Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 1
811 1
9 1
a 10305
á 1
à 1
a- 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
10305 a
5916 s
4309 nem
4302 az
Eötvös József
A falu jegyzoje

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

      Fejezet
5001 21| látható. Violáné megnézé a halottakat, s látva, hogy 5002 21| darab fával bevilágítva a kunyhóba nézett.~Nem fogom 5003 21| nézett.~Nem fogom leírni a látványt, mely elõtt maga 5004 21| asztal feldõlve még füstölt, a kunyhó belsejében puskák 5005 21| égett agyakkal hevertek. A szerencsétlenek, kik itt 5006 21| égett szalmaágya felett, a másik a szegletek egyikében 5007 21| szalmaágya felett, a másik a szegletek egyikében feküdtek.~- 5008 21| szólt végre Violáné, miután a holttesteket; ámbár vonásaik 5009 21| Dehogy fogták - mondá a gulyás, ki még mindig reményeket 5010 21| reményeket akart ébreszteni a szerencsétlen asszonyban -, 5011 21| vele, visszaadom - mondá a gulyás.~- S most isten áldja 5012 21| hurcolták férjemet.~S ezzel a barátok elváltak. A gulyás 5013 21| ezzel a barátok elváltak. A gulyás szomorú gondolatokba 5014 21| tanyájához vevé útját. A zsivány felesége Petivel 5015 21| Vilmos felé sietett.~Itt a zaj, melyet az üldözõknek 5016 21| elhallgatott. Nyúzó s Macskaházy a nemesek hadnagya házába 5017 21| hadnagya házába aludni mentek. A falusi lakosok, kik az ostromban 5018 21| házaikban pihentek, részint a kocsmában felejték a veszélyeket, 5019 21| részint a kocsmában felejték a veszélyeket, melyeken keresztülmentek. 5020 21| keresztülmentek. Maga Viola, ki a faluháza nyitott színében 5021 21| álomba szenderült. Midõn a szerencsétlen az erdõn keresztül 5022 21| magához jött, s körültekintve a szurokszövétnek bizonytalan 5023 21| bizonytalan világánál, mellyel a pandúrok egyike a sereget 5024 21| mellyel a pandúrok egyike a sereget vezeté, reménytelen 5025 21| reménytelen helyzetét látta, s a történtekre tisztán visszaemlékezett: 5026 21| felváltva hordák - mert a fõbíró, midõn magához jött 5027 21| tudnak-e semmit felõlök. A kérdezettek vagy éppen nem, 5028 21| feleltek, egyet kivéve, ki a többieknél beszédesebb, 5029 21| azon pillanatban, mikor a kunyhóból kilépett, az ajtóhoz 5030 21| kilépett, az ajtóhoz közel csak a fõbíró és Macskaházy álltak, 5031 21| tûre minden kínzást, melyet a hosszú küzdelem által felbõszültektõl 5032 21| többször kérdé Nyúzót - ki a színben állva, poroszlóinak 5033 21| nála vannak-e írásai? A válasz azonban csak káromkodásokban 5034 21| végre magában, midõn Nyúzó a többiekkel távozván, õ õreivel 5035 21| fel s alá jártak, fáradtan a földre veté magát. - Miért 5036 21| magát. - Miért nem maradtam a kunyhóban? miért nem lõttem 5037 21| születtem!... Nem akartam-e a becsület ösvényére visszatérni 5038 21| akarat nélkül átengedi magát a szükségnek, mely ellen küzdenie 5039 21| lehet, de nyugalom mégis; s a rab, álomba mélyedve, egy 5040 21| találá Violát Peti, ki társát a falun kívül hagyva, a faluházához 5041 21| társát a falun kívül hagyva, a faluházához csak maga jött. 5042 21| udvarba Peti nem mehetett be, a fõbíró szigorú parancsa 5043 21| szigorú parancsa szerint a rabbal beszélni még õreinek 5044 21| sem vala szabad; azonban a kapu mellett õrt álló hajdútól, 5045 21| Kislakra fog vezettetni, hol a statárium összeül, s hogy 5046 21| katona küldetett. E hírrel a cigány, miután még egy szomorú 5047 21| szomorú tekintetet vetett a szín felé, mely alatt Viola 5048 21| Viola bundájába takarva a földön feküdt, Zsuzsihoz 5049 21| asszony, elébe sietve, midõn a cigányt közeledni látá.~- 5050 21| közeledni látá.~- Láttam, a faluházánál van.~- Benn 5051 21| faluházánál van.~- Benn a faluházában? - kérdé az 5052 21| jön, azaz rendes tömlöcbe, a dolog statáriális eset lenni 5053 21| felakadva -, nem éppen benn a házban, de a szín alatt.~- 5054 21| éppen benn a házban, de a szín alatt.~- Kikötve? - 5055 21| szabad ég alatt - mondá a cigány vigasztalólag -, 5056 21| cigány vigasztalólag -, a szín födve van.