Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 1
811 1
9 1
a 10305
á 1
à 1
a- 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
10305 a
5916 s
4309 nem
4302 az
Eötvös József
A falu jegyzoje

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

      Fejezet
4001 17| S Rétyné lesüté szemeit a nyugodt, elhatározott tekintet 4002 17| beszélsz? - szólt végre a lehetõségig nyájasan mosolyogva - 4003 17| látok semmi rendkívülit a történetben.~- Ha feleséget 4004 17| becsületénél inkább szeret, nehogy a lakodalom után mást még 4005 17| Voltak - szólt Ákos, élvezve a zavart, s aggodalmat, mely 4006 17| irományok elraboltattak. A Tengelyi családnak nincs 4007 17| látszólag változott -, hogy a rablás nem sükerült, s Tengelyi 4008 17| Tengelyi irományai nem jöttek a zsiványok kezeibe.~- Sõt 4009 17| fölgerjedését észrevevé -, a pénz s minden egyéb visszakerült, 4010 17| midõn kérdé: - Kik lehettek a tolvajok?~Ákos, ki az egész 4011 17| egész falu véleménye szerint a rablás Viola által követtetett 4012 17| elsietett.~Kálmán, ki a beszélgetésnek csak utósó 4013 17| hallá s maga is észrevette a változást, melyet a rablásróli 4014 17| észrevette a változást, melyet a rablásróli hír Rétynére 4015 17| mondád, hogy Tengelyi a rablás bujtogatójának mostohámat 4016 17| mondta.~- És azt hiszed, hogy a rablást Viola követte el?~- 4017 17| követte el?~- Viola vagy a zsidó, és ennél nem találtak 4018 17| jutott ez régen eszébe! - A gulyás által bizonyosan 4019 17| borítással jött s beszélé, hogy a nagyságos asszony azóta 4020 17| lovának kopogása hallatszott s a kocsi zörgése, melyet az 4021 18| 18~Sírva vigad a magyar, így szól a közmondás; 4022 18| vigad a magyar, így szól a közmondás; miért is vigadna 4023 18| életet adott, szinte átszáll a késõ unokákra? S hajdanában 4024 18| késõ unokákra? S hajdanában a magyarnak annyi oka volt 4025 18| az újabb kor meggyógyítá a múltnak sebeit. A népdal 4026 18| meggyógyítá a múltnak sebeit. A népdal majdnem mindenütt 4027 18| majdnem mindenütt megtartá a bús melódiát, mely oly korban 4028 18| vígabb hangja feledteti a dalnak valódi jellemét. 4029 18| osztályainknak nincs okuk vígságra a jelenben sem, s a dal szomorúan 4030 18| vígságra a jelenben sem, s a dal szomorúan hangzik most 4031 18| gyanítják, hogy ez ország, mióta a törököt elûztük, változáson 4032 18| változáson ment keresztül, s a jobbágy, midõn füstpénz 4033 18| midõn füstpénz forintját a kastélyba viszi, a török 4034 18| forintját a kastélyba viszi, a török garasra emlékezve, 4035 18| félig sem borzadhat annyira a múlttól, mint azok, kik 4036 18| tartozásukat, azért, mióta a töröktõl megszabadultunk, 4037 18| megszabadultunk, adót nem ismernek. A komorság, mely a magyar 4038 18| ismernek. A komorság, mely a magyar népet jellemzi, azonban 4039 18| Ha más országok lakója a vidéken körültekint, mennyi 4040 18| maga után. Pusztáinkon csak a határhalmok intenek arra, 4041 18| általános elhagyottság, a munkátlanság csendje, mely 4042 18| fog szállni õ is, eltûnve a nagy róna alatt, nyom nélkül, 4043 18| nyom nélkül, mint az, kit a határtalan tenger habjaival 4044 18| Ha ily vidéket - pedig a mondottak szóról szóra illenek 4045 18| szürke világításában látunk, a szív akaratlanul szomorú 4046 18| Zsuzsi, Liptáknétól kísérve a falut elhagyá. A külcsárdánál 4047 18| kísérve a falut elhagyá. A külcsárdánál egy ideig pihenve 4048 18| ideig pihenve megálltak, s a fiatal asszony, kis poggyászával 4049 18| haladott Kislak felé, hol a gulyásnál Violáról valamit 4050 18| valamit hallani remélt. A gulyás tanyája Tiszaréttõl 4051 18| ilyenkor szemeit körüljártatva a nagy pusztaságot látá maga 4052 18| magánosan, oly elhagyatva, a nagy csend, melyben önlélegzését 4053 18| lelkét. Eszébe jutott, hogy a napokban farkasokról hallott 4054 18| jelen gyenge állapotában a nap leszállta elõtt el nem 4055 18| fel ábrándaiból, lelkén a gondolat villant át, hogy 4056 18| szívvel fordult meg, de a lovas Kálmán vala, ki gyorsan 4057 18| hazafelé nyargalt. Így ért a kõfeszületig, mely a kislaki 4058 18| ért a kõfeszületig, mely a kislaki határon áll, s noha 4059 18| romlásnak indult, mióta a pápista földesasszony, ki 4060 18| felállíttatá, meghalt, lépcsõkövén a vándornak nyughelyet nyújta. 