Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 1
811 1
9 1
a 10305
á 1
à 1
a- 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
10305 a
5916 s
4309 nem
4302 az
Eötvös József
A falu jegyzoje

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

      Fejezet
9501 36| melyet, mielõtt meghalok, a tiszteletes úrral közölnöm 9502 36| fogyni érezem erõmet.~Vándory a beteg ágyához közelebb tolta 9503 36| közelebb tolta székét, s a zsidó, gyengesége által 9504 36| Macskaházyt? - kérdé Vándory, ki a rabnak minden szavát a legnagyobb 9505 36| ki a rabnak minden szavát a legnagyobb figyelemmel követé - 9506 36| legnagyobb figyelemmel követé - a helyrõl, melyen találtattál, 9507 36| hallanod kelle mindent, mi a szobában történt.~- És én 9508 36| hallottam is mindent - válaszolt a zsidó. - A gyilkosság Viola 9509 36| mindent - válaszolt a zsidó. - A gyilkosság Viola által követtetett 9510 36| Miért nem mondtam? - szólt a zsidó szemeit Vándoryra 9511 36| Vándoryra függesztve -, mert a nagyságos asszony azzal 9512 36| kerestél az éjjel, mikor a szerencsétlen ügyvéd meggyilkoltatott, 9513 36| ügyvéd meggyilkoltatott, a kastélyban? - kérdé ismét 9514 36| kérdé ismét Vándory.~A zsidó rövid ideig hallgatott. - 9515 36| Megelõztettem - folytatá a zsidó halkan - másképp Macskaházy 9516 36| kezeim által halt volna meg.~A zsidó visszaveté magát vánkosára. 9517 36| hallott, Tengelyi igazolására a legnagyobb fontossággal 9518 36| használhat, ha az, mielõtt a zsidó ismét elõbbi eszméletlenségébe 9519 36| hitelességû tanú elõtt, miután a bírák neki magának, mint 9520 36| fognának.~- Barátom - szólt a lelkész fölkelve -, áldjad 9521 36| elégségesek, hogy Tengelyit a gyanútól, melynek súlya 9522 36| borzadok? - mondá szomorúan a zsidó.~- Emberi kötelességed, 9523 36| segédkezet nyújtani nem akartál?~A zsidó egy ideig hallgatott.~- 9524 36| ideig hallgatott.~- Tengelyi a tiszteletes úrnak barátja - 9525 36| meghatva e szavak s fõképp a mód által, melyen azok mondattak -, 9526 36| rövid lesz. Jöjjön vissza a tiszteletes úr mindjárt, 9527 36| mondjál. Ha kiviláglik, hogy a szerencsétlen ügyvéd Viola 9528 36| hasonló szándékkal jöttél-e a házhoz, s ki által buzdíttattál 9529 36| elhallgatni semmit - mondá a zsidó, s vonásai ismét vad 9530 36| mondá Vándory komolyan.~A zsidó egy ideig hallgatott. - 9531 36| hallgatott. - Legyen, mint a tiszteletes úr akarja - 9532 36| akarja - szólt végre szemeit a lelkészre függesztve -, 9533 36| én mindenre kész vagyok. A tiszteletes úr jót tett 9534 36| ígéretemet?~Vándory behívá a beteg ápolóját, ki azalatt 9535 36| beteg ápolóját, ki azalatt a kamara elõtt állt, s maga 9536 36| állt, s maga sietve elment. A zsidó a falnak fordult, 9537 36| maga sietve elment. A zsidó a falnak fordult, s fáradtan 9538 36| falnak fordult, s fáradtan a beszélgetéstõl, rövid idõre 9539 37| hitelességû tanúkat találjon, kik a zsidónak jelenlétökben ismételendõ 9540 37| vallomásairól bizonyságot tegyenek. A megyeházánál volt; éppen 9541 37| megyeházánál volt; éppen a tavaszi közgyûlések tartattak, 9542 37| tudhatá, miként ha csak a nagy lépcsõn felmegy, a 9543 37| a nagy lépcsõn felmegy, a kisebb vagy nagy teremben 9544 37| Franciaországban az egész népet a hadi dicsvágy lelkesíti; 9545 37| Hollandiában ott vannak a csatornák eredményei s egyszersmind 9546 37| munkásságnak, mellyel e nép hazáját a tengertõl elõbb kiküzdé, 9547 37| mûvészet, dicsõség, sõt még a szorgalom is oly dolgok, 9548 37| engednünk; egy van, miben a magyar népet - e szót természetesen 9549 37| értelemben, azaz Werbõczi szerint a kiváltságosokra értve - 9550 37| szerint óriási csalódás. A magyar nemességnek fölkelési 9551 37| melyet az aranybulla adott - a leülés s gyûlések tarthatása 9552 37| karszékké változott, melyben a táblabírák ezrei ülnek; 9553 37| legalább nem tapasztaljuk, hogy a közjó elõmozdítására üléseken 9554 37| részt venni s ülni reggel a közgyûlésben - mert szükséges, 9555 37| valóban nem foghatom meg: a magyar orvosok egyesülete 9556 37| megfázástól félnek; egyik izzad, a másik szomjúhozik, míg a 9557 37| a másik szomjúhozik, míg a harmadik tyúkszemeit érzi; 9558 37| ásítanak - mi, mint tudva van, a romlott gyomornak legbiztosabb 9559 37| De hol vagyok? Vándoryt a megyeház teremébe akartam 9560 37| teremébe akartam kísérni, hol a megye színe ismét ülést 9561 37| dolga. Az egyik híres tudós, a másik dicsõ hazafi, vagy 9562 37| senki nem tartozik felelni; a dolog úgy van - miért? ahhoz 9563 37| szegény regényírók vagyunk a szomorú kénytelenségben, 9564 37| James úrról azonban, kit a terembe lépve az elnöki 9565 37| dicsõséget szereztek magoknak a fekete rabszolgák felszabadítása 9566 37| fáradságos küzdelmek után a brit birodalomban keresztülvittek. 