Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 1
811 1
9 1
a 10305
á 1
à 1
a- 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
10305 a
5916 s
4309 nem
4302 az
Eötvös József
A falu jegyzoje

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

      Fejezet
5501 22| panaszlani. Mire Sóskuty csak a mostani ifjúság szemtelenségérõl, 5502 22| denunciánsokról mormogott valamit, s a dolog abbahagyatott.~E rövid 5503 22| Nyúzóval suttogva beszélt.~- A tekintetes törvényszék meg 5504 22| közönségesen használt, s mely miatt a megyében mindenki azt mondá, 5505 22| mindenki azt mondá, hogy a tiszaréti fiskális csupa 5506 22| noha más országokban, hol abecsületszó udvariasság 5507 22| ítéletre találna -, hogy miután a rab engem is vádol, néhány 5508 22| Kend azt mondja, hogy mikor a kunyhóból kilépett, én is 5509 22| annyira el voltam vakulva a füsttõl s a lángtól, mely 5510 22| voltam vakulva a füsttõl s a lángtól, mely benn a kunyhóban 5511 22| füsttõl s a lángtól, mely benn a kunyhóban volt, hogy egy 5512 22| ideig nem láttam semmit. De a hajdúk meg a parasztok mind 5513 22| semmit. De a hajdúk meg a parasztok mind azt mondják, 5514 22| parasztok mind azt mondják, hogy a teins urak voltak ott, és 5515 22| kiragadja kezembõl.~- S hát a füst benn a kunyhóban igen 5516 22| kezembõl.~- S hát a füst benn a kunyhóban igen nagy volt? - 5517 22| egymást, és mégis néha meg a láng oly fényt terjesztett 5518 22| szóla Macskaházy mosolyogva a törvényszékhez -, legalább 5519 22| meggyõzõdése szerint. Mikor a kunyhóból kirohant, valamit 5520 22| tevé hozzá nevetve, s a rabhoz fordult - ha azt 5521 22| csalódtál. Ugyan hozza el a tekintetes fõbíró úr azt, 5522 22| elvettünk.~Nyúzó kiment.~- A kendõben nem volt más, mint 5523 22| más, mint írásaim - mondá a rab, kinek arcain Macskaházy 5524 22| Macskaházy szavainál kezdetben a legnagyobb öröm, késõbb 5525 22| legnagyobb öröm, késõbb a legnagyobb nyugtalanság 5526 22| nyugtalanság vala észrevehetõ. A meglepetés, a düh, mely 5527 22| észrevehetõ. A meglepetés, a düh, mely Viola egész valóját 5528 22| midõn Nyúzó visszatérve, a kendõt az asztalra tevé 5529 22| volna valaki, ki látva, hogy a kunyhóból valamit hozott 5530 22| alávalóságát bebizonyíthatá? Õ, a zsivány, két ember ellen, 5531 22| bíró felette ítélni fog!~- A tekintetes törvényszék látja - 5532 22| látja - szólt Macskaházy a legnagyobb részvéttel, melyet 5533 22| legnagyobb részvéttel, melyet a rab iránt most mutatott -, 5534 22| valami hazugsággal akarta a bíróságot ámítani. Én meghiszem, 5535 22| magával; de amint elébb mondá, a füst s láng egészen elvakíták 5536 22| méltóztatik emlékezni, mikor a szomszéd megyében a perceptornál 5537 22| mikor a szomszéd megyében a perceptornál tûz támadt, 5538 22| perceptornál tûz támadt, a szegény úgy megijedt, hogy 5539 22| csizmáját mentette meg, a kassza mind porrá égett. 5540 22| mind porrá égett. Mikor a vizitáció jött, a vasládában 5541 22| Mikor a vizitáció jött, a vasládában a bankók helyett 5542 22| vizitáció jött, a vasládában a bankók helyett csak egy 5543 22| jegyzé meg Sóskuty -, a remedium juridiciumoknak 5544 22| törvényszék - szóla ismét a rab legnagyobb felgerjedésében -, 5545 22| elítélt gonosztevõ vagyok, s a teins fõbíró és Macskaházy 5546 22| gyermekeimben tizedíziglen, ha ebben a kendõben nem voltak írásaim.~- 5547 22| írásaim.~- Hisz mondtam a teins törvényszéknek - szóla 5548 22| Kend csalódott - tevé hozzá a rabhoz fordulva -, nyugtassa 5549 22| meg maga, mi oka lehetne a teins fõbíró úrnak vagy 5550 22| csakugyan kihozta volna magával, a törvényszéknek ne mutassuk 5551 22| szintúgy, mint e kendõt s a fehér ruháit?~- Igen - szóla 5552 22| Sóskuty -, mi oka lehetne erre a teins uraknak? lehet-e ezt 5553 22| felemelve fejét kéré, hogy a hajdúk küldessenek ki, s 5554 22| Kötözve vagyok - szóla -, s a tekintetes urak hatan, nincs 5555 22| hatan, nincs mit félni.~A hajdúk kiküldettek.