4061 18| vigasztalva e feszülettõl, s a kálvinista asszony lelkén 4062 18| kálvinista asszony lelkén a pápista keresztnél azon 4063 18| egyszerre nevén szólíttaték. A hang ismerõs vala, de nem 4064 18| megfordulva Cifrát látá, ki a kereszthez támaszkodva fejével 4065 18| összevéve megmagyarázza a borzadást, mellyel a szegény 4066 18| megmagyarázza a borzadást, mellyel a szegény asszony a zsiványra 4067 18| mellyel a szegény asszony a zsiványra nézett, midõn 4068 18| megy?~Violáné felelt, hogy a kislaki gulyáshoz.~- Ugye 4069 18| férjedet keresed? - szólt a másik, bundáját vállán igazítva - 4070 18| bundáját vállán igazítva - a gulyás talán tudni fogja. 4071 18| fogja. Mi újság nálatok a faluban?~- Hát nem tudja 4072 18| szólt Violáné, szemeit a szólóra szegezve - azt mondják 4073 18| férjemmel.~- Violával? Hát a faluban volt?~- És kend 4074 18| És kend nem tudna semmit a rablásról, mely a nótáriusnál 4075 18| semmit a rablásról, mely a nótáriusnál tegnap éjjel 4076 18| Violának szabad járata van a házhoz, elõre mondtam, hogy 4077 18| mondtam, hogy rablás lesz a vége. Oly legény, mint Viola, 4078 18| mernék, nem Viola követte el a rablást.~- Meglehet, én 4079 18| mióta Porvárra ment, de a kovács, ki kendet ûzõbe 4080 18| Az egész falu bolond, és a kovács még bolandabb, ha 4081 18| szerencsét! mennem kell. - S a zsivány az úton, mely a 4082 18| a zsivány az úton, mely a kereszt mellett Garacs felé 4083 18| kocsizörgést halla, s látá a hintót, melyen Macskaházy 4084 18| Garacs felé hajtatott. Mikor a hintó Cifrát utoléré, kit 4085 18| szemmel követett, megállt, a bennülõ rövid ideig a zsivánnyal 4086 18| megállt, a bennülõ rövid ideig a zsivánnyal beszélgetett, 4087 18| beszélgetett, azután ez hátul a bakra ülvén, a kocsi tovább 4088 18| ez hátul a bakra ülvén, a kocsi tovább haladt.~Zsuzsi 4089 18| már sötétedni kezde, mikor a tanyához közelgett.~Itt 4090 18| vevé s Garacsra hajtatott, a legnagyobb kétségbeesés 4091 18| elbeszél, én itt egyenesen a legrövidebb úton futok a 4092 18| a legrövidebb úton futok a sz.-vilmosi erdõ felé. Ha 4093 18| hajtson lóhalálba. Tudja a helyet, talán még elõbb 4094 18| talán még elõbb jövünk, mint a szolgabíró emberei. A Tisza, 4095 18| mint a szolgabíró emberei. A Tisza, hála istennek, még 4096 18| kímélje lovait, István.~S a cigány sebes ügetéssel Sz.- 4097 18| sóhajta Zsuzsi, midõn a házba lépve, hova éppen 4098 18| lépve, hova éppen értek, a tûzhely melletti padra ereszkedett. 4099 18| káromkodással önmaga ellen elmondá a dolgok helyzetét, mely Violára 4100 18| vala megnyugtató. Mindjárt a rablás után, melynek valódi 4101 18| valódi történetét Violáné a gulyástól hallá elõször, 4102 18| hallá elõször, férje lóháton a tanyához jött, s Istvánnak, 4103 18| közõl másvalaki õt keresné, a sz.-vilmosi erdõbe, szokott 4104 18| rejtekéhez utasítsa, hol, míg a rablás által okozott lárma 4105 18| eleséget küldjön számára. A gulyás Cifra árulásáról 4106 18| árulásnak nyomába jött, a gulyás nem találkozott, 4107 18| hogy midõn Cifra délután a tanyához jött s Violáról 4108 18| font húst adva kezébe, õt a sz.-vilmosi erdõ rejtekéhez 4109 18| midõn Peti megérkezett, ki a rablásnál Violától könnyebb 4110 18| nem lehete többé kétség, s a szegény asszony meggondolva 4111 18| körülményeket, kétségbeesve ült ott a padon, a fájdalomnak azon 4112 18| kétségbeesve ült ott a padon, a fájdalomnak azon nemébe 4113 18| Macskaházyt látta, Garacs a sz.-vilmosi erdõhöz félórával 4114 18| erdõhöz félórával közelebb, a fõbíró házánál kész lovaskatonák 4115 18| szekerem jõne már - szólt a gulyás, háza elébe menve. - 4116 18| elébe menve. - Beküldtem a faluba két óra elõtt, s 4117 18| idején ott leszünk. Azok a szolgabírák sem sietnek 4118 18| Igaz, Peti mondta, hogy a fõispán hazaküldte. De átkozott 4119 18| számat tátottam az elõtt a gazember elõtt! Na, ne félj 4120 18| itt, s elbeszélte, hogy a nótáriusnak írásai vesztek 4121 18| majd szólok vele; s ennek a kutyának mindent elmondok. 4122 18| felkapta - itt vannak lovaim.~A kis szekér, két izmos sallangos 4123 18| izmos sallangos sárgával a konyhaajtó elõtt állt meg. - 4124 18| Zsuzsi, jer, ülj hátra a kocsiba, s takard be magadat 4125 18| neked kocsmában mulatozni.