1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305
Fejezet
9501 36| melyet, mielõtt meghalok, a tiszteletes úrral közölnöm
9502 36| fogyni érezem erõmet.~Vándory a beteg ágyához közelebb tolta
9503 36| közelebb tolta székét, s a zsidó, gyengesége által
9504 36| Macskaházyt? - kérdé Vándory, ki a rabnak minden szavát a legnagyobb
9505 36| ki a rabnak minden szavát a legnagyobb figyelemmel követé -
9506 36| legnagyobb figyelemmel követé - a helyrõl, melyen találtattál,
9507 36| hallanod kelle mindent, mi a szobában történt.~- És én
9508 36| hallottam is mindent - válaszolt a zsidó. - A gyilkosság Viola
9509 36| mindent - válaszolt a zsidó. - A gyilkosság Viola által követtetett
9510 36| Miért nem mondtam? - szólt a zsidó szemeit Vándoryra
9511 36| Vándoryra függesztve -, mert a nagyságos asszony azzal
9512 36| kerestél az éjjel, mikor a szerencsétlen ügyvéd meggyilkoltatott,
9513 36| ügyvéd meggyilkoltatott, a kastélyban? - kérdé ismét
9514 36| kérdé ismét Vándory.~A zsidó rövid ideig hallgatott. -
9515 36| Megelõztettem - folytatá a zsidó halkan - másképp Macskaházy
9516 36| kezeim által halt volna meg.~A zsidó visszaveté magát vánkosára.
9517 36| hallott, Tengelyi igazolására a legnagyobb fontossággal
9518 36| használhat, ha az, mielõtt a zsidó ismét elõbbi eszméletlenségébe
9519 36| hitelességû tanú elõtt, miután a bírák neki magának, mint
9520 36| fognának.~- Barátom - szólt a lelkész fölkelve -, áldjad
9521 36| elégségesek, hogy Tengelyit a gyanútól, melynek súlya
9522 36| borzadok? - mondá szomorúan a zsidó.~- Emberi kötelességed,
9523 36| segédkezet nyújtani nem akartál?~A zsidó egy ideig hallgatott.~-
9524 36| ideig hallgatott.~- Tengelyi a tiszteletes úrnak barátja -
9525 36| meghatva e szavak s fõképp a mód által, melyen azok mondattak -,
9526 36| rövid lesz. Jöjjön vissza a tiszteletes úr mindjárt,
9527 36| mondjál. Ha kiviláglik, hogy a szerencsétlen ügyvéd Viola
9528 36| hasonló szándékkal jöttél-e a házhoz, s ki által buzdíttattál
9529 36| elhallgatni semmit - mondá a zsidó, s vonásai ismét vad
9530 36| mondá Vándory komolyan.~A zsidó egy ideig hallgatott. -
9531 36| hallgatott. - Legyen, mint a tiszteletes úr akarja -
9532 36| akarja - szólt végre szemeit a lelkészre függesztve -,
9533 36| én mindenre kész vagyok. A tiszteletes úr jót tett
9534 36| ígéretemet?~Vándory behívá a beteg ápolóját, ki azalatt
9535 36| beteg ápolóját, ki azalatt a kamara elõtt állt, s maga
9536 36| állt, s maga sietve elment. A zsidó a falnak fordult,
9537 36| maga sietve elment. A zsidó a falnak fordult, s fáradtan
9538 36| falnak fordult, s fáradtan a beszélgetéstõl, rövid idõre
9539 37| hitelességû tanúkat találjon, kik a zsidónak jelenlétökben ismételendõ
9540 37| vallomásairól bizonyságot tegyenek. A megyeházánál volt; éppen
9541 37| megyeházánál volt; éppen a tavaszi közgyûlések tartattak,
9542 37| tudhatá, miként ha csak a nagy lépcsõn felmegy, a
9543 37| a nagy lépcsõn felmegy, a kisebb vagy nagy teremben
9544 37| Franciaországban az egész népet a hadi dicsvágy lelkesíti;
9545 37| Hollandiában ott vannak a csatornák eredményei s egyszersmind
9546 37| munkásságnak, mellyel e nép hazáját a tengertõl elõbb kiküzdé,
9547 37| mûvészet, dicsõség, sõt még a szorgalom is oly dolgok,
9548 37| engednünk; egy van, miben a magyar népet - e szót természetesen
9549 37| értelemben, azaz Werbõczi szerint a kiváltságosokra értve -
9550 37| szerint óriási csalódás. A magyar nemességnek fölkelési
9551 37| melyet az aranybulla adott - a leülés s gyûlések tarthatása
9552 37| karszékké változott, melyben a táblabírák ezrei ülnek;
9553 37| legalább nem tapasztaljuk, hogy a közjó elõmozdítására üléseken
9554 37| részt venni s ülni reggel a közgyûlésben - mert szükséges,
9555 37| valóban nem foghatom meg: a magyar orvosok egyesülete
9556 37| megfázástól félnek; egyik izzad, a másik szomjúhozik, míg a
9557 37| a másik szomjúhozik, míg a harmadik tyúkszemeit érzi;
9558 37| ásítanak - mi, mint tudva van, a romlott gyomornak legbiztosabb
9559 37| De hol vagyok? Vándoryt a megyeház teremébe akartam
9560 37| teremébe akartam kísérni, hol a megye színe ismét ülést
9561 37| dolga. Az egyik híres tudós, a másik dicsõ hazafi, vagy
9562 37| senki nem tartozik felelni; a dolog úgy van - miért? ahhoz
9563 37| szegény regényírók vagyunk a szomorú kénytelenségben,
9564 37| James úrról azonban, kit a terembe lépve az elnöki
9565 37| dicsõséget szereztek magoknak a fekete rabszolgák felszabadítása
9566 37| fáradságos küzdelmek után a brit birodalomban keresztülvittek.