~- Van-e 5057 21| Van-e bundája? - kérdé a , félig levéve magáét - 5058 21| szóla Violáné, megfogva a cigány kezét - ugye, s az 5059 21| ki, mint õ, cigány létére a falun kívül lakott, s kétkerekû 5060 21| kétkerekû taligán, befogva a rossz gebét, mely viskóján 5061 21| rossz gebét, mely viskóján s a kovácsszerszámon kívül egyedüli 5062 22| 22~Vannak a megkülönböztetésnek sokféle 5063 22| mik által egyesek magokat a közönség fölébe emelve gondolják, 5064 22| undort gerjesztenek, mégis a legfinomabb eledeleknek 5065 22| noha kétségen kívül csak a legnagyobb éhség bírhatá 5066 22| mindig ily szükség uralkodik, a megtiszteltetés után vágyók 5067 22| melyekben részesülhetnek. - A dolgoknak ezen állásában 5068 22| dolgoknak ezen állásában a természet jótéteményei 5069 22| alkotta, hogy az kielégítését a legkülönbözõbb tárgyakban 5070 22| állatoknak mondhatnánk, s a hiúsági étvágyban ezekkel 5071 22| egekig emel. De csak jöjjön a szükség ideje a hús- és 5072 22| csak jöjjön a szükség ideje a hús- és növényemésztõ, az, 5073 22| mindenhez, mihez férhetnek, s a természet a hiúságnak gyomraink 5074 22| férhetnek, s a természet a hiúságnak gyomraink felett 5075 22| alkalmatlanná válik, mire a másiknál alig találunk példát.~ 5076 22| Mi magyarok e tekintetben a mívelt nemzet nevét minden 5077 22| alig ismerek hazát, hol a megtiszteltetésnek annyi, 5078 22| élvezetekrõl, melyeket csak maga a népszerûség nyújt, az egyszerû 5079 22| az egyszerû helyesléstõl a szûnni nem akaró éljen kiáltásokon 5080 22| kiáltásokon keresztül egészen a fáklyás zenéig (melyekre 5081 22| világított városainkban csak a ritkaságot sajnálhatjuk, 5082 22| ritkaságot sajnálhatjuk, miért a rendes világítást velök 5083 22| legalább szólásra lelkesít (a magyar kocsisok némely vidékekben 5084 22| miért ne nevezhetnõk mi a megzavart súlyegyen helyreállítását 5085 22| ennyi haszon mellett! Soha a népszerûségnek nagy eszköze 5086 22| fel. Mi más nemzeteknél a legnagyobb fényûzésnek tartatik, 5087 22| fényûzésnek tartatik, mire csak a természettõl leggazdagabban 5088 22| követei, kik elbámultak, midõn a római senatust látva, mintegy 5089 22| országunk határai között a népszerûeknek egy egész 5090 22| közül népszerûségben egyik a másikat fölülmúlja, anélkül, 5091 22| fölülmúlja, anélkül, hogy közülök a legnagyobb rész valaha azon 5092 22| számkivetésbe, mert mindenkitõl a legerényesebbnek tartatik. 5093 22| mi alatt, mint tudva van, a nép szava értetik - ellentétbe 5094 22| tagadhatatlannak annál, mellyel Anglia a pamutszövetekben bír, s 5095 22| pamutszövetekben bír, s mely szinte nem a kelme minõségében, hanem 5096 22| nekem valaki országot, hol a népszerûség kevesebbe kerülne. 5097 22| cserélhess be. Nálunk, ha a marhahús tizenkét krajcárba 5098 22| mi által, mint Angliában a pennykiadások által a tudomány, 5099 22| Angliában a pennykiadások által a tudomány, nálunk a dicsõség 5100 22| által a tudomány, nálunk a dicsõség mindenki által 5101 22| minek azt köszönhetjük, hogy a népszerûség, mely a világ 5102 22| hogy a népszerûség, mely a világ minden részeiben, 5103 22| arisztokráciához vezet, nálunk a legdemokratikusabb institúcióknak 5104 22| legdemokratikusabb institúcióknak egyike. A közvélemény annyit karol 5105 22| közöttök senki magát emiatt a többiek lenézésére feljogosítva 5106 22| között tartatik, melyeket a népszerûség máshol csak 5107 22| áthághatlanok. Valamint sok férfi, a szentírás azon parancsára 5108 22| azon parancsára nézve, hogy a urának szót fogadjon, 5109 22| válasszon magának.~De ha a népszerûségrõl - bármennyire 5110 22| bármennyire közönséges nálunk a megtiszteltetésnek ezen 5111 22| hallgatok is, nem bír-e hazánk a táblabírói institúcióban 5112 22| miszerint az öreg Kislaky, ki a megyét soká mint alispán 5113 22| szolgálta, ezen érdemeiért a tiszaréti járás rögtönítélõ 5114 22| értenék, miért fogadta el a szelíd öreg kegyetlen hivatalát, 5115 22| vágyódik, s ha más nincs - még a statárium elnökségét is 5116 22| elfogadja, fõképp, ha az, mint a kislaki járás vérbírósága 5117 22| virradóra eljutott - mert Nyúzó a tiszttartót hivatalos levélben 5118 22| hivatalos levélben kérte, hogy a rögtönítélõ törvényszék 5119 22| törvényszék elfogadására s a rab õrzése- s kivégzésére 5120 22| rendkívüli mozgást találunk. A vastag tiszttartó, ki máskor 5121 22| minden túlbuzgóságtól, hogy a szomszédok nemegyszer mondák, 5122 22| tartatik Kislakon, hogy a