1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305
Fejezet
5001 21| látható. Violáné megnézé a halottakat, s látva, hogy
5002 21| darab fával bevilágítva a kunyhóba nézett.~Nem fogom
5003 21| nézett.~Nem fogom leírni a látványt, mely elõtt maga
5004 21| asztal feldõlve még füstölt, a kunyhó belsejében puskák
5005 21| égett agyakkal hevertek. A szerencsétlenek, kik itt
5006 21| égett szalmaágya felett, a másik a szegletek egyikében
5007 21| szalmaágya felett, a másik a szegletek egyikében feküdtek.~-
5008 21| szólt végre Violáné, miután a holttesteket; ámbár vonásaik
5009 21| Dehogy fogták - mondá a gulyás, ki még mindig reményeket
5010 21| reményeket akart ébreszteni a szerencsétlen asszonyban -,
5011 21| vele, visszaadom - mondá a gulyás.~- S most isten áldja
5012 21| hurcolták férjemet.~S ezzel a barátok elváltak. A gulyás
5013 21| ezzel a barátok elváltak. A gulyás szomorú gondolatokba
5014 21| tanyájához vevé útját. A zsivány felesége Petivel
5015 21| Vilmos felé sietett.~Itt a zaj, melyet az üldözõknek
5016 21| elhallgatott. Nyúzó s Macskaházy a nemesek hadnagya házába
5017 21| hadnagya házába aludni mentek. A falusi lakosok, kik az ostromban
5018 21| házaikban pihentek, részint a kocsmában felejték a veszélyeket,
5019 21| részint a kocsmában felejték a veszélyeket, melyeken keresztülmentek.
5020 21| keresztülmentek. Maga Viola, ki a faluháza nyitott színében
5021 21| álomba szenderült. Midõn a szerencsétlen az erdõn keresztül
5022 21| magához jött, s körültekintve a szurokszövétnek bizonytalan
5023 21| bizonytalan világánál, mellyel a pandúrok egyike a sereget
5024 21| mellyel a pandúrok egyike a sereget vezeté, reménytelen
5025 21| reménytelen helyzetét látta, s a történtekre tisztán visszaemlékezett:
5026 21| felváltva hordák - mert a fõbíró, midõn magához jött
5027 21| tudnak-e semmit felõlök. A kérdezettek vagy éppen nem,
5028 21| feleltek, egyet kivéve, ki a többieknél beszédesebb,
5029 21| azon pillanatban, mikor a kunyhóból kilépett, az ajtóhoz
5030 21| kilépett, az ajtóhoz közel csak a fõbíró és Macskaházy álltak,
5031 21| tûre minden kínzást, melyet a hosszú küzdelem által felbõszültektõl
5032 21| többször kérdé Nyúzót - ki a színben állva, poroszlóinak
5033 21| nála vannak-e írásai? A válasz azonban csak káromkodásokban
5034 21| végre magában, midõn Nyúzó a többiekkel távozván, õ õreivel
5035 21| fel s alá jártak, fáradtan a földre veté magát. - Miért
5036 21| magát. - Miért nem maradtam a kunyhóban? miért nem lõttem
5037 21| születtem!... Nem akartam-e a becsület ösvényére visszatérni
5038 21| akarat nélkül átengedi magát a szükségnek, mely ellen küzdenie
5039 21| lehet, de nyugalom mégis; s a rab, álomba mélyedve, egy
5040 21| találá Violát Peti, ki társát a falun kívül hagyva, a faluházához
5041 21| társát a falun kívül hagyva, a faluházához csak maga jött.
5042 21| udvarba Peti nem mehetett be, a fõbíró szigorú parancsa
5043 21| szigorú parancsa szerint a rabbal beszélni még õreinek
5044 21| sem vala szabad; azonban a kapu mellett õrt álló hajdútól,
5045 21| Kislakra fog vezettetni, hol a statárium összeül, s hogy
5046 21| katona küldetett. E hírrel a cigány, miután még egy szomorú
5047 21| szomorú tekintetet vetett a szín felé, mely alatt Viola
5048 21| Viola bundájába takarva a földön feküdt, Zsuzsihoz
5049 21| asszony, elébe sietve, midõn a cigányt közeledni látá.~-
5050 21| közeledni látá.~- Láttam, a faluházánál van.~- Benn
5051 21| faluházánál van.~- Benn a faluházában? - kérdé az
5052 21| jön, azaz rendes tömlöcbe, a dolog statáriális eset lenni
5053 21| felakadva -, nem éppen benn a házban, de a szín alatt.~-
5054 21| éppen benn a házban, de a szín alatt.~- Kikötve? -
5055 21| szabad ég alatt - mondá a cigány vigasztalólag -,
5056 21| cigány vigasztalólag -, a szín födve van.~- Van-e
5057 21| Van-e bundája? - kérdé a nõ, félig levéve magáét -
5058 21| szóla Violáné, megfogva a cigány kezét - ugye, s az
5059 21| ki, mint õ, cigány létére a falun kívül lakott, s kétkerekû
5060 21| kétkerekû taligán, befogva a rossz gebét, mely viskóján