~Ekkor 5556 22| szegezve, ekképp szólt: - Amit a tekintetes uraknak most 5557 22| most is azért küldettem ki a hajdúkat, hogy vallomásomat 5558 22| hajdúkat, hogy vallomásomat a tekintetes törvényszéken 5559 22| Tiszaréten laknak, s halálom után a földesuraság talán gráciával 5560 22| eltitkolására, csak azt mondom; hogy a tekintetes úr ezt maga hihetõképp 5561 22| kíváncsi vagyok, miként fogja a rab becsületes ember ellen 5562 22| által, kik - fõképp midõn a tisztelt alispánnét említeni 5563 22| pillanattól kezdve, midõn a kertben Macskaházy s az 5564 22| mikor Tengelyi házánál a zsidót földre teríté s tõle 5565 22| zsidót földre teríté s tõle a rablott irományokat elvette. - 5566 22| Tiszaréten üldöztetett, a jegyzõ házánál volt s Liptáknéval 5567 22| Liptáknéval szólt, sem hogy a zsidó s Cifra által szándéklott 5568 22| nem említé.~Macskaházy, ki a hosszú elõadást nyugodtan, 5569 22| most azon kérést intézé a többiekhez, hogy a rabhoz 5570 22| intézé a többiekhez, hogy a rabhoz õ intézhessen némely 5571 22| általánosan véve is, hogy a jegyzõ irományait valaki 5572 22| szerint Viola Tengelyit a szándéklott rablásról általa 5573 22| üldözése alatt Tiszaréten a jegyzõ házánál rejtve volt. 5574 22| midõn Liptáknét kiküldve a törvényszéket kérdezé: - 5575 22| Az egyik azt mondja, hogy a rablási szándékról, melyrõl 5576 22| vádol, senkinek sem szólt, a másik, hogy arról elõre 5577 22| õ tenni elmulasztott. A rab azt állítja, hogy üldözése 5578 22| tovább. Kitõl kaptad azt a hírt, hogy az üveges zsidó 5579 22| az üveges zsidó s Cifra a nótáriusnál rablást szándéklanak?~- 5580 22| igen szeretném ismerni a drágalátos virágot, ki neked 5581 22| azt mondtam: tudtam, hogy a rablás történni fog.~- És 5582 22| kérdezé ez tovább.~- A zsidó s Cifra közel Porvárhoz 5583 22| vagy - szóla mosolyogva a kérdõ -, de ha éppen oly 5584 22| bizonyosan tudtad, hogy a rablás történni fog, hát 5585 22| tettél tüstént jelentést?~- A teins úr tudja, hogy fejemre 5586 22| fejemre díj tétetett.~- Igen, a te fejedre, az igaz - válaszolt 5587 22| válaszolt Macskaházy -, de az a másik, ki neked hírt adott, 5588 22| nem tehetett-e jelentést a megyénél? Vagy ha talán 5589 22| Vándorynak, kit, mint mondják, a rablás szinte érdekel?~- 5590 22| Én nem tudom - mondá a kérdezett -, talán Tengelyi 5591 22| folyamodik. És ugyan, te a rablás megakadályoztatására 5592 22| társad, vagy az, kitõl a hírt vetted, miért nem ment 5593 22| Mégis, miután tudtátok, hogy a rablásra ketten készülnek - 5594 22| tanúbizonysága. Hiszen ha csak a gonosztett megakadályozására 5595 22| megakadályozására mentetek, a másikat bátran megnevezheted, 5596 22| másikat bátran megnevezheted, a nemes megye részérõl még 5597 22| fõképp midõn Nyúzó arcain a kárörömet látá s a mondhatlan 5598 22| arcain a kárörömet látá s a mondhatlan megelégedést, 5599 22| megelégedést, mellyel Zátonyi s a báró az ügyes kérdezõnek 5600 22| folytatá Macskaházy -, és a gonosztett színhelyén kit 5601 22| színhelyén kit láttál?~- Csak a zsidót, ki kinn állt - felelt 5602 22| láttad-e ott Cifrát?~- Nem, a zsidó csak maga volt.~- 5603 22| zsidó csak maga volt.~- De a zsidó azt mondja, hogy te 5604 22| mondja, hogy te követted el a rablást, s fejedre fog esküdni - 5605 22| Nem bánom - válaszolt a rab -, én megmaradok állításomnál.~- 5606 22| Macskaházy.~- Nincs.~- Talán a rabot ki lehetne vezetni? - 5607 22| ez parancsolatot adván, a hajdúk behívattak, s Viola 5608 22| behívattak, s Viola velök a szobát elhagyá.~Száz szóvita 5609 22| része csak azon fárad, hogy a többség neki adjon igazságot. 5610 22| emberek napjainkban vágyódnak; a többség megelégszik, ha 5611 22| jól tudja is, hogy soha a fához sem közelített. Oly 5612 22| mégis nekem volt igazságom! a valónak feltalálása nem 5613 22| hajlamunk, melynél fogva a filozóf teóriájának legszörnyebb 5614 22| elismerné, mely szerint a régiséggyûjtõ Lisippus aranyának 5615 22| bizonyosan tapasztalták, a közönséges életben legjámborabb 5616 22| valamely bûnvádi eljárásnál a tettest nem fedezhetik fel. 5617 22| melyekért kíváná, hogy Viola a törvényszék által vétkesnek 5618 22| képzelhetik az örömet, mellyel a rab kikérdezése által a 5619 22| a rab kikérdezése által a bírákra tett hatást észrevevé.~ 5620 22| valószínûtlensége, mely a rab által Macskaházy s fõképp 5621 22| ellen emeltetett, meggyõzék a jelenlévõket, hogy - mint 5622 22| jóakarata mellett, mellyel a rabon segíteni kívánt, alig 5623 22| gondolhatott egyebet.