9567 37| is igen szépen hangzanék. A részvét sem hiányzott volna. 9568 37| rabszolgaemancipációnak rendszerét a megyében megmagyarázta, 9569 37| megyében megmagyarázta, a táblabírák, kik arról eddig 9570 37| miután megtudák, miként a fokonkénti emancipáció azzal 9571 37| emancipáció azzal kezdõdik, hogy a szolga tíz esztendeig mint 9572 37| napig dolgozni tartozik, a filantrópiának ezen neme 9573 37| s azt úrbérünknél, hol a házatlan zsellérek oktatásáról 9574 37| tarták. Azonban, ki hinné, a cigányok magok éppen nem 9575 37| miután e nevelési rendszer a megye nehány emberbarátai 9576 37| cigányon megkísértetett, s ezek a hetenkénti négynapos munka 9577 37| állatkínzásnak megszüntetése volt a tárgy, melyet magának választott, 9578 37| nem fognak ellentmondani. A természetes rend is úgy 9579 37| nem volna meg mindennek a maga ideje, s mintha az 9580 37| s mintha az iskolákról, a halálos büntetés eltörlésérõl 9581 37| büntetés eltörlésérõl s a botozás megszüntetésérõl 9582 37| mûködõ egyletek, mint tudjuk, a hétfarkú macskával igen 9583 37| macskával igen jól összeférnek. A részvétleneken kívül fölléptek 9584 37| valamint az elsõ kaszinónál, a jakobinus klubot már alakultnak 9585 37| címét láták megsértve, ha a magyar földesúr, a Szent 9586 37| megsértve, ha a magyar földesúr, a Szent Koronának valóságos 9587 37| hozott be, de úgy, hogy a nemesek magokat ezen szabálynak 9588 37| egyesület az állatkínzást csak a megye nem nemes lakosai 9589 37| tapintatának köszönhetni, hogy a társaság e csiklandós kérdésnél 9590 37| nem bomlott. Miután ti. a szabályokban kimondatott: 9591 37| szinte azon verés sem, melyet a jobbágy úri munka vagy elõfogat 9592 37| végétõl ápril kezdetéig a megye fõútvonalain történik, 9593 37| hónapokban haladni lehetlen, a társaság legnagyobb ellenei 9594 37| döglött meg: annyit járt körül a megyében, míg az egész elõkelõbb 9595 37| részvétre bírhatá; de végre a társaság fennállt, s elsõ 9596 37| lenn e megye tömlöcében a rossz tartás miatt a rabok 9597 37| tömlöcében a rossz tartás miatt a rabok halnak, fenn a megye 9598 37| miatt a rabok halnak, fenn a megye teremében arról folynak 9599 37| teremében arról folynak a tanácskozások: miként lehetne 9600 37| tanácskozások: miként lehetne a lovak- s szarvasmarháknak 9601 37| forintjokat, mellyel, mint a társaság tagjai, évenként 9602 37| szerencsére nem voltak sokan, mert a porvári társaságok tagjai 9603 37| porvári társaságok tagjai is a hazaszeretettel járó dicsõséget 9604 37| hogy azon pénzbõl, melyet a marhák javára összeadtak, 9605 37| javára összeadtak, még eddig a társaság titoknokán kívül 9606 37| ellenségeskedés s gyanúsítások mellett a társaság fennállt, s ez 9607 37| fennállt, s ez kétségen kívül a fõdolog.~„Élni, ez fõcélja 9608 37| fogják rám - ez eszme nem a legrosszabb indigena lesz 9609 37| áll igen sok dologra nézve a világon. Fennállnak, hogy 9610 37| fennálljanak, ez legfõbb céljok; a gyermeknek játék, a férfinak 9611 37| céljok; a gyermeknek játék, a férfinak valami foglalatosság 9612 37| nagy részének, melyeket a legkomolyabb képekkel s 9613 37| fizetéssel jár, miután itt a haszon magában a fizetésben 9614 37| miután itt a haszon magában a fizetésben fekszik. - A 9615 37| a fizetésben fekszik. - A porvári állatkínzás elleni 9616 37| kiterjedését remélhesse. A magyar különös utánzási 9617 37| utánzási hajlammal bír: mit a külföldön lát, fõképp mit 9618 37| magyarokat, mert alig találhatunk a föld kerekségén oly valamit, 9619 37| meghonosítani nem akarnának. Ha a lófuttatás s rókavadászat 9620 37| legfölebb azt mondhatnám: hogy a logikus egymásutánban hibázott, 9621 37| most, amennyire felfogom, a kakasviadalok meghonosítását 9622 37| eredményekhez vezetett, azt a társasági jegyzõkönyv bizonyítá. 