1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305
Fejezet
1001 4 | pajtásai röhögéssel követtek, a kamara ajtajához vezetett,
1002 4 | ajtajához vezetett, hol a beteg fekvék. Kértem, hogy
1003 4 | csendesebben mulassanak, s bemenék. A kamara oly setét vala, hogy
1004 4 | szegletben kevés szalmán feküdt a szerencsétlen asszony, mellette
1005 4 | mellette egyfelõl csecsemõje, a másikon egy hétéves fiú,
1006 4 | Minden hallgatott, csak a katonák hahotája szakítá
1007 4 | katonák hahotája szakítá félbe a mély halotti csendet, mely
1008 4 | mély halotti csendet, mely a beteg körül uralkodott.
1009 4 | csecsemõjével együtt elaludt, s a kisfiú mihelyt rám ismert,
1010 4 | kevés száraz gallyat szedett a sövények mellett, az öreg
1011 4 | reggel egyszerre eljött a fõbíró s anyjának megparancsolta,
1012 4 | nem adhatott semmit. Akkor a fõbíró szörnyen káromkodni
1013 4 | ágyából, Liptáknét maga a szolgabíró lökte ki a házból,
1014 4 | maga a szolgabíró lökte ki a házból, s a három katonának,
1015 4 | szolgabíró lökte ki a házból, s a három katonának, kik a másik
1016 4 | s a három katonának, kik a másik szobában isznak, megparancsolta,
1017 4 | be ne eresszenek. Akkor a fõbíró elment. „Oh, azóta
1018 4 | rosszabbul van - folytatá a kisfiú, szemeit törülve. -
1019 4 | s azóta meg sem ismer. A fõbíró s ott azok a katonák
1020 4 | ismer. A fõbíró s ott azok a katonák a szobában oly szörnyûket
1021 4 | fõbíró s ott azok a katonák a szobában oly szörnyûket
1022 4 | kérni. Senki sem adott. A szolgabíró megparancsolta,
1023 4 | hogy dögöljünk meg, mint a kutyák. Csak kevés vizet
1024 4 | s egypár virágot, melyet a bokorról szakítottam, hogy
1025 4 | ne jöjjek haza.” S ezzel a fiú, fejét ölembe rejtve
1026 4 | hozzá -, küldél valamit a gyermekek számára, magam
1027 4 | megijedve -, s meggondoltad-e a következéseket?~- Igen -
1028 4 | addig kértem s rimánkodtam a káplárnak, míg ígéretemre,
1029 4 | veszek, megengedte, hogy a szegény asszonyt elhozassuk,
1030 4 | de itt az én házamnál, a legnagyobb zsivány családja
1031 4 | legnagyobb zsivány családja a tiszaréti jegyzõnél szálláson!
1032 4 | kedvesem, most menj be a beteghez, én addig Vándoryért
1033 4 | fakadjon; s míg az asszonyok a beteg ágyához ültek, szüntelen
1034 5 | Az ismeretlen, kit elõbb a kertárokból kibújni láttunk,
1035 5 | kibújni láttunk, most közel a tûzhöz, de még világkörén
1036 5 | tekintetet vete maga körül. A lobogó szalmalángok kétes
1037 5 | rémként egy kútágas tûnt fel a homályból. A tûz mellett
1038 5 | kútágas tûnt fel a homályból. A tûz mellett öszvegörnyedve,
1039 5 | dallamhoz így énekle:~Más népeké a nagyvilág,~ Nekünk hely
1040 5 | hely nem marad;~Hazátlan a cigány, szegény,~ Hazátlan -
1041 5 | az énekeshez közelíte, s a végszónál kezét barátságosan
1042 5 | s az ismeretlennek arcát a tûznél meglátá, fölugrott,
1043 5 | kezét megragadva elvoná a világos körbõl, melyben
1044 5 | Megbolondultál - viszonzá a másik kiszabadítva kezét,
1045 5 | kiszabadítva kezét, s ismét a tûzhöz közelítve -, ott
1046 5 | tûzhöz közelítve -, ott a kertárokban feküdtem, bõrömig
1047 5 | ki azalatt kényelmesen a tûzhöz terült -, fél mérföldnyire
1048 5 | mérföldnyire nincs kívülünk ember a mezõn; mitõl félsz?~- Téged
1049 5 | mikor veled szóltam, már a sz.-vilmosi erdõ mellett
1050 5 | erdõ mellett voltunk, s a pandúrok itt a kertek szélén,
1051 5 | voltunk, s a pandúrok itt a kertek szélén, mégis az
1052 5 | szomorúan Peti -, megveted a veszélyt, s veszni fogsz.~-
1053 5 | S nem jobb-e - szóla a zsivány maga mellé vetve
1054 5 | úgy élni, mint én? Átkozni a napot, ha fölkél, mert világot
1055 5 | fölkél, mert világot terjeszt a földön, s üldözõimet nyomomra
1056 5 | arcára, hogy Peti láthassa a fájdalmas kifejezést férfias
1057 5 | Viola szép férfi volt. A magas homlok, félig eltakarva
1058 5 | szemének merész tekintete, a férfias kifejezés, mely
1059 5 | napbarnított vonásait bélyegzé, s a természetes méltóság, mely
1060 5 | egyike elõtt állsz, kik a természettõl gazdagon megajándékozva,
1061 5 | szomorkodjál, pajtás - szóla végre a csendet félbeszakasztva
1062 5 | percig sem vagyunk biztosan. A restelláció közelg. Nyúzó
1063 5 | miután egymással szóltunk, a pandúrok elfogtak, s eleibe