~Ha a zsidó és Cifra a jegyzõ 5624 22| egyebet.~Ha a zsidó és Cifra a jegyzõ kirablására csakugyan 5625 22| harmadik meghallá - mi legalább a sokat próbált Cifrára nézve 5626 22| sokat próbált Cifrára nézve a valószínûségek közé nem 5627 22| meg akarván akadályoztatni a gonosztettet, éppen Violához, 5628 22| cimborájához fordul? hogy a zsidó s Cifra, ha magokat 5629 22| vallotta-e be Viola, hogy a rablás csak a zsidó által 5630 22| Viola, hogy a rablás csak a zsidó által követtetett 5631 22| követtetett el, s hogy Cifrát a helyszínen nem találta? 5632 22| helyszínen nem találta? míg a kovács éppen arra esküszik, 5633 22| tévedésbõl nézte Cifrának.~- A dolog napfénynél világosabb - 5634 22| miután mindezen körülmények a törvényszéki tagok által 5635 22| ismételve felhozattak -, a rab nem tagad semmit, hamar 5636 22| semmit, hamar aláíratjuk a vallomásokat, tartunk egy 5637 22| ítélhetünk. Az óra kettõre jár, a rabnak három órát kell engednünk, 5638 22| órát kell engednünk, hogy a halálra készüljön, s ötkor 5639 22| inkább az elkésett ebéd, mint a közelgõ ítélet nyugtalanított -, 5640 22| szóla közbe Völgyesy -, a rabnak vallomása hosszú, 5641 22| jelenlétében kihallgattam õt. A rab, mint a tekintetes törvényszék 5642 22| kihallgattam õt. A rab, mint a tekintetes törvényszék tudja, 5643 22| magyarsággal írott, mint azt a teins úr csinálná, elég 5644 22| csinálná, elég , hogy - a rabbal aláíratván - a perhez 5645 22| a rabbal aláíratván - a perhez mellékelhessük.~A 5646 22| a perhez mellékelhessük.~A táblabírák, azon készséggel, 5647 22| megjegyzéssel, hogy miután a rab elõbbi vallomását ugyan 5648 22| Sóskuty bámulva - azt, hogy a nótárius irományait teins 5649 22| raboltatták el?~- Mindent, mit a rab a törvényszék elõtt 5650 22| el?~- Mindent, mit a rab a törvényszék elõtt vallott - 5651 22| hallatlan! - kiáltott Nyúzó.~- A teins úr ismeri kötelességét 5652 22| az ügyész -, én ismerem a magamét; ön lelkiismérete 5653 22| mindent, mi felfogásom szerint a tárgyhoz tartozik.~- Sed 5654 22| burnótszelencéjét tartva, a másikat összeszorított ujjaival 5655 22| Kötelességemre - válaszolt nyugodtan a megszólított -, s az parancsolja, 5656 22| vannak oly dolgok is, melyek a tárgyhoz éppen nem tartoznak - 5657 22| jegyzé meg Sóskuty -; ha a rab nekünk prédikációt tartana, 5658 22| prédikációt tartana, vagy a tyúkszemek ellen valami 5659 22| azt is felírná kegyed?~- A dolgok, melyeket a rab itt 5660 22| kegyed?~- A dolgok, melyeket a rab itt mondott, felfogásom 5661 22| szerint fontosak - felelt a jegyzõ.~- De, tisztelt barátom - 5662 22| tisztelt barátom - szólt a báró minden lehetõ udvariassággal -, 5663 22| krumplit szedessen; és ha a gonosztevõ fecsegését szóról 5664 22| antetirozottság! - sóhajtott a báró.~- Hát talán mégis - 5665 22| holnapra hagyhatjuk, addig a teins úr felteszi a vallomásokat, 5666 22| addig a teins úr felteszi a vallomásokat, és Zátonyi 5667 22| emez -, senki buzgóbban a nemes vármegye iránti kötelességeit 5668 22| Kislaky nyájasan -, de mikor a jegyzõ úr kinyilatkoztatja, 5669 22| magát lelkiismerete szerint a rab egész vallomásának feljegyzésére 5670 22| voltam, pedig higgye el a teins úr, oly esetek voltak 5671 22| esetek voltak közte, hogy ha a dolog rendes törvényszék 5672 22| ily praetensiókat, minõket a jegyzõ tesz, nem hallottam. 5673 22| egyszerûen az áll: hogy a rab vallomását aláírja, 5674 22| minden szamárság, mit neki a törvényszék elõtt locsogni 5675 22| fogva ezt kívánja, miután a rabnak Macskaházy úr által 5676 22| méltóztatik tudni, hogy a tiszaréti jegyzõ ellen nemességi 5677 22| elkövetett rablását elismeri, a legnagyobb fontosságú lehet.