9567 37| is igen szépen hangzanék. A részvét sem hiányzott volna.
9568 37| rabszolgaemancipációnak rendszerét a megyében megmagyarázta,
9569 37| megyében megmagyarázta, a táblabírák, kik arról eddig
9570 37| miután megtudák, miként a fokonkénti emancipáció azzal
9571 37| emancipáció azzal kezdõdik, hogy a szolga tíz esztendeig mint
9572 37| napig dolgozni tartozik, a filantrópiának ezen neme
9573 37| s azt úrbérünknél, hol a házatlan zsellérek oktatásáról
9574 37| tarták. Azonban, ki hinné, a cigányok magok éppen nem
9575 37| miután e nevelési rendszer a megye nehány emberbarátai
9576 37| cigányon megkísértetett, s ezek a hetenkénti négynapos munka
9577 37| állatkínzásnak megszüntetése volt a tárgy, melyet magának választott,
9578 37| nem fognak ellentmondani. A természetes rend is úgy
9579 37| nem volna meg mindennek a maga ideje, s mintha az
9580 37| s mintha az iskolákról, a halálos büntetés eltörlésérõl
9581 37| büntetés eltörlésérõl s a botozás megszüntetésérõl
9582 37| mûködõ egyletek, mint tudjuk, a hétfarkú macskával igen
9583 37| macskával igen jól összeférnek. A részvétleneken kívül fölléptek
9584 37| valamint az elsõ kaszinónál, a jakobinus klubot már alakultnak
9585 37| címét láták megsértve, ha a magyar földesúr, a Szent
9586 37| megsértve, ha a magyar földesúr, a Szent Koronának valóságos
9587 37| hozott be, de úgy, hogy a nemesek magokat ezen szabálynak
9588 37| egyesület az állatkínzást csak a megye nem nemes lakosai
9589 37| tapintatának köszönhetni, hogy a társaság e csiklandós kérdésnél
9590 37| nem bomlott. Miután ti. a szabályokban kimondatott:
9591 37| szinte azon verés sem, melyet a jobbágy úri munka vagy elõfogat
9592 37| végétõl ápril kezdetéig a megye fõútvonalain történik,
9593 37| hónapokban haladni lehetlen, a társaság legnagyobb ellenei
9594 37| döglött meg: annyit járt körül a megyében, míg az egész elõkelõbb
9595 37| részvétre bírhatá; de végre a társaság fennállt, s elsõ
9596 37| lenn e megye tömlöcében a rossz tartás miatt a rabok
9597 37| tömlöcében a rossz tartás miatt a rabok halnak, fenn a megye
9598 37| miatt a rabok halnak, fenn a megye teremében arról folynak
9599 37| teremében arról folynak a tanácskozások: miként lehetne
9600 37| tanácskozások: miként lehetne a lovak- s szarvasmarháknak
9601 37| forintjokat, mellyel, mint a társaság tagjai, évenként
9602 37| szerencsére nem voltak sokan, mert a porvári társaságok tagjai
9603 37| porvári társaságok tagjai is a hazaszeretettel járó dicsõséget
9604 37| hogy azon pénzbõl, melyet a marhák javára összeadtak,
9605 37| javára összeadtak, még eddig a társaság titoknokán kívül
9606 37| ellenségeskedés s gyanúsítások mellett a társaság fennállt, s ez
9607 37| fennállt, s ez kétségen kívül a fõdolog.~„Élni, ez fõcélja
9608 37| fogják rám - ez eszme nem a legrosszabb indigena lesz
9609 37| áll igen sok dologra nézve a világon. Fennállnak, hogy
9610 37| fennálljanak, ez legfõbb céljok; a gyermeknek játék, a férfinak
9611 37| céljok; a gyermeknek játék, a férfinak valami foglalatosság
9612 37| nagy részének, melyeket a legkomolyabb képekkel s
9613 37| fizetéssel jár, miután itt a haszon magában a fizetésben
9614 37| miután itt a haszon magában a fizetésben fekszik. - A
9615 37| a fizetésben fekszik. - A porvári állatkínzás elleni
9616 37| kiterjedését remélhesse. A magyar különös utánzási
9617 37| utánzási hajlammal bír: mit a külföldön lát, fõképp mit
9618 37| magyarokat, mert alig találhatunk a föld kerekségén oly valamit,
9619 37| meghonosítani nem akarnának. Ha a lófuttatás s rókavadászat
9620 37| legfölebb azt mondhatnám: hogy a logikus egymásutánban hibázott,
9621 37| most, amennyire felfogom, a kakasviadalok meghonosítását
9622 37| eredményekhez vezetett, azt a társasági jegyzõkönyv bizonyítá.