sõrék magoknak rajta példát 5123 22| tanácskozott, ki, mint faragó, a szükséges akasztófa elkészítését 5124 22| kend - szóla folytatólag a másikhoz -, szedje össze 5125 22| csak arra vigyázzon, hogy a pandúrok s cselédek is megkapják 5126 22| s cselédek is megkapják a magokét. Kend cöveket ver 5127 22| Kend cöveket ver be itt a fészer alatt erõsen, 5128 22| erõsen, oda kötjük; és a béresek ma ne menjenek szántani, 5129 22| kis példa nekik sem árt; a vízipuskát készen kell tartani. - 5130 22| látá, szinte sajnálta, hogy a faluban nem tartatik naponként 5131 22| egy-egy statárium, mi által õ a polgári társaság igen munkás 5132 22| szintúgy számíthatá, mint eddig a nagy jégesõtõl. Szegény 5133 22| tiszttartójától elõször hallá, hogy a törvényszék házában fog 5134 22| jõnek éppen hozzánk? - mondá a legnagyobb fölgerjedésben - 5135 22| fölgerjedésben - nem elég nagy-e a vármegye, hogy éppen itt 5136 22| Nagysád elfelejti - válaszolt a tiszttartó, ki a határnak 5137 22| válaszolt a tiszttartó, ki a határnak ily módoni megtiszteltetését 5138 22| sokért nem adta volna -, hogy a teins úr, mint a vármegyének 5139 22| hogy a teins úr, mint a vármegyének volt igen érdemes 5140 22| igen érdemes alispánja, a tiszaréti járásban a rögtönítélõ 5141 22| alispánja, a tiszaréti járásban a rögtönítélõ törvényszék 5142 22| neveztetett ki. Már az igaz, hogy a törvényszék más helyen is 5143 22| illendõség úgy kívánta, hogy a többiek inkább elnökük házához 5144 22| megtiszteltetés, és...~- Köszönöm a gráciát - vága közbe földesasszonya -, 5145 22| tévedésben van - jegyzé meg a vastag tiszt -, sõt a közbátorság 5146 22| meg a vastag tiszt -, sõt a közbátorság igen nevekedni 5147 22| esetet, pár év elõtt történt a szomszéd vármegyében. Két 5148 22| az egyik nem is tartozott a zsiványokhoz s egészen ártatlan 5149 22| egészen ártatlan volt, s attól a pillanattól fogva a gonosztettek 5150 22| attól a pillanattól fogva a gonosztettek megszûntek. 5151 22| nyugodtan fogunk élni, mint a mennyországban.~- De hisz 5152 22| mennyországban.~- De hisz minket a zsiványok most sem bántottak - 5153 22| Kislakyné.~- Igen - válaszolt a tiszttartó -, de csak látná 5154 22| de csak látná nagysád a gulyás számadását, amit 5155 22| kellessék látnom. - S ezzel a jámbor háziasszony kiment, 5156 22| mindent elkészítsen; míg a tiszttartó nem bámulhatva 5157 22| folyosóján, pipával várta a rabot vagy a teins törvényszéket - 5158 22| pipával várta a rabot vagy a teins törvényszéket - amelyik 5159 22| éppen elébb érkezik; míg a kapu elõtt a falu lakóinak 5160 22| érkezik; míg a kapu elõtt a falu lakóinak nagy része 5161 22| nagy része ácsorogva várá a történendõ dolgokat.~Kislak 5162 22| fölkereste, az elsõk, kik a szomorú dráma személyei 5163 22| volt, s végre két kocsin a háziúr s a bírák, kik Porvárról 5164 22| végre két kocsin a háziúr s a bírák, kik Porvárról jöttek.~ 5165 22| Kislaky báró Sóskutyval, a másikban Zátonyi táblabíró 5166 22| valamint hivatalában, úgy a helyre nézve, mely neki 5167 22| helyre nézve, mely neki a kocsiban jutott, mindent 5168 22| helyzetet látszék elfoglalni. A fõügyész elébb maga akart 5169 22| fel, alattvalóikat inkább a büntetõ tárgyakkal bízzák 5170 22| bízzák meg, részint, mert a törvényszéknek jegyzõre 5171 22| bírt, hogy szükség esetében a többieket törvényes tanácsával 5172 22| számos okok között, melyek a többség kormánya mellett 5173 22| vezérletét követi, míg hol a dolognak eldöntése csak 5174 22| közdolgaiban járatos, fõképp a törvényszékekre nézve meg 5175 22| kitûnõleg bírván, mindennek a lehetõségig célszerû elintézését 5176 22| külsejében nem vala semmi, mi a nézõre kellemes hatást tehetett 5177 22| termete, kissé púpos háta s a halvány, beteges arc, melynek 5178 22| Porváron csaknem általános vala a vélemény, hogy Völgyesy 5179 22| nem örült kevesebbé, mint a báró s a vastag táblabíró, 5180 22| kevesebbé, mint a báró s a vastag táblabíró, midõn 5181 22| midõn hallák, hogy jegyzõül a fiatal alügyészt vihetik 5182 22| magokkal. Az elsõ, mert a jegyzõnek szép törvényes 5183 22| törvényes ismeretei vannak, a másik, mert órákig hallgatni, 5184 22| mert órákig hallgatni, a harmadik, mert igen jól 5185 22| Nyúzó s Macskaházy már a tornácon vártak, s az utolsó 5186 22| megelégedéssel dörzsölé kezeit, midõn a törvényszék tagjait látva 5187 22| filantropiájától félnie lehetne.