1064 5 | vezettek: isten verje meg a hóhért - úgy gorombáskodott
1065 5 | hogy melletted pihenek, a deresen feküdném. Kémei
1066 5 | ismeri, s ma is tudta, hogy a faluba jössz. Isten csudája,
1067 5 | csináltuk volna ki, hogy itt a tûznél találkozunk, el nem
1068 5 | kerülted volna vesztedet. A csárdás s cselédei megkötözve
1069 5 | csárdás s cselédei megkötözve a pincében fekszenek, helyettök
1070 5 | hasonlóképp telve pandúrokkal, s a faluban parancsolat van
1071 5 | parancsolat van adva, hogy mihelyt a templomharanggal jel adatik,
1072 5 | Arról ne aggódjál - szóla a másik -, Zsuzsi nincs a
1073 5 | a másik -, Zsuzsi nincs a házban többé, s amennyire
1074 5 | lehet, neki jó dolga van. A nótáriushoz vitték...~-
1075 5 | csak cselszövény ez is? Nõm a jegyzõ kezei között, s tudod-e,
1076 5 | egyszer csalódol - viszonzá a cigány mosolyogva -, magam
1077 5 | hanem cigány, nemigen bízik a tisztviselõségben; - s midõn
1078 5 | midõn hallottam, hogy Zsuzsi a nótáriuséknál van, igen
1079 5 | engedett volna, s azért a lehetségig röviden s elhallgatva
1080 5 | végre -, arra, hogy mint a koldus a könyörületesség
1081 5 | arra, hogy mint a koldus a könyörületesség keserû kenyerére
1082 5 | kenyerére szorulj, hogy mint a földönfutó másoknál keressed
1083 5 | nekünk nincs idõnk, hogy itt a világ igazságtalanságai
1084 5 | talán akad egyszer alkalom a visszafizetésre, akkor majd
1085 5 | rólam? én rég megszoktam a bajt; kezemet embervér fertõzteti,
1086 5 | fölemelem, ki órákig térdepel a templomban, kinek egyetlen
1087 5 | Mondtam már, hogy nem; a fõbíró eltiltotta, s nem
1088 5 | lehet, hogy Viola talán a vörös kakast is ráereszthetné
1089 5 | hogy még igazság is van a világon, s jobban vigyáznak
1090 5 | napig biztosan lehetsz, a kanász a mi emberünk, oda
1091 5 | biztosan lehetsz, a kanász a mi emberünk, oda hívjuk
1092 5 | emberünk, oda hívjuk majd a többieket is, s tanácskozunk.
1093 5 | s tanácskozunk. Most itt a faluban úgysem tehetnél
1094 5 | bundájánál visszatartva a másikat, ki a falu felé
1095 5 | visszatartva a másikat, ki a falu felé indult.~- Menj,
1096 5 | Sz.-Vilmosra, s várj meg a kanásznál, nekem egy kis
1097 5 | nekem egy kis beszédem van a jegyzõvel, hajnalig veletek
1098 5 | valamit, éhen vagyok.~- Talán a varjúk is éhen vannak, s
1099 5 | függesztesd föl magad számukra. Ha a faluba mégysz s fõképp Tengelyi
1100 5 | megnyugtatásodra szolgál: a hajdúkomisszáriust kötözve
1101 5 | Ez mind helyén volt, míg a tiszarétiek melletted voltak,
1102 5 | elárult volna. De mióta a tiszteletest kirabolták,
1103 5 | köszönettel nem tartoztam, a jegyzõ az elsõ, s ne mondja,
1104 5 | Eressz!...~- De mi haszna a jegyzõnek abból, ha téged
1105 5 | föltételét látva, õt most a falu felé követé.~- Tengelyi
1106 5 | Ugyanazon kezek munkások, melyek a tiszteletesnél raboltak,
1107 5 | Vilmosra.~- Én? - szóla a cigány, fejét rázva - abból,
1108 5 | sebes léptekkel közelgett a két cimbora Tiszarét felé,
1109 5 | Tiszarét felé, hol azalatt a zsiványok elfogására annyi
1110 5 | készület történt, mennyire a falu legöregebb lakosai
1111 5 | emlékeznek.~Viola házán s a külsõ csárdán kívül, hol -
1112 5 | tudják - pandúrok vártak, még a helység fõbb utcáin, a csapszéknél
1113 5 | még a helység fõbb utcáin, a csapszéknél s mindazon gazdaházaknál,
1114 5 | mindazon gazdaházaknál, hová a zsivány néha betérni szokott,
1115 5 | dorongokkal fölfegyverkezve a nagy pajtában, s minden
1116 5 | elhatározó pillanatot, melyben a templomharang megkondul,
1117 5 | kitör. Azonkívül néhány a közjóért buzgó táblabíró,
1118 5 | öszve, annak díjául, ki a rablót, elevenen vagy halva,
1119 5 | ti. arra nézve, ha eljõ-e a faluba? azonban némi kételyek
1120 5 | hozzáadással kidoboltatott, s habár a fõbíró e taktikáról értesülvén,
1121 5 | megparancsolta, hogy senki a faluból ki ne eresztessék,
1122 5 | Petivel Tiszaréthez közelgett, a készületekben elfáradt lakosok,
1123 5 | készületekben elfáradt lakosok, sõt a pandúroknak nagy része is
1124 5 | szóla Peti társához, mikor a szérûkhöz értek -, hadd
1125 5 | jól vagyunk - s átmenve a szérûkön, csakhamar a faluhoz
1126 5 | átmenve a szérûkön, csakhamar a faluhoz értek.~Minden nyugodt
1127 5 | nyugodt s csöndes volt, a korcsma s faluházon kívül