5061 21| rossz gebét, mely viskóján s a kovácsszerszámon kívül egyedüli
5062 22| 22~Vannak a megkülönböztetésnek sokféle
5063 22| mik által egyesek magokat a közönség fölébe emelve gondolják,
5064 22| undort gerjesztenek, mégis a legfinomabb eledeleknek
5065 22| noha kétségen kívül csak a legnagyobb éhség bírhatá
5066 22| mindig ily szükség uralkodik, a megtiszteltetés után vágyók
5067 22| melyekben részesülhetnek. - A dolgoknak ezen állásában
5068 22| dolgoknak ezen állásában a természet fõ jótéteményei
5069 22| alkotta, hogy az kielégítését a legkülönbözõbb tárgyakban
5070 22| állatoknak mondhatnánk, s a hiúsági étvágyban ezekkel
5071 22| egekig emel. De csak jöjjön a szükség ideje a hús- és
5072 22| csak jöjjön a szükség ideje a hús- és növényemésztõ, az,
5073 22| mindenhez, mihez férhetnek, s a természet a hiúságnak gyomraink
5074 22| férhetnek, s a természet a hiúságnak gyomraink felett
5075 22| alkalmatlanná válik, mire a másiknál alig találunk példát.~
5076 22| Mi magyarok e tekintetben a mívelt nemzet nevét minden
5077 22| alig ismerek hazát, hol a megtiszteltetésnek annyi,
5078 22| élvezetekrõl, melyeket csak maga a népszerûség nyújt, az egyszerû
5079 22| az egyszerû helyesléstõl a szûnni nem akaró éljen kiáltásokon
5080 22| kiáltásokon keresztül egészen a fáklyás zenéig (melyekre
5081 22| világított városainkban csak a ritkaságot sajnálhatjuk,
5082 22| ritkaságot sajnálhatjuk, miért a rendes világítást velök
5083 22| legalább szólásra lelkesít (a magyar kocsisok némely vidékekben
5084 22| miért ne nevezhetnõk mi a megzavart súlyegyen helyreállítását
5085 22| ennyi haszon mellett! Soha a népszerûségnek nagy eszköze
5086 22| fel. Mi más nemzeteknél a legnagyobb fényûzésnek tartatik,
5087 22| fényûzésnek tartatik, mire csak a természettõl leggazdagabban
5088 22| követei, kik elbámultak, midõn a római senatust látva, mintegy
5089 22| országunk határai között a népszerûeknek egy egész
5090 22| közül népszerûségben egyik a másikat fölülmúlja, anélkül,
5091 22| fölülmúlja, anélkül, hogy közülök a legnagyobb rész valaha azon
5092 22| számkivetésbe, mert mindenkitõl a legerényesebbnek tartatik.
5093 22| mi alatt, mint tudva van, a nép szava értetik - ellentétbe
5094 22| tagadhatatlannak annál, mellyel Anglia a pamutszövetekben bír, s
5095 22| pamutszövetekben bír, s mely szinte nem a kelme minõségében, hanem
5096 22| nekem valaki országot, hol a népszerûség kevesebbe kerülne.
5097 22| cserélhess be. Nálunk, ha a marhahús tizenkét krajcárba
5098 22| mi által, mint Angliában a pennykiadások által a tudomány,
5099 22| Angliában a pennykiadások által a tudomány, nálunk a dicsõség
5100 22| által a tudomány, nálunk a dicsõség mindenki által
5101 22| minek azt köszönhetjük, hogy a népszerûség, mely a világ
5102 22| hogy a népszerûség, mely a világ minden részeiben,
5103 22| arisztokráciához vezet, nálunk a legdemokratikusabb institúcióknak
5104 22| legdemokratikusabb institúcióknak egyike. A közvélemény annyit karol
5105 22| közöttök senki magát emiatt a többiek lenézésére feljogosítva
5106 22| között tartatik, melyeket a népszerûség máshol csak
5107 22| áthághatlanok. Valamint sok férfi, a szentírás azon parancsára
5108 22| azon parancsára nézve, hogy a nõ urának szót fogadjon,
5109 22| válasszon magának.~De ha a népszerûségrõl - bármennyire
5110 22| bármennyire közönséges nálunk a megtiszteltetésnek ezen
5111 22| hallgatok is, nem bír-e hazánk a táblabírói institúcióban
5112 22| miszerint az öreg Kislaky, ki a megyét soká mint alispán
5113 22| szolgálta, ezen érdemeiért a tiszaréti járás rögtönítélõ
5114 22| értenék, miért fogadta el a szelíd öreg kegyetlen hivatalát,
5115 22| vágyódik, s ha más nincs - még a statárium elnökségét is
5116 22| elfogadja, fõképp, ha az, mint a kislaki járás vérbírósága
5117 22| virradóra eljutott - mert Nyúzó a tiszttartót hivatalos levélben
5118 22| hivatalos levélben kérte, hogy a rögtönítélõ törvényszék
5119 22| törvényszék elfogadására s a rab õrzése- s kivégzésére