9623 37| társasági jegyzõkönyv bizonyítá. A jelen ülésnek titoknoki 9624 37| meggyõzõdhetett, mennyire terjed a társaságnak szelleme Taksony 9625 37| egészen két hónapja múlt, hogy a porvári nagy utcán a fõügyész 9626 37| hogy a porvári nagy utcán a fõügyész úr kocsisa egy 9627 37| kitér, lovait igen veri. A kocsis megszólítja embertelen 9628 37| megszólítja embertelen társát, de a sár nagy vala, s a másik, 9629 37| társát, de a sár nagy vala, s a másik, ahelyett, hogy e 9630 37| ostorozza szegény páráit. A kocsis hangosabban kezdi 9631 37| hangosabban kezdi dorgálni a megrögzött állatkínzót, 9632 37| helyett csak káromkodik, s a lovakat annál erõsebben 9633 37| annál erõsebben üti. Erre a fõügyész úrnak ember szeretõ 9634 37| szép szavak nem használván, a fuvaroshoz visszafut, eléri - 9635 37| ülhetett fel ismét.~Határozat. A társaság a kocsisnak ebbeli 9636 37| ismét.~Határozat. A társaság a kocsisnak ebbeli emberszeretõ 9637 37| állatkínzásra nézve már a nép alsó osztályai között 9638 37| méltánylásra tartja érdemesnek, s a kocsisnak nevét, mely Katona 9639 37| említeni jegyzõkönyvében.~N. N. a megyének egyik táblabírája, 9640 37| közepén észreveszi, hogy lovai a mély sárban eltikkadtak. 9641 37| Az említett úr, nehogy a szegény állatokon baj történjék, 9642 37| lovait, s kocsisa által a szomszéd faluból nyolc elõfogati 9643 37| mívelt érzelmeknek, melyeket a társaság rajta mindig ismert, 9644 37| legyen elég mondanom: hogy a közszellem, mely mint nehány 9645 37| bármit mondjanak nehányan a közszellem ellen, melyet 9646 37| fújja fejérõl.~Midõn Vándory a terembe lépett - mert egyenesen 9647 37| pártra vala osztva. Az egyik, a túlsó baloldal, jótéteményeit 9648 37| állatra ki akará terjeszteni; a másik, mely e társaság megrögzött 9649 37| az egylet mûködését csak a lovakra kívánta szorítani, 9650 37| lovakra kívánta szorítani, míg a harmadik, mely mint Ancillon, 9651 37| fontolva haladó pártja, a szamarakat vevé pártfogása 9652 37| vevé pártfogása alá, kiket a lovak kiváltságos állásában 9653 37| részesíteni kívánt. Ez utolsó párt a legközelebbi gyûlésben már 9654 37| lovaknak tekintessenek; innen a szamarak emancipációjához 9655 37| s olvasóim gondolhatják a lelkesedést, mellyel ezen 9656 37| lelkesedést, mellyel ezen párt a jelen, õt oly közelrõl érdeklõ 9657 37| beszédek, valódi mintái a magyar szónoklatnak, melynek 9658 37| melynek szabályai szerint a legszárazabb politikai tárgynál 9659 37| egyes szónokok, míg elleneik a lovak által régi idõben 9660 37| csatáikban gyõztek, úgy, hogy a régi dicsõségnek majdnem 9661 37| mondhatjuk meg, mi lett volna a magyar nemességbõl, ha valamit, 9662 37| egyikében suttogva beszélt, a három férfi látszólag a 9663 37| a három férfi látszólag a legnagyobb sietséggel elhagyá 9664 37| legnagyobb sietséggel elhagyá a termet.~De mennyivel több 9665 37| még végig sem hallgatta, a másik pedig kesztyûit is 9666 37| fejét: miért jött Vándory? a másik inkább azon: miért 9667 37| mást találhatott volna.~A hipotéziseknek egy egész 9668 37| házasságnál kívántatik, látszott a valószínûbbnek. Az érdek, 9669 37| mindent elkövetett, hogy a jelenlevõket szórakozásukból 9670 37| jelenlevõket szórakozásukból a tárgyhoz visszavezesse, 9671 37| többé az ide s tova járást s a suttogásokat, kénytelennek 9672 37| ülést feloszlatni, miáltal a szamarak igazságos igényeinek 9673 37| halasztatott.~Hogy James úr a dolgok ezen fordulatán bosszankodott, 9674 37| néven. Keveset ismerek, ki a közfigyelmet másokkal szívesen 9675 37| megosztaná, s ki, elnöki székrõl a legszebb beszédet mondva, 9676 37| megbocsáthat; volt azonban a megyeházban valaki, kire 9677 37| dolgozott, midõn Vándoryt a zsidótól kijõni s sietve 9678 37| zsidótól kijõni s sietve a megyeház lépcsõi felé menni 9679 37| lépcsõi felé menni látta. A dolog Rétynének feltûnt, 9680 37| aggasztá õt. Mióta tudta, hogy a zsidó egészen magánkívül 9681 37| volna. Most, midõn Vándoryt a zsidónak tömlöcéül használt 9682 37| kamarából kijönni látta, a szerencsétlen ismét eszébe 9683 37| nem - így szólt magában -, a zsidó magánkívül van; e 9684 37| mindazon megvetéssel gondolva a lelkész hasztalan fáradozásaira, 9685 37| Bántornyi Lajos kíséretében a zsidó börtönébe visszament, 9686 37| visszament, s mindjárt azután a beteghez rendelt ápolóné 9687 37| ez? - gondolta magában. - A zsidó magánkívül volt; felgyógyulásához 9688 37| ügyvédje, s Vándory... hátha a zsidó mégis jobban érzené 9689 37| tovább. - Az asszony, ki a zsidót betegsége alatt ápolá, 9690 37| öregasszony lépe be szobájába. A szegény egészen meg vala 9691 37| zavarodva, annyira bámulá, hogy a nagyságos alispánnéhoz fölhívatott.