~S a lovak száguldva megindultak 4126 18| lovak száguldva megindultak a mezõn. A szekér csengõ zörgése 4127 18| száguldva megindultak a mezõn. A szekér csengõ zörgése nemsokára 4128 18| nemsokára elhangzott, s a kuvaszok, kik utána futottak, 4129 18| minden sötétség dacára, mely a téren elterjede, a távozó 4130 18| mely a téren elterjede, a távozó szekér után bámészkodva. - 4131 19| ne tehetnéd ezt? miután a jámbor igazság sokszor úgy 4132 19| is alig találok szavakat. A gazdagokat, kik minden tárgynak 4133 19| adjectivum kíséretében küldhetik a világba, s trópusaik és 4134 19| vallási tárgyaknál is, minõ a böjt, legjobb azon helynek 4135 19| nem tudva, hogy az emberek a történetben, mint minden 4136 19| valamelyikben tehát, a sok között, mondom, olvasám, 4137 19| között, mondom, olvasám, hogy a föníciaiak csak annak köszönhetik 4138 19| föníciaiak csak annak köszönhetik a hajózási tudományban tett 4139 19| bõségében voltak, melyek a hajózásra szükségesek. Aki 4140 19| helytelenségérõl. Soha emberek a plasztikai mûvészetekre 4141 19| kedvezõbb helyen nem lakhattak. A föld a legtisztább agyag, 4142 19| helyen nem lakhattak. A föld a legtisztább agyag, az egész 4143 19| visszamarad, úgy, hogy mihelyt a föld megszárad, rézöntéseket 4144 19| nyomaid után; valóságos lelke a sárnak, mint mondani szokták: 4145 19| fazekast sem találhatni a faluban. És aztán higgyen 4146 19| És aztán higgyen az ember a tudósoknak! Egy öreg ösmerõsöm 4147 19| egyes utcákról s piacokról s a boldog napokról, melyeket 4148 19| tudósaink néha õt utánozzák. Ha a jelen pillanat- s óriási 4149 19| minden csupa világosság, a legkisebb tettnek legparányibb 4150 19| teóriáikat, s ha kihaltatok, eljõ a történetbúvár, s ismét teóriáira 4151 19| kötelességeihez tartozik a tárgyakhoz alkalmazni modorát, 4152 19| élnék egyes kitérésekkel? A fõbíró lakhelyének épp az 4153 19| tekervényesen kígyózott a majd keskeny, majd szélesebb 4154 19| faluban nehéz lenne egy házat a közterhek alá vonni, talán 4155 19| Akaratlanul elszomorodtál, ha a rongyosfödelû s roskadó 4156 19| kunyhók közt áthajtattál s a halvány, beesett arcú népet 4157 19| beesett arcú népet látád, mely a falut lakta, s mely úgy 4158 19| érzi magát, míg egyenkint a falu túlsó oldalán bekerített 4159 19| bekerített helyre kivitetik, a keresztjei alatt elõször 4160 19| mióta e földre jött. Maga a templom - e palotája azoknak, 4161 19| palotája azoknak, kiknek a földön csak kunyhók jutottak, 4162 19| kunyhók jutottak, melyre a nép máshol büszkén tekint, 4163 19| alacsony falak, melyeket a rohadt zsindelyzet az esõ 4164 19| támaszok által tartatnak fel a végsõ süllyedéstõl; a torony, 4165 19| fel a végsõ süllyedéstõl; a torony, mely a templomnak 4166 19| süllyedéstõl; a torony, mely a templomnak bemenetelül szolgál, 4167 19| szétrepedve, alig bírja csak a kettõs vaskeresztet is, 4168 19| inkább csügg, mint áll, a harangok rég levétettek 4169 19| pusztulásnak indult, minden a szegénység nyomait hordja 4170 19| nyomait hordja magán, mintha a vallás, mely az embereknek 4171 19| kielégíthetlen vágyakat ne ébresszen. A templomot s paplakot, mely ( 4172 19| mikor éppen harangoznak, míg a tóban a békák örökös dalukat 4173 19| harangoznak, míg a tóban a békák örökös dalukat szomorúan 4174 19| szomorúan tovább zengik, s a falu szegény lakói rongyosan, 4175 19| csak egyik oldalát láttuk a képnek, és sérteném azon 4176 19| tekintve, melyek itt-ott a sárkunyhók felett emelkedtek - 4177 19| valósággal úrias kinézést mutat. A Garacsiak, Bámériek, Andorfiak, 4178 19| melyben e magasabb épületek a falu kunyhóival álltak, 4179 19| között képzeléd magadat, s a sok oszlopzat, mely, mint 4180 19| emlékeztetett, hol, tudjuk, a heloták száma a polgárokét 4181 19| tudjuk, a heloták száma a polgárokét mindig felülmúlta. 4182 19| könyvekben, melyeket diákul a jog testének szoktunk nevezni ( 4183 19| egy törvény, mely szerint a földesúr, ha gyermekei közül 4184 19| követtetett is, mint azt a jobbágyok talán kívánták: 4185 19| talán kívánták: legalább a természetnek azon rendelése, 4186 19| találni e falu határai között. A garacsi nemesség a szabadföld 4187 19| között. A garacsi nemesség a szabadföld eszméjét rég 4188 19| által megpendíttetett, s a jobbágy szabad költözködhetési 4189 19| gondoskodnia.