5120 22| rendkívüli mozgást találunk. A vastag tiszttartó, ki máskor
5121 22| minden túlbuzgóságtól, hogy a szomszédok nemegyszer mondák,
5122 22| tartatik Kislakon, hogy a sõrék magoknak rajta példát
5123 22| tanácskozott, ki, mint faragó, a szükséges akasztófa elkészítését
5124 22| kend - szóla folytatólag a másikhoz -, szedje össze
5125 22| csak arra vigyázzon, hogy a pandúrok s cselédek is megkapják
5126 22| s cselédek is megkapják a magokét. Kend cöveket ver
5127 22| Kend cöveket ver be itt a fészer alatt jó erõsen,
5128 22| jó erõsen, oda kötjük; és a béresek ma ne menjenek szántani,
5129 22| kis példa nekik sem árt; a vízipuskát készen kell tartani. -
5130 22| látá, szinte sajnálta, hogy a faluban nem tartatik naponként
5131 22| egy-egy statárium, mi által õ a polgári társaság igen munkás
5132 22| szintúgy számíthatá, mint eddig a nagy jégesõtõl. Szegény
5133 22| tiszttartójától elõször hallá, hogy a törvényszék házában fog
5134 22| jõnek éppen hozzánk? - mondá a legnagyobb fölgerjedésben -
5135 22| fölgerjedésben - nem elég nagy-e a vármegye, hogy éppen itt
5136 22| Nagysád elfelejti - válaszolt a tiszttartó, ki a határnak
5137 22| válaszolt a tiszttartó, ki a határnak ily módoni megtiszteltetését
5138 22| sokért nem adta volna -, hogy a teins úr, mint a vármegyének
5139 22| hogy a teins úr, mint a vármegyének volt igen érdemes
5140 22| igen érdemes alispánja, a tiszaréti járásban a rögtönítélõ
5141 22| alispánja, a tiszaréti járásban a rögtönítélõ törvényszék
5142 22| neveztetett ki. Már az igaz, hogy a törvényszék más helyen is
5143 22| illendõség úgy kívánta, hogy a többiek inkább elnökük házához
5144 22| megtiszteltetés, és...~- Köszönöm a gráciát - vága közbe földesasszonya -,
5145 22| tévedésben van - jegyzé meg a vastag tiszt -, sõt a közbátorság
5146 22| meg a vastag tiszt -, sõt a közbátorság igen nevekedni
5147 22| esetet, pár év elõtt történt a szomszéd vármegyében. Két
5148 22| az egyik nem is tartozott a zsiványokhoz s egészen ártatlan
5149 22| egészen ártatlan volt, s attól a pillanattól fogva a gonosztettek
5150 22| attól a pillanattól fogva a gonosztettek megszûntek.
5151 22| nyugodtan fogunk élni, mint a mennyországban.~- De hisz
5152 22| mennyországban.~- De hisz minket a zsiványok most sem bántottak -
5153 22| Kislakyné.~- Igen - válaszolt a tiszttartó -, de csak látná
5154 22| de csak látná nagysád a gulyás számadását, amit
5155 22| kellessék látnom. - S ezzel a jámbor háziasszony kiment,
5156 22| mindent elkészítsen; míg a tiszttartó nem bámulhatva
5157 22| folyosóján, pipával várta a rabot vagy a teins törvényszéket -
5158 22| pipával várta a rabot vagy a teins törvényszéket - amelyik
5159 22| éppen elébb érkezik; míg a kapu elõtt a falu lakóinak
5160 22| érkezik; míg a kapu elõtt a falu lakóinak nagy része
5161 22| nagy része ácsorogva várá a történendõ dolgokat.~Kislak
5162 22| fölkereste, az elsõk, kik a szomorú dráma személyei
5163 22| volt, s végre két kocsin a háziúr s a bírák, kik Porvárról
5164 22| végre két kocsin a háziúr s a bírák, kik Porvárról jöttek.~
5165 22| Kislaky báró Sóskutyval, a másikban Zátonyi táblabíró
5166 22| valamint hivatalában, úgy a helyre nézve, mely neki
5167 22| helyre nézve, mely neki a kocsiban jutott, mindent
5168 22| helyzetet látszék elfoglalni. A fõügyész elébb maga akart
5169 22| fel, alattvalóikat inkább a büntetõ tárgyakkal bízzák
5170 22| bízzák meg, részint, mert a törvényszéknek jegyzõre
5171 22| bírt, hogy szükség esetében a többieket törvényes tanácsával
5172 22| számos okok között, melyek a többség kormánya mellett
5173 22| vezérletét követi, míg hol a dolognak eldöntése csak
5174 22| közdolgaiban járatos, fõképp a törvényszékekre nézve meg
5175 22| kitûnõleg bírván, mindennek a lehetõségig célszerû elintézését
5176 22| külsejében nem vala semmi, mi a nézõre kellemes hatást tehetett
5177 22| termete, kissé púpos háta s a halvány, beteges arc, melynek
5178 22| Porváron csaknem általános vala a vélemény, hogy Völgyesy
5179 22| nem örült kevesebbé, mint a báró s a vastag táblabíró,