9623 37| társasági jegyzõkönyv bizonyítá. A jelen ülésnek titoknoki
9624 37| meggyõzõdhetett, mennyire terjed a társaságnak szelleme Taksony
9625 37| egészen két hónapja múlt, hogy a porvári nagy utcán a fõügyész
9626 37| hogy a porvári nagy utcán a fõügyész úr kocsisa egy
9627 37| kitér, lovait igen veri. A kocsis megszólítja embertelen
9628 37| megszólítja embertelen társát, de a sár nagy vala, s a másik,
9629 37| társát, de a sár nagy vala, s a másik, ahelyett, hogy e
9630 37| ostorozza szegény páráit. A kocsis hangosabban kezdi
9631 37| hangosabban kezdi dorgálni a megrögzött állatkínzót,
9632 37| helyett csak káromkodik, s a lovakat annál erõsebben
9633 37| annál erõsebben üti. Erre a fõügyész úrnak ember szeretõ
9634 37| szép szavak nem használván, a fuvaroshoz visszafut, eléri -
9635 37| ülhetett fel ismét.~Határozat. A társaság a kocsisnak ebbeli
9636 37| ismét.~Határozat. A társaság a kocsisnak ebbeli emberszeretõ
9637 37| állatkínzásra nézve már a nép alsó osztályai között
9638 37| méltánylásra tartja érdemesnek, s a kocsisnak nevét, mely Katona
9639 37| említeni jegyzõkönyvében.~N. N. a megyének egyik táblabírája,
9640 37| közepén észreveszi, hogy lovai a mély sárban eltikkadtak.
9641 37| Az említett úr, nehogy a szegény állatokon baj történjék,
9642 37| lovait, s kocsisa által a szomszéd faluból nyolc elõfogati
9643 37| mívelt érzelmeknek, melyeket a társaság rajta mindig ismert,
9644 37| legyen elég mondanom: hogy a közszellem, mely mint nehány
9645 37| bármit mondjanak nehányan a közszellem ellen, melyet
9646 37| fújja fejérõl.~Midõn Vándory a terembe lépett - mert egyenesen
9647 37| pártra vala osztva. Az egyik, a túlsó baloldal, jótéteményeit
9648 37| állatra ki akará terjeszteni; a másik, mely e társaság megrögzött
9649 37| az egylet mûködését csak a lovakra kívánta szorítani,
9650 37| lovakra kívánta szorítani, míg a harmadik, mely mint Ancillon,
9651 37| fontolva haladó pártja, a szamarakat vevé pártfogása
9652 37| vevé pártfogása alá, kiket a lovak kiváltságos állásában
9653 37| részesíteni kívánt. Ez utolsó párt a legközelebbi gyûlésben már
9654 37| lovaknak tekintessenek; innen a szamarak emancipációjához
9655 37| s olvasóim gondolhatják a lelkesedést, mellyel ezen
9656 37| lelkesedést, mellyel ezen párt a jelen, õt oly közelrõl érdeklõ
9657 37| beszédek, valódi mintái a magyar szónoklatnak, melynek
9658 37| melynek szabályai szerint a legszárazabb politikai tárgynál
9659 37| egyes szónokok, míg elleneik a lovak által régi idõben
9660 37| csatáikban gyõztek, úgy, hogy a régi dicsõségnek majdnem
9661 37| mondhatjuk meg, mi lett volna a magyar nemességbõl, ha valamit,
9662 37| egyikében suttogva beszélt, a három férfi látszólag a
9663 37| a három férfi látszólag a legnagyobb sietséggel elhagyá
9664 37| legnagyobb sietséggel elhagyá a termet.~De mennyivel több
9665 37| még végig sem hallgatta, a másik pedig kesztyûit is
9666 37| fejét: miért jött Vándory? a másik inkább azon: miért
9667 37| mást találhatott volna.~A hipotéziseknek egy egész
9668 37| házasságnál kívántatik, látszott a valószínûbbnek. Az érdek,
9669 37| mindent elkövetett, hogy a jelenlevõket szórakozásukból
9670 37| jelenlevõket szórakozásukból a tárgyhoz visszavezesse,
9671 37| többé az ide s tova járást s a suttogásokat, kénytelennek
9672 37| ülést feloszlatni, miáltal a szamarak igazságos igényeinek
9673 37| halasztatott.~Hogy James úr a dolgok ezen fordulatán bosszankodott,
9674 37| néven. Keveset ismerek, ki a közfigyelmet másokkal szívesen
9675 37| megosztaná, s ki, elnöki székrõl a legszebb beszédet mondva,
9676 37| megbocsáthat; volt azonban a megyeházban valaki, kire
9677 37| dolgozott, midõn Vándoryt a zsidótól kijõni s sietve
9678 37| zsidótól kijõni s sietve a megyeház lépcsõi felé menni
9679 37| lépcsõi felé menni látta. A dolog Rétynének feltûnt,
9680 37| aggasztá õt. Mióta tudta, hogy a zsidó egészen magánkívül
9681 37| volna. Most, midõn Vándoryt a zsidónak tömlöcéül használt
9682 37| kamarából kijönni látta, a szerencsétlen ismét eszébe
9683 37| nem - így szólt magában -, a zsidó magánkívül van; e
9684 37| mindazon megvetéssel gondolva a lelkész hasztalan fáradozásaira,
9685 37| Bántornyi Lajos kíséretében a zsidó börtönébe visszament,
9686 37| visszament, s mindjárt azután a beteghez rendelt ápolóné