~- 5678 22| fõképp Rétyné õnagysága a perirományokban becsületünkben 5679 22| említtessünk, én részemrõl, ha a teins törvényszék többsége 5680 22| éppen nem ellenzem, legalább a tisztelt asszonyság megismerheti 5681 22| Isten mentsen meg - mondá a báró -, hogy ez irományokban 5682 22| vága közbe Macskaházy -, és a teins törvényszék meg fogja 5683 22| mennyire lehet kellemes a nagyságos bárónõnek s magamnak, 5684 22| ha Viola alávaló rágalmai a perben elõadatván, minden 5685 22| keresztül járnak, fõképp ha a zsivány érdemlett büntetését 5686 22| büntetését elnyeri, s nekünk a vádak alaptalanságának bebizonyítására 5687 22| Rágalmazz bátran, mond a közmondás, mindig marad 5688 22| méltányos, hogy Völgyesy úr, ki a tisztújításnál Réty úr elleneihez 5689 22| mennyire sértve érezné magát a Réty család, ha Viola vallomásának 5690 22| vallomásának azon része, mely a nagyságos asszonyt illeti, 5691 22| asztalra ütve Zátonyi -, a zsivány alávaló hazudságaiból 5692 22| Sóskuty, fejét csóválva, a megyében uralkodó pártoskodás 5693 22| összeütközést, megijedt a gondolattól, hogy elnöksége 5694 22| megfosztassék, mely neki, miután a tisztújítás alatt Tengelyi 5695 22| csakhogy nem gondolta meg, hogy a rab egész vallomásának részletes 5696 22| az irományok itt nálunk, a megye archívumában maradnának - 5697 22| más volna, de így, mint a dolgok állnak, tisztelt 5698 22| megbecsteleníttessék, fõképp, miután ha a rab büntetését elnyeri, 5699 22| rágalmazottak elvesztik a fõeszközt, mely által magokat 5700 22| szokatlan pirosság futá el.~A többiek bámulva néztek egymásra, 5701 22| szavazat szükséges, hogy a rab a haláltól felmentessék. 5702 22| szavazat szükséges, hogy a rab a haláltól felmentessék. Ha 5703 22| legfõbb kívánatát, azaz mind a rabnak felmentését, mind 5704 22| rabnak felmentését, mind a Réty család lekötelezését 5705 22| én magam, csak már hogy a teins alispán iránti tiszteletemet 5706 22| nyitva hagyá -, hát ezt a gazembert nem akasztatnók 5707 22| szemeit az éghez emelve - a legnagyobb zsivány kezünkbe 5708 22| történt rajtam. Hisz ez a gonosztevõknek valóságos 5709 22| Sóskuty -, valóságos proemium a rablásra; irtóztató példa!~- 5710 22| ördög sem fogja feltartani a közbátorságot - harsogott 5711 22| közbátorságot - harsogott a fõbíró, s az asztal körül 5712 22| eszközölhetett ki magának, s a bíráknak értésére adhatá, 5713 22| értésére adhatá, hogy nem a rabnak tökéletes felmentését, 5714 22| felmentését, hanem annak a rendes bíróság elébe történendõ 5715 22| haragosan -, mintha nem tudnók, a rendes törvényszékek miként 5716 22| jelen, másképp, fogadom, a skandalum nem történt volna -, 5717 22| nem történt volna -, hol a rab a statárium által a 5718 22| történt volna -, hol a rab a statárium által a rendes 5719 22| a rab a statárium által a rendes bírósághoz utasíttatott, 5720 22| Az egyik három hónapra, a másik egy esztendõre ítéltetett, 5721 22| egy esztendõre ítéltetett, a harmadik éppen felmentõ 5722 22| nem eszünk oly bolondok. A statárium nem azért adatott 5723 22| statárium nem azért adatott a nemes megyének, hogy vele 5724 22| megyének, hogy vele ne éljen.~- A rögtönítélõ törvényszéknek 5725 22| megvetõ tekintetet vetve a szólóra -, úgy tartom, nem 5726 22| azon feltétel alatt adatott a nemes vármegyének, hogy 5727 22| utasítást forgatá -, hogy a büntetés nem, lehet más, 5728 22| tõlünk az kívántatik, hogy a gonosztevõket felakasztassuk, 5729 22| szavába Macskaházy -, miután a rabnak felmentése, vagy 5730 22| rabnak felmentése, vagy a rendes törvényszékhez való 5731 22| személyes tekintetek, melyekkel a teins törvényszék iránta 5732 22| engem illet - tevé hozzá a szóló, meghajtva magát õszinte 5733 22| kívánhatnék inkább, mint hogy a rab életben maradva, még 5734 22| állításainak hamisságát, mint azt a teins törvényszék elõtt 5735 22| semhogy személyes érdekemnek a közjót feláldozzam; és ki 5736 22| feláldozzam; és ki nem látja át a következéseket, ha példát 5737 22| hihetetlen rágalmakat mond, magát a rögtönítélõ törvénykezés 5738 22| ítéletet mondott volna; mert a bírónak elsõ kötelessége, 5739 22| kérdés maradhat fel: vajon a rabnak a fõbíró elõtt tett 5740 22| maradhat fel: vajon a rabnak a fõbíró elõtt tett vallomása 5741 22| hitelesíteni - szólának egy hangon a többiek; csak Kislaky mondá, 5742 22| szerint, másképp tenni fel a rab vallomását. Mire azonban 5743 22| úrtól megjegyeztetett, hogy a legfelsõbb utasítás szerint 5744 22| legfelsõbb utasítás szerint a szavazatok összhangzása 5745 22| szavazatok összhangzása csak a halálos ítélet kimondásánál 5746 22| kívántatik, s hogy itt már a többség határozott.