Fejezet
1 1 | része sorsának. Az arc, mellyel a társaságba lépünk, néha
2 1 | lépe elédbe, a kiáltó hang, mellyel alsóbb osztálybeliekkel
3 1 | beavatvák, e két javítást, mellyel hibás polgári szerkezetünkön
4 1 | s ki azon gorombaságnak, mellyel az esküdt nemes fölindulásában
5 1 | káromkodásai s a hahota, mellyel a többiek által kísértetett,
6 1 | legkegyetlenebb idõtöltés, ugye, mellyel ez urak mulatnak?~- Oh,
7 2 | gyermeki szív a boldogságot, mellyel csordultig telve vala, elárasztá
8 2 | nyugalmát. A lelkesedés, mellyel fia a régiek erényeirõl
9 2 | szólt, a lángoló gyûlölet, mellyel az emberi nem elnyomói ellen
10 2 | dicsérni eszét s bátorságát, mellyel föllépett. Konkolyi büszke
11 2 | fájdalmasabb - azon bizodalom, mellyel az emberekhez viseltetett,
12 2 | ifjúkorában láttunk, a bátorság, mellyel minden elnyomás, minden
13 2 | fellengzõ igazságszeretetet, mellyel minden jó ügyet, személytekintet
14 2 | Tengelyi szigorúsága után, mellyel az emberekrõl szólt - Vándory
15 2 | hallva, azon ingerültséget, mellyel minden gonoszról szólt,
16 3 | bizonytalanul tekintgetõ szem, mellyel csak néha s mintegy véletlenül
17 3 | léphetünk föl sikerrel. A harag, mellyel most szólt, sokkal inkább
18 5 | elhallgatott, nem találva szót, mellyel a fiúnak azt, mit apjáról
19 7 | megelégedésével viselt, s mellyel fölruházva nemcsak hogy
20 7 | jöttek, s a roppant éljen, mellyel az elsõ kocsi beköszöntött,
21 8 | érzi, azon iparkodás által, mellyel kitûzött ideáljait elérni
22 8 | az udvariasság helyett, mellyel az elsõ ételeknél magát
23 8 | mert egyedüli fortélyok, mellyel e kincset kivívták, szívök
24 8 | találtatik, képzelhetik a zavart, mellyel Rózsi annyi férfi jelenlétében
25 9 | ájtatos mosolygását látjuk, mellyel némely szentek festetnek,
26 9 | az elsõ s legfõbb mód, mellyel a nemességet magunkhoz köthetjük,
27 9 | magam láttam a számadást, mellyel korteskednek. A püspökre
28 9 | írhatja alá a segedelmet, mellyel hozzájárulni akar.~2-szor.
29 9 | pénzhez juthat. A készség, mellyel minden jelenlevõ nevét aláírá,
30 10| kényszeríttetett, s fõképp a szeretet, mellyel neje s gyermekei iránt viseltetik,
31 10| fõképp midõn a rémülést látá, mellyel barátnéja még most is az
32 11| ösmerve a régi barátságot, mellyel a földesúr iránta viseltetik,
33 11| világosan a rokonszenvet, mellyel õexcellenciája az ellenzék
34 11| tulajdoníták, hogy az ocsmány mód, mellyel Réty többséget keres, a
35 11| a brámaféle lakat pedig, mellyel az ispán részegségében az
36 11| nincs egy darab papirosa, mellyel nemességét bebizonyíthatná.