9687 37| ez? - gondolta magában. - A zsidó magánkívül volt; felgyógyulásához
9688 37| ügyvédje, s Vándory... hátha a zsidó mégis jobban érzené
9689 37| tovább. - Az asszony, ki a zsidót betegsége alatt ápolá,
9690 37| öregasszony lépe be szobájába. A szegény egészen meg vala
9691 37| zavarodva, annyira bámulá, hogy a nagyságos alispánnéhoz fölhívatott.~
9692 37| fölgerjedését, s miután a még mindig csudálkozó asszonynak
9693 37| kérdé, miként érzi magát a beteg most? s nem tudja-e,
9694 37| aggodalommal tölték lelkét. A zsidó, kinek eszmélete tökéletesen
9695 37| küldetett ki ez ma, mikor a lelkész betegével egy óránál
9696 37| Völgyesy miért hívattak a beteghez, ha nem azért,
9697 37| asszony elég hosszas elõadását a legnagyobb figyelemmel végighallgatá -,
9698 37| figyelemmel végighallgatá -, a zsidó tiszteletes Vándory
9699 37| Vándory úrral mirõl szólt?~- A tiszteletes úr kiküldött -
9700 37| tiszteletes úr kiküldött - mondá a másik nyugodtan -, bizony
9701 37| lehetne már bízni valamit. De a tiszteletes úr kiküldött,
9702 37| füleim gyengébbek, semhogy a zárt ajtón át valamit érthetnék,
9703 37| hogy arról szóltak. Soha a tiszteletes urat oly meglepett
9704 37| képpel nem láttam, mint mikor a zsidótól kijött. Isten tudja,
9705 37| dolgokat hallhatott tõle! A zsidó, mikor én a szobába
9706 37| tõle! A zsidó, mikor én a szobába visszajöttem, egy
9707 37| már? - Mondtam neki, hogy a tiszteletes úr csak most
9708 37| nem is volt nyugta, míg a tiszteletes és az urak vissza
9709 37| tevé hozzá bámulva, midõn a halványságot, mely arcait
9710 37| Nem, jó asszony - mondá a lehetõségig nyugodtan -,
9711 37| asszonyom - szólt amaz -, úgyis a nyomorult nem él holnap
9712 37| nagyságos asszonyom, az a fõdolog?~- Jól van, jól -
9713 37| sülni az igazság. - S ezzel a vénasszony kezet csókolva
9714 37| néma kétségbeesésbe merült.~A zsidó mindent megvallott;
9715 37| leghívebb barátai valamit, mi a jegyzõnek hasznára lehet,
9716 37| szólt magában elborzadva a helyzet elõtt, melyben magát
9717 37| villanna át, megállt, s szemét a szoba egyik szegletében
9718 37| sebesebben folytatá járását. A szekrény varázserõvel magához
9719 37| ment, szemei akaratlanul a szekrényhez tapadtak. - „
9720 37| szemeit kezével takarva, a szoba közepén megállt -
9721 37| borzad szívem e gondolattól? A halál csak attól foszthat
9722 37| üvegpalackot võn ki, mely fejér, a cukorhoz hasonló porral
9723 37| szólt félhalkan, midõn a palackot remegõ kézzel maga
9724 37| tevé -, ezen arsenicummal a fél megyét másvilágra küldhetem.
9725 37| hírlendik; azonban ily vád a lehetõségig igazságtalan
9726 37| kiirtani akarta, s e célra a legközönségesebb eszközt
9727 37| kitelik. Ki pedig talán a méregnek mennyiségét hiszi
9728 37| mint tiszta teoretikus szól a dologról, tapasztalásból
9729 37| azt mondják, méreg által a halál kínos - így szólt
9730 37| hátha erõs természetem a méregnek ellentállna, ha
9731 37| érezve, mint szakítja szét a szörnyû méreg belsõmet,
9732 37| senki, ki szeretõ kezekkel a halálos verítéket hideg
9733 37| mozdulattal tovább tolá a palackot.~Határozata meg
9734 37| kétségbeesésben, elõtte a méreg, melyhez szeme akaratlanul
9735 37| ujjai görcsösen szoríták a palackot, melyet ismét kezébe
9736 37| agyában - ha minden, mit a zsidó vallomásáról beszélt,
9737 37| beszélt, nem igaz? vagy ha a zsidó Vándoryt csakugyan
9738 37| megnyugtaták. Visszatevé a mérget fiókjába, bezárta
9739 37| reményét építi, legfölebb a lehetõségek közé tartozik,
9740 37| szereznem - mondá végre. - A zsidó hihetõképp még él,
9741 37| elhagyá szobáját, s egyenesen a zsidó börtöne felé sietett.~
9742 37| senki az alispánnét, midõn a megye setét udvarán keresztülment,
9743 37| nem vevé észre; s miután a börtön, melyben a zsidó
9744 37| miután a börtön, melyben a zsidó feküdt, mióta betegsége
9745 37| nyitva hagyatott, Rétyné a kamarában állt, anélkül,
9746 37| valakitõl láttatott volna. S a vénasszony, ki a betegnek
9747 37| volna. S a vénasszony, ki a betegnek gondját viselte,
9748 37| mécse világánál egyszerre a nagyságos asszonyt ismeré
9749 37| kérdeztetett: miként van a beteg?~- Nyugodtabban, sokkal
9750 37| ha még azt tudná, hogy a nagyságos asszony is kérdezõsködött
9751 37| itt vagyok. Szólnom kell a szerencsétlennel, mielõtt
9752 37| ápolónõ, még mindig késve a kimenéssel -, az bizonyos.