~A háziasszony, ki a kocsikat 5188 22| lehetne.~A háziasszony, ki a kocsikat hallva szinte a 5189 22| a kocsikat hallva szinte a tornácra jött, vendégeit 5190 22| tornácra jött, vendégeit a lehetõ legnagyobb nyájassággal 5191 22| tizenegy órához, s hogy miután a napok rövidek, sietniök 5192 22| spectabilis, miért nem? - kérdé a vastag táblabíró. - Méltóztassék 5193 22| Méltóztassék meggondolni, míg a delinkvens exequálva nincs, 5194 22| delinkvens exequálva nincs, a statáriális sedrianak együtt 5195 22| mondá Sóskuty -, minek az a sok húzásvonás, rögtönítélõ 5196 22| fekszik kötelességünk. A delinkvens megvan, mi is 5197 22| úriasan meghajtva magát a háziasszony elõtt -, hogy 5198 22| szívességével -, de hisz talán ezt a szegény embert csak nem 5199 22| Dehogynem, édes nagysám - mondá a táblabíró nevetve -, mintha 5200 22| voltak Kislakynénál, mert a rabbal, mielõtt a törvényszék 5201 22| mert a rabbal, mielõtt a törvényszék elõtt megjelent, 5202 22| törvényszék elõtt megjelent, a fõbíró parancsa szerint 5203 22| senkinek szólni nem lehetett. A jószívû asszony a szerencsétleneknek 5204 22| lehetett. A jószívû asszony a szerencsétleneknek külön 5205 22| szobát adatott, s megindulva a szegény könyörgésén, 5206 22| nekünk tökéletesen mindegy; a kérdés csak az, aki elõnkbe 5207 22| Lehet bizony - vága közbe a táblabíró méltósággal -, 5208 22| tudatlan asszony vagyok - mondá a háziasszony mindinkább lelkesedve -, 5209 22| engedékenység nem illik. A teins vármegye azért küldött 5210 22| táblabíró társaira tekintve, a legnagyobb zavarban melegíté 5211 22| zavarban melegíté kezeit a kályhánál -, még tanúkat 5212 22| kell kihallgatnunk, és...~- A tanúkkal nem sok bajunk 5213 22| világos. Ha úgy tetszik, a tiszttartó házában minden 5214 22| felé indulva.~- Az majd a vallomásból fog kitûnni - 5215 22| Nyúzó fülébe.~Kislakyné, ki a kis fiatal embert eddig 5216 22| észre, midõn szavát, melynek a természet azon szépséget 5217 22| kit meg nem hallgatánk. A teins úr bizonyosan irgalmas 5218 22| Völgyesy meghajtva magát, a többiekkel elment, s Kislakyné 5219 22| Hisz, lelkem - válaszolt a férj sóhajtva -, ha tõlem 5220 22| bizonyosan.~- Még egyet - mondá a jószívû a már távozóhoz -, 5221 22| egyet - mondá a jószívû a már távozóhoz -, ha anélkül, 5222 22| kötelességedet sértenéd, a szegény ember feleségét 5223 22| együtt tölthessék.~- Mihelyt a törvényszék megengedi - 5224 22| sóhajtozva s nemegyszer átkozva a pillanatot, melyben a törvényszéki 5225 22| átkozva a pillanatot, melyben a törvényszéki elnökséget 5226 22| elnökséget elfogadá, indult a többiek után a tiszttartói 5227 22| elfogadá, indult a többiek után a tiszttartói lak felé.~Itt 5228 22| tiszttartói lak felé.~Itt a törvényszék elfogadására 5229 22| minden el vala készítve. A kapu elõtt vasvillás béresek 5230 22| közönségesen, asszonyokból állt. A fészerben, melynek egyik 5231 22| pandúrok között várá ítéletét. A folyosón Cifra s Üveges 5232 22| tanúknak berendeltettek, s a másik oldalon Liptákné és 5233 22| másik oldalon Liptákné és a tiszaréti kovács, kik önként 5234 22| jöttek, álltak, s midõn a törvényszék tagjai a mélyen 5235 22| midõn a törvényszék tagjai a mélyen hajlongó tiszttartó 5236 22| hajlongó tiszttartó által a tanácskozásra készített 5237 22| egyszerre támadt, mutatá a pillanat fontosságát.~- 5238 22| mondá Liptákné suttogva a kovácshoz -, nekem nincs 5239 22| Bizony nekem sincs - szóla a másik -, csak azt sajnálom, 5240 22| csak azt sajnálom, hogy azt a kettõt ott nem akasztják 5241 22| e pillanatban Cifrára s a zsidóra nézett, alig tehetett 5242 22| látszott olyannak, minõnek a jólelkû tanút magunknak 5243 22| minden erõlködése mellett a villás embereken keresztül 5244 22| ügyes ember lenne, hogy a szegény nyomorult ne szenvedjen 5245 22| sokáig. Azt mondják, ha a hóhér nem érti mesterségét, 5246 22| fogja felakasztani. Talán a vicispán cigánya, látja 5247 22| feleségével. Ha õ lenne a hóhér, Violáné csak nem 5248 22| hívattam neki.~- Igen - mondá a másik asszony -, de ki fogja 5249 22| Mit tudom én - válaszolt a férfi.