~E kúriáknak, melyek a helységre ily jótékony hatást 4190 19| nem szolgálnék is, látva a szépen kijavított kerítést, 4191 19| szépen kijavított kerítést, a mérgeszöldre festett falat, 4192 19| nyílik, s melynek színét a tornác gyönyörû kék oszlopai 4193 19| be, mint ide. Igaz, hogy a födélnek csak egyharmada 4194 19| zsindelyeztetett még be, de miután a fõbíró ismét három évre 4195 19| választatott, valószínû, hogy a még eddig szalmával fedett 4196 19| nemsokára zsindelyezve lesz; s a kéménybõl oly vastagon gomolyog 4197 19| kéménybõl oly vastagon gomolyog a füst, hogy akaratlanul 4198 19| óta jött meg Porvárról. A tisztújítás, melyet Tengelyivel 4199 19| szokatlan sebességgel folyt le. A nemesség tudósíttatván, 4200 19| ki alispánnak. Neje, ki a Tiszaréten történtekrõl 4201 19| közönségesen visszavonult, a tisztújítás ezután csak 4202 19| elõtt bevégeztetett. Mire a fõispán szinte értesíttetvén 4203 19| által követett rablásról, a járásbeli fõbírót esküdtjével 4204 19| esküdtjével azonnal nyomozás s a rabló üldözése végett kiküldé.~ 4205 19| üldözése végett kiküldé.~A taksonyi fõispán tehát - 4206 19| fõispán tehát - így csalódik a hatalom e világon - a fõbírót 4207 19| csalódik a hatalom e világon - a fõbírót esküdtjével együtt 4208 19| alig jutna eszünkbe, hogy a fõbírót hivatalos kiküldetésében 4209 19| hivatalos kiküldetésében látjuk. A két férfiú mozdulataiban, 4210 19| fõbírónak választatott, s hogy a német közmondás: mely szerint 4211 19| sokszor megfordítva áll, a seprõk közt épp akkor tapasztaltatván 4212 19| Mindenekelõtt Nyúzó, hogy a fõispán iránti tiszteletét 4213 19| mozgás s így az is, melyet a kijelölt tisztviselõ a kortesek 4214 19| melyet a kijelölt tisztviselõ a kortesek vállain tesz - 4215 19| kívánhatná igazságosan, hogy a tiszaréti járás törvényes 4216 19| közelebb fekszik? Írva áll a szentírásban, hogy boldogok, 4217 19| alkalom van, némelyek által a világ legboldogabb országának); - 4218 19| János pandúrok Garacson, a biztos hihetõképp Sz.-Vilmoson 4219 19| igen helyesen megjegyzé, a teins vármegye csak nem 4220 19| mint keres; végre - s ez ok a jellemdús tisztviselõkre 4221 19| esküdtje nemigen bánják, ha a gonosztevõk csak akkor kerülnek 4222 19| egy megkezdett borcilinder a jelen háziúr foglalatosságait 4223 19| csontig lemetélt sódar s a brinza - mibõl fájdalom! 4224 19| brinza - mibõl fájdalom! csak a faedény maradt meg - az 4225 19| helytelenül cselekedett. A házban annyi magyar kényelem 4226 19| ha csak körültekintett.~A kényelemnek, tudva van, 4227 19| tökéletesen kielégítheté a legtúlzóbb kívánatokat. 4228 19| kívánatokat. Az ágy, mely a szoba egyik szögletében 4229 19| pamlag nemigen akadályoztaták a vendég mozdulatait; s maga 4230 19| vendég mozdulatait; s maga a nagy asztal annyi különféle 4231 19| dolgokra használtaték - a vendégek nagy része Garacson 4232 19| közönségesen rajta ül -, hogy a helyet, melyet elfoglal, 4233 19| mondhatunk hazánkban. De ha a szabad mozoghatás magyar 4234 19| utánozva, faluhelyeken is a bútorok oly összevissza 4235 19| jobb tanyát nem találhat. A pipa- s kandallófüstben 4236 19| melynek egyedüli ékessége a magyar vezérek vörös s kék 4237 19| évekig vele laktál volna), a padozat, melyet régóta ismét 4238 19| ismét föld takar, magok a pókhálók, melyek a szoba 4239 19| magok a pókhálók, melyek a szoba gerendáiról kényelmesen 4240 19| kényelmesen lecsüggnek, mintha a belépõnek mondanák: ne zsenírozza 4241 19| világítás mellett, mely nappal a két kis ablak elhomályosodott 4242 19| összeszorítá fogait, hogy a rövid szárú pipa homlokáig 4243 19| boldogságnak érzete tölté, a fél vármegyét megverte volna 4244 19| születése után elõször, s mint a megyében sokan mondják, 4245 19| megtartá! Eszébe jutott a hetven forint negyvenhárom 4246 19| negyvenhárom krajcár, mit a tisztújításra költött, eszébe 4247 19| jött menteprémje, melyet a kortesek elszakítottak, 4248 19| szóla, félig magában, s amessze elszállt homlokáról. 