5180 22| kevesebbé, mint a báró s a vastag táblabíró, midõn
5181 22| midõn hallák, hogy jegyzõül a fiatal alügyészt vihetik
5182 22| magokkal. Az elsõ, mert a jegyzõnek szép törvényes
5183 22| törvényes ismeretei vannak, a másik, mert órákig hallgatni,
5184 22| mert órákig hallgatni, a harmadik, mert igen jól
5185 22| Nyúzó s Macskaházy már a tornácon vártak, s az utolsó
5186 22| megelégedéssel dörzsölé kezeit, midõn a törvényszék tagjait látva
5187 22| filantropiájától félnie lehetne.~A háziasszony, ki a kocsikat
5188 22| lehetne.~A háziasszony, ki a kocsikat hallva szinte a
5189 22| a kocsikat hallva szinte a tornácra jött, vendégeit
5190 22| tornácra jött, vendégeit a lehetõ legnagyobb nyájassággal
5191 22| tizenegy órához, s hogy miután a napok rövidek, sietniök
5192 22| spectabilis, miért nem? - kérdé a vastag táblabíró. - Méltóztassék
5193 22| Méltóztassék meggondolni, míg a delinkvens exequálva nincs,
5194 22| delinkvens exequálva nincs, a statáriális sedrianak együtt
5195 22| mondá Sóskuty -, minek az a sok húzásvonás, rögtönítélõ
5196 22| fekszik fõ kötelességünk. A delinkvens megvan, mi is
5197 22| úriasan meghajtva magát a háziasszony elõtt -, hogy
5198 22| szívességével -, de hisz talán ezt a szegény embert csak nem
5199 22| Dehogynem, édes nagysám - mondá a táblabíró nevetve -, mintha
5200 22| voltak Kislakynénál, mert a rabbal, mielõtt a törvényszék
5201 22| mert a rabbal, mielõtt a törvényszék elõtt megjelent,
5202 22| törvényszék elõtt megjelent, a fõbíró parancsa szerint
5203 22| senkinek szólni nem lehetett. A jószívû asszony a szerencsétleneknek
5204 22| lehetett. A jószívû asszony a szerencsétleneknek külön
5205 22| szobát adatott, s megindulva a szegény nõ könyörgésén,
5206 22| nekünk tökéletesen mindegy; a kérdés csak az, aki elõnkbe
5207 22| Lehet bizony - vága közbe a táblabíró méltósággal -,
5208 22| tudatlan asszony vagyok - mondá a háziasszony mindinkább lelkesedve -,
5209 22| engedékenység nem illik. A teins vármegye azért küldött
5210 22| táblabíró társaira tekintve, a legnagyobb zavarban melegíté
5211 22| zavarban melegíté kezeit a kályhánál -, még tanúkat
5212 22| kell kihallgatnunk, és...~- A tanúkkal nem sok bajunk
5213 22| világos. Ha úgy tetszik, a tiszttartó házában minden
5214 22| felé indulva.~- Az majd a vallomásból fog kitûnni -
5215 22| Nyúzó fülébe.~Kislakyné, ki a kis fiatal embert eddig
5216 22| észre, midõn szavát, melynek a természet azon szépséget
5217 22| kit meg nem hallgatánk. A teins úr bizonyosan irgalmas
5218 22| Völgyesy meghajtva magát, a többiekkel elment, s Kislakyné
5219 22| Hisz, lelkem - válaszolt a férj sóhajtva -, ha tõlem
5220 22| bizonyosan.~- Még egyet - mondá a jószívû nõ a már távozóhoz -,
5221 22| egyet - mondá a jószívû nõ a már távozóhoz -, ha anélkül,
5222 22| kötelességedet sértenéd, a szegény ember feleségét
5223 22| együtt tölthessék.~- Mihelyt a törvényszék megengedi -
5224 22| sóhajtozva s nemegyszer átkozva a pillanatot, melyben a törvényszéki
5225 22| átkozva a pillanatot, melyben a törvényszéki elnökséget
5226 22| elnökséget elfogadá, indult a többiek után a tiszttartói
5227 22| elfogadá, indult a többiek után a tiszttartói lak felé.~Itt
5228 22| tiszttartói lak felé.~Itt a törvényszék elfogadására
5229 22| minden el vala készítve. A kapu elõtt vasvillás béresek
5230 22| közönségesen, asszonyokból állt. A fészerben, melynek egyik
5231 22| pandúrok között várá ítéletét. A folyosón Cifra s Üveges
5232 22| tanúknak berendeltettek, s a másik oldalon Liptákné és
5233 22| másik oldalon Liptákné és a tiszaréti kovács, kik önként
5234 22| jöttek, álltak, s midõn a törvényszék tagjai a mélyen
5235 22| midõn a törvényszék tagjai a mélyen hajlongó tiszttartó
5236 22| hajlongó tiszttartó által a tanácskozásra készített
5237 22| egyszerre támadt, mutatá a pillanat fontosságát.~-
5238 22| mondá Liptákné suttogva a kovácshoz -, nekem nincs
5239 22| Bizony nekem sincs - szóla a másik -, csak azt sajnálom,
5240 22| csak azt sajnálom, hogy azt a kettõt ott nem akasztják