~- Cigánynak kell 5250 22| kell lenni - jegyzé meg a kisbíró felesége, ki férjének 5251 22| minden pártolása mellett a házba mégsem juthatott be. - 5252 22| is akasztják fel - mondá a férfi -, mert ha a határon 5253 22| mondá a férfi -, mert ha a határon akasztják, tudja 5254 22| hallgatá s nagyokat sóhajtozott a szorongatások között.~- 5255 22| között.~- Gráciát - mondá a férfi -, igen, majd gráciát: 5256 22| Statárium van.~- Hát mi az a statárium? - kérdezé az 5257 22| kérdezé az asszony.~- Mi? hát a statárium csak az, hogy 5258 22| megtörténnék? - kérdezé a kis asszony tovább.~- Mit 5259 22| mást nem akasztathatnak.~A kapu elõtt ehhez hasonló 5260 22| minden mozdulatot. Minden, mi a házban s körülötte történt, 5261 22| körülötte történt, midõn a tanúk a szobába hívattak, 5262 22| körülötte történt, midõn a tanúk a szobába hívattak, s a rab 5263 22| tanúk a szobába hívattak, s a rab a törvényszék elébe 5264 22| szobába hívattak, s a rab a törvényszék elébe vezettetett, 5265 22| hosszú haja lenyíratott stb. A törvényszék azalatt megkezdette 5266 22| azalatt megkezdette ülését.~A táblabírák szokás szerint 5267 22| szerint megeskettettek, a rögtönítélõ bíróság szabályai 5268 22| felolvastattak, s Nyúzó, ki szinte a táblabírák között fogott 5269 22| jelentését. Azonban, ha már a szabályok felolvasásánál 5270 22| szomszédjával beszélni akarva, a fiatal ügyész által intetett, 5271 22| ügyész által intetett, miként a szabályok felolvasása azért 5272 22| csudálkozása s haragja, midõn a fõbíró jelentését felolvasva, 5273 22| jelentését felolvasva, már a rabért akart küldeni, s 5274 22| nem tarthatja.~- Mit, nem a törvényszék elébe való? - 5275 22| Völgyesy úr azt nekem mondja, a megye legidõsebb fõbírájának? 5276 22| fõbírájának? Már ez mégis sok!~- A tekintetes úr igen hibázik - 5277 22| ha ebben részemrõl csak a legkisebb sértési szándékot 5278 22| s azzal vége. Nézze csak a teins törvényszék - folytatá 5279 22| teins törvényszék - folytatá a többiekhez fordulva, midõn 5280 22| többiekhez fordulva, midõn a szabályokat, melyek az asztalon 5281 22| feküdtek, felkapá -, itt a hatodik szakasz nyolcadik 5282 22| Az összegyûlt bíróságnak a történet tökéletes leírása 5283 22| elõterjesztendõ, melyben a rabnak vétke, kereszt- és 5284 22| jelentésemben nem foglaltatik-e a történet tökéletes leírása, 5285 22| tökéletes leírása, nincs-e itt a vétek, a kereszt- és vezetéknév, 5286 22| leírása, nincs-e itt a vétek, a kereszt- és vezetéknév, 5287 22| kereszt- és vezetéknév, és a rabnak kora, pedig nem számokkal, 5288 22| az egész megyében mindig a legszerényebb fiatalembernek 5289 22| további szólástól elijessze, a számítás nem mutatkozott 5290 22| nem mutatkozott helyesnek.~A fiatal ügyész, mihelyt szóhoz 5291 22| éppen nem kétkedik, de hogy a jelen leírásból, mely kétségen 5292 22| hiteles, nem tûnik ki, hogy a rab folytonos üldözésben 5293 22| egy évnél tovább kergetjük a megye egyik végérõl a másikra, 5294 22| kergetjük a megye egyik végérõl a másikra, s még a folytonos 5295 22| végérõl a másikra, s még a folytonos üldözést is tagadja.~- 5296 22| argumentum volt; denique a fiatalság... de most vezettessük 5297 22| de most vezettessük be a rabot.~- És én még egyszer 5298 22| mindig nyugodtan Völgyesy -, a folytonos üldözés e jelentésbõl 5299 22| Violának utolsó vétkes tette a tiszaréti jegyzõnél tett 5300 22| szabadulhatott -, utasítsuk a rabot a rendes törvényszék 5301 22| szabadulhatott -, utasítsuk a rabot a rendes törvényszék elébe... 5302 22| Az istenért, kérem a teins urat, ne hagyja magát 5303 22| skandalum volna, ha Violát a rendes törvényszék elébe 5304 22| történik, fogadni merek, a megye mindjárt elvesztené 5305 22| esetben sem tudja használni.~- A teins jegyzõ úr mintha megfeledkeznék 5306 22| szokott éles hangján -, hogy a rögtönítélõ törvényszékek 5307 22| összecsapva kezét - hát nem áll-e a jelentésben világosan, hogy 5308 22| csak Kislakyval közlé -, én a teins úrnak mindjárt meg 5309 22| méltósággal -, ellentállni a törvénynek nem szabad senkinek, 5310 22| luce meridiana clarius, a napnál világosabb! - kiálta 5311 22| világosabb! - kiálta Zátonyi - a dolog világosan s törvény 5312 22| tartozhatik. Voksoljunk.