~ 9692 37| fölgerjedését, s miután a még mindig csudálkozó asszonynak 9693 37| kérdé, miként érzi magát a beteg most? s nem tudja-e, 9694 37| aggodalommal tölték lelkét. A zsidó, kinek eszmélete tökéletesen 9695 37| küldetett ki ez ma, mikor a lelkész betegével egy óránál 9696 37| Völgyesy miért hívattak a beteghez, ha nem azért, 9697 37| asszony elég hosszas elõadását a legnagyobb figyelemmel végighallgatá -, 9698 37| figyelemmel végighallgatá -, a zsidó tiszteletes Vándory 9699 37| Vándory úrral mirõl szólt?~- A tiszteletes úr kiküldött - 9700 37| tiszteletes úr kiküldött - mondá a másik nyugodtan -, bizony 9701 37| lehetne már bízni valamit. De a tiszteletes úr kiküldött, 9702 37| füleim gyengébbek, semhogy a zárt ajtón át valamit érthetnék, 9703 37| hogy arról szóltak. Soha a tiszteletes urat oly meglepett 9704 37| képpel nem láttam, mint mikor a zsidótól kijött. Isten tudja, 9705 37| dolgokat hallhatott tõle! A zsidó, mikor én a szobába 9706 37| tõle! A zsidó, mikor én a szobába visszajöttem, egy 9707 37| már? - Mondtam neki, hogy a tiszteletes úr csak most 9708 37| nem is volt nyugta, míg a tiszteletes és az urak vissza 9709 37| tevé hozzá bámulva, midõn a halványságot, mely arcait 9710 37| Nem, asszony - mondá a lehetõségig nyugodtan -, 9711 37| asszonyom - szólt amaz -, úgyis a nyomorult nem él holnap 9712 37| nagyságos asszonyom, az a fõdolog?~- Jól van, jól - 9713 37| sülni az igazság. - S ezzel a vénasszony kezet csókolva 9714 37| néma kétségbeesésbe merült.~A zsidó mindent megvallott; 9715 37| leghívebb barátai valamit, mi a jegyzõnek hasznára lehet, 9716 37| szólt magában elborzadva a helyzet elõtt, melyben magát 9717 37| villanna át, megállt, s szemét a szoba egyik szegletében 9718 37| sebesebben folytatá járását. A szekrény varázserõvel magához 9719 37| ment, szemei akaratlanul a szekrényhez tapadtak. - „ 9720 37| szemeit kezével takarva, a szoba közepén megállt - 9721 37| borzad szívem e gondolattól? A halál csak attól foszthat 9722 37| üvegpalackot võn ki, mely fejér, a cukorhoz hasonló porral 9723 37| szólt félhalkan, midõn a palackot remegõ kézzel maga 9724 37| tevé -, ezen arsenicummal a fél megyét másvilágra küldhetem. 9725 37| hírlendik; azonban ily vád a lehetõségig igazságtalan 9726 37| kiirtani akarta, s e célra a legközönségesebb eszközt 9727 37| kitelik. Ki pedig talán a méregnek mennyiségét hiszi 9728 37| mint tiszta teoretikus szól a dologról, tapasztalásból 9729 37| azt mondják, méreg által a halál kínos - így szólt 9730 37| hátha erõs természetem a méregnek ellentállna, ha 9731 37| érezve, mint szakítja szét a szörnyû méreg belsõmet, 9732 37| senki, ki szeretõ kezekkel a halálos verítéket hideg 9733 37| mozdulattal tovább tolá a palackot.~Határozata meg 9734 37| kétségbeesésben, elõtte a méreg, melyhez szeme akaratlanul 9735 37| ujjai görcsösen szoríták a palackot, melyet ismét kezébe 9736 37| agyában - ha minden, mit a zsidó vallomásáról beszélt, 9737 37| beszélt, nem igaz? vagy ha a zsidó Vándoryt csakugyan 9738 37| megnyugtaták. Visszatevé a mérget fiókjába, bezárta 9739 37| reményét építi, legfölebb a lehetõségek közé tartozik, 9740 37| szereznem - mondá végre. - A zsidó hihetõképp még él, 9741 37| elhagyá szobáját, s egyenesen a zsidó börtöne felé sietett.~ 9742 37| senki az alispánnét, midõn a megye setét udvarán keresztülment, 9743 37| nem vevé észre; s miután a börtön, melyben a zsidó 9744 37| miután a börtön, melyben a zsidó feküdt, mióta betegsége 9745 37| nyitva hagyatott, Rétyné a kamarában állt, anélkül, 9746 37| valakitõl láttatott volna. S a vénasszony, ki a betegnek 9747 37| volna. S a vénasszony, ki a betegnek gondját viselte, 9748 37| mécse világánál egyszerre a nagyságos asszonyt ismeré 9749 37| kérdeztetett: miként van a beteg?