4249 19| messze elszállt homlokáról. A járásban sok zsidó van, 4250 19| hal, õ nem lehetne fõbíró; a prém, melyet elszakítottak, 4251 19| kitörte fogait, legalább csak a felsõ fogakat törte ki, 4252 19| tokányt, mint õ, senki sem fõz a vármegyében; s mindent összevéve 4253 19| Te Bandi! - szólt végre a fõbíró, kit esküdtjének 4254 19| kényelmes ábrándaiban zavart.~A másik tovább danolt, csakhogy 4255 19| ne ordíts úgy. - Bandi a szólóra emelé szemeit, de 4256 19| s megrázá vállánál, mire a másik fölemelve fejét mintha 4257 19| Hát megvagyunk - szólt a fõbíró, kinek fejébe, úgy 4258 19| gondolat e napon nem fért. És a törvényes bizonyság nevetni 4259 19| kezdett hosszan, hangosan, a falakat megrázó hahotával, 4260 19| megrázó hahotával, mint maguk a vezérek, kiknek képei a 4261 19| a vezérek, kiknek képei a falon függtek, sem nevethettek 4262 19| Azon nevetek - válaszolt a másik, mindig kacagva -, 4263 19| bruderkám, megvagyunk - szólt a fõbíró most ismét mosolyogva -, 4264 19| csak úgy van az, szemesé a világ!~- És fülesé - pótolá 4265 19| világ!~- És fülesé - pótolá a másik a félig tölt poharat 4266 19| fülesé - pótolá a másik a félig tölt poharat kiürítve.~- 4267 19| kit akartak! - folytatá a másik szinte nemes haragra 4268 19| nemes haragra gyúlva - azt a Görögi Vincét, jöttment 4269 19| iskolában nem volt s tudományait a negyediknél végzé, mi, mint 4270 19| elégnek tartatik.~- Fõképp az a Tengelyi vigyázzon magára - 4271 19| még mi menjünk - mormogá a másik -, hogy kárát megkerítsük.~- 4272 19| pótolólag az esküdt -, s a zsiványok az embert minden 4273 19| látod, Bandi - válaszolt a másik, mélyebb belátás kifejezésével -, 4274 19| onnan van, mert ezeknek a nagy uraknak nincs semmi 4275 19| között legyen mondva, Bandi, a mi fõispánunk se jobb a 4276 19| a mi fõispánunk se jobb a többinél. De sebaj! õ parancsol, 4277 19| minden hivatalnak megvan a maga hatásköre.~- Igen, 4278 19| Ki lehet ez? - szólt a fõbíró gondolkozva - azt 4279 19| Macskaházy, ki bundájában a szobába lépett, minden további 4280 19| barátom? - szólt Nyúzó, a száraz ügyvédet kebléhez 4281 19| megcsókolva, úgyhogy más országban a legszebb asszony megelégedhetett 4282 19| dörmögött az esküdt, ki a felkelést ez egyszer inkább 4283 19| Macskaházy után nyúlva, ki látva a két tisztviselõ állapotát, 4284 19| Igen, kivesszük, és aztán a teins úr mehet, hová tetszik.~- 4285 19| az elsõ alispán? Réty, és a második? Krivér, és...~- 4286 19| szóljunk józanon - válaszolt a fõbíró, összeszedve magát -, 4287 19| megfognunk, vagy soha; holnapig a rablott írásokon túladott.~- 4288 19| nála.~- Annál jobb - mondá a másik nyugodtan -, majd 4289 19| kétségbeesett tekintetet vete a két érdemdús tisztviselõre. 4290 19| hallod-e? menj ki s mondd a pandúroknak, hogy mindjárt 4291 19| ajtó felé tántorogva -, a pandúrokat elküldhetjük.~- 4292 19| mondád ezt mindjárt? - szólt a fõbíró, ki most sokkal józanabbnak 4293 19| bízhatok mindent. Küldd elõre a pandúrokat Sz.-Vilmosra, 4294 19| Sz.-Vilmosra, s mondasd a biztosnak, hogy nehány vasvillás 4295 19| menjünk, magam sem szeretem a puskalövéseket. Egyébiránt 4296 19| Kenyházy bejött s mondá, hogy a pandúrok már Sz.-Vilmos 4297 19| Nyúzó nevetve -, te vigyázz a házra.~- Furcsa - gondolá 4298 19| s Cifra, ki ez idõ alatt a pitvarban várt, hátul felkapaszkodott -, 4299 19| elhagyott jobb keze, midõn a kocsi elhajtott, visszament 4300 19| kocsi elhajtott, visszament a szobába, többször csóválta 4301 19| dalának is véget vetett, s a Nyúzó-kúrián csak a kutyák 4302 19| vetett, s a Nyúzó-kúrián csak a kutyák ugatása szakítá félbe 4303 19| kutyák ugatása szakítá félbe a nagy éjjeli csendet.~ ~ 4304 20| mérföldekre láttak, s ha a téren, melyen történetünk 4305 20| dolognak lehetnénk tanúi. A rónán, hol õszkor, fõképp 4306 20| fõképp miután az estharang a távol faluk tornyain elhangzott, 4307 20| tornyain elhangzott, csak a tanyákról áthallatszó kutyaugatás 4308 20| utasok ilyenkor s e téren!... a dolog oly rendkívüli, hogy 4309 20| volna el, hogy ez éjjel a kislaki gulyás Violánéval, 4310 20| Macskaházyval, mindketten a sz.