1128 5 | itt-ott világíta egy mécs a kis ablakokon át; s Peti
1129 5 | léptekkel halada tovább a házak között, kerülve amennyire
1130 5 | kerülve amennyire lehetett a jártabb utakat, s majd egy
1131 5 | ki õt hallgatva követé.~A kastély után kétségen kívül
1132 5 | kívül Tengelyi háza volt a legszebb Tiszarét egész
1133 5 | kényelmesebbnek tartaná a szerény s majdnem födeleig
1134 5 | lakot, kis négy ablakával a fõutcára s a hosszú folyosóval,
1135 5 | négy ablakával a fõutcára s a hosszú folyosóval, mely
1136 5 | faoszlopokon nyugszik, s a tiszta udvar felé néz. Azonban
1137 5 | felé néz. Azonban ez most a dologhoz nem tartozván,
1138 5 | egyik oldalán keskeny udvar, a másikán valamivel szélesebb
1139 5 | szélesebb kert környezi, hogy a ház egyik szomszédságában
1140 5 | ház egyik szomszédságában a helység - másikán István
1141 5 | kitûnõbb nemcsak mint Európa s a két India kelméinek raktára,
1142 5 | csak két úton lehete jõni, a helységház vagy István kovács
1143 5 | mellett elmenve, s noha a mûhelybõl még kalapácscsörgés
1144 5 | már gyertya nem ég, s hogy a zsidó kígyó, mint mondá,
1145 5 | tallérzacskóihoz vonult.~Kilépve tehát a sötét szögbõl, mely István
1146 5 | István kovács háza megül a fõutcára nyílik, Tengelyi
1147 5 | Tengelyi lakása felé sietének. A kovács tüze vörös világot
1148 5 | világot terjeszte az utcára s a zsidó házára, melynek zárt
1149 5 | kezét: - Megláttak - súgá a zsidó házára mutatva, hol
1150 5 | mely azonban egy perc után a ház ajtaja mögött eltûnt -,
1151 5 | mögött eltûnt -, menj hamar a nótárius házához, mindjárt
1152 5 | nótárius házához, mindjárt a fal mellett a kerítésen
1153 5 | mindjárt a fal mellett a kerítésen rést fogsz találni,
1154 5 | de az istenért be ne menj a házba; ha a lármának vége
1155 5 | istenért be ne menj a házba; ha a lármának vége lesz, s látom,
1156 5 | oldalára sietve, eltûnt a házak között. Viola nem
1157 5 | nélkül végre föltalálta a rést, s alig vonult a fák
1158 5 | föltalálta a rést, s alig vonult a fák mögé, midõn meggyõzõdött,
1159 5 | midõn meggyõzõdött, hogy a cigánynak aggodalma nem
1160 5 | sebesen átvitt lámpa, s végre a megkondult harang mutaták,
1161 5 | megkondult harang mutaták, hogy a népesség lábon van, s ki
1162 5 | mihez még az járult, hogy a ház azon ablakai, melyek
1163 5 | ház azon ablakai, melyek a kertre nyíltak, világítva
1164 5 | kelle más, mint hogy valaki a kert sövényén meglátva a
1165 5 | a kert sövényén meglátva a rést, õt keresni jõjön,
1166 5 | veszélyeket, nyugodtan várá a dolgok kimenetelét, s bízva
1167 5 | nyugodtan készítgeté fegyvereit.~A lárma azonban rövid idõ
1168 5 | múlva ismét csillapodott. A keresõk a falu más része
1169 5 | csillapodott. A keresõk a falu más része felé tolongtak,
1170 5 | része felé tolongtak, s a távolból hallatszó szavak
1171 5 | távolból hallatszó szavak s a még mindig fölkonduló harang
1172 5 | Violának tudtára adák, hogy a veszély, ha nem is egészen,
1173 5 | oly hazát keressenek, hol a nap késõbb kél, s tovább
1174 5 | kívánni, hogy isten által a legnemesebb népnek teremtve,
1175 5 | aki kerestetik, fölállt s a ház felé lopódzott.~E házban,
1176 5 | nevezhetett, kinek nyájas szavánál a zsivány érzé, hogy kitaszítva
1177 5 | emberek körébõl, üldözve a közhatalom, elítélve a törvények
1178 5 | üldözve a közhatalom, elítélve a törvények által, valamije
1179 5 | utolsóknak egyike elõtt megállt.~A szobában, melybe látott,
1180 5 | mozdulatlanul feküdt neje, mellette a beteg felett õrködõ Vilma
1181 5 | szerint aludva felejté bajait. A szobában minden hallgatott,
1182 5 | benézve, sokáig élvezheté a viszontlátás keserû boldogságát,
1183 5 | E nõ, ki betegen, talán a halál küszöbén önlakából
1184 5 | nevezhete? Ha az erdõkben vagy a róna nádasai között napokig
1185 5 | keblében is, kinek feje fölött a világ rég eltörte az ítélet
1186 5 | eltörte az ítélet pálcáját!~A csecsemõ most egyszerre
1187 5 | vette, s föl s alá járt a szobában. A kis Pista szemeit
1188 5 | föl s alá járt a szobában. A kis Pista szemeit dörzsölve
1189 5 | tudná, hol van. Egyszerre a kisfiú az ablak felé tekint,
1190 5 | fölkiáltások közt feléje fut.~- A kegyes isten ne adja, hogy
1191 5 | lelkem, nénikém - szólt a kisfiú suttogva -, nem álmomban
1192 5 | sincs itt.~- Igaz - felelt a fiú félig sírva -, most