5241 22| e pillanatban Cifrára s a zsidóra nézett, alig tehetett
5242 22| látszott olyannak, minõnek a jólelkû tanút magunknak
5243 22| minden erõlködése mellett a villás embereken keresztül
5244 22| ügyes ember lenne, hogy a szegény nyomorult ne szenvedjen
5245 22| sokáig. Azt mondják, ha a hóhér nem érti mesterségét,
5246 22| fogja felakasztani. Talán a vicispán cigánya, látja
5247 22| feleségével. Ha õ lenne a hóhér, Violáné csak nem
5248 22| hívattam neki.~- Igen - mondá a másik asszony -, de ki fogja
5249 22| Mit tudom én - válaszolt a férfi.~- Cigánynak kell
5250 22| kell lenni - jegyzé meg a kisbíró felesége, ki férjének
5251 22| minden pártolása mellett a házba mégsem juthatott be. -
5252 22| is akasztják fel - mondá a férfi -, mert ha a határon
5253 22| mondá a férfi -, mert ha a határon akasztják, tudja
5254 22| hallgatá s nagyokat sóhajtozott a szorongatások között.~-
5255 22| között.~- Gráciát - mondá a férfi -, igen, majd gráciát:
5256 22| Statárium van.~- Hát mi az a statárium? - kérdezé az
5257 22| kérdezé az asszony.~- Mi? hát a statárium csak az, hogy
5258 22| megtörténnék? - kérdezé a kis asszony tovább.~- Mit
5259 22| mást nem akasztathatnak.~A kapu elõtt ehhez hasonló
5260 22| minden mozdulatot. Minden, mi a házban s körülötte történt,
5261 22| körülötte történt, midõn a tanúk a szobába hívattak,
5262 22| körülötte történt, midõn a tanúk a szobába hívattak, s a rab
5263 22| tanúk a szobába hívattak, s a rab a törvényszék elébe
5264 22| szobába hívattak, s a rab a törvényszék elébe vezettetett,
5265 22| hosszú haja lenyíratott stb. A törvényszék azalatt megkezdette
5266 22| azalatt megkezdette ülését.~A táblabírák szokás szerint
5267 22| szerint megeskettettek, a rögtönítélõ bíróság szabályai
5268 22| felolvastattak, s Nyúzó, ki szinte a táblabírák között fogott
5269 22| jelentését. Azonban, ha már a szabályok felolvasásánál
5270 22| szomszédjával beszélni akarva, a fiatal ügyész által intetett,
5271 22| ügyész által intetett, miként a szabályok felolvasása azért
5272 22| csudálkozása s haragja, midõn a fõbíró jelentését felolvasva,
5273 22| jelentését felolvasva, már a rabért akart küldeni, s
5274 22| nem tarthatja.~- Mit, nem a törvényszék elébe való? -
5275 22| Völgyesy úr azt nekem mondja, a megye legidõsebb fõbírájának?
5276 22| fõbírájának? Már ez mégis sok!~- A tekintetes úr igen hibázik -
5277 22| ha ebben részemrõl csak a legkisebb sértési szándékot
5278 22| s azzal vége. Nézze csak a teins törvényszék - folytatá
5279 22| teins törvényszék - folytatá a többiekhez fordulva, midõn
5280 22| többiekhez fordulva, midõn a szabályokat, melyek az asztalon
5281 22| feküdtek, felkapá -, itt a hatodik szakasz nyolcadik
5282 22| Az összegyûlt bíróságnak a történet tökéletes leírása
5283 22| elõterjesztendõ, melyben a rabnak vétke, kereszt- és
5284 22| jelentésemben nem foglaltatik-e a történet tökéletes leírása,
5285 22| tökéletes leírása, nincs-e itt a vétek, a kereszt- és vezetéknév,
5286 22| leírása, nincs-e itt a vétek, a kereszt- és vezetéknév,
5287 22| kereszt- és vezetéknév, és a rabnak kora, pedig nem számokkal,
5288 22| az egész megyében mindig a legszerényebb fiatalembernek
5289 22| további szólástól elijessze, a számítás nem mutatkozott
5290 22| nem mutatkozott helyesnek.~A fiatal ügyész, mihelyt szóhoz
5291 22| éppen nem kétkedik, de hogy a jelen leírásból, mely kétségen
5292 22| hiteles, nem tûnik ki, hogy a rab folytonos üldözésben
5293 22| egy évnél tovább kergetjük a megye egyik végérõl a másikra,
5294 22| kergetjük a megye egyik végérõl a másikra, s még a folytonos
5295 22| végérõl a másikra, s még a folytonos üldözést is tagadja.~-
5296 22| argumentum volt; denique a fiatalság... de most vezettessük
5297 22| de most vezettessük be a rabot.~- És én még egyszer
5298 22| mindig nyugodtan Völgyesy -, a folytonos üldözés e jelentésbõl
5299 22| Violának utolsó vétkes tette a tiszaréti jegyzõnél tett
5300 22| szabadulhatott -, utasítsuk a rabot a rendes törvényszék
5301 22| szabadulhatott -, utasítsuk a rabot a rendes törvényszék elébe...