9753 37| kimenéssel -, az bizonyos. A tiszteletes úr egészen megtérítette.
9754 37| talán, ha itt maradnék. A beteg szavamat jobban megszokta,
9755 37| mondom - szakítá félbe Rétyné a szólót -, s várjon reám
9756 37| kíváncsisága mellett tovább a szobában maradni nem merészelt;
9757 37| embert hínak, de mihelyt a beteg ismét magához jõ,
9758 37| elküldött, nem hallgatódzik, a betegnek ágyához ment, s
9759 37| betegnek ágyához ment, s a zsidót megszólítá.~A beteg
9760 37| s a zsidót megszólítá.~A beteg nem felelt; egyenetlen
9761 37| felelt; egyenetlen lélegzete, a nehéz fohászok, melyek idõrõl
9762 37| elszáradt arcot, melyet a halál már átváltoztatott,
9763 37| halál már átváltoztatott, de a beteg behunyt szemekkel
9764 37| Rétyné, meggyõzõdve, hogyha a zsidóval szólni akar, idõt
9765 37| megszólításaira nem felelt, a beteget gyengén megrázá.
9766 37| beteget gyengén megrázá. A zsidó felnyitá szemét, körülnézett,
9767 37| ápolójának gondolt, ismét a fal felé akart fordulni:~-
9768 37| Hagyjatok békét - mondá a zsidó gyengén, majdnem érthetetlenül -,
9769 37| Rétyné.~- Rétyné?! - szólt a zsidó bámulva, midõn megfordulván
9770 37| más jõne hozzád? - mondá a másik nyájasan - ki gondoskodik
9771 37| szakítá félbe szavait a beteg -, hadd haljak meg
9772 37| Bánom is én - válaszolt a zsidó nyugodtabban -, én
9773 37| nálad...~Az alispánnét itt a zsidó kacagása vagy inkább
9774 37| hörgése szakítá félbe, melyre a félig haldokló e szavak
9775 37| szörnyeteg! - szakítá félbe a szólót Rétyné, midõn kezét
9776 37| szólót Rétyné, midõn kezét a zsidó ujjaitól megszabadítani
9777 37| nemde, szörnyeteg? - mondá a zsidó, s tompa szava, midõn
9778 37| beszélésre kényszeríté magát, a hallgatót borzadással tölté -
9779 37| Fognak hinni - válaszolt a zsidó -, amit én mondtam,
9780 37| vallomásomból - válaszolt a beteg -, egy szót sem.~-
9781 37| börtönbe kerülsz, mint én... a vesztõhelyre. Megálmodtam
9782 37| Közepén te és én, mellettünk a hóhér nagy fényes karddal.
9783 37| körös-körül roppant nép, és a székre ültettek... - Itt
9784 37| székre ültettek... - Itt a beteg megtörött szavai érthetlenné
9785 37| magánkívül vala, s Rétyné a beteg hideg kezének rángatásaiból,
9786 37| karját nem kis nehézséggel a haldoklótól megszabadítá,
9787 37| mintegy magánkívül rohant ki a kamarából, hol az ápoló
9788 37| tartoztak. Szobaleánya, kivel a lépcsõn találkozott, s ki
9789 37| pohár vizet rendelt magának a szobába hozatni, elborzadott,
9790 37| beteg? - mondá Julis, midõn a gyertyákat az asztalra állítá -
9791 37| asztalra állítá - talán a fõorvosért mehetnék? itt
9792 37| fõorvosért mehetnék? itt van a háznál.~- Mi közöd ehhez? -
9793 37| Rétyné csillogó szemeit a szegény leányra vetve -
9794 37| leányra vetve - állítsd a vizet ide mellém, s takarodjál.~
9795 37| ide mellém, s takarodjál.~A leány kiment, s Rétyné,
9796 37| szerint csalódni fog. Legalább a jelen esetben így volt;
9797 37| Julis, mihelyt asszonyától a fent írt módon kiküldetett,
9798 37| nehéz fohászait. - Késõbb a leánynak úgy látszott, mintha
9799 37| volna, ha valakit hínék.~A szobaleány ismét az ajtóhoz
9800 37| pamlagára vetné magát, s a szobában fájdalmas nyögést
9801 37| volt, az öregasszony, ki a zsidót betegsége alatt ápolá,
9802 37| asszony; megtudta, hogy a szerencsétlen, ki most nincs
9803 37| menj hozzá, s nyugtasd meg. A zsidó vallomásában nincs
9804 37| Becsületszavamat adhatom reá, a szerencsétlen csak Macskaházyt
9805 37| csak Macskaházyt vádolá.~A lelkészt e szavaknál Julis
9806 37| Julis szakítá félbe, ki a szobába rohanva mindent,
9807 37| még elég jókor jövünk. - S a férfiak a jövõ percben az
9808 37| jókor jövünk. - S a férfiak a jövõ percben az alispánné
9809 37| Az ajtó zárva vala. Benn a szobában nyögés hallatszott.~-
9810 37| erõvel az ajtónak rohantak, a gyenge zár engedett.~A cél,
9811 37| a gyenge zár engedett.~A cél, miért jöttek, nem vala
9812 37| nem vala többé elérhetõ. A pohár, mely az asztalon
9813 37| lehetett többé.~Midõn férje a szobába lépett, a szerencsétlen
9814 37| férje a szobába lépett, a szerencsétlen asszony még