1193 5 | jöttem, egyszerre eltûnt ott a bokrok közt, de bizonyosan
1194 5 | bokrok közt, de bizonyosan a kertben van, mindjárt kimegyek
1195 5 | eszedbe, fiú? - szóla Liptákné a gyermeket kezénél föltartva -,
1196 5 | föltartva -, hisz apád... - És a jámbor asszony elhallgatott,
1197 5 | nem találva szót, mellyel a fiúnak azt, mit apjáról
1198 5 | kifejezhetné.~- Igaz - viszonzá a fiú, szemeit törülve -,
1199 5 | hogy apám zsivány, mint a pandúrok mondták?~- Nem,
1200 5 | senkinek; érted, senkinek, még a kisasszonynak sem, én majd
1201 5 | majd kimegyek, s ha apád a kertben van, beszélek vele.~
1202 5 | beszélek vele.~Vilma, ki a kisfiú kiáltásánál elsõ
1203 5 | mellett maradt; Liptákné a kertbe ment.~Viola helyzete
1204 5 | valaki által kémleltetnek. A rés mellett, hol elõbb bejött,
1205 5 | elõbb bejött, valaki állt. A kétes világban, melyet az
1206 5 | vetének, nem ismerheté meg a leskelõdõt, de látta, hogy
1207 5 | futva távozik.~Mit tegyen? A kertben nem maradhatott,
1208 5 | védelmezhette volna. Az utcákon a falu népességén kívül katonák
1209 5 | s pandúrok álltak, benn a házban csupa idegenek, kikre
1210 5 | bízhatá. Már újra megkondult a harang, s közelgõ lámpák
1211 5 | tegyünk most? Bevezethet kend a házba, anélkül hogy észrevennék?~-
1212 5 | hogy észrevennék - nem, de a nótárius nincs honn, s Vilma
1213 5 | támaszkodva nyugodtan várá jöttét. A lárma azalatt még nagyobb
1214 5 | az utcán kardcsörgés, s a szolgabírónak mérföldre
1215 5 | káromkodása hallatszott, midõn a háznak kertfelõli ajtaja
1216 5 | ajtaja megnyílván, Liptákné a várónak jelt adott; s Viola,
1217 5 | várónak jelt adott; s Viola, a fal mellett csúszva, úgyhogy
1218 5 | van, hol? - harsogá Nyúzó a kerítés mellett - hát végre
1219 5 | hát végre hurokra kerül a drága madár.~- Csak bátran,
1220 5 | Aki õt megfogja, s kötözve a nemes vármegye kezébe szolgáltatja,
1221 5 | az ördög vigyen el.~- Hát a kert másik oldalán van-e
1222 5 | óriási hang, melyben mindenki a csendbiztos szavára ismert.~
1223 5 | Pál. - Miért nincs senki a másik oldalon?~- Azt parancsolta
1224 5 | oldalon?~- Azt parancsolta a teins úr, hogy idejõjünk -
1225 5 | hallatszott.~- Lóduljatok át a másik oldalra, de ne felette
1226 5 | rendelések között, melyek a szokott magyar pontossággal
1227 5 | teljesíttettek, Liptákné a zsiványt a kamrába egypár
1228 5 | teljesíttettek, Liptákné a zsiványt a kamrába egypár hordó mögé
1229 5 | éppen nem elegendõ ok, s hol a nemesi kiváltság, valamint
1230 5 | Miután ti. Nyúzó Pál úr a kertet minden oldalról körülvevén,
1231 5 | cerimónia nélkül, embereit a résen, s másfelõl a csak
1232 5 | embereit a résen, s másfelõl a csak kilinccsel zárt ajtón
1233 5 | káposztáját, elõrenyomult a rendetlen, vad csapat mindkét
1234 5 | mindkét oldalról, míg végre a kert közepén öszvetalálkozva,
1235 5 | helyett, kit kiáltott, a csendbiztos teins Nyúzó
1236 5 | szemei közé.~- Bizonyosan a házban van - szóla végre
1237 5 | elhatározott nézete nincs, a legjózanabb vagy legostobább
1238 5 | kétkedett senki Violának a házban létérõl, s Kenyházy,
1239 5 | találkozni nem fog, hasonlóképp a többiekhez jött, azon tanáccsal
1240 5 | elõ, hogy föl kell kutatni a házat, mi általános helybenhagyással
1241 5 | helybenhagyással fogadtatott.~Nyúzó, ki a biztost hajdújával a ház
1242 5 | ki a biztost hajdújával a ház udvarába küldé, már
1243 5 | udvarába küldé, már közelgett a kert felé nyíló ajtóhoz,
1244 5 | teremtés volt, szeretve, sõt a bálványozásig imádva férjét
1245 5 | asszonyoknak ezen neme, mely, mint a rózsa zsenge korában, tán
1246 5 | fogalma nem volt. Midõn tehát a lárma oly fokra hágott,
1247 5 | tovább, kiugorva ágyából a kertbe nézett, s mikor a
1248 5 | a kertbe nézett, s mikor a káromkodást hallá, s eltiprott
1249 5 | s eltiprott büszkeségét, a nagyfejû káposztát látva,
1250 5 | házasok is, képzelhetik a nemes haragot, mely e nõi
1251 5 | akit nem én hívok meg. A kárért majd lakolni fogtok.~
1252 5 | között, nem tudom miként, a violenciális törvények jutottak
1253 5 | észrevéve s jól tudva, hogy a jog mellette szól, nem akará
1254 5 | annyival hevesebben támadta meg a fõbírót, mennyivel inkább
1255 5 | ellenállhatlanabbak, mennyivel nemesebb a kútfõ, melybõl származnak.