5302 22| Az istenért, kérem a teins urat, ne hagyja magát
5303 22| skandalum volna, ha Violát a rendes törvényszék elébe
5304 22| történik, fogadni merek, a megye mindjárt elvesztené
5305 22| esetben sem tudja használni.~- A teins jegyzõ úr mintha megfeledkeznék
5306 22| szokott éles hangján -, hogy a rögtönítélõ törvényszékek
5307 22| összecsapva kezét - hát nem áll-e a jelentésben világosan, hogy
5308 22| csak Kislakyval közlé -, én a teins úrnak mindjárt meg
5309 22| méltósággal -, ellentállni a törvénynek nem szabad senkinek,
5310 22| luce meridiana clarius, a napnál világosabb! - kiálta
5311 22| világosabb! - kiálta Zátonyi - a dolog világosan s törvény
5312 22| tartozhatik. Voksoljunk.~A táblabírák szavaztak. Az
5313 22| elnök sóhajtva kimondá, hogy a többség véleménye szerint,
5314 22| többség véleménye szerint, a tárgy a rögtönítélõ törvényszék
5315 22| véleménye szerint, a tárgy a rögtönítélõ törvényszék
5316 22| törvényszék elébe tartozik, s a tanúk behívattak.~Miután
5317 22| behívattak.~Miután olvasóim a viszonyt, melyben Cifra
5318 22| viszonyt, melyben Cifra és a zsidó egymáshoz álltak,
5319 22| létemre, kinek fõ feladata a közönséget meglepni, azt
5320 22| tanú - mondá Zátonyi, midõn a tanúk visszavonultak, burnótszelencéjét
5321 22| pedig megeskettettük, mikor a zsidó minden átkait elmondá
5322 22| Sóskuty, kinek mondásait a helyszûke miatt mindig csak
5323 22| kellemetlen esetérõl, melyrõl a zsidóesküvésben említés
5324 22| meggyõzõdést mondá ki, hogy a lehetõ legcélszerûbb módon
5325 22| mint e tanúságok között.~A fõbíró egyet köpve örömében,
5326 22| elõtte.~- Legyen szabad a teins úr ezen állításán
5327 22| látá, hogy Kislakyt kivéve a törvényszék egyéb tagjai
5328 22| törvényszék egyéb tagjai a rabra bensejökben kimondták
5329 22| rabra bensejökben kimondták a halálos ítéletet, még mielõtt
5330 22| mindent elkövetend. - Én éppen a bizonyságok szokatlan összhangzásában
5331 22| vigyázóbbak legyünk. Fõképp, ha a tanúk jellemét tekintem,
5332 22| Zátonyi fejét csóválva -, még a tanúk megegyezésében is
5333 22| okot, ez hallatlan.~- Mikor a tanúk ily tökéletesen megegyeznek -
5334 22| hogy célja el nem éretett. A prókátori cím a legszebb
5335 22| éretett. A prókátori cím a legszebb s legocsmányabb
5336 22| hivatását, vagy nem. Azonban, mi a tanúkat illeti, hogy a tárgyhoz
5337 22| mi a tanúkat illeti, hogy a tárgyhoz visszatérjek, még
5338 22| egyszer figyelmessé teszem a tekintetes törvényszéket,
5339 22| több gyönyörûségünk van, ha a bírákat megakaszthatjuk.~-
5340 22| csalódik - felelt Völgyesy -, a tárgy, melyrõl szólunk,
5341 22| sajnálni lehet. De mondja maga a teins úr... Cifra az egész
5342 22| Szentvilmosi János - mert a tekintetes törvényszéknek
5343 22| jelenthetem, hogy mióta a megye fogságából megszabadult,
5344 22| napjainak nagyobb részét a megye tömlöcébe tölté, mit
5345 22| hogy ez történhetett, ha a tanú csakugyan becsületes
5346 22| becsületes keresetmódhoz fogva, a rab cimborája lenni megszûnt.
5347 22| hát Szentvilmosi János, ki a rablásról elõre tudósíttatott,
5348 22| Völgyesy tovább szólt. - A második, mit a tanú vall,
5349 22| szólt. - A második, mit a tanú vall, az, hogy midõn
5350 22| tanú vall, az, hogy midõn a rablás éjszakáján Tiszarét
5351 22| elszaladt. De miért jött a tanú Tiszarétre, holott,
5352 22| Tiszarétre, holott, mint mondá, a többi sz.-vilmosi nemességgel
5353 22| kérdésemre mondá, be se ment a faluba, melyhez oly közel
5354 22| burnótszelencéjébõl, megjegyzé, hogy a dolgok ezen állásában talán
5355 22| veretni.~- De hol marad akkor a két jólelkû tanú? - szóla
5356 22| diadalmasan.~- Igazság - válaszolt a táblabíró minden zavarodás
5357 22| minden zavarodás nélkül -, a Cifra elleni inkvizíciót
5358 22| titkolhatva el belsõ borzadását.~- A teins úrnak nincs voksa -
5359 22| mit teszünk. Most talán a rabért küldhetnénk - folytatá,
5360 22| Kislakyhoz fordulva.~- De kérem a teins törvényszéket - szóla
5361 22| nem lankadva azért -, ha a tanúk minõségét nem vesszük
5362 22| két embert, kiknek egyike a megye fogházából kikerült
5363 22| Zátonyi - hallott-e ilyet a világ?~Sóskuty ujjain kezdé
5364 22| bebizonyítani, hogy miután a zsidó s Cifra egészen más
5365 22| dolgokról szólnak, amaz a rablásról magáról, ez azokról,
5366 22| ellenállhatlan hatást gyakorolt; s a jelenlevõk mind meg valának
5367 22| meg valának gyõzõdve, hogy a fiatal ügyvéd óriási szofizmát
5368 22| társaság elõtt mondatik el, a bírákat tévutakra vezetheté.~
5369 22| mihelyt az irányt, melyet a tanácskozások vevének, észrevevé,
5370 22| mit Macskaházy kívánt, a többi bírákon nem volt oka
5371 22| felsóhajtva hallgatott, a törvényszék pedig a rabot
5372 22| hallgatott, a törvényszék pedig a rabot akará maga elé hozatni,
5373 22| maga elé hozatni, midõn a hajdú, ki a szoba ajtaja
5374 22| hozatni, midõn a hajdú, ki a szoba ajtaja mellett állt,
5375 22| engedelmével Liptákné vezettetett a szobába. Liptákné, elhallgatva,