‑vilmosi erdõ felé indultak, 4311 20| Violát akasztófára kerítse, a másik, hogy õt megmentse: 4312 20| mint kérlelhetlen ellen, a másik õrzõ angyalként. Mi 4313 20| az, hogy ez alkalommal a barátok az ellenségeknél 4314 20| sietnek, mi, mint tudva van, a legritkább esetek közé tartozik, 4315 20| esetek közé tartozik, miután a közmondássá vált tanácsot: 4316 20| csak valamivel elõbb? Hogy a jelen esetben ellenkezõt 4317 20| szokásait magukévá nem teheték; a második, hogy ildomos emberek - 4318 20| okvetlenül megtörténik, ha a tiszaréti kocsis öt igáslovával 4319 20| Átkozott gazember! - kiáltott a fõbíró, fejét dörzsölve, 4320 20| hatalmas zöttyenés által a kocsifödél vas részeivel 4321 20| kocsifödél vas részeivel nem a legnyájasabb érintkezésbe 4322 20| jött - zsákokat viszesz a vásárra, hogy a lyukakra 4323 20| viszesz a vásárra, hogy a lyukakra nem vigyázsz? Lassan! 4324 20| fejét dörzsölve -, nincs a megyében biztosabb kocsis, 4325 20| biztosabb kocsis, mint ez; a nagyságos asszony is vele 4326 20| Macskaházy barátom, részeg, mint a csap.~- Dehogy részeg, mióta 4327 20| mindenki azt hitte volna, hogy a fõbíró ez elválhatlan kedvesét 4328 20| itt csak nem szállhatsz ki a sár közepette, mindjárt 4329 20| közepette, mindjárt kijövünk a gyepre, s az sima, mint 4330 20| disznótúrás - sóhajtott a fõbíró, ki azalatt pipáját 4331 20| teremtõm! állj meg! tartsd a kocsit, te gazember! Jancsi! - 4332 20| Nyúzó kezeivel görcsösen a vánkosokhoz kapaszkodva 4333 20| tulajdoníthatók, melyen a kocsi farolva kissé meghajlott. 4334 20| bakjáról leszállhatott, a kocsi ismét egyenesen állt.~- 4335 20| Macskaházy, elnyomva nevetését - a gyepen vagyunk, itt egyenes 4336 20| ily lassan megyünk.~- Csak a csont maradjon meg épen - 4337 20| maradjon meg épen - jegyzé meg a fõbíró, ki míg a kocsi állt, 4338 20| jegyzé meg a fõbíró, ki míg a kocsi állt, kissé nyugodtabbnak 4339 20| látszott.~- Igen - mondá a másik -, de reumatizmusom... 4340 20| tudod, mennyit szenvedek; a levegõ oly nedves, az egész 4341 20| gondolá Nyúzó magában, míg a lovak lassan ügetve tovább 4342 20| szarkaként egy felhágóról a másikra ugrándozva a kocsinak 4343 20| felhágóról a másikra ugrándozva a kocsinak majd egyik, majd 4344 20| szomorúan útitársához, miután a kocsi minden erõsebb mozdulatát 4345 20| Neked könnyû - sóhajta a fõbíró -, nõtelen ember 4346 20| éppoly erõs okot talált; csak a nedvesség s hideg szél ellen 4347 20| oly hypochondricus - mondá a fõbíró, miután nem szûnõ 4348 20| nem szûnõ kiáltozásaira a kocsis lovainak gyenge ügetését 4349 20| ügetését lépésre változtatá. S a két férfi egy ideig hallgatva 4350 20| melyet más fel sem vesz - a közvélemény elõl; s lehet-e 4351 20| öngyilkosság követtetett el, a társaságnak egy, fõképp 4352 20| fiatalabb része bámulja a bátorságot, mások fejet 4353 20| csóválva gyávának nevezik a szerencsétlent, ki élte 4354 20| kocsin, lovon s gyalog, a kutyáktól, mennydörgéstõl, 4355 20| földindulásoktól, s mióta a pesti árvízrõl hallott, 4356 20| hivém, végre feltaláltam a gyávaság ideálját, s ím, 4357 20| akkor hallám, hogy mikor a kolera uralkodott, senki 4358 20| kolera uralkodott, senki a megyében több bátorságot 4359 20| ember szüntelen kacagott a többiek gyávasága felett, 4360 20| azon élvezettel, melyet a bátor érez, ha oly valamit 4361 20| bámuló vendégei elõtt, kiket a fõorvos mind szörnyû halállal 4362 20| kik - mint sokan - nem a célt, hanem csak a bátorságot 4363 20| nem a célt, hanem csak a bátorságot becsülik tetteinkben, 4364 20| lovat lát, elhalaványul, de a pestises betegnek puszta 4365 20| daganatát? Van egy neme a merészségnek mindenikben; 4366 20| akadály átugratására, vagy a beteg megérintésére képesebbnek 4367 20| Ismét eltértem... - sebaj. - A kocsi a gyepet elhagyva 4368 20| eltértem... - sebaj. - A kocsi a gyepet elhagyva az országútra 4369 20| helyzete nem változott. A kocsis káromkodik, Nyúzó 4370 20| káromkodik, Macskaházy pedig a kikerülhetlen betegség fölött 4371 20| betegség fölött sóhajtozik, míg a hajdú a kocsi egyik felérõl 4372 20| sóhajtozik, míg a hajdú a kocsi egyik felérõl a másikra 4373 20| hajdú a kocsi egyik felérõl a másikra siet, s minden oldalon 4374 20| éppen akkor csimpeszkedik a kocsi egyik vagy másik oldalába, 4375 20| is felfordulhatna. Cifra a kocsi hátán az egész idõ 4376 20| társaságot, hogy ha így haladnak, a gulyás két sárga lovával 4377 20| sárga lovával jóval elõbb ér a sz.