1256 5 | származnak. Miként volna a többiektõl különbözõ Erzsébet,
1257 5 | föltámadt, eszébe jusson: a fõbíró bosszúja mennyit
1258 5 | bosszúja mennyit árthat a legtökéletesebb jegyzõnek
1259 5 | asszonyom - szóla végre a fõbíró, mérgében elfojtott
1260 5 | mérsékelje magát. Én a nemes vármegye nevében jövök,
1261 5 | magánkívül -, elõre, legények! be a házba, kutassátok ki minden
1262 5 | ki minden szögletét, míg a zsiványra akadtok. Aki ellentáll,
1263 5 | csak tévedésbe akará hozni a keresõket, a felbõszült
1264 5 | akará hozni a keresõket, a felbõszült szolgabírót vissza
1265 5 | meggyõzõdve, hogy Viola a háznál nincs, átlátá, mi
1266 5 | gyanúsítására használni.~A ház belsejében azonban rémülés
1267 5 | halványsággal arcain járt a szobában föl s alá. - Imádkozzál,
1268 5 | apádért - szólt Liptákné a kis Pistához, s míg az ártatlan
1269 5 | ablaknál nézé s hallgatá a történteket. Csak Viola
1270 5 | Viola maga, ki rejtekében a közelgõ vészt hallá, s pisztolyát
1271 5 | maradtak nyugodtan. Midõn a dolgok Ákos jötte által
1272 5 | fakadt, vigasztalni kezdé. A kisfiú, nem értve semmit,
1273 5 | ordítá az egész tömeg, mely a kertben állt, s midõn a
1274 5 | a kertben állt, s midõn a harang félreverése közben
1275 5 | harang félreverése közben a láthatár egyik oldalán világosság
1276 5 | oldalán világosság terjede el, a sokaság futva oszlani kezde.
1277 5 | futva oszlani kezde. Csak a foglárok s pandúrok maradtak
1278 5 | kazlai lángba borultak, a közhatalom is futásnak indult,
1279 5 | közhatalom is futásnak indult, s a szérûk felé tolult, hogy
1280 5 | felé tolult, hogy azt, mi a közállományt legközelebbrõl
1281 5 | bocsátaná meg soha.~S Liptákné a kamrába ment. Vilma anyját
1282 5 | szóla Liptákné, félretolva a hordókat, melyek alatt Viola
1283 5 | szérûjén tûz van, menj ki a falu másik oldalán, ott
1284 5 | szót - mondá Viola -, én a nótáriuséknak sok köszönettel
1285 5 | vasládájában mind neki, mind fõképp a tiszteletesnek nagybecsû
1286 5 | Hát mondja meg kend aztán a nótáriusnak, s most isten
1287 5 | most isten áldja meg.~S a zsivány a kertajtón kilépve
1288 5 | isten áldja meg.~S a zsivány a kertajtón kilépve a kerítés
1289 5 | zsivány a kertajtón kilépve a kerítés felé sietett, midõn
1290 5 | Sz.-Vilmosra - szóla Peti a kerítés résén, mely jóval
1291 5 | nézz oda - szóla tovább a mellékházra mutatva -, mernék
1292 5 | menjünk - szólt Viola. S a két cimbora sebes léptekkel
1293 5 | haladott az utcán végig, s a kovács háza mögött eltûnt,
1294 5 | Violát, fejcsóválva haladt a szérûk felé.~ ~
1295 6 | 6~A nap, mely e történetdús
1296 6 | éjszakát követé, vasárnap vala. A tiszaréti templom harangja
1297 6 | kongásaival rég ájtatosságra hívta a népet, mely Vándory vigasztaló
1298 6 | inkább közgyûléseken, hol a linzi s bécsi békekötés
1299 6 | vala észrevehetõ, mindenki a várt nemes vendégek elfogadására
1300 6 | Ákos s nõvére, Etelka, a kertben sétáltak. Egyike
1301 6 | is, miként hazája, csak a bizonytalan tavasz s változékony
1302 6 | napjait. Dél közelgett, s a nap meleg sugárokkal tölté
1303 6 | nap meleg sugárokkal tölté a tájat, melynek új vetései
1304 6 | tarlóban álló föld emlékezteté a nézõt, hogy a virágzás s
1305 6 | emlékezteté a nézõt, hogy a virágzás s gyümölcsözés
1306 6 | s nem elõtte fekszenek. A fák színezett lombján gyönge
1307 6 | õsz tövéhez akarná kötni a fonnyadó leveleket, hogy
1308 6 | takarják száraz vázaikkal a még zöldellõ mezõt, hol
1309 6 | még zöldellõ mezõt, hol a magas georginák s szerény
1310 6 | s szerény õszikék, habár a dér egyes leveleiket elfonnyasztá
1311 6 | derült színekben állnak.~A testvérek hallgatva jártak
1312 6 | hallgatva jártak egymás mellett a kert száraz levelekkel takart
1313 6 | lehulló levél után futva, majd a sétálókat körülugrándozva,
1314 6 | saját módja szerint élvezé a kert gyönyöreit.~- Mi bajod,
1315 6 | kedvetlen vagy.~- Én? - viszonzá a leány mosolyogva, midõn
1316 6 | midõn nagy fekete szemeit a virágról bátyjára fordítá -
1317 6 | vagyok.~- Kétségkívül; de ez a magyar nemesi jogok közé
1318 6 | cseppet se erõltesd magadat.~S a víg leány ismét virágaihoz
1319 6 | Ákost gondjaira hagyá, mi a vigasztalásnak majdnem mindig
1320 6 | annak védelmére buzdítják, s a vigasztalásnak sikere közönségesen
1321 6 | mint fájdalmas, s melyet a jövõ órában elfelednél,
1322 6 | páratlan szeretetét, sem a kellemetlenséget, mely arra
1323 6 | nyerészkednek rajtunk, hogy a lehetõ legolcsóbb áron legtöbb
1324 6 | minél kisebb szolgálatokért a lehetõségig sok háladatosságot
1325 6 | áldja sorsát, mert bizony a kivételek közé tartozik.