5376 22| köszönettel tartozott, hogy róla a rablást feltenni lehetetlen,
5377 22| elébb maga mondta, hogy a nótárius írásait el akarják
5378 22| reá, s nem hazudnám, ha a világ kincseit nyerhetném
5379 22| kincseit nyerhetném vele.~- És a nótáriusnak megmondta-e
5380 22| Viola üzent? - kérdé ismét a fõbíró.~Liptákné akadozott.~-
5381 22| házánál mondta, s féltem, ha a nótárius megtudja, hogy
5382 22| azt bizonyítá, hogy midõn a lövést hallására a jegyzõ
5383 22| midõn a lövést hallására a jegyzõ házához szaladt,
5384 22| jegyzõ házához szaladt, s a gyilkost, ki a kapun puskájával
5385 22| szaladt, s a gyilkost, ki a kapun puskájával éppen akkor
5386 22| Miután ez kibocsáttatott, s a két tanúbizonyság röviden
5387 22| tanúbizonyság röviden leírva a még egyszer behívottak által
5388 22| behívottak által aláíratott, a törvényszék a rabot hozatá
5389 22| aláíratott, a törvényszék a rabot hozatá fel fészerébõl.~-
5390 22| két tanúbizonyság - mondá a várás alatt Nyúzó -, mint
5391 22| várás alatt Nyúzó -, mint a teins törvényszék látja,
5392 22| mellette bizonyságot nem tehet; a tiszaréti kovács minden
5393 22| megítélését illeti. Száz eset van a világon, hol az, ki valamely
5394 22| akasztassuk fel mind a kettõt.~- Mit gondol, amice! -
5395 22| Völgyesy bámulva fordultak a szólóhoz - hisz a másik
5396 22| fordultak a szólóhoz - hisz a másik nem áll a statárium
5397 22| szólóhoz - hisz a másik nem áll a statárium elõtt.~- Ha oda
5398 22| ott áll - vágott közbe a másik, ki rögtönzött gondolatába,
5399 22| éppen arra ment, megmutatja a szolgabírónak, ez utána
5400 22| szolgabírónak, ez utána küld. A gazember szaladni kezd,
5401 22| s oda akasztják mindjárt a másik mellé, s mikor a szolgabíró
5402 22| mindjárt a másik mellé, s mikor a szolgabíró a statáriális
5403 22| mellé, s mikor a szolgabíró a statáriális sedriához visszajött,
5404 22| Sóskuty -, nem szerettem volna a fõbíró bõrében lenni.~-
5405 22| Lárma... igen - válaszolt a táblabíró még mindig mosolyogva -,
5406 22| akasztófáravaló talál protekciót; a szolgabírót kiszidták, azt
5407 22| rezignál, egyéb baj nem volt, s a gazember mégis függött.~-
5408 22| históriákat. Egyébiránt nem akarom a teins törvényszékre reá
5409 22| fel mindkettõt. De itt jön a rab.~Most az ajtó megnyílt,
5410 22| körülfogva Viola lépett a szobába.~A rabnak belépte
5411 22| Viola lépett a szobába.~A rabnak belépte az egész
5412 22| mert reményleni, borzadott a gondolatnál, hogy ezen ember,
5413 22| tekinte maga körül, midõn a lánccsörgést hallá, s Sóskutynak
5414 22| s Sóskutynak arcán, ki a híres zsiványt nem látta
5415 22| madár! - így szakítá félbe a csendet Nyúzó, a rab felé
5416 22| szakítá félbe a csendet Nyúzó, a rab felé fordulva - no,
5417 22| kitörésre bámuló tekintetet vete a fõbíróra; ez midõn feléje
5418 22| fordult, nevetve folytatá: - A teins úr nem is tudja, mily
5419 22| Ugyebár, Viola? - tevé hozzá, a rabot gúnyosan megszólítva -
5420 22| igaz, teins uram - szólt a rab, s mély férfias hangja
5421 22| férfias hangja szinte jólesett a fõbíró rikácsoló szavai
5422 22| rikácsoló szavai után -, ha a teins úrnak bosszút esküdtem,
5423 22| bosszút esküdtem, tudja a világ, volt okom reá, mert
5424 22| volt okom reá, mert csak a teins úrnak köszönhetem,
5425 22| Tudjuk, tudjuk - gúnyolódék a fõbíró -, most csupa alázatosság,
5426 22| mondá Viola, sötét szemét a fõbíróra szegezve -, rajtam
5427 22| és halál fia vagyok, de a teins úr nem jól teszi,
5428 22| megindulásában remegõ hangon, nehogy a rabtól értessék, deákul
5429 22| értessék, deákul figyelmezteté a törvényszéket, hogy a vádlott
5430 22| figyelmezteté a törvényszéket, hogy a vádlott s a bírák egyike
5431 22| törvényszéket, hogy a vádlott s a bírák egyike között halálos
5432 22| hagyjon fel. Mire azonnal a rabnak vallatása kezdetett
5433 22| hosszú kérdezõsködés? Kár, ha a teins törvényszék velem
5434 22| törvényszék velem idejét veszti; a fõbíró úr elõre mondta,
5435 22| nekem mindegy. Higgyék el a teins urak, ha nem volna
5436 22| szólna, nyíltan s igazán, a bírószék még nem törte el
5437 22| bírószék még nem törte el a pálcát feje fölött.~- Köszönöm
5438 22| uram jóindulatát - mondá a rab -, de rajtam nem segít
5439 22| mint késõbb. Kíméljenek meg a kérdésekkel.~- Ha makacsul
5440 22| akar - mondá Macskaházy, ki a dolgok ezen fordulatát látva,
5441 22| esetben tilos. Felolvassuk a kérdéseket, s ha nem felel,
5442 22| úrnak akaratától függ; hogy a teins törvényszék védelmét
5443 22| vagy gyûlölséget, hanem a tiszta igazságot fogja követni,
5444 22| igazságot fogja követni, s akkor a rab talán nem fog hallgatásánál
5445 22| szól, számára mentség nincs a világon, gondoljon feleségére,
5446 22| mérges tekintetet vetett a szólóra; Zátonyi ásítozott.~-
5447 22| semmit védelmemre - válaszolt a rab.~- Gondolja meg jól -
5448 22| szinte kérõ hangon -, lám a teins törvényszék figyelembe
5449 22| tizedik szakasza szerint a rabot ígéretekkel vallomásra
5450 22| méltatná, még egyszer kéré a rabot mentsége elõadására.