37 11| bármi szép látni a küzdést, mellyel magát minden új jövevény
38 11| köszöntéseket s véghetlen örömöt, mellyel Bántornyi számos vendégeit
39 12| mondhatunk. A tökélyrõl, mellyel e ruhadarabok egytõl egyig
40 12| tisztújításról? Óriási ereje, mellyel egy egész tisztikart vállain
41 12| szavaiban s fõképp a hangban, mellyel azokat mondá, több keserûség
42 12| sóhaj nem vala színlett, mellyel mondá: „volna bár igaza,
43 12| eszméjérõl, mert az anyag, mellyel dolgozik, nem alkalmatos
44 12| méltánylanám; de a buzgóság, mellyel meggyõzõdésünknek minmagunkat
45 12| Bocsássa meg a nyíltságot, mellyel szóltam, s ne feledje el
46 13| tekintve az anyagi erõt látád, mellyel ez ember a természettõl
47 13| végtelen muzsikálástól, mellyel a kortesek hosszú lakomáját
48 14| képzelheti az érzeményt, mellyel Ákos a tisztújítás elõestéjén
49 14| fog, hogy a malacpecsenye, mellyel ez tudtára adatik, legalább
50 14| lelkében mindazon boldogság, mellyel a szerelem tizenhét éves
51 14| kellemetlen meglepetést, mellyel a várakozók a deli Ákos
52 14| alig rejthetve örömét, mellyel Ákos dicséretét hallá -,
53 14| egyszerre felragyog, a remegést, mellyel kezét nyújtja, aki hallaná
54 14| nyújtja, aki hallaná a hangot, mellyel Ákos nevét mondja ki, s
55 14| megzavarodott, de a tekintetben, mellyel Ákosra nézett, annyi szeretet,
56 14| megragadott, nem szólt egy szót, mellyel reményeit helyben hagyná,
57 15| lelkesedést tapasztalja, mellyel annyian kívánják hazájukat
58 15| képzelheti az aggodalmat, mellyel Sóskuty- s egész küldöttségének -
59 15| elégedetlenségét észrevevé, s mellyel elnöki székérõl látta, hogy
60 15| szemei, midõn a módot látja, mellyel eszméi életbe léptetnek.~
61 15| rimánkodásai, sõt rugdalódzása, mellyel leeresztéséért küzdött,
62 15| ki írhatná le a bámulást, mellyel Tengelyi most a kapu alá
63 16| Igen, de a bizodalom, mellyel Jónás eddig irántam viseltetett;
64 16| sem fogom feledni a képet, mellyel az udvaron állt. Feje két
65 16| körülnéz, meglát egy fejszét, mellyel, épp mielõtt az udvarba
66 16| osztaná inkább bánatodat, mellyel azt gyermekeid miatt viselnéd;
67 16| haza ne jõjek. Ez a mód, mellyel szerelmemet viszonoztad.~-
68 17| azon meleg részvét által, mellyel Tengelyi mellett föllépett,
69 17| szolgálat, számtalan kis titok, mellyel szülék s uraság megcsalatnak,
70 17| képzelhetjük a részvétet, mellyel ez minden kicsiséget tízszer
71 17| a nyílt, barátságos mód, mellyel Vilmáról szólt, sem Ákos,
72 17| foglalatosságát, s fõképp a szurokhoz, mellyel néha egész képét bemázolá,
73 17| említjük is a gyönyört, mellyel ünnepeken a tanácsbeliek
74 17| A tudományos elõmenetel, mellyel az ifjú a pesti egyetemen
75 17| megelégült mosolygással, mellyel tudósok be nem avatottak
76 17| minden a módtól függ, mellyel a szert alkalmazzuk. Doktor
77 17| elhatározott tekintet elõtt, mellyel Ákos reá nézett.~- Lázban
78 18| az áthatlan növényfátyol, mellyel e föld szûz testét egykor
79 18| mûve, s az egész szeretet, mellyel férjéhez viseltetett, sokszor
80 18| megmagyarázza a borzadást, mellyel a szegény asszony a zsiványra
81 19| sérteném azon igazságot, mellyel mint író az olvasónak tartozom,
82 20| bámulatos ügyességét nem ismeri, mellyel útján eligazodik, habár
83 20| emlékeztetne, a faajtóból, mellyel az alacsony bejárást el
84 20| hogy azon undoron kívül, mellyel tetteitõl elfordulunk, van