1326 6 | szerencseadományok között, melyekért a tiszaréti úrfi a megyében
1327 6 | melyekért a tiszaréti úrfi a megyében boldognak tartatott,
1328 6 | irigyelhetném, ha ti. azt, mit a sors magunknak is adott,
1329 6 | szemeivel látta szépségét; hát a szegény regényíró hogy boldoguljon
1330 6 | Etelkához hasonló, kinél maga a festõ zavarodásban keresné
1331 6 | szegény eszközök; s hát a nyájas arc színezetérõl
1332 6 | szólok, melynek csúcsát a nap elsõ sugárai pirosra
1333 6 | legjobb képét adom, s mégis a hideg bérc, a mozdulatlan
1334 6 | adom, s mégis a hideg bérc, a mozdulatlan jéghalom eszedbe
1335 6 | eszedbe fogja-e juttatni a nyájas hölgy piruló arcait,
1336 6 | szemének ragyogó tekintetét, a piros ajkak mosolyát, egyszóval
1337 6 | ajkak mosolyát, egyszóval a lelket, mely szép arcain
1338 6 | nyári est bájos világítása a legcsúnyább tájt, úgy a
1339 6 | a legcsúnyább tájt, úgy a legközönségesebb arcot is
1340 6 | által terjesztetik, kik a kettõnek egyikét sem bírják,
1341 6 | titoknál, mint Ákoséi, egyke a fõdolgoknak, legsebesebb
1342 6 | vajmi rövid idõre képesek!~A testvérek végre fölmentek
1343 6 | testvérek végre fölmentek a csigadombra, honnét a falu,
1344 6 | fölmentek a csigadombra, honnét a falu, a nyugodt Tisza s
1345 6 | csigadombra, honnét a falu, a nyugodt Tisza s a határtalan
1346 6 | falu, a nyugodt Tisza s a határtalan róna meglátszott.~
1347 6 | fordulva, honnét nagy porfelleg a várt nemes vendégek közelítését
1348 6 | egy óra múlva zaj lesz a házban.~- Adná az ég, hogy
1349 6 | kevesebbel is beérnéd, ott a faluban, nem messze tõlünk,
1350 6 | faluban, nem messze tõlünk, a jegyzõ házánál, nemde?~-
1351 6 | hozzám jött, s elmondva a történteket, kért, kíméljem
1352 6 | házáig kísérem, valahányszor a kapuhoz érünk, mélyén meghajtja
1353 6 | most gondold magadnak ehhez a tegnapi méltatlanságokat,
1354 6 | családomnak tulajdonítand, s hogy a közelgõ tisztújításnál ellenkezõ
1355 6 | részrõl minden nemes érzemény, a másikról csak okok szólalnak
1356 6 | csak okok szólalnak föl - a gyõzelem nem mindig azon
1357 6 | ismét teljes reménnyel néz a jövõbe.~- Csak láthatnám,
1358 6 | ha az öreg Tengelyi majd a tisztújításra megy; addig
1359 6 | türelmed. De most menjünk, a kortesek mindjárt itt lesznek,
1360 6 | visszatartva Etelkát, ki már a ház felé indult - kérlek
1361 6 | szenvedélyesen keblére voná a szólót, s a két testvér
1362 6 | keblére voná a szólót, s a két testvér sietve indult
1363 6 | két testvér sietve indult a ház felé, honnan távol fergetegként
1364 7 | törvény - fájdalom, nem a világossággal, hanem lármával
1365 7 | így olvasóim képzelhetik a zajt, mely most Réty házát
1366 7 | hordozva ide s tova siettek, a konyhában a szakács kuktáival,
1367 7 | tova siettek, a konyhában a szakács kuktáival, a pincében
1368 7 | konyhában a szakács kuktáival, a pincében az ispán s udvari
1369 7 | az ispán s udvari bíró, a kamarákban a gazdasszony
1370 7 | udvari bíró, a kamarákban a gazdasszony s szolgálói,
1371 7 | hallhatja saját szavát; s a nagyságos asszony, ki a
1372 7 | a nagyságos asszony, ki a felsõ emelet közép ablakánál
1373 7 | ablakánál várja vendégeit, s a csend helyreállítására már
1374 7 | sikert tapasztalna, mint hogy a zaj egy hanggal erõsebb
1375 7 | nyájas mosolygást, melyet a megye úgyis csak három évrõl
1376 7 | három évrõl három évre, épp a tisztújítások elõtt, bámulni
1377 7 | elõtt, bámulni szokott.~A tornácon Réty alispán úr,
1378 7 | elvbarátai pipázgatnak, s a háznak egypár szegény rokona,
1379 7 | háláját; míg Macskaházy a dóriai oszlopok egyikéhez
1380 7 | megyében kétségen kívül a legkitûnõbbek.~Az elsõ,
1381 7 | kivel Réty Ákos társaságában a törökdombon találkoztunk -
1382 7 | törökdombon találkoztunk - apja. A jámbor öregen sok van, amit
1383 7 | kevés, mit leírni lehet. A kis gömbölyded férfi szép
1384 7 | magát társaságában, mint a legelmésebb körben.~A többiek
1385 7 | mint a legelmésebb körben.~A többiek közül, kik az alispán
1386 7 | Szükség, hogy olvasóim e két, a megyében kitûnõknek tartott
1387 7 | megérdemli figyelmöket, habár a teins alispán úrral egy
1388 7 | embereknél még inkább hasonlít. A megyeház gyõzhetlen várnagyát,
1389 7 | önmagára nézve, egyike a legérdekesebbeknek, és sajnálni
1390 7 | vegyítve szokott elmondani, a jövõ kornak nem fog feltartatni.