-vilmosi erdõhöz.~István 4378 20| egy órával van közelebb a sz.-vilmosi erdõhöz, mint 4379 20| mint István tanyája. De a szolgabíró - kirõl Peti 4380 20| míg õ könnyû szekeren, a legjobb gyepen szinte repülhet. 4381 20| És végre van-e valakinek a világon két oly sárgája, 4382 20| volt, mikor elindultak. A hold elsõ negyede, melynek 4383 20| hold elsõ negyede, melynek a debreceni kalendáriom szerint 4384 20| ma este kelle megjelenni, a nehéz ködfátyolon nem hathatott 4385 20| elhagyott gémeskút, mely a ködbõl setét kísértetként 4386 20| suhogtatták: ez vala minden. A gulyás bátran tovább hajtott, 4387 20| kétkedés nélkül, mintha a világ legjártabb országútján 4388 20| legjártabb országútján haladna, s a sárgák nekifeküdtek a hámnak, 4389 20| s a sárgák nekifeküdtek a hámnak, mintha a garabonciás 4390 20| nekifeküdtek a hámnak, mintha a garabonciás diák sárkányaival 4391 20| sárkányaival futnának versenyt. A lovak úgy mentek, de úgy... 4392 20| boglya mintha elrepülnének a szekér mellett. A lovaknak 4393 20| elrepülnének a szekér mellett. A lovaknak sörénye messze 4394 20| szállt párolgó nyakuktól; a gulyás visszavetve bundáját, 4395 20| szélvész ellen hajtana, ült a szekér elején; a lovak rohanva 4396 20| hajtana, ült a szekér elején; a lovak rohanva haladtak, 4397 20| rohanva haladtak, mintha a föld égne lábaik alatt, 4398 20| mintha ketté akarnák hasítani a ködfátyolt s túlsó felére 4399 20| semmit, Zsuzsim - mondá a gulyás vígan -, ott leszünk, 4400 20| késõ jõnénk - válaszolt a gulyás. - Monddsza, Zsuzsi, 4401 20| ott vagyunk, s elmegyünk a sz.‑vilmosi csikóshoz gulyáshúsra; 4402 20| elzsibbadt! - tevé hozzá a boldog kocsis, jobb kezébe 4403 20| aranyat hordva fárad el, s a fájdalmakon, melyekét érez, 4404 20| kincsének nagyságát méri.~A lovak egyszerre hortyogva 4405 20| Mi volna ez?! - kiáltott a gulyás, ki bal kezével hamar 4406 20| bal kezével hamar ismét a gyeplõket ragadta meg, s 4407 20| Sárga! Vércse!... ah, ez a baj! - szóla, szemeit a 4408 20| a baj! - szóla, szemeit a ködbe meresztve, midõn a 4409 20| a ködbe meresztve, midõn a farkast, mely útjokon keresztülfutva 4410 20| no, mi baj, vén cigányhús a farkasnak se kell.~A nyugtalanság 4411 20| cigányhús a farkasnak se kell.~A nyugtalanság azonban, melyet 4412 20| melyet Violáné Petiért, a farkast látva, érezni kezdett, 4413 20| át kellett menniök, maga a cigány állt.~Peti felült. - 4414 20| Idején jövünk - mondá, a gulyás mellé ereszkedve -, 4415 20| gulyás mellé ereszkedve -, a garacsi út, melyen azok 4416 20| eszed, Zsuzsi - válaszolt a gulyás nevetve -, hány férget 4417 20| Mi bajunk lehetne?... ni, a sárgák nem is izzadnak.~- 4418 20| nem is izzadnak.~- Csak a szekér ne törjék el - mondá 4419 20| Dehogy törik el - válaszolt a gulyás egyet suhogva ostorával -, 4420 20| nem fakó, nem is hintó. A hintó és szekér közt épp 4421 20| hintó és szekér közt épp az a különbség, mint az úr és 4422 20| fõképp az én szekerem! a kerekeket magam faragtam, 4423 20| kerekeket magam faragtam, a vasat Peti verte . Ne, 4424 20| mindig esik, s ha valahogy a lápok megteltek...~- Ne 4425 20| búsulj. Öcsém, Pista, ki ott a Tiszán túl lakott, a múlt 4426 20| ott a Tiszán túl lakott, a múlt héten halt meg. Már 4427 20| passzust is kapott. Ezekkel a haszontalan írásokkal, melyekkel 4428 20| becsületes emberek élhettek. Ez a vármegye kemény dolog - 4429 20| kemény dolog - tevé hozzá a gulyás egyet suhantva -, 4430 20| helyzetökben reményleni lehetne? A cigány keselyûszemeit a 4431 20| A cigány keselyûszemeit a setét ködbe meresztve, mozdulatlanul 4432 20| látni, hogy nem alszik. A gulyás, ki ezt nehányszor 4433 20| tovább mentek, csakhogy a köd, úgy látszott, még homályosabban 4434 20| homályosabban ereszkedett le; a tér, melyen lovaik száguldva 4435 20| vehetne, alig foghatná meg, a sietõk miként nem tévedtek 4436 20| miként nem tévedtek el régen. A pocsogás, mely egyszerre 4437 20| pocsogás, mely egyszerre a lovak lábai alatt hallatszott, 4438 20| véget vetett haladásuknak.