~- Nyugodtabban, sokkal 9750 37| ha még azt tudná, hogy a nagyságos asszony is kérdezõsködött 9751 37| itt vagyok. Szólnom kell a szerencsétlennel, mielõtt 9752 37| ápolónõ, még mindig késve a kimenéssel -, az bizonyos. 9753 37| kimenéssel -, az bizonyos. A tiszteletes úr egészen megtérítette. 9754 37| talán, ha itt maradnék. A beteg szavamat jobban megszokta, 9755 37| mondom - szakítá félbe Rétyné a szólót -, s várjon reám 9756 37| kíváncsisága mellett tovább a szobában maradni nem merészelt; 9757 37| embert hínak, de mihelyt a beteg ismét magához , 9758 37| elküldött, nem hallgatódzik, a betegnek ágyához ment, s 9759 37| betegnek ágyához ment, s a zsidót megszólítá.~A beteg 9760 37| s a zsidót megszólítá.~A beteg nem felelt; egyenetlen 9761 37| felelt; egyenetlen lélegzete, a nehéz fohászok, melyek idõrõl 9762 37| elszáradt arcot, melyet a halál már átváltoztatott, 9763 37| halál már átváltoztatott, de a beteg behunyt szemekkel 9764 37| Rétyné, meggyõzõdve, hogyha a zsidóval szólni akar, idõt 9765 37| megszólításaira nem felelt, a beteget gyengén megrázá. 9766 37| beteget gyengén megrázá. A zsidó felnyitá szemét, körülnézett, 9767 37| ápolójának gondolt, ismét a fal felé akart fordulni:~- 9768 37| Hagyjatok békét - mondá a zsidó gyengén, majdnem érthetetlenül -, 9769 37| Rétyné.~- Rétyné?! - szólt a zsidó bámulva, midõn megfordulván 9770 37| más jõne hozzád? - mondá a másik nyájasan - ki gondoskodik 9771 37| szakítá félbe szavait a beteg -, hadd haljak meg 9772 37| Bánom is én - válaszolt a zsidó nyugodtabban -, én 9773 37| nálad...~Az alispánnét itt a zsidó kacagása vagy inkább 9774 37| hörgése szakítá félbe, melyre a félig haldokló e szavak 9775 37| szörnyeteg! - szakítá félbe a szólót Rétyné, midõn kezét 9776 37| szólót Rétyné, midõn kezét a zsidó ujjaitól megszabadítani 9777 37| nemde, szörnyeteg? - mondá a zsidó, s tompa szava, midõn 9778 37| beszélésre kényszeríté magát, a hallgatót borzadással tölté - 9779 37| Fognak hinni - válaszolt a zsidó -, amit én mondtam, 9780 37| vallomásomból - válaszolt a beteg -, egy szót sem.~- 9781 37| börtönbe kerülsz, mint én... a vesztõhelyre. Megálmodtam 9782 37| Közepén te és én, mellettünk a hóhér nagy fényes karddal. 9783 37| körös-körül roppant nép, és a székre ültettek... - Itt 9784 37| székre ültettek... - Itt a beteg megtörött szavai érthetlenné 9785 37| magánkívül vala, s Rétyné a beteg hideg kezének rángatásaiból, 9786 37| karját nem kis nehézséggel a haldoklótól megszabadítá, 9787 37| mintegy magánkívül rohant ki a kamarából, hol az ápoló 9788 37| tartoztak. Szobaleánya, kivel a lépcsõn találkozott, s ki 9789 37| pohár vizet rendelt magának a szobába hozatni, elborzadott, 9790 37| beteg? - mondá Julis, midõn a gyertyákat az asztalra állítá - 9791 37| asztalra állítá - talán a fõorvosért mehetnék? itt 9792 37| fõorvosért mehetnék? itt van a háznál.~- Mi közöd ehhez? - 9793 37| Rétyné csillogó szemeit a szegény leányra vetve - 9794 37| leányra vetve - állítsd a vizet ide mellém, s takarodjál.~ 9795 37| ide mellém, s takarodjál.~A leány kiment, s Rétyné, 9796 37| szerint csalódni fog. Legalább a jelen esetben így volt; 9797 37| Julis, mihelyt asszonyától a fent írt módon kiküldetett, 9798 37| nehéz fohászait. - Késõbb a leánynak úgy látszott, mintha 9799 37| volna, ha valakit hínék.~A szobaleány ismét az ajtóhoz 9800 37| pamlagára vetné magát, s a szobában fájdalmas nyögést 9801 37| volt, az öregasszony, ki a zsidót betegsége alatt ápolá, 9802 37| asszony; megtudta, hogy a szerencsétlen, ki most nincs 9803 37| menj hozzá, s nyugtasd meg. A zsidó vallomásában nincs 9804 37| Becsületszavamat adhatom reá, a szerencsétlen csak Macskaházyt 9805 37| csak Macskaházyt vádolá.~A lelkészt e szavaknál Julis 9806 37| Julis szakítá félbe, ki a szobába rohanva mindent, 9807 37| még elég jókor jövünk. - S a férfiak a jövõ percben az 9808 37| jókor jövünk. - S a férfiak a jövõ percben az alispánné 9809 37| Az ajtó zárva vala. Benn a szobában nyögés hallatszott.~- 9810 37| erõvel az ajtónak rohantak, a gyenge zár engedett.~A cél, 9811 37| a gyenge zár engedett.