~- Azon 5747 22| esetben - mondá Völgyesy - a teins törvényszék engem 5748 22| részemrõl kinyilatkoztatom, hogy a jegyzõkönyvet másképp, mint 5749 22| kellemetlenül vala érintve, s a zavar mellyel elnöki székén 5750 22| maga Zátonyi meghökkent, s a báró, felugorva székérõl, 5751 22| rossznéven, ha véleménye a többség által el nem fogadtatott. - 5752 22| végre emberek vagyunk mind, a legügyesebb köztünk hibázhat - 5753 22| s jeles tehetségeit, de a többség ellen nem lehet 5754 22| méltóztassék meggondolni, a többségnek mindenikünk alája 5755 22| fogja látni késõbb stb. - A báró, ki talán mert útközben 5756 22| azt válaszolá, hogy senki a többség határozatainak nem 5757 22| önmeggyõzõdésével számolhat, s hogy a jelen eset azok közé tartozik. 5758 22| azok közé tartozik. Mire a törvényszék még nagyobb 5759 22| tétetik; ha úgy kívántatnék, a jegyzõséget, mely úgyis 5760 22| jegyzõséget, mely úgyis csak még a vallomások aláírásában s 5761 22| vallomások aláírásában s a rövid ítélet feltételében 5762 22| vállalja.~- Elfogadtatik, a legnagyobb köszönettel elfogadtatik! - 5763 22| úr, ki csak most lépett a megye szolgálatába, majd 5764 22| gyümölcsöket hoz, ha valaki a reábízott kötelességet nem 5765 22| akarja teljesíteni, mint azt a többség kívánja. Majd meglátja, 5766 22| kétségen kívül csak azért vitte a dolgokat ennyire, hogy a 5767 22| a dolgokat ennyire, hogy a gonosztevõt érdemlett büntetésétõl 5768 22| büntetésétõl megmentse. A cél, megengedem, szép és 5769 22| mondám, magamra vállalom a jegyzõséget, de teins Völgyesy 5770 22| midõn látja, hogy célját a lemondás által el nem érheti, 5771 22| hibás testalkotást adott a természet, mindinkább visszavonult 5772 22| Õrizkedjél azoktól, kiket a természet megjelelt, így 5773 22| természet megjelelt, így szól a közmondás; õrizkedjetek 5774 22| õrizkedjetek inkább ti, kiket a természet valami testi hibával 5775 22| nevetségesebb, mint ez? Én a törpe, a púpos hátú, egy 5776 22| nevetségesebb, mint ez? Én a törpe, a púpos hátú, egy szép hölgynek 5777 22| az ügynek csak árthat, a legszentebbet csak nevetségessé 5778 22| van, bizonyos lehet, hogy a fájdalmas érintések nem 5779 22| nincs szerényebb ember a világon” - ez vala a mód, 5780 22| ember a világon” - ez vala a mód, melyen Taksony megyében 5781 22| mint majdnem mindenütt a világon, a pénz s az emberek 5782 22| majdnem mindenütt a világon, a pénz s az emberek csak külsõ 5783 22| egész törvényszéket, midõn a szilárd módot látá, mellyel 5784 22| mindenrõl. - Õ ellene vala a halálos büntetésnek általában 5785 22| is, de kettõsen az, hol a vissza nem vehetõ ítélet 5786 22| formákhoz köttetik, melyek a bírót csalódások ellen nem 5787 22| egyrészrõl kimondani, hogy a rögtönítélõ törvényszék 5788 22| egyebet nem mondhat ki, s a másikról elmellõzni mindazon 5789 22| vala gyõzõdve, hogy mint a törvényszék jegyzõje, a 5790 22| a törvényszék jegyzõje, a halálos ítélet elhárítására 5791 22| függ, csak következetes, ha a szólók között is nem az, 5792 22| mit mondanak, hanem csak a polgári állás, melyet elfoglalnak, 5793 22| születni, mert azok, kiknél a nevelés a lelket az életre 5794 22| mert azok, kiknél a nevelés a lelket az életre szükséges 5795 22| s nem is bámulhatjuk, ha a gúnyt, melyet Macskaházy 5796 22| az irományokat: miszerint a világnak minden kincsei 5797 22| haraggal monda valamit a zaj között.~- Tekintetes 5798 22| mérgesebben - azt, hogy a tekintetes törvényszék gyilkosokból 5799 22| infámis.~- Igen - szólt közbe a báró -, infámisnak deklaráljuk.~- 5800 22| beszél, az infámis, benn áll a corpus jurisban, nincs kétség, 5801 22| kifejeztek, nem engedé, hogy a szólót tovább lehessen hallani. 5802 22| Franciaországból; igen valószínû, hogy a kocsonya is ugyanezen fejedelmek 5803 22| terjedt el honunkban, legalább a francia név cochonade erre 5804 22| idegen ház, hogy közüle egy a nagynak nevével tiszteltetett 5805 22| nem tevék meg hatásukat, s a jegyzõ nyugodtan jártatá 5806 22| kedveért, kik úgy látszik, a rab kivégeztetésénél egyebet 5807 22| ilyenre ily emberektõl...~- A teins törvényszéket figyelmetessé 5808 22| tegyem - folytatá amaz.~- A teins törvényszéknek nincs 5809 22| szüksége - lármázott közbe a báró.~- Azon nehéz felelet 5810 22| végéig folytattatnék.~- Mi a manó! bírót feleletre vonni? 5811 22| halljuk! - szólt Kislaky a legnagyobb figyelemmel.