, ha emberek közé ment, hol valaki által megismertethetett?
400 39| miután e hely a tanyától, hol nejét hagyá, jó húsz mérföldnyire
401 39| vele ugyanazon helyre ment, hol õt történetünk kezdetén
402 39| hidegen hagyá.~Múlt õsz óta, hol az agarászat után Tengelyi-
403 39| a lelkészhez fordulva -; hol most mi állunk, veled akkor
404 39| viszik Violát a faluba, hol becsületesen gondját viselhetnék?~-
405 39| Tiszarétre vagy Kislakra jövök, hol az új házasok letelepedtek,
406 39| Kérte, hogy ott lakhasson, hol férjével élt, s miután Ákos
407 39| Ragyog a csillag igazán;~Ott, hol az a csillag ragyog,~Én
408 39| közelében ugyanazon a helyen, hol néhány hónap elõtt Viola
409 39| is, hazám nagy rónasága, hol ifjabb koromban a szõke
410 39| zöld s határtalan, mint õ, hol a szív szabadabban dobog
411 39| szívem mondja, közelg az idõ, hol virulni fogsz. Virulni te,
|