~A cél, miért jöttek, nem vala 9812 37| nem vala többé elérhetõ. A pohár, mely az asztalon 9813 37| lehetett többé.~Midõn férje a szobába lépett, a szerencsétlen 9814 37| férje a szobába lépett, a szerencsétlen asszony még 9815 37| szólni akarna; de midõn Réty a pamlag mellé térdelve kezét 9816 38| 38~Minden ember, a legszegényebb körben töltötte 9817 38| melyben eltemettetik. Ilyenkor a magas torony harangja megkondul 9818 38| torony harangja megkondul a legszegényebbnek; ki egész 9819 38| haladhatott, annak temetése elõtt a tömeg kitér; s a nyomorult, 9820 38| temetése elõtt a tömeg kitér; s a nyomorult, miután életében 9821 38| tilalom-törésért büntetnék. A halottat részvét s tisztelet 9822 38| mert meggyõzõdésünk szerint a halott azt, mi mindnyájunkat 9823 38| egyiránt érdekli, de mit a legokosabb is csak hisz - 9824 38| végre megtudta? - Igaz, a halálnál nincs jobb magyarázó 9825 38| halálnál nincs jobb magyarázó a világon. Ki élete becsérõl 9826 38| temetés, címerek vagy csak a puszta név a koporsón, a 9827 38| címerek vagy csak a puszta név a koporsón, a sír felett mauzóleum 9828 38| a puszta név a koporsón, a sír felett mauzóleum vagy 9829 38| állnak; egy rövid beszélgetés a szomszédok között, vagy 9830 38| gyászlevél, vagy hirdetés a honi hírlapokban, vagy talán 9831 38| hírlapokban, vagy talán nekrológok a külföldi hírlapokban is - 9832 38| csend s közönyösség - ez a dicsõség. Egy darab fekete 9833 38| Egy darab fekete fátyol a kalapon, vagy teljes gyászruházat, 9834 38| szegényeknél vitatkozás: ki fizesse a temetést? gazdagoknál: kié 9835 38| az örökség? - ez az, mi a bírt szeretetre emlékeztet. 9836 38| szeretetre emlékeztet. S mi a barátságot illeti, ki nem 9837 38| vigasztalja magát azzal, hogy a kivételek közé tartozik.~ 9838 38| okozott, mint minden, mi a Tisza mentében évek óta 9839 38| meghalt, magára vonta volna a közfigyelmet. Ha gazdag 9840 38| el, konyhát tartott, s a legszebb ruhákban járt, 9841 38| járt, egyszerre meghal, a dolog még akkor is borzasztó, 9842 38| illõ formák megtartattak, s a beteg, csak miután fölötte 9843 38| tanácskozás tartatott, múlt ki a világból. De mi ez az alispánné 9844 38| alispánné esetéhez képest? A fõorvos akkor hívatott, 9845 38| csak öt perccel elõbb , a nagyságos asszonyt bizonyosan 9846 38| ki éppen Porváron lévén, a hírre szinte a házhoz jött, 9847 38| Porváron lévén, a hírre szinte a házhoz jött, csak azon meggyõzõdését 9848 38| nyilváníthatá, hogy mit a nagyságos asszony ivott, 9849 38| ilyetén elmellõzése ellen: úgy a porvári társaság egész szorgalmát 9850 38| titkos indokait felkeresse.~A Réty család, s azok, kik 9851 38| szerencsétlen véletlennek nevezék. A szegény alispánné, ezeknek 9852 38| hová egypár nappal elõbb a patkányok kiirtására vett 9853 38| szerencsétlen tévedés, mely este a gyengén világított szobában 9854 38| történhetett, megmagyaráz mindent. A közönség, mely önként ajánlott 9855 38| tartott; akár végre, mint a porvári asszonyságok férjeiknek 9856 38| asszonyságok férjeiknek a dolgot magyarázták, az alispán 9857 38| makacssága által, mellyel a szerencsétlennek valamely 9858 38| meg feleségét, mint erre a világon számtalan példa 9859 38| kik õt ismerék, észrevevék a hatást, melyet neje halála 9860 38| tanúsága. Nem tartozik ugyan a ritkaságokhoz, hogy midõn 9861 38| rosszul élt, egy meghal, a másik, mint egy csuda által 9862 38| másik, mint egy csuda által a meghalt iránt, keblében 9863 38| szeretetet födöz fel. Valamint a mindennapi élet súrlódásai 9864 38| többé szó nem lehetett; s a szomorúság, melyet rajta 9865 38| talált íróasztalán, melyet a boldogtalan asszony hozzá 9866 38| legalább részben igaz? Midõn a múltra visszatekintett, 9867 38| alkalmat nem ad? Ha nejével a helyzet iránt, melyben Vándoryhoz 9868 38| magával hozta, nyíltan szól, a szerencsétlen asszony vagy 9869 38| nem válik, vagy legalább a gondolatot, hogy a lelkész 9870 38| legalább a gondolatot, hogy a lelkész férjének testvére, 9871 38| azzá tette, mivé vált, s a nem titkolt gyûlölség, melyet 9872 38| földeríteni szomorúságát.