~ 5812 22| kezében, figyelmessé tevé a törvényszéket, hogy a rögtönítélõ 5813 22| tevé a törvényszéket, hogy a rögtönítélõ törvényszék, 5814 22| törvényesen; márpedig ezek szerint a jelen eset nem tartozik 5815 22| rab nem volt.~- Igen, de a többi környülállások? - 5816 22| Szörnyû tudatlanság! - mondá a táblabíró mindig fentebb 5817 22| hogy az eset olyan, melyet a törvényszék három nap alatt 5818 22| hát elfeledni méltóztatott a rabnak vallomását, melyben 5819 22| vádak...~- Ez nem tartozik a dologhoz - szakítá félbe 5820 22| dologhoz - szakítá félbe a szólót Sóskuty -, az irományokban 5821 22| mindazon badar beszéd, mit a rabtól hallottunk, nem a 5822 22| a rabtól hallottunk, nem a species facti-hoz való; 5823 22| facti-hoz való; minderrõl a jegyzõkönyvben szólni fölösleges. 5824 22| minden haszontalanságot, mit a rab magát mentegetve elmond, 5825 22| Haszontalan formaság - válaszolt a táblabíró -, s itt az utasítás 5826 22| hogy e törvényszék minden, a törvénykezés rendes útján 5827 22| nekünk tetszik - ismételte a báró méltósággal.~- Hogy 5828 22| báró méltósággal.~- Hogy a tekintetes urak a rabot 5829 22| Hogy a tekintetes urak a rabot felakasztathatják! - 5830 22| három hang egyszerre.~- A törvényszék nem áll oly 5831 22| minõk az utasítás szerint a bírói helyek betöltésére 5832 22| hogy ítéletünket egészen a legfelsõbb helyen meghatározott 5833 22| ítéletû férfiak? - folytatá a báró.~- Ki vele! ki vele! - 5834 22| idõ kellett, míg Völgyesy a zaj között érthetõvé teheté 5835 22| hogy meggyõzõdése szerint a bíróban részrehajlatlanság 5836 22| Mondatott-e csak egy szó a rabnak védelmére, kivevén 5837 22| függesztve, Macskaházy -, a teins úr mily módon fogja 5838 22| legalább külsõleg nyugodtabban a megszólított. - Mi önt illeti, 5839 22| egy módot, mellyel magát a rab által emelt vádtól tökéletesen 5840 22| s mely nem más, mint ha a rab életben marad, magának 5841 22| valószínûleg látszik, hogy a vádnak a vádlóval egyszerrei 5842 22| valószínûleg látszik, hogy a vádnak a vádlóval egyszerrei megsemmisítése 5843 22| megsemmisítése érdekében fekszik. A fõbíró úrra nézve, mi a 5844 22| A fõbíró úrra nézve, mi a részrehajlást illeti, kétség 5845 22| egyikre nézve valószínû, hogy a rabnak elítélése személyes 5846 22| személyes érdekében fekszik; a másik nyilván a törvényszék 5847 22| fekszik; a másik nyilván a törvényszék elõtt kinyilatkoztatja, 5848 22| ítélet nem mondathatik ki.~A lárma elnyomta az ügyész 5849 22| által tudassam! - kiáltott a félbeszakasztott, majdnem 5850 22| melyek között leginkább a fõbíró hangja vala kihallható, 5851 22| s égõ arcokkal hagyá el a szobát.~A zaj, mely e vitatkozás 5852 22| arcokkal hagyá el a szobát.~A zaj, mely e vitatkozás alatt 5853 22| mely e vitatkozás alatt a szobában, hol a törvényszék 5854 22| vitatkozás alatt a szobában, hol a törvényszék tartatott, támadt, 5855 22| mértékben vonta magára. A halk beszélgetések, melyeket 5856 22| beszélgetések, melyeket a hajdúk s pandúrok részint 5857 22| részint magok között, részint a tanúkkal, vagy a házhoz 5858 22| részint a tanúkkal, vagy a házhoz tartozó cselédekkel 5859 22| nemegyszer mondá sóhajtva a mellette álló kovácshoz: - 5860 22| kezeik közé kerülnie! - A többiek vegyületlen gyönyörûséggel 5861 22| gyönyörûséggel hallgaták a zajt, mely által az ítélõszék 5862 22| nyilvánossá vált. Tudva van, hogy a nyilvánosságnál polgári 5863 22| biztosítéka nincs; valamint a legerõsebb méreg - a kéksavany - 5864 22| valamint a legerõsebb méreg - a kéksavany - elveszti erejét, 5865 22| kéksavany - elveszti erejét, ha a nap sugarainak kitétetik: 5866 22| azonban nem hiszem, hogy a magyar demosnak azon tagjai, 5867 22| demosnak azon tagjai, kiket a tiszttartói lak folyosóján 5868 22| pillanatban gondoltak volna, s a gyönyörûség, mely minden 5869 22| látszott, ez általános érdeket. A folyosó kartámaszához dõlve 5870 22| szemei mozdulatlanul függtek. A kapu mellett neje, egyik 5871 22| mellette kisfia állt, és a zsivány elõtt eltûnt minden 5872 22| elõtt eltûnt minden egyéb.~A szegény asszony, mihelyt 5873 22| szegény asszony, mihelyt a törvényszék kezdetét vevé, 5874 22| törvényszék kezdetét vevé, ide a kapuhoz jött s bemenetelt 5875 22| megtagadták, megfeledkezve a dolog lehetetlenségérõl, 5876 22| szándékát.