~A táblabírák szavaztak. Az 5313 22| elnök sóhajtva kimondá, hogy a többség véleménye szerint, 5314 22| többség véleménye szerint, a tárgy a rögtönítélõ törvényszék 5315 22| véleménye szerint, a tárgy a rögtönítélõ törvényszék 5316 22| törvényszék elébe tartozik, s a tanúk behívattak.~Miután 5317 22| behívattak.~Miután olvasóim a viszonyt, melyben Cifra 5318 22| viszonyt, melyben Cifra és a zsidó egymáshoz álltak, 5319 22| létemre, kinek feladata a közönséget meglepni, azt 5320 22| tanú - mondá Zátonyi, midõn a tanúk visszavonultak, burnótszelencéjét 5321 22| pedig megeskettettük, mikor a zsidó minden átkait elmondá 5322 22| Sóskuty, kinek mondásait a helyszûke miatt mindig csak 5323 22| kellemetlen esetérõl, melyrõl a zsidóesküvésben említés 5324 22| meggyõzõdést mondá ki, hogy a lehetõ legcélszerûbb módon 5325 22| mint e tanúságok között.~A fõbíró egyet köpve örömében, 5326 22| elõtte.~- Legyen szabad a teins úr ezen állításán 5327 22| látá, hogy Kislakyt kivéve a törvényszék egyéb tagjai 5328 22| törvényszék egyéb tagjai a rabra bensejökben kimondták 5329 22| rabra bensejökben kimondták a halálos ítéletet, még mielõtt 5330 22| mindent elkövetend. - Én éppen a bizonyságok szokatlan összhangzásában 5331 22| vigyázóbbak legyünk. Fõképp, ha a tanúk jellemét tekintem, 5332 22| Zátonyi fejét csóválva -, még a tanúk megegyezésében is 5333 22| okot, ez hallatlan.~- Mikor a tanúk ily tökéletesen megegyeznek - 5334 22| hogy célja el nem éretett. A prókátori cím a legszebb 5335 22| éretett. A prókátori cím a legszebb s legocsmányabb 5336 22| hivatását, vagy nem. Azonban, mi a tanúkat illeti, hogy a tárgyhoz 5337 22| mi a tanúkat illeti, hogy a tárgyhoz visszatérjek, még 5338 22| egyszer figyelmessé teszem a tekintetes törvényszéket, 5339 22| több gyönyörûségünk van, ha a bírákat megakaszthatjuk.~- 5340 22| csalódik - felelt Völgyesy -, a tárgy, melyrõl szólunk, 5341 22| sajnálni lehet. De mondja maga a teins úr... Cifra az egész 5342 22| Szentvilmosi János - mert a tekintetes törvényszéknek 5343 22| jelenthetem, hogy mióta a megye fogságából megszabadult, 5344 22| napjainak nagyobb részét a megye tömlöcébe tölté, mit 5345 22| hogy ez történhetett, ha a tanú csakugyan becsületes 5346 22| becsületes keresetmódhoz fogva, a rab cimborája lenni megszûnt. 5347 22| hát Szentvilmosi János, ki a rablásról elõre tudósíttatott, 5348 22| Völgyesy tovább szólt. - A második, mit a tanú vall, 5349 22| szólt. - A második, mit a tanú vall, az, hogy midõn 5350 22| tanú vall, az, hogy midõn a rablás éjszakáján Tiszarét 5351 22| elszaladt. De miért jött a tanú Tiszarétre, holott, 5352 22| Tiszarétre, holott, mint mondá, a többi sz.-vilmosi nemességgel 5353 22| kérdésemre mondá, be se ment a faluba, melyhez oly közel 5354 22| burnótszelencéjébõl, megjegyzé, hogy a dolgok ezen állásában talán 5355 22| veretni.~- De hol marad akkor a két jólelkû tanú? - szóla 5356 22| diadalmasan.~- Igazság - válaszolt a táblabíró minden zavarodás 5357 22| minden zavarodás nélkül -, a Cifra elleni inkvizíciót 5358 22| titkolhatva el belsõ borzadását.~- A teins úrnak nincs voksa - 5359 22| mit teszünk. Most talán a rabért küldhetnénk - folytatá, 5360 22| Kislakyhoz fordulva.~- De kérem a teins törvényszéket - szóla 5361 22| nem lankadva azért -, ha a tanúk minõségét nem vesszük 5362 22| két embert, kiknek egyike a megye fogházából kikerült 5363 22| Zátonyi - hallott-e ilyet a világ?~Sóskuty ujjain kezdé 5364 22| bebizonyítani, hogy miután a zsidó s Cifra egészen más 5365 22| dolgokról szólnak, amaz a rablásról magáról, ez azokról, 5366 22| ellenállhatlan hatást gyakorolt; s a jelenlevõk mind meg valának 5367 22| meg valának gyõzõdve, hogy a fiatal ügyvéd óriási szofizmát 5368 22| társaság elõtt mondatik el, a bírákat tévutakra vezetheté.~ 5369 22| mihelyt az irányt, melyet a tanácskozások vevének, észrevevé, 5370 22| mit Macskaházy kívánt, a többi bírákon nem volt oka 5371 22| felsóhajtva hallgatott, a törvényszék pedig a rabot 5372 22| hallgatott, a törvényszék pedig a rabot akará maga elé hozatni, 5373 22| maga elé hozatni, midõn a hajdú, ki a szoba ajtaja 5374 22| hozatni, midõn a hajdú, ki a szoba ajtaja mellett állt, 5375 22| engedelmével Liptákné vezettetett a szobába. Liptákné, elhallgatva, 5376 22| köszönettel tartozott, hogy róla a rablást feltenni lehetetlen, 5377 22| elébb maga mondta, hogy a nótárius írásait el akarják 5378 22| reá, s nem hazudnám, ha a világ kincseit nyerhetném 5379 22| kincseit nyerhetném vele.