5451 22| Tekintetes uraim! - szólt a rab, kit a részvét, melyet
5452 22| uraim! - szólt a rab, kit a részvét, melyet Völgyesinél
5453 22| meghatott - isten áldja meg a kegyességért, hogy rajtam
5454 22| irgalmas ítéletet várok; itt a földön számomra nincs mentség.
5455 22| s azzal vége.~- Mindez a bíró ítéletére nagy befolyással
5456 22| lett zsivánnyá?~- Kérdezze a teins úr a fõbírót - mondá,
5457 22| zsivánnyá?~- Kérdezze a teins úr a fõbírót - mondá, tekintetet
5458 22| lettem zsivánnyá. - S ezzel a rab fölgerjedésében remegõ
5459 22| használ mindez? - folytatá a rab, kinek halvány arcai
5460 22| El kelletett volna tûrni a pálcáztatást, megcsókolni
5461 22| pálcáztatást, megcsókolni a hóhérok kezét, vagy éppen
5462 22| vajúdásai között, mikor a nagyságos asszony velem
5463 22| merészeltem ellentállani, mikor a szolgabíró parancsolta,
5464 22| minden érzéketlensége mellett a rab végsõ szavainak értelmét
5465 22| felfogá, oly keserû volt a hang, mellyel azok kimondattak. -
5466 22| halált érdemelnél.~- Látja a teins úr - mondá Viola,
5467 22| De még egy kérésem van a teins törvényszékhez.~Macskaházy
5468 22| nyugtalanságban dörzsölé kezeit. A rab folytatá:~- Midõn az
5469 22| melyek egy nappal elõbb a tiszaréti nótáriustól raboltattak
5470 22| raboltattak el.~- Tehát a rablást elismered? - vága
5471 22| Isten látja lelkemet, hogy a rablásban ártatlan vagyok -
5472 22| ártatlan vagyok - válaszolt a zsivány, kezét éghez emelve -,
5473 22| s hogy kihoztam magammal a kunyhóból; s ha ez a rablásra
5474 22| magammal a kunyhóból; s ha ez a rablásra nézve bizonyságot
5475 22| tiszta igazság! - válaszolt a rab, reá függesztve szemeit. -
5476 22| Tisztán éreztem, hogy valaki a csomót kezembõl kiragadta,
5477 22| azután magamon kívül rogytam a földre, s mikor magamhoz
5478 22| magamhoz jöttem, már kötözve a pandúrok s parasztok kezei
5479 22| ne égjenek el velem, mert a nótáriusnak nagy szüksége
5480 22| nagy szüksége van rájok; de a többiek mind csak azt mondták,
5481 22| hogy mikor kijöttem, senki a fõbírón s Macskaházy úron
5482 22| kívül közelembe nem volt, s a fõbíró úr egészen eltagadja,
5483 22| Minden alázatossággal kérem a tekintetes törvényszéket,
5484 22| törvényszéket, méltóztassék a fõbíró úrnak megparancsolni,
5485 22| én szatiszfakciót kérek a teins törvényszéktõl.~-
5486 22| teins törvényszéktõl.~- A teins törvényszék kezeiben
5487 22| kezeiben vagyok - mondá a rab felgerjedve -, verhetnek,
5488 22| emberrel.~- Persze - válaszolt a másik, fejét hajtogatva.~-
5489 22| kezembõl, s hogy ez iránt a teins törvényszék mindazokat,
5490 22| megkérdezheti. Senki más, mint a fõbíró s teins Macskaházy
5491 22| mormogá Kislaky.~- Azt a teins törvényszék csak nem
5492 22| Zátonyi nemes haragjában, a rabra függesztve mérges
5493 22| mondtál s nem kérsz engedelmet a törvényszéktõl, ötvenet
5494 22| szakaszában, melyre elébb a táblabíró maga hivatkozott,
5495 22| mert ha az elfogadtatnék, a rab az egész törvényszéket
5496 22| megverhetné anélkül, hogy a felakasztáson kívül más
5497 22| kívül más bántása lehetne; a rab talán mégsem kerülte
5498 22| hogy bármit határozzon a törvényszék, ha a rabon
5499 22| határozzon a törvényszék, ha a rabon vallatása alatt legkisebb
5500 22| követtetnék el, azt õ nemcsak a vármegyénél, hanem felsõbb
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305 |