~Mind hasztalan, a fõbíró parancsa szerint 5877 22| fõbíró parancsa szerint a pandúrok lökdösve taszíták 5878 22| lökdösve taszíták vissza a tolakodót. Midõn a szegény 5879 22| vissza a tolakodót. Midõn a szegény Zsuzsi minden erõlködésnek 5880 22| kéréseiben, könyörületbõl, a nézõk egy része által pártoltatott, 5881 22| az udvarba nem jöhetett: a vasvillákkal felállított 5882 22| Viola látta mindezt, látta a kegyetlen módot, mellyel 5883 22| visszataszíttatott, látta a fájdalmat, mely e kedves 5884 22| kebléhez szorítva kedvesét, a szívnek dobogását érezheti, 5885 22| ember helyzetében, mi még a nem felette érzékeny õrökre 5886 22| teremtésre nézett.~Midõn a törvényszék szobájának ajtaja 5887 22| ajtaja megnyílt, s Völgyesy a folyosóra lépett, Viola 5888 22| meghallgatására hívatik, s vágyódott a pillanatra, mely után, mint 5889 22| lehet. - Vége van? - kérdezé a kijövõt.~- Még nincs - mondá 5890 22| mondá emez halkabban.~- S a teins úr elmegy?~- Nincs 5891 22| feleségemet ide eresszék. Ott áll a kapu mellett a nyomorult, 5892 22| Ott áll a kapu mellett a nyomorult, gyermekeivel, 5893 22| múlva halál fia, mit árthat a teins vármegyének, ha egy 5894 22| mélyen meghatva, s miután a kapunál Viola nejét s gyermekeit 5895 22| gondolatokba merülve elment.~A jelenetet, melynek a folyosón 5896 22| elment.~A jelenetet, melynek a folyosón állók most tanúi 5897 22| most tanúi voltak, midõn a szerencsétlen gyermekeivel 5898 22| jött, nem fogom leírni. A szerencsétlenek nem szóltak, 5899 22| szerencsétlenek nem szóltak, de midõn a zsiványnak kisfia, sírva, 5900 22| zsiványnak kisfia, sírva, apjának a kötelektõl feltört egyik 5901 22| feltört egyik kezét csókolá, s a reszketve megszorítá 5902 22| reszketve megszorítá a másikat, s a rab halvány 5903 22| megszorítá a másikat, s a rab halvány arcain nehéz 5904 22| nehéz könnyek peregtek le: a nézõk között alig maradt 5905 22| egy szem szárazan.~Benn a szobában a táblabírák nemes 5906 22| szárazan.~Benn a szobában a táblabírák nemes indignációja 5907 22| Völgyesy szemtelenségét, a többiek közönyös tárgyakról 5908 22| szembetûnõbbé lõn.~Csak még a rab vallomásának aláírása 5909 22| melyeket ma Tengelyi írásairól a törvényszék elébe terjesztett, 5910 22| Macskaházy mondá, hogy csak az a kérdés, vajon e vallomásban 5911 22| nem e tárgyhoz tartozik, a törvényszék külön fogja 5912 22| nehézség nélkül írta oda nevét.~A per készen vala ítéletre, 5913 22| statáriumnál nem volt még; a báró talán huszadszor nézve 5914 22| huszadszor nézve óráját, a törvényszéket figyelmessé 5915 22| tevé, hogy három óra múlt, a hosszú koplalástól már feje 5916 22| röviden elõsorolva még egyszer a perbõl kivilágosodott tényeket, 5917 22| elõadását, hogy ez esetben a halálos ítéletrõl kétség 5918 22| asszony sem mondhatna mást. A báró udvariasan meghajtva 5919 22| Kislaky vala hátra még, s ki a jámbor öreget látá, amint 5920 22| székén körülfészkelõdve a bírák egyikétõl másikához 5921 22| kezeit éghez emelé, míg végre a sor reá került, s piros 5922 22| elõször elhalványultak, s a papír, melyet ujjaival sodorgatott, 5923 22| ítéletet mondjon ember felett!! A többiek kimondták ítéletöket, 5924 22| kimondták ítéletöket, de ha a szavazóknak csak egyike 5925 22| ellenkezõleg nyilatkozik, a rabnak élete mentve van, 5926 22| élete mentve van, nemcsak a jelen pillanatra nézve, 5927 22| nem számolhatna, miután a halálos félelem minden kínain 5928 22| szó, s ki e szerencsétlent a hóhérnak általadja, õ lesz. - 5929 22| másrészrõl bírói kötelessége, a közbátorság fenntartásának 5930 22| sok becsületes ember, csak a legszigorúbb eszközök által 5931 22| az ítéletet holnapra; ma a szerencsétlen exekúció úgysem 5932 22| holnap nem szánthatok.~- De a rabnak legalább is három 5933 22| elfogott pagátultimóval a teins úrnak adósa vagyok. 5934 22| mondá Kislaky nyugtalanul - a halálos ítéletnek kimondása 5935 22| mert bizony megítélnék.~A többiek bámulva néztek egymásra, 5936 22| tarthatá vissza magát, hogy a megvetést, melyet e gyengeség 5937 22| ki.