~A zsidónak vallomása, mely 9873 38| kevesen kételkedtek: de ez a jegyzõ iránt létezõ gyanút 9874 38| Macskaházynál voltak, mit a zsidó vallomásában is állított, 9875 38| egyedül Tengelyit bírhatá a gyilkosság elkövetésére. 9876 38| gyilkosság elkövetésére. A zsidó azon állítása, hogy 9877 38| zsidó azon állítása, hogy a bûntettet Viola követte 9878 38| ellenében, melyeknél fogva a jegyzõ vádoltatott, fölmentõ 9879 38| bûntettét megvallja. Ez volt a jegyzõ barátjai- s ellenségeinek 9880 38| Violának hollétét ismeri; de a barna kályhafûtõ, Ákosnak 9881 38| csak azt mondá: hogy Violát a statárium óta nem is látta: 9882 38| tõle hallani nem lehetett. A kislaki gulyásból, kirõl 9883 38| bizonyos csárdáig vitte, hol a szegény asszony férjét be 9884 38| akará várni. Mi történt a családdal késõbb, nem tudja; 9885 38| bírni, hogy megmondja.~- A teins úrfi tudja, mennyire 9886 38| is szerethetnék inkább? A többi gyermekek, kiket mellemen 9887 38| volna is, inkább leharapnám a nyelvemet, mint hogy eláruljam.~ 9888 38| miután kétheti keresés után a legkisebb nyomra nem akadott, 9889 38| teljesíthetni.~Arról, hogy Viola a szomszéd megyékben nincs, 9890 38| felelhetett. - Bizony ez a Viola átkozott gyerek - 9891 38| hallgatá elbeszéléseit, s mióta a háborúról s az egykori huszárnak 9892 38| legérdekesebb pillanatai a katonaélettel nem mérkõzhetnek.~- 9893 38| mérkõzhetnek.~- Hallott-e ilyet a világ?! - mondá bámulva 9894 38| világ?! - mondá bámulva a huszár - hát azt sem tudod, 9895 38| hát azt sem tudod, mi a retirálás? De nem csuda - 9896 38| megtanulhattad volna. Hát, öcsém, a retirálás csak az, mikor 9897 38| Értem, értem - szólt a másik, ki ez értelmezést 9898 38| megkergeti.~- Bohó! - mondá a másik hevesen - hisz akkor 9899 38| nem gyõzettek le soha. - A retirálás csak az - folytatá 9900 38| megverte?~- Hát bohó - szólt a másik könyörülõ mosollyal -, 9901 38| érzé felderítve.~- Az nem a mi dolgunk - felelt János 9902 38| megfejteni nem tudott -, a katona azt teszi, mit neki 9903 38| mit neki parancsolnak, a többi mást illet. Miért 9904 38| mindemellett nem közelíttetett meg. A kislaki gulyás neki is csak 9905 38| mint lovászunk. Az is, ha a lótisztításról vagy abrakolásról 9906 38| felel. - De e panaszok sem a gulyást, sem mást annak 9907 38| mondhatlan gyönyörrel néze körül a síkon, hol lovas ember semmi 9908 38| célt is elérheti, mint azt a keresõk jelen esetben tapasztalák.~ 9909 38| tudom, mennyire árthat ez a hónap hírének, legalább 9910 38| elveszté egész türelmét.~A harmadik megyében jártak, 9911 38| pajtásának megvallá, hogy a tanyát, hová õt vezetni 9912 38| Gazsinak állítása szerint a gulyás, kihez mentek, tíz 9913 38| hogy bundáját, amennyire a szél engedé, összefogva, 9914 38| engedé, összefogva, magát a gondolattal vigasztalá, 9915 38| az est közelgett, midõn a sûrûbõl feléjök világító 9916 38| feléjök világító pásztortûz a tévelygõket útra vezeté. 9917 38| vezeté. Az erdõ közepén végre a tanyához értek, melyrõl 9918 38| azon öröm, mellyel János a tûz mellé feküdt, alig 9919 38| Csavargóst fogadá. Úgy látszott, a vén gazda Gazsival sokkal 9920 38| végzett együtt, mint mi a megyének valaha tudomására 9921 38| pajtásával kibeszélte, kérdezé, a gulyás nem tudott semmit. 9922 38| óta egy gulyás lakik, ki a ti vidéketekrõl jött. Másképp 9923 38| ideszakadt volna.~- Hát a kislaki gulyásnak testvéröccse - 9924 38| testvéröccse - válaszolt a másik -, bátyja derék legény 9925 38| szóba sem áll senkivel.~- A kislaki gulyásnak testvéröccse? - 9926 38| Én csak azt mondtam, hogy a kislaki gulyásnak öccse 9927 38| mondom, hogy az - szólt a másik hevesen - azt hiszed, 9928 38| Az egyik beteges volt, de a másik szép gyerek... különb 9929 38| hiszed-e már, hogy csakugyan a kislaki gulyás testvéréhez 9930 38| teszem - mondá Csavargós a huszárhoz, midõn hosszú 9931 38| dolga!~- Majd bámul - mondá a másik -, ha azt hallja, 9932 38| meglátjuk. - S ezzel Csavargós a tûz mellé heverve alvásra 9933 38| nem következik, hogy õt a vármegyének fel fogja adni, 9934 38| megnyugtató gondolatok között a jótékony álom végre elnyomta 9935 38| kétségen kívül gyanítják, a kislaki gulyás testvérének 9936 38| melyhez Csavargós ismerõse a keresõket vezetni ígérte. 