~- És a nótáriusnak megmondta-e 5380 22| Viola üzent? - kérdé ismét a fõbíró.~Liptákné akadozott.~- 5381 22| házánál mondta, s féltem, ha a nótárius megtudja, hogy 5382 22| azt bizonyítá, hogy midõn a lövést hallására a jegyzõ 5383 22| midõn a lövést hallására a jegyzõ házához szaladt, 5384 22| jegyzõ házához szaladt, s a gyilkost, ki a kapun puskájával 5385 22| szaladt, s a gyilkost, ki a kapun puskájával éppen akkor 5386 22| Miután ez kibocsáttatott, s a két tanúbizonyság röviden 5387 22| tanúbizonyság röviden leírva a még egyszer behívottak által 5388 22| behívottak által aláíratott, a törvényszék a rabot hozatá 5389 22| aláíratott, a törvényszék a rabot hozatá fel fészerébõl.~- 5390 22| két tanúbizonyság - mondá a várás alatt Nyúzó -, mint 5391 22| várás alatt Nyúzó -, mint a teins törvényszék látja, 5392 22| mellette bizonyságot nem tehet; a tiszaréti kovács minden 5393 22| megítélését illeti. Száz eset van a világon, hol az, ki valamely 5394 22| akasztassuk fel mind a kettõt.~- Mit gondol, amice! - 5395 22| Völgyesy bámulva fordultak a szólóhoz - hisz a másik 5396 22| fordultak a szólóhoz - hisz a másik nem áll a statárium 5397 22| szólóhoz - hisz a másik nem áll a statárium elõtt.~- Ha oda 5398 22| ott áll - vágott közbe a másik, ki rögtönzött gondolatába, 5399 22| éppen arra ment, megmutatja a szolgabírónak, ez utána 5400 22| szolgabírónak, ez utána küld. A gazember szaladni kezd, 5401 22| s oda akasztják mindjárt a másik mellé, s mikor a szolgabíró 5402 22| mindjárt a másik mellé, s mikor a szolgabíró a statáriális 5403 22| mellé, s mikor a szolgabíró a statáriális sedriához visszajött, 5404 22| Sóskuty -, nem szerettem volna a fõbíró bõrében lenni.~- 5405 22| Lárma... igen - válaszolt a táblabíró még mindig mosolyogva -, 5406 22| akasztófáravaló talál protekciót; a szolgabírót kiszidták, azt 5407 22| rezignál, egyéb baj nem volt, s a gazember mégis függött.~- 5408 22| históriákat. Egyébiránt nem akarom a teins törvényszékre reá 5409 22| fel mindkettõt. De itt jön a rab.~Most az ajtó megnyílt, 5410 22| körülfogva Viola lépett a szobába.~A rabnak belépte 5411 22| Viola lépett a szobába.~A rabnak belépte az egész 5412 22| mert reményleni, borzadott a gondolatnál, hogy ezen ember, 5413 22| tekinte maga körül, midõn a lánccsörgést hallá, s Sóskutynak 5414 22| s Sóskutynak arcán, ki a híres zsiványt nem látta 5415 22| madár! - így szakítá félbe a csendet Nyúzó, a rab felé 5416 22| szakítá félbe a csendet Nyúzó, a rab felé fordulva - no, 5417 22| kitörésre bámuló tekintetet vete a fõbíróra; ez midõn feléje 5418 22| fordult, nevetve folytatá: - A teins úr nem is tudja, mily 5419 22| Ugyebár, Viola? - tevé hozzá, a rabot gúnyosan megszólítva - 5420 22| igaz, teins uram - szólt a rab, s mély férfias hangja 5421 22| férfias hangja szinte jólesett a fõbíró rikácsoló szavai 5422 22| rikácsoló szavai után -, ha a teins úrnak bosszút esküdtem, 5423 22| bosszút esküdtem, tudja a világ, volt okom reá, mert 5424 22| volt okom reá, mert csak a teins úrnak köszönhetem, 5425 22| Tudjuk, tudjuk - gúnyolódék a fõbíró -, most csupa alázatosság, 5426 22| mondá Viola, sötét szemét a fõbíróra szegezve -, rajtam 5427 22| és halál fia vagyok, de a teins úr nem jól teszi, 5428 22| megindulásában remegõ hangon, nehogy a rabtól értessék, deákul 5429 22| értessék, deákul figyelmezteté a törvényszéket, hogy a vádlott 5430 22| figyelmezteté a törvényszéket, hogy a vádlott s a bírák egyike 5431 22| törvényszéket, hogy a vádlott s a bírák egyike között halálos 5432 22| hagyjon fel. Mire azonnal a rabnak vallatása kezdetett 5433 22| hosszú kérdezõsködés? Kár, ha a teins törvényszék velem 5434 22| törvényszék velem idejét veszti; a fõbíró úr elõre mondta, 5435 22| nekem mindegy. Higgyék el a teins urak, ha nem volna 5436 22| szólna, nyíltan s igazán, a bírószék még nem törte el 5437 22| bírószék még nem törte el a pálcát feje fölött.