9815 37| szólni akarna; de midõn Réty a pamlag mellé térdelve kezét
9816 38| 38~Minden ember, a legszegényebb körben töltötte
9817 38| melyben eltemettetik. Ilyenkor a magas torony harangja megkondul
9818 38| torony harangja megkondul a legszegényebbnek; ki egész
9819 38| haladhatott, annak temetése elõtt a tömeg kitér; s a nyomorult,
9820 38| temetése elõtt a tömeg kitér; s a nyomorult, miután életében
9821 38| tilalom-törésért büntetnék. A halottat részvét s tisztelet
9822 38| mert meggyõzõdésünk szerint a halott azt, mi mindnyájunkat
9823 38| egyiránt érdekli, de mit a legokosabb is csak hisz -
9824 38| végre megtudta? - Igaz, a halálnál nincs jobb magyarázó
9825 38| halálnál nincs jobb magyarázó a világon. Ki élete becsérõl
9826 38| temetés, címerek vagy csak a puszta név a koporsón, a
9827 38| címerek vagy csak a puszta név a koporsón, a sír felett mauzóleum
9828 38| a puszta név a koporsón, a sír felett mauzóleum vagy
9829 38| állnak; egy rövid beszélgetés a szomszédok között, vagy
9830 38| gyászlevél, vagy hirdetés a honi hírlapokban, vagy talán
9831 38| hírlapokban, vagy talán nekrológok a külföldi hírlapokban is -
9832 38| csend s közönyösség - ez a dicsõség. Egy darab fekete
9833 38| Egy darab fekete fátyol a kalapon, vagy teljes gyászruházat,
9834 38| szegényeknél vitatkozás: ki fizesse a temetést? gazdagoknál: kié
9835 38| az örökség? - ez az, mi a bírt szeretetre emlékeztet.
9836 38| szeretetre emlékeztet. S mi a barátságot illeti, ki nem
9837 38| vigasztalja magát azzal, hogy a kivételek közé tartozik.~
9838 38| okozott, mint minden, mi a Tisza mentében évek óta
9839 38| meghalt, magára vonta volna a közfigyelmet. Ha gazdag
9840 38| el, jó konyhát tartott, s a legszebb ruhákban járt,
9841 38| járt, egyszerre meghal, a dolog még akkor is borzasztó,
9842 38| illõ formák megtartattak, s a beteg, csak miután fölötte
9843 38| tanácskozás tartatott, múlt ki a világból. De mi ez az alispánné
9844 38| alispánné esetéhez képest? A fõorvos akkor hívatott,
9845 38| csak öt perccel elõbb jõ, a nagyságos asszonyt bizonyosan
9846 38| ki éppen Porváron lévén, a hírre szinte a házhoz jött,
9847 38| Porváron lévén, a hírre szinte a házhoz jött, csak azon meggyõzõdését
9848 38| nyilváníthatá, hogy mit a nagyságos asszony ivott,
9849 38| ilyetén elmellõzése ellen: úgy a porvári társaság egész szorgalmát
9850 38| titkos indokait felkeresse.~A Réty család, s azok, kik
9851 38| szerencsétlen véletlennek nevezék. A szegény alispánné, ezeknek
9852 38| hová egypár nappal elõbb a patkányok kiirtására vett
9853 38| szerencsétlen tévedés, mely este a gyengén világított szobában
9854 38| történhetett, megmagyaráz mindent. A közönség, mely önként ajánlott
9855 38| tartott; akár végre, mint a porvári asszonyságok férjeiknek
9856 38| asszonyságok férjeiknek a dolgot magyarázták, az alispán
9857 38| makacssága által, mellyel a szerencsétlennek valamely
9858 38| meg feleségét, mint erre a világon számtalan példa
9859 38| kik õt ismerék, észrevevék a hatást, melyet neje halála
9860 38| tanúsága. Nem tartozik ugyan a ritkaságokhoz, hogy midõn
9861 38| rosszul élt, egy meghal, a másik, mint egy csuda által
9862 38| másik, mint egy csuda által a meghalt iránt, keblében
9863 38| szeretetet födöz fel. Valamint a mindennapi élet súrlódásai
9864 38| többé szó nem lehetett; s a szomorúság, melyet rajta
9865 38| talált íróasztalán, melyet a boldogtalan asszony hozzá
9866 38| legalább részben igaz? Midõn a múltra visszatekintett,
9867 38| alkalmat nem ad? Ha nejével a helyzet iránt, melyben Vándoryhoz
9868 38| magával hozta, nyíltan szól, a szerencsétlen asszony vagy
9869 38| nem válik, vagy legalább a gondolatot, hogy a lelkész
9870 38| legalább a gondolatot, hogy a lelkész férjének testvére,
9871 38| azzá tette, mivé vált, s a nem titkolt gyûlölség, melyet
9872 38| földeríteni szomorúságát.~A zsidónak vallomása, mely
9873 38| kevesen kételkedtek: de ez a jegyzõ iránt létezõ gyanút
9874 38| Macskaházynál voltak, mit a zsidó vallomásában is állított,
9875 38| egyedül Tengelyit bírhatá a gyilkosság elkövetésére.