1391 7 | édesapjának ötödik gyermeke levén, a karvali birtoknak csak számolás
1392 7 | részét kapta örökségül (mert a Karvaly családnak nemzetségfája
1393 7 | kiterjedésû birtok ugyan - a közmondássá vált hét szilvafa
1394 7 | rokonaival birkózva, vagy a libapáston falusi fiúkkal
1395 7 | verekedve tölté; s ezen - a klasszikus Homér hõseinek
1396 7 | emlékeztetõ elõkészület után - a pataki kollégium, hol társai
1397 7 | actióból következni szokott.~A Karvaly család szerencséjére -
1398 7 | volna - az 1809-i fölkelés a bátor ifjút a haza védelmére
1399 7 | i fölkelés a bátor ifjút a haza védelmére szólítá fel;
1400 7 | nincs mit csudálnunk, ha a nemesség õt, ki harcias
1401 7 | felejtenünk nem kell, mert a magyarnak, vagy inkább nemességének
1402 7 | felõle mondhatunk, az, hogy a nagy stratégikus remekletben,
1403 7 | azért, mert az egyenruha a férfiakat egymáshoz hasonlóbbakká
1404 7 | látta, sugár termete, s a remekül pödört bajusz oly
1405 7 | férjét sem szerette - soha a kék eget nem nézhette többé
1406 7 | ki mentéje sujtásaival a szegény asszonyi szívet
1407 7 | erõsen fonta körül, hogy a varázs csak papi áldás által
1408 7 | által oszolhatott el.~Voltak a megyében, kik Karvalyt ez
1409 7 | lármáztak; sõt voltak, kik a menyecskét jóval ötvenen
1410 7 | odahagyta, sem az egyik, sem a másik rágalomnak hitelt
1411 7 | nem szerez, alkalmasint a nagy kortescsapat közt tûnt
1412 7 | szerzünk magunknak, kik a gyöngébb párthoz tartoznak;
1413 7 | minthogy Karvaly üldözõi szinte a kisebbségben maradt félhez
1414 7 | félhez számíttattak, õ maga a többségtõl pártolva, csakhamar
1415 7 | ne akadnánk, talán nincs a világon; s természetes,
1416 7 | elõre fésült színetlen haja a várnagy borzas fejéhez,
1417 7 | egyiknek rekedt, vékony hangja a másiknak hatalmas basszusával
1418 7 | Karvalynak fõ tulajdona a nyíltság volt, sõt Taksony
1419 7 | azon láda külsején, hol a méreg tartatik, úgyis olvashatja
1420 7 | is, melyek férfiak között a mívelt világban léteznek,
1421 7 | ugyan sohasem szólt, de mely a megye jegyzõkönyvében áll.
1422 7 | Fõadószedõ korában tudniillik a reábízott pénztárban hiány
1423 7 | habár eleget mondá õ, hogy a pénz ellopatott, s habár
1424 7 | kétkedett senki, hogy Sáskay a tolvajt látta is, mikor
1425 7 | szobájából kiment, mit használt! A kormány ez egyszer, Sáskay
1426 7 | nézete szerint is, mind a hazai, mind a természet
1427 7 | szerint is, mind a hazai, mind a természet törvényeit megsértve,
1428 7 | elõbbi hivatalára, melyet a nemesség teljes megelégedésével
1429 7 | talán valaki, hogy Sáskay a kormánynak ily igaztalan
1430 7 | sõt nem volt senki, ki a sajtószabadságnak, tisztviselõk
1431 7 | volna, mint õ, ami pedig a népképviseletet illeti,
1432 7 | hacsak az állam teendõit a legnagyobb zavarba hozni
1433 7 | engedni nem lehet.~Mindjárt a fönnemlített szerencsétlenség
1434 7 | helyzete kissé kellemetlen vala a megyében. Köztisztviselõknek
1435 7 | vagy azért, mert maga a folt gyöngébbé, vagy mert
1436 7 | Amint mondók: elvei õt a konzervatív párthoz csatolák,
1437 7 | szinte rögeszmévé vált.~A tornác közepén, kék, ezüstgombos
1438 7 | olvasóimnak mindenekelõtt nem a háziurat mutatnám be: az
1439 7 | kötelességem parancsolá, hogy a legérdekesebbet végére tartsam
1440 7 | embere. Mint mai idõben a kávé, úgy, legalább egy
1441 7 | nyújt és nem oly drága, mint a valóságos kávé, így szokott
1442 7 | kávé, így szokott lenni a nagy emberekre nézve is.