~- Köszönöm 5438 22| uram jóindulatát - mondá a rab -, de rajtam nem segít 5439 22| mint késõbb. Kíméljenek meg a kérdésekkel.~- Ha makacsul 5440 22| akar - mondá Macskaházy, ki a dolgok ezen fordulatát látva, 5441 22| esetben tilos. Felolvassuk a kérdéseket, s ha nem felel, 5442 22| úrnak akaratától függ; hogy a teins törvényszék védelmét 5443 22| vagy gyûlölséget, hanem a tiszta igazságot fogja követni, 5444 22| igazságot fogja követni, s akkor a rab talán nem fog hallgatásánál 5445 22| szól, számára mentség nincs a világon, gondoljon feleségére, 5446 22| mérges tekintetet vetett a szólóra; Zátonyi ásítozott.~- 5447 22| semmit védelmemre - válaszolt a rab.~- Gondolja meg jól - 5448 22| szinte kérõ hangon -, lám a teins törvényszék figyelembe 5449 22| tizedik szakasza szerint a rabot ígéretekkel vallomásra 5450 22| méltatná, még egyszer kéré a rabot mentsége elõadására. 5451 22| Tekintetes uraim! - szólt a rab, kit a részvét, melyet 5452 22| uraim! - szólt a rab, kit a részvét, melyet Völgyesinél 5453 22| meghatott - isten áldja meg a kegyességért, hogy rajtam 5454 22| irgalmas ítéletet várok; itt a földön számomra nincs mentség. 5455 22| s azzal vége.~- Mindez a bíró ítéletére nagy befolyással 5456 22| lett zsivánnyá?~- Kérdezze a teins úr a fõbírót - mondá, 5457 22| zsivánnyá?~- Kérdezze a teins úr a fõbírót - mondá, tekintetet 5458 22| lettem zsivánnyá. - S ezzel a rab fölgerjedésében remegõ 5459 22| használ mindez? - folytatá a rab, kinek halvány arcai 5460 22| El kelletett volna tûrni a pálcáztatást, megcsókolni 5461 22| pálcáztatást, megcsókolni a hóhérok kezét, vagy éppen 5462 22| vajúdásai között, mikor a nagyságos asszony velem 5463 22| merészeltem ellentállani, mikor a szolgabíró parancsolta, 5464 22| minden érzéketlensége mellett a rab végsõ szavainak értelmét 5465 22| felfogá, oly keserû volt a hang, mellyel azok kimondattak. - 5466 22| halált érdemelnél.~- Látja a teins úr - mondá Viola, 5467 22| De még egy kérésem van a teins törvényszékhez.~Macskaházy 5468 22| nyugtalanságban dörzsölé kezeit. A rab folytatá:~- Midõn az 5469 22| melyek egy nappal elõbb a tiszaréti nótáriustól raboltattak 5470 22| raboltattak el.~- Tehát a rablást elismered? - vága 5471 22| Isten látja lelkemet, hogy a rablásban ártatlan vagyok - 5472 22| ártatlan vagyok - válaszolt a zsivány, kezét éghez emelve -, 5473 22| s hogy kihoztam magammal a kunyhóból; s ha ez a rablásra 5474 22| magammal a kunyhóból; s ha ez a rablásra nézve bizonyságot 5475 22| tiszta igazság! - válaszolt a rab, reá függesztve szemeit. - 5476 22| Tisztán éreztem, hogy valaki a csomót kezembõl kiragadta, 5477 22| azután magamon kívül rogytam a földre, s mikor magamhoz 5478 22| magamhoz jöttem, már kötözve a pandúrok s parasztok kezei 5479 22| ne égjenek el velem, mert a nótáriusnak nagy szüksége 5480 22| nagy szüksége van rájok; de a többiek mind csak azt mondták, 5481 22| hogy mikor kijöttem, senki a fõbírón s Macskaházy úron 5482 22| kívül közelembe nem volt, s a fõbíró úr egészen eltagadja, 5483 22| Minden alázatossággal kérem a tekintetes törvényszéket, 5484 22| törvényszéket, méltóztassék a fõbíró úrnak megparancsolni, 5485 22| én szatiszfakciót kérek a teins törvényszéktõl.~- 5486 22| teins törvényszéktõl.~- A teins törvényszék kezeiben 5487 22| kezeiben vagyok - mondá a rab felgerjedve -, verhetnek, 5488 22| emberrel.~- Persze - válaszolt a másik, fejét hajtogatva.~- 5489 22| kezembõl, s hogy ez iránt a teins törvényszék mindazokat, 5490 22| megkérdezheti. Senki más, mint a fõbíró s teins Macskaházy 5491 22| mormogá Kislaky.~- Azt a teins törvényszék csak nem 5492 22| Zátonyi nemes haragjában, a rabra függesztve mérges 5493 22| mondtál s nem kérsz engedelmet a törvényszéktõl, ötvenet 5494 22| szakaszában, melyre elébb a táblabíró maga hivatkozott, 5495 22| mert ha az elfogadtatnék, a rab az egész törvényszéket 5496 22| megverhetné anélkül, hogy a felakasztáson kívül más 5497 22| kívül más bántása lehetne; a rab talán mégsem kerülte 5498 22| hogy bármit határozzon a törvényszék, ha a rabon 5499 22| határozzon a törvényszék, ha a rabon vallatása alatt legkisebb 5500 22| követtetnék el, azt õ nemcsak a vármegyénél, hanem felsõbb


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License