~A gulyás, noha nem szólt, 4439 20| foltok, melyeket itt-ott, a köd között is észrevett, 4440 20| észrevett, eszébe juttaták, hogy a Tisza talán mégis kiáradt. 4441 20| Most nem volt többé kétség. A hely, melyen szekerükkel 4442 20| szekerükkel megálltak, noha a kákás fû széles leveleivel 4443 20| kákás fû széles leveleivel a vizet eltakarta, már el 4444 20| eltakarta, már el volt borítva. A cigány leugrott s pocsogva 4445 20| terjedett el, melynek határát a ködben nem láthatá. Visszafordult, 4446 20| foltok álltak ki szigetekként a nagy áradásból, mely az 4447 20| víz által mozgásba hozva a síkon s hullámozva tovább 4448 20| szárazan állt, s hova Peti a lovakat most kivezette. - 4449 20| vigyázz, István, maradj mindig a víz mellett, másképp eltévedünk, 4450 20| másképp eltévedünk, ez a sárga ér...~- Jézus Krisztusom! - 4451 20| jókor jöhetünk - válaszolt a cigány biztatva, noha szavának 4452 20| noha szavának hangjából a legnagyobb nyugtalanság 4453 20| nyugtalanság vala észrevehetõ -; ha a víz a békahágón át nem ment, 4454 20| észrevehetõ -; ha a víz a békahágón át nem ment, a 4455 20| a békahágón át nem ment, a fekete tót szárazan találjuk; 4456 20| ostorával biztatva.~- Dehogy a Tisza! hogy beszélhet kend 4457 20| beszélhet kend így - szólt a cigány fejét rázva -, mikor 4458 20| cigány fejét rázva -, mikor a víz innen . Még tegnap 4459 20| innen . Még tegnap láttam a Tiszát Réten, s az alig 4460 20| az alig mozdul; ez mind a Rákérbõl , mióta az urak 4461 20| egészen nekibolondult.~- A menkõ üsse meg, itt is víz! - 4462 20| itt is víz! - kiáltott a gulyás, gyeplõjén visszarántva 4463 20| lebukott. Peti, térdig gázolva a vízben, a szekér elébbi 4464 20| térdig gázolva a vízben, a szekér elébbi irányában 4465 20| baj - kiálta végre, miután a nem széles eren átjutván, 4466 20| ismét szárazon látá magát, s a szekérhez visszatérve, a 4467 20| a szekérhez visszatérve, a hortyogó lovakat a víznek 4468 20| visszatérve, a hortyogó lovakat a víznek vezeté. - Ne féljetek, 4469 20| többhöz fogtok szokni. - A szekér szerencsésen a túlsó 4470 20| A szekér szerencsésen a túlsó parton ismét szárazra 4471 20| mentek tovább, hol az árvíz a gyepet el nem borítá, vágtatva; 4472 20| haladást lehetetlenné tett.~- A fekete betelt - kiáltott 4473 20| fekete betelt - kiáltott a cigány összecsapva kezeit -, 4474 20| összecsapva kezeit -, nincs a világon, mely ezen átmenne.~- 4475 20| az kellene még - mondá a gulyás, Violánét, ki már 4476 20| erõszakkal visszatartva - a teli van mélységekkel, 4477 20| akarják akasztani. - S ezzel a szegény asszony a szekérrõl 4478 20| ezzel a szegény asszony a szekérrõl leszállni készült.~- 4479 20| Legyen eszed, Zsuzsi - mondá a gulyás, hasonlóképp leszállva 4480 20| fölakasztják, s te itt fúlsz belé a vízbe, mi lesz gyermekeidbõl.~ 4481 20| gyermekeidbõl.~Zsuzsi leült a szekér mellé, s két kezével 4482 20| Ne félj, fiam - mondá a gulyás biztatólag -, majd 4483 20| vagy! minek hoztál ide?~A cigány, ki azalatt szemeit 4484 20| most négy nap erre járt, a víznek még nyoma sem volt. - 4485 20| magamat egy kissé. Nem az a nagy fa-e ez, hol minap 4486 20| hol minap voltunk? - szólt a gulyáshoz Peti, kezével 4487 20| gulyáshoz Peti, kezével a túlsó partra mutatva, hol 4488 20| túlsó partra mutatva, hol a ködbõl az erdõ sötét, egyenes 4489 20| Igen, meglehet - felele a gulyás, e magasabb sudarak 4490 20| ördög ismeri meg.~- Balra a fától - folytatá a cigány 4491 20| Balra a fától - folytatá a cigány gondolkodva -, mintegy 4492 20| nem emlékezik kend?~- Hogy a menkõbe ne emlékezném, s 4493 20| hacsak le nem kaszálták, a fához még közelebb nádasnak 4494 20| Igazság! - válaszolt ismét a cigány - még mondtad, mily 4495 20| te jobbra, én balra, ha a nyílást megtalálom, s ez 4496 20| megtalálom, s ez csakugyan a fa, akkor átgázolok. A fától 4497 20| csakugyan a fa, akkor átgázolok. A fától egész a tóárok másik 4498 20| átgázolok. A fától egész a tóárok másik partjáig hátas 4499 20| szólt Violáné, ki, mint a rab ítéletét, e beszélgetésnek 4500 20| Zsuzsi lelkem - mondá a cigány, ki már futásra készült,


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10305

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License