9876 38| gyilkosság elkövetésére. A zsidó azon állítása, hogy
9877 38| zsidó azon állítása, hogy a bûntettet Viola követte
9878 38| ellenében, melyeknél fogva a jegyzõ vádoltatott, fölmentõ
9879 38| bûntettét megvallja. Ez volt a jegyzõ barátjai- s ellenségeinek
9880 38| Violának hollétét ismeri; de a barna kályhafûtõ, Ákosnak
9881 38| csak azt mondá: hogy Violát a statárium óta nem is látta:
9882 38| tõle hallani nem lehetett. A kislaki gulyásból, kirõl
9883 38| bizonyos csárdáig vitte, hol a szegény asszony férjét be
9884 38| akará várni. Mi történt a családdal késõbb, nem tudja;
9885 38| bírni, hogy megmondja.~- A teins úrfi tudja, mennyire
9886 38| is szerethetnék inkább? A többi gyermekek, kiket mellemen
9887 38| volna is, inkább leharapnám a nyelvemet, mint hogy eláruljam.~
9888 38| miután kétheti keresés után a legkisebb nyomra nem akadott,
9889 38| teljesíthetni.~Arról, hogy Viola a szomszéd megyékben nincs,
9890 38| felelhetett. - Bizony ez a Viola átkozott gyerek -
9891 38| hallgatá elbeszéléseit, s mióta a háborúról s az egykori huszárnak
9892 38| legérdekesebb pillanatai a katonaélettel nem mérkõzhetnek.~-
9893 38| mérkõzhetnek.~- Hallott-e ilyet a világ?! - mondá bámulva
9894 38| világ?! - mondá bámulva a huszár - hát azt sem tudod,
9895 38| hát azt sem tudod, mi a retirálás? De nem csuda -
9896 38| megtanulhattad volna. Hát, öcsém, a retirálás csak az, mikor
9897 38| Értem, értem - szólt a másik, ki ez értelmezést
9898 38| megkergeti.~- Bohó! - mondá a másik hevesen - hisz akkor
9899 38| nem gyõzettek le soha. - A retirálás csak az - folytatá
9900 38| megverte?~- Hát bohó - szólt a másik könyörülõ mosollyal -,
9901 38| érzé felderítve.~- Az nem a mi dolgunk - felelt János
9902 38| megfejteni nem tudott -, a katona azt teszi, mit neki
9903 38| mit neki parancsolnak, a többi mást illet. Miért
9904 38| mindemellett nem közelíttetett meg. A kislaki gulyás neki is csak
9905 38| mint lovászunk. Az is, ha a lótisztításról vagy abrakolásról
9906 38| felel. - De e panaszok sem a gulyást, sem mást annak
9907 38| mondhatlan gyönyörrel néze körül a síkon, hol lovas ember semmi
9908 38| célt is elérheti, mint azt a keresõk jelen esetben tapasztalák.~
9909 38| tudom, mennyire árthat ez a hónap jó hírének, legalább
9910 38| elveszté egész türelmét.~A harmadik megyében jártak,
9911 38| pajtásának megvallá, hogy a tanyát, hová õt vezetni
9912 38| Gazsinak állítása szerint a gulyás, kihez mentek, tíz
9913 38| hogy bundáját, amennyire a szél engedé, összefogva,
9914 38| engedé, összefogva, magát a gondolattal vigasztalá,
9915 38| az est közelgett, midõn a sûrûbõl feléjök világító
9916 38| feléjök világító pásztortûz a tévelygõket jó útra vezeté.
9917 38| vezeté. Az erdõ közepén végre a tanyához értek, melyrõl
9918 38| azon öröm, mellyel János a jó tûz mellé feküdt, alig
9919 38| Csavargóst fogadá. Úgy látszott, a vén gazda Gazsival sokkal
9920 38| végzett együtt, mint mi a megyének valaha tudomására
9921 38| pajtásával kibeszélte, kérdezé, a gulyás nem tudott semmit.
9922 38| óta egy gulyás lakik, ki a ti vidéketekrõl jött. Másképp
9923 38| ideszakadt volna.~- Hát a kislaki gulyásnak testvéröccse -
9924 38| testvéröccse - válaszolt a másik -, bátyja derék legény
9925 38| szóba sem áll senkivel.~- A kislaki gulyásnak testvéröccse? -
9926 38| Én csak azt mondtam, hogy a kislaki gulyásnak öccse
9927 38| mondom, hogy az - szólt a másik hevesen - azt hiszed,
9928 38| Az egyik beteges volt, de a másik szép gyerek... különb
9929 38| hiszed-e már, hogy csakugyan a kislaki gulyás testvéréhez
9930 38| teszem rá - mondá Csavargós a huszárhoz, midõn hosszú
9931 38| dolga!~- Majd bámul - mondá a másik -, ha azt hallja,
9932 38| meglátjuk. - S ezzel Csavargós a tûz mellé heverve alvásra
9933 38| nem következik, hogy õt a vármegyének fel fogja adni,
9934 38| megnyugtató gondolatok között a jótékony álom végre elnyomta
9935 38| kétségen kívül gyanítják, a kislaki gulyás testvérének
9936 38| melyhez Csavargós ismerõse a keresõket vezetni ígérte.