1443 7 | örök hír reménye buzdítaná a katonát bátorságra, az elsõ
1444 7 | lövésnél nem sok maradna a harcmezõn. Arra, hogy a
1445 7 | a harcmezõn. Arra, hogy a vezér csatáját megnyerje,
1446 7 | hol, bármit beszéljenek, a legnagyobb tettek nem egyes
1447 7 | által vitettek véghez.~Mi a világ minden részében igaz,
1448 7 | részétõl bálványoztatott és a másiktól minden alávalóság
1449 7 | megnyugtathatjuk olvasóinkat, hogy a hazában legalább ötvenkét
1450 7 | találkozunk, sem az egyik, sem a másik ítéletnek nem felel
1451 7 | nevezhetünk, s kik - habár a szó, mely e tulajdon megnevezésére
1452 7 | rosszabb: Réty, mióta személye a megye többsége által zászlónak
1453 7 | ellenei mondák, forogni a szél után. Réty a juste
1454 7 | forogni a szél után. Réty a juste milieu embere volt;
1455 7 | egyszer egyik, másszor a másik pártnak adva szavazatát -
1456 7 | kívántatnék, egy nap alatt a lehetõ legtökéletesebb alkotmányt
1457 7 | lehetõ meggyõzõdések között a leghelyesebb az, melyet
1458 7 | leghelyesebb az, melyet a megyében legtöbben védenek;
1459 7 | szerencsében részesült, hogy a többséget soha önmeggyõzõdése
1460 7 | találák, s ily esetekben a nagylelkû magyar szokás
1461 7 | meg hivatalát.~Egy idõ óta a szép viszony, mely közte
1462 7 | szép viszony, mely közte s a megye között létezett, azonban
1463 7 | önzsírunkban fúlunk meg, a legnagyobb koncesszió volt,
1464 7 | koncesszió volt, melyet a közvéleménynek tehetett.
1465 7 | közvéleménynek tehetett. A bajnak egyedüli oka abban
1466 7 | oka abban kereshetõ, hogy a taksonyi alispán egy idõ
1467 7 | elvekhez kezde ragaszkodni, mit a többség, mely õt leginkább
1468 7 | el. Réty beszédei eddig a parliamentalis szónoklat
1469 7 | ereszkedjem, mely minket a céltól elvezetne, vagy oly
1470 7 | ezt vagy amazt akarják-e a T. RK.?” S itt következtek,
1471 7 | szebbnél szebb nézetek: a magyar nép nemes jellemérõl,
1472 7 | nagyszerû tárgyakról; mire a szónok sokszor félbeszakasztatva
1473 7 | axiómával végzé beszédét, hogy a nép szava isten szava, s
1474 7 | szava isten szava, s hogy a tettes KK. RR. a haza javára
1475 7 | s hogy a tettes KK. RR. a haza javára legjobban önmagok
1476 7 | önmagok fogják eldönthetni a kérdést. - Így szólt Taksony
1477 7 | önmeggyõzõdéseit láthatá - futott végig a tárgyakon. De egy idõ óta
1478 7 | de máris észrevehetõ, s a megye egy része igaztalanul
1479 7 | valamirõl meggyõzõdni.~Mint a bûvész mûtétei elõtt, bár
1480 7 | elõtt, bár százszor látta is a közönség, mindig csudálva
1481 7 | nehogy azonban olvasóim, mint a megye közönsége is, hasztalan
1482 7 | második tulajdonban, mely a valódi nagyság eléréséhez
1483 7 | férjeiknél - itt fekszik a baj, melynek sok dicsõ név
1484 7 | eset Rétynél is, s kérdem: a szilárd jellemû alispánnak,
1485 7 | ki egész életén át mindig a szótöbbségnek hódolt, lehet-e
1486 7 | elégületlen lelkiismeret után a földi bajok legnagyobbika
1487 7 | Janus templom ajtai, melyek a házi életben nõitek rózsa-ajkai
1488 7 | Rétyné iránt is. Asszonyok a történetekben ritkán számolhatnak
1489 7 | tagadni nem lehet, fõképp a pompás magyar nyelvben oly
1490 7 | nem azért ereszkednek le a purgatóriumba, hogy ott
1491 7 | középutat javasolt, s inkább a kamaráskulcs mellett szavazott,
1492 7 | báróság nélkül is szert tehet a nagyságos címre, szebbnek
1493 7 | hátulról támadtatott meg, enged a körülményeknek; bizonyos
1494 7 | életében átmegy, gondolkozott; a többiek hallgatva, egy fokkal
1495 7 | vágyódnak, szívesen foglalkoznak a közdolgok azon legszebb
1496 7 | legszebb részével, mely a hivatalok célszerû betöltésében
1497 7 | betöltésében áll -, midõn a csend távoli, de hatalmas
1498 7 | éljen által félbeszakadván, a tekintetes társaság, mely
1499 7 | tekintetes társaság, mely a tornácon állt, egyszerre
1500 7 | Réty! éljen Nyúzó! éljen a magyar szabadság! Hajrá!”
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305 |