85 20| hogy az undort s gyûlölést, mellyel az emberek nem annyira a
86 20| bámuljuk az önmegtagadást, mellyel õ, ki keble mélyében gyémántokat
87 20| szemeit ifjabb társára, mellyel ily öreg zsivány, ki mesterségét
88 20| pajtására szegezve, kezét, mellyel ez ismét a kulacs után nyúlt,
89 20| másik, kit a komolyság, mellyel az elõbbi szólt, úgy látszott,
90 20| ad, hogy veszély nincs, mellyel a hazafi a közjó kedvéért
91 20| elillantak. A pisztolylövés, mellyel Rácz életének véget vetett,
92 21| hallatszottak; a kurjongatás, mellyel diadalát ünnepelé, a távolban
93 21| szüksége van reá, s a tetterõ, mellyel kedveseinek használhatott,
94 21| szurokszövétnek bizonytalan világánál, mellyel a pandúrok egyike a sereget
95 22| tagadhatatlannak annál, mellyel Anglia a pamutszövetekben
96 22| fõképp azon szerénység, mellyel tudományát inkább elrejté,
97 22| oly keserû volt a hang, mellyel azok kimondattak. - Vakmerõ
98 22| kifejezésébõl vala látható az érdek, mellyel az egyes szólók mozdulatait
99 22| nem tudva, nem fegyver-e, mellyel magát védelmezni akarja,
100 22| mondhatlan megelégedést, mellyel Zátonyi s a báró az ügyes
101 22| így képzelhetik az örömet, mellyel a rab kikérdezése által
102 22| minden jóakarata mellett, mellyel a rabon segíteni kívánt,
103 22| vala érintve, s a zavar mellyel elnöki székén ült, még inkább
104 22| midõn a szilárd módot látá, mellyel az ifjú magát ez alkalomnál
105 22| tulajdoníthatá az ingerültséget, mellyel mindenki ellene fellépett.
106 22| mély tiszteletnél fogva, mellyel elnökünk iránt viseltetem...~-
107 22| miután azon egy módot, mellyel magát a rab által emelt
108 22| látta a kegyetlen módot, mellyel neje s gyermeke visszataszíttatott,
109 22| elterült, az erõlködést, mellyel könnyeit elnyomá. Életét
110 23| elõbb járt. A nyugtalanság, mellyel majd megállt, majd sebesebb
111 23| huszár komoly kifejezésébõl, mellyel idõrõl idõre bajszát pödré,
112 23| megijedve az indulatosságon, mellyel e kérdés tétetett, megállt.~-
113 23| bámulva a szenvedélyes módon, mellyel a máskor oly nyugodt Völgyesy
114 23| önhöz teszek, s a nemes mód, mellyel magát a tisztújítás alatt
115 23| szemrehányó tekintetet, mellyel e jámbor asszony õt életében
116 24| bámulattal látjuk a könnyûséget, mellyel annyian életöktõl majd önként,
117 24| nem éri fel a fáradságot, mellyel érte szolgált. - Maga Violának
118 24| szerencsés mosolygásából, mellyel Jánosra tekintett, igen
119 24| történhetik, s hogy minden perc, mellyel az elõbb történik, Viola
120 24| este. A leereszkedõ mód, mellyel a törvényszék minden tagjai
121 25| lelkének jólesett, azon mód, mellyel magát Kálmán Tengelyi irányában
122 25| szenvedélyessége, a gyengeség, mellyel magát a pillanat benyomásaitól
123 25| Kálmánnak nem sikerült. A mód, mellyel magát Tengelyi irányában
124 25| megfoghatják a nyugtalanságot, mellyel Ákos s Etelka aznap reggelén,
125 25| ez soha a tiszteletrõl, mellyel apjának tartozott, nem feledkezett
126 25| álltak, noha a zavarból, mellyel az alispán, most midõn azért
127 25| az alispán, kinek a mód, mellyel fia a beszélgetést felfogá,
128 25| szavak, s fõképp a mód, mellyel azok mondattak, Ákost legbensõbb
129 25| kételkedtem volna, a mód, mellyel anyám e szobában felõle
130 25| egy szót nem hallál tõlem, mellyel kívánataidnak ellenszegültem.