9937 38| egymáshoz. Viola tanyája a jobbak közé tartozott, s
9938 38| Tiszaréten egykor lakott, de a nádfödél, újra kiigazítva,
9939 38| tisztaságukban messze világítának a nagy róna fölött, hol mérföldre
9940 38| utas szemei elõtt feltûnt, a kis háznak a lakhatóság
9941 38| elõtt feltûnt, a kis háznak a lakhatóság s kényelem különös
9942 38| e dombok alatt, ameddig a szem láthatott, határtalanul
9943 38| láthatott, határtalanul nyúlt el a nagy rónaság, s egyes tornyokon,
9944 38| tornyokon, melyek itt-ott a láthatáron feltûntek, s
9945 38| láthatáron feltûntek, s a nagy síkon legelõ nyájakon
9946 38| kívül semmi nem volt, mi a nézõt arra emlékezteté,
9947 38| lakott földön jár. Közel a házhoz istálló, s mellette
9948 38| bozontos kuvasz nyújtózott a tavaszi nap meleg sugáraiban.~
9949 38| boldog lehetett új lakhelyén. A menedéket, melyet keresett,
9950 38| várhat, már magában egy neme a szerencsének; boldog lehetett
9951 38| Valamint mûveltebb ember, kinek a természet szívet adott,
9952 38| nem érezheti magát, s ha a szerencse rá halmozná minden
9953 38| magát: úgy ragaszkodnak a nép szegényebb osztályai
9954 38| szegényebb osztályai nemcsak a honhoz, de születésök helyéhez.
9955 38| isten iránt viseltetik; de a szegény embernek valóságos
9956 38| semmi nem pótolhat ki - a falu, melyben született,
9957 38| falu, melyben született, a kis hely, hol ifjú napjait
9958 38| mérföldre születése helyétõl, s a gondolat, hogy a magyar
9959 38| helyétõl, s a gondolat, hogy a magyar korona birodalmában
9960 38| mellyel falujától megvált. A hely, hol elsõ éveit tölté,
9961 38| laka vagy talán sírja áll, a kis mezõ, melyen évekig
9962 38| melyen évekig dolgozott, a fák, melyek alatt annyiszor
9963 38| alatt annyiszor megpihent, a kút, melynél talán kedvesével
9964 38| kipótolhatatlanok... emlékei nem a nemzet, hanem családja vagy
9965 38| kívül nem volna más hely a világon, hol magát egészen
9966 38| megnyugvással tekinthetett? Mint a nyári vész, mely a bércen
9967 38| Mint a nyári vész, mely a bércen átvonulva, azt nemcsak
9968 38| örömeinknél többet rontanak el. A kebel, mely fölött átvonultak,
9969 38| napok jöhetnek ismét, de a szív örökre terméketlenné
9970 38| soha nyugodni nem hágy, ki a jövõ pillanatban mindentõl,
9971 38| megfosztva láthatja magát? A jövõ szüntelen fenyegetve
9972 38| szüntelen fenyegetve állt a szerencsétlen elõtt. Még
9973 38| kikkel érintkezésbe jött, a kislaki gulyás öccsének
9974 38| nyugodtnak érezheté magát. A végzet, mely az embernek
9975 38| megfeledkezhetett volna mindenrõl, még a veszélyrõl is, mely õt szüntelen
9976 38| közül, kiknek isten, midõn a földre küldé, hivattatásul
9977 38| szabadon látá, s gyermekeivel a kislaki gulyás kocsiján
9978 38| szenvedett, elenyészett a boldogság érzete elõtt,
9979 38| tartott sokáig. Vannak lények a világon, melyek csak vagy
9980 38| vágyódnék, az egyen kívül, hogy a szeretet, mellyel övéit
9981 38| könnyeimmel mostam le arcairól a mosolygását. Szelíd kék
9982 38| maga körül; miként ne lenne a szegény gyermek szomorú? -
9983 38| szegény gyermek szomorú? - A nyugtalan életmód, melyre
9984 38| gyermek osztozott vele; a hideg õszi levegõ, melynek
9985 38| órákig ki volt téve, s végre a sebes út, midõn az egész
9986 38| Zsuzsi nem is vevé észre a változást, mely kisdedén
9987 38| Viola is megjött, midõn a veszélyt gyanítani kezdve,
9988 38| Nehány nap múlva, melyet a legnagyobb aggodalomban
9989 38| legnagyobb aggodalomban töltött, a gyermek meghalt, s egy kis
9990 38| gyermek meghalt, s egy kis sír a tanya mellett mindaz, mi
9991 38| Pistám, ki naponként nõ, s a legderekabb gyermek, kit
9992 38| míg egy gyermeke marad a nõnek, kinek egész szeretetét
9993 38| leveretni nem hagyja magát. A gyenge kéz, melynél gyermekét
9994 38| legbiztosabb támasza éltének; s a kis Pista csakugyan szeretetreméltó
9995 38| anyának gondjait, melyekkel a beteget ápolá, nem fogom
9996 38| meghalt e gyermeke is, s a szegény asszony, midõn e
9997 38| hogy ezután semmi nincs a földön, mi õt még boldoggá
9998 38| férje elõtt titkolja; de a sápadt arc, melyet mosolyra
9999 38| maga elfordult, hogy férje a szemébe nyomuló cseppeket
10000 38| bármily panasz, melyben a szerencsétlen anya fájdalmát
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305 |