~- Reánk nézve - szólt a lehetõségig nyugodtan az 5938 22| az ügyész - mindegy; ha a teins úr úgy kívánja, hogy 5939 22| hogy csak holnap ítélünk, a dolog közönyös, s én részemrõl 5940 22| közönyös, s én részemrõl csak a rab sorsának könnyítéseért 5941 22| nyugodtabban készülhet a halálra, megteheti rendeléseit, 5942 22| tekintet.~Zátonyi, midõn a hatást, melyet e szavak 5943 22| azonban ember ember marad, s õ a Macskaházy úr által mondottakat 5944 22| Macskaházy úr által mondottakat a teins törvényszék tapasztalt 5945 22| jobban nem tudja, miként a bírónak ítéleteiben személyes 5946 22| s önmegtagadással, soha a megyének benne helyzett 5947 22| megcsalni nem fogja. Sóskuty a humanitásról szólt hosszasan, 5948 22| mindjárt halálra ítéljék. A példának szüksége említtetett, 5949 22| említtetett, s az: hogy ki a gonosznak megbocsát, a jókat 5950 22| ki a gonosznak megbocsát, a jókat bünteti; mit tudom 5951 22| elmondott okok közül, melyek a halálos büntetés mellett 5952 22| elkövettettek s el fognak követtetni a megyében, ha a statáriális 5953 22| követtetni a megyében, ha a statáriális bíróságtóli 5954 22| bíróságtóli félelem megszûnik; míg a jámbor öreg megtámadva mindenfelõl, 5955 22| nehezen felsóhajtva kimondá a várt ítéletet.~- Isten látja 5956 22| hozzáfogott az ítélet írásához; a többiek minden módon fel 5957 22| követve, Violáné rohant a szobába.~A szegény asszony, 5958 22| Violáné rohant a szobába.~A szegény asszony, miután 5959 22| szegény asszony, miután a folyosóra jutott, kisebb 5960 22| könyörületbõl helyet engedének. A csend, mely a szobában, 5961 22| engedének. A csend, mely a szobában, hol a bírák együtt 5962 22| csend, mely a szobában, hol a bírák együtt ültek, mióta 5963 22| mióta Völgyesy elment, s a rab vallomását aláírta, 5964 22| vallomását aláírta, támadott s a mellette álló hajdúnak halk 5965 22| visszatarthatá.~- Irgalmat - kiáltott a szerencsétlen, Kislaky lábaihoz 5966 22| jelenettõl, fel akará emelni a térdelõt.~- Nem, nem - zokogá 5967 22| és gyermekem. Csókold meg a teins úr kezét, lám, tõle 5968 22| függ apád élete - mondá, a kis Pistát maga mellé húzva -, 5969 22| öljék meg apámat - sírt a kis Pista.~- Micsoda szemtelenség 5970 22| szemtelenség ez? - kiáltott Nyúzó - a teins törvényszék nem öl 5971 22| asszony - mondá Kislaky -, a bírónak nehéz, de szoros 5972 22| mindig térdelve -, hogy a büntetéstõl felmentsék. 5973 22| öljék meg... istenem, megint a szerencsétlen szót mondtam! 5974 22| maga mondta, hogy nem bánja a halált, oh, Viola sokszor 5975 22| gyermekeit; most, mióta a kis Pistát ismét megcsókolta, 5976 22| akar halni!~- Mire való ez a haszontalan asszonyi vinnyogás? - 5977 22| Kislaky szorult kebellel nézé a szerencsétlent, s szemeiben 5978 22| könny ragyogott, Sóskuty a legnagyobb türelmetlenséggel 5979 22| felgerjedését - mit neki a halál, egy perc s vége van; 5980 22| Zátonyi megjegyzé: hogy a gyermekekre nézve mindegy, 5981 22| Nem, nem - mondá Zsuzsi -, a teins uraknak az mindegy, 5982 22| térdeimen fogok csúszni a király elõtt, míg férjemnek 5983 22| egész mennyország nekem. A halál, az szörnyû!~- Két 5984 22| kimondtuk.~- Az ítéletet! a halálos ítéletet! - kiáltott 5985 22| ítélet - szóla feszült hangon a -, ha én mondom, hogy 5986 22| ér semmit, mert Violának a halál nem büntetés, csak 5987 22| háromnegyed lesz - tevé hozzá a báró -, így holnapig maradhatunk 5988 22| válaszolt Zátonyi nyugodtan, s a szegény asszony egy sikoltással 5989 22| hallá, felolvastatott, s a törvényszék tagjai a kastély 5990 22| s a törvényszék tagjai a kastély felé indultak -, 5991 22| sedriát nem láttam - mondá a másik.~- Denique, ha a praeses 5992 22| mondá a másik.~- Denique, ha a praeses gyenge - jegyzé 5993 22| ember nem eszik sehol.~Míg a táblabírák így mulattak, 5994 22| mulattak, Kislaky távol a többiektõl mély gondolatokba 5995 22| többé! Miért mondtam ki a halálos ítéletet?~Oh, miért 5996 22| melyeknek teljesítésénél a jobb ember szívét borzadás 5997 23| 23~Midõn Völgyesy a törvényszéket elhagyva a 5998 23| a törvényszéket elhagyva a kastélyhoz visszatért, az 5999 23| nyitott levelet tartva, a másiknál valamivel elõbb 6000 23| másiknál valamivel elõbb járt. A nyugtalanság, mellyel majd


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License