131 25| átkozni fogod balgatagságodat, mellyel magadat e pályáról kizártad.~-
132 25| mert látá a megindulást, mellyel azok mondattak -, ha a nagyravágyásnak
133 25| inkább szereté, s a hang, mellyel ez szólt, melegebb vala,
134 26| képzelhetik a fájdalmat mellyel magát a reménytõl, hogy
135 26| derült kifejezése mutatja, mellyel leányát, kire a boldog szerelem
136 26| ellenünk emelt gyanú agyrém, mellyel kár magunkat kínozni, mennyivel
137 27| habár a nyájas mosolygás, mellyel Macskaházynak kézcsókolását
138 27| s az elõbbinek hangja, mellyel kérdé: minek köszönhetik
139 27| tisztelet- s szeretetnek, mellyel irántunk viseltetik, annyi
140 27| gyõzé bámulni a szívességet, mellyel Macskaházy egyszerre szólt...
141 27| nincs egy darab irománya, mellyel nemességét bebizonyíthatná.
142 27| szólni akart. Az érzemény, mellyel ez ildomos férfiú Vilma
143 27| magyarázgatni kezdé, s barátságáról, mellyel az egész család iránt viseltetik,
144 28| megkérjem? Csak ostoba hívségem, mellyel a Rétyek iránt viseltetem,
145 28| félnie. A küzdés között, mellyel a zsivány most a pisztolyt
146 30| Olvasóim ismerik a módot, mellyel Nyúzó az elébe állított
147 30| kutyaalázatosságot fogadjuk el, mellyel felsõbbek iránt mindig viseltetnek.
148 30| az egy gyémánton kívül, mellyel tábláit vágja, nem bírt.
149 30| mindazon hódolat mellett, mellyel a fõbíró hivatal iránt viseltetett,
150 31| én értem a borzadást, mellyel a gondolat szívedet tölti,
151 31| erény nem más azon erõnél, mellyel elveinkhez ragaszkodunk...
152 31| igen, azon szabadságot, mellyel a nemes saját s a népnek
153 31| a szenvedélyes keservet, mellyel Erzsébet férje nyakába borult,
154 31| áll, s ki a bizodalmat, mellyel iránta a megye s nagyságos
155 31| mind azon durvaságtól, mellyel máskor hasonló alkalommal
156 31| minden kímélettel felhagyjon, mellyel magát eddig viselte. - Hogy
157 31| azonban a hideg formaság, mellyel Tengelyi, valahányszor az
158 31| köszönöm a meleg részvétet, mellyel a tekintetes alispán úr
159 31| megfeledkezni a barátságról, mellyel irántam eddig viseltetett;
160 32| Vándory, kinek a keserûség, mellyel Ákos apjáról szólt, fájt -,
161 32| alázatosságtól, s a nyugalom, mellyel azok elõtt megjelent, kiktõl
162 32| sem hivé, hogy a kímélet, mellyel Réty a rabbal bánni kíván,
163 32| nem akarta. Az érzeményt, mellyel Tengelyi sorsát hallá, olvasóim
164 33| nehéz lélegzet s köhécselés, mellyel beszélt, meggyõzé, hogy
165 33| hallott, s a könyörgõ hang, mellyel egy más gyermek irgalomért
166 33| ocsmány bûn jutott eszébe, mellyel vádoltatik; midõn körültekintve
167 33| veszély emlékénél a gyûlölség, mellyel e gyermek iránt viseltetetett,
168 34| hivék, hogy a tartózkodás, mellyel minden tárgy iránt nyilatkozik,
169 34| terhesebbé vált a gúny által, mellyel õt neje ily önmegalázásáért -
170 34| általános megelégedés helyett, mellyel hivatalát eddig viselé,
171 34| Meggyõzõdve, hogy a népszerûség, mellyel egykor bírt, visszaszerezhetlen,
172 34| tanácsait.~E gyengeség, mellyel neje iránt viseltetett,
173 34| szerette soha; a hidegség, mellyel iránta viseltetett, most