9937 38| egymáshoz. Viola tanyája a jobbak közé tartozott, s 9938 38| Tiszaréten egykor lakott, de a nádfödél, újra kiigazítva, 9939 38| tisztaságukban messze világítának a nagy róna fölött, hol mérföldre 9940 38| utas szemei elõtt feltûnt, a kis háznak a lakhatóság 9941 38| elõtt feltûnt, a kis háznak a lakhatóság s kényelem különös 9942 38| e dombok alatt, ameddig a szem láthatott, határtalanul 9943 38| láthatott, határtalanul nyúlt el a nagy rónaság, s egyes tornyokon, 9944 38| tornyokon, melyek itt-ott a láthatáron feltûntek, s 9945 38| láthatáron feltûntek, s a nagy síkon legelõ nyájakon 9946 38| kívül semmi nem volt, mi a nézõt arra emlékezteté, 9947 38| lakott földön jár. Közel a házhoz istálló, s mellette 9948 38| bozontos kuvasz nyújtózott a tavaszi nap meleg sugáraiban.~ 9949 38| boldog lehetett új lakhelyén. A menedéket, melyet keresett, 9950 38| várhat, már magában egy neme a szerencsének; boldog lehetett 9951 38| Valamint mûveltebb ember, kinek a természet szívet adott, 9952 38| nem érezheti magát, s ha a szerencse halmozná minden 9953 38| magát: úgy ragaszkodnak a nép szegényebb osztályai 9954 38| szegényebb osztályai nemcsak a honhoz, de születésök helyéhez. 9955 38| isten iránt viseltetik; de a szegény embernek valóságos 9956 38| semmi nem pótolhat ki - a falu, melyben született, 9957 38| falu, melyben született, a kis hely, hol ifjú napjait 9958 38| mérföldre születése helyétõl, s a gondolat, hogy a magyar 9959 38| helyétõl, s a gondolat, hogy a magyar korona birodalmában 9960 38| mellyel falujától megvált. A hely, hol elsõ éveit tölté, 9961 38| laka vagy talán sírja áll, a kis mezõ, melyen évekig 9962 38| melyen évekig dolgozott, a fák, melyek alatt annyiszor 9963 38| alatt annyiszor megpihent, a kút, melynél talán kedvesével 9964 38| kipótolhatatlanok... emlékei nem a nemzet, hanem családja vagy 9965 38| kívül nem volna más hely a világon, hol magát egészen 9966 38| megnyugvással tekinthetett? Mint a nyári vész, mely a bércen 9967 38| Mint a nyári vész, mely a bércen átvonulva, azt nemcsak 9968 38| örömeinknél többet rontanak el. A kebel, mely fölött átvonultak, 9969 38| napok jöhetnek ismét, de a szív örökre terméketlenné 9970 38| soha nyugodni nem hágy, ki a jövõ pillanatban mindentõl, 9971 38| megfosztva láthatja magát? A jövõ szüntelen fenyegetve 9972 38| szüntelen fenyegetve állt a szerencsétlen elõtt. Még 9973 38| kikkel érintkezésbe jött, a kislaki gulyás öccsének 9974 38| nyugodtnak érezheté magát. A végzet, mely az embernek 9975 38| megfeledkezhetett volna mindenrõl, még a veszélyrõl is, mely õt szüntelen 9976 38| közül, kiknek isten, midõn a földre küldé, hivattatásul 9977 38| szabadon látá, s gyermekeivel a kislaki gulyás kocsiján 9978 38| szenvedett, elenyészett a boldogság érzete elõtt, 9979 38| tartott sokáig. Vannak lények a világon, melyek csak vagy 9980 38| vágyódnék, az egyen kívül, hogy a szeretet, mellyel övéit 9981 38| könnyeimmel mostam le arcairól a mosolygását. Szelíd kék 9982 38| maga körül; miként ne lenne a szegény gyermek szomorú? - 9983 38| szegény gyermek szomorú? - A nyugtalan életmód, melyre 9984 38| gyermek osztozott vele; a hideg õszi levegõ, melynek 9985 38| órákig ki volt téve, s végre a sebes út, midõn az egész 9986 38| Zsuzsi nem is vevé észre a változást, mely kisdedén 9987 38| Viola is megjött, midõn a veszélyt gyanítani kezdve, 9988 38| Nehány nap múlva, melyet a legnagyobb aggodalomban 9989 38| legnagyobb aggodalomban töltött, a gyermek meghalt, s egy kis 9990 38| gyermek meghalt, s egy kis sír a tanya mellett mindaz, mi 9991 38| Pistám, ki naponként , s a legderekabb gyermek, kit 9992 38| míg egy gyermeke marad a nõnek, kinek egész szeretetét 9993 38| leveretni nem hagyja magát. A gyenge kéz, melynél gyermekét 9994 38| legbiztosabb támasza éltének; s a kis Pista csakugyan szeretetreméltó 9995 38| anyának gondjait, melyekkel a beteget ápolá, nem fogom 9996 38| meghalt e gyermeke is, s a szegény asszony, midõn e 9997 38| hogy ezután semmi nincs a földön, mi õt még boldoggá 9998 38| férje elõtt titkolja; de a sápadt arc, melyet mosolyra 9999 38| maga elfordult, hogy férje a szemébe nyomuló cseppeket 10000 38| bármily panasz, melyben a szerencsétlen anya fájdalmát


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License