174 34| önmagának a gyengeséget, mellyel eddig tanácsait követte.~
175 34| azon megvetéssel viszonzá, mellyel oly emberek, kik bár rosszat,
176 34| szívemnek kedves vala, de mellyel élni megszûntem, mióta meggyõzõdtem,
177 34| ki miután a módot látá, mellyel velem mindenki bánt, e lépésre
178 34| úgy hiszem, a szorgalom, mellyel egyetemi éveid alatt segítélek,
179 34| meggondolatlan lépésért, mellyel agg napjait elszomorítám.~
180 34| meghalt, s annyi szerencsébõl, mellyel magamat környezve látám,
181 34| hogy a szelíd kötelék, mellyel egykor az élet kettõtöket
182 34| szólok a szívtelen módról, mellyel Tengelyivel bántál. Ákos
183 34| elõtt, hogy a gyilkolás, mellyel vádoltatik, csakugyan Tengelyi
184 34| nincsenek reményei!~A hang, mellyel e szavak mondattak, mélyen
185 34| állhata ellent a bizodalomnak, mellyel bátyja a jövõrõl szólt,
186 35| színhelye, nem a lárma, mellyel fellép, nem címe teszi valóban
187 35| kiismerhetsz: a nagy szeretet, mellyel valamely nemes tárgy iránt
188 35| az általános bizodalom, mellyel majdnem mindenki iránta
189 35| keservnek tanúi voltak, mellyel apjának szerencsétlensége
190 35| oldalait. - A lelkesedés, mellyel minden alkalommal, hol valakit
191 35| felszólalt, a férfias elszántság, mellyel ha segélye kívántatott,
192 35| minden szeretete mellett, mellyel Etelka iránt viseltetett,
193 36| valóságos mindennapi kenyerünk, mellyel mindenik él, s sok, kinek
194 36| nem hallott szeretõ mód, mellyel hozzájok szólt, megnyitá
195 36| bámulhatott optimizmusán, mellyel minden tanítványait megjavíthatóknak,
196 36| még vizet sem kaphatott, mellyel égõ szomját enyhíthetné.
197 36| kis vízért fohászkodott, mellyel égõ szomját enyhítse, ott
198 37| azon csendes munkásságnak, mellyel e nép hazáját a tengertõl
199 37| lelkiismeretességemnek tulajdoníthatók, mellyel minden egyes tényt motiválok.
200 37| és azok, kik forintjokat, mellyel, mint a társaság tagjai,
201 37| parasztlovat hozat magának, mellyel útját tovább folytatja.~
202 37| gondolhatják a lelkesedést, mellyel ezen párt a jelen, õt oly
203 37| valószínûbbnek. Az érdek, mellyel az egyesület tanácskozásait
204 37| szobájában; nyugtalanságából, mellyel idõrõl idõre fejét rázá,
205 37| hideg kezének rángatásaiból, mellyel karját még mindig erõsen
206 38| nejét, s makacssága által, mellyel a szerencsétlennek valamely
207 38| minden szeretete mellett, mellyel Tengelyi egész családja
208 38| Gazsi szólt; s azon öröm, mellyel János a jó tûz mellé feküdt,
209 38| alig lehet-e nagyobb annál, mellyel az itt tanyázó gulyás Csavargóst
210 38| hasonló szeretettel ahhoz, mellyel az ember isten iránt viseltetik;
211 38| fogja enyhíteni fájdalmát, mellyel falujától megvált. A hely,
212 38| átlépett, s forró imájában, mellyel istenhez emelkedett, csak
213 38| kívül, hogy a szeretet, mellyel övéit öleli, öröklõ leend;
214 38| tovább, midõn a bámulást, mellyel Viola e szavaknál reá tekintett,
215 39| rebegé neje nevét, s a sóhaj, mellyel azt kimondá, vala utolsó
216 39| melegébõl, soha bizodalma, mellyel az isteni gondviselés s
217 39| nyíltságot rosszalljátok, mellyel honi állapotaink árnyoldalairól
|