Fejezet
1 1 | világon boldoggá nem lett; a másik arcairól azon vigasztaló
2 2 | elõtte, mert rajta azon másik szenvedélye kielégítésére
3 2 | egyik valamivel hosszabb, másik rövidebb - a fiziognómia
4 2 | dacára egy pert vesztesz a másik után, s fáradságod nemcsak
5 2 | Konkolyival vagy a párt egy másik fejével valamely nemesek
6 3 | itt a kert körül, talán másik oldalán találunk valakit,
7 3 | gimnasztikus evolúcióval föl, másik oldalára mászott, s a két
8 4 | a három katonának, kik a másik szobában isznak, megparancsolta,
9 5 | Megbolondultál - viszonzá a másik kiszabadítva kezét, s ismét
10 5 | Arról ne aggódjál - szóla a másik -, Zsuzsi nincs a házban
11 5 | ennek átellenében az utca másik oldalán Icik zsidó boltja,
12 5 | eljövök érted.~Peti, az utca másik oldalára sietve, eltûnt
13 5 | vigyen el.~- Hát a kert másik oldalán van-e valaki? -
14 5 | Pál. - Miért nincs senki a másik oldalon?~- Azt parancsolta
15 5 | hallatszott.~- Lóduljatok át a másik oldalra, de ne felette sokan,
16 5 | tûz van, menj ki a falu másik oldalán, ott nem tart föl
17 7 | odahagyta, sem az egyik, sem a másik rágalomnak hitelt nem adhatok,
18 7 | találkozunk, sem az egyik, sem a másik ítéletnek nem felel meg
19 7 | egyszer egyik, másszor a másik pártnak adva szavazatát -
20 7 | legyen tõlem, hogy ezen másik kérdés megvitatásába ereszkedjem,
21 8 | szobaleánya, Rózsi, a ház másik oldalán lakik.~Ákos Kálmánnal
22 8 | boldogtalansága okát kérdé, mire a másik, mindazon részletességgel,
23 8 | thekhinthetes uram! - felelt a másik hang, mely szinte keleti-,
24 9 | az elsõ minden értéket, a másik csak fényes címet bír örökül;
25 9 | reánk 137 ft. 30 krt, s a másik félre csak 11 ft. 36 krt
26 9 | táblabíró mérgesen az asztal másik oldalán.~- Igen, mintha
27 9 | többet fizessen - mond egy másik.~- Ha ti. mindketten nemesemberek -
28 10| ajtaja a jegyzõ szobájába, másik a konyhába nyílt, Erzsébet
29 10| melyen Viola a házba jött, a másik az udvarra szolgált. Mindjárt
30 10| konyhába menjen, midõn a másik szoba ajtaján gyönge kocogás
31 10| kiment; de nem, mielõtt a másik szobában ismét két, három
32 11| nagy üvegveranda, a ház másik végén, be az udvarnak, más
33 11| be, míg a teins úr, ki a másik kulcsot óraláncán hordá,
34 11| fölkiáltásokkal felelt, míg a másik, mielõtt szólt, mindig körültekintett,
35 11| vagy „contra” hangzott; s a másik szobából átzajgó politikai
36 11| egy része futott, míg a másik az egyik mellékszobában
37 11| papok egymás közt - szólt a másik vastag táblabíró az elsõhöz,
38 11| Zsolvayhoz férhetett, ki a másik szobába vonult.~- Hagyjon
39 12| elszéledt, egy része a tanyákra, másik a kaszinóba sietve, melynek
40 12| nem tudja, mit tegyen. A másik rablás a pálinkási jegyzõn
41 13| Tengelyi házában látánk. A másik, ki éppen pipára gyújt,
42 13| nemesember, s hívják - szólt a másik nevetve -, s úgy tekintetes
43 13| vilmosi nemesembert? - szólt a másik az asztalt öklével verve. -
44 13| jó, Jancsi - viszonzá a másik, megelégedéssel pödörgetve
45 13| fogja megtudni - szólt a másik nyugodtabban -, vagy talán
46 13| megcsaltál - vágott közbe a másik -, egy süldõ tíz forint
47 13| parancsoljon.~- Igen - mondá a másik, nagyot hörpentve a palackból -,
48 13| Átkozott zsidó - szólt a másik mérgesen -, ismét errõl
49 13| szólt hasonlóan suttogva a másik - s ugyan hogy?~- Ha kendnek
50 13| Átkozott zsidó - szólt a másik, s csúnya arcait nevetés
51 13| bolondozzék kend - szólt a másik -, mit csinálna a kulcsokkal?~-
52 14| Én, én - suttogott a másik, kezét vállára téve -, nem
53 14| kinyitván, hallá, hogy a másik szobából valaki csúszkálva
54 15| fõkötõs fejét, s a megyeház másik oldaláról néze ki a csatára,
55 15| pártjának egyik fõ embere; a másik nem oly régi kamarás, de
56 15| parancsolja - folytatá a másik -, hogy mindenki míg nemesítõ
57 16| baj! - mondá vigasztalva a másik - de Tengelyi jobb, semhogy
58 16| nem folytathatá tovább, a másik szoba ajtaja meg nyílt,
59 17| mostohádra gyanakszik. Felhozta a másik rablást is, mely a lelkésznél
60 17| kend hozzá - válaszolt a másik -, a szép seb nem az, mely
61 18| férjedet keresed? - szólt a másik, bundáját vállán igazítva -
62 19| kényelmes ábrándaiban zavart.~A másik tovább danolt, csakhogy
63 19| megrázá vállánál, mire a másik fölemelve fejét mintha álomból
64 19| Azon nevetek - válaszolt a másik, mindig kacagva -, hogy
65 19| És fülesé - pótolá a másik a félig tölt poharat kiürítve.~-
66 19| kit akartak! - folytatá a másik szinte nemes haragra gyúlva -
67 19| még mi menjünk - mormogá a másik -, hogy kárát megkerítsük.~-
68 19| látod, Bandi - válaszolt a másik, mélyebb belátás kifejezésével -,
69 19| Annál jobb - mondá a másik nyugodtan -, majd bizony
70 20| Violát akasztófára kerítse, a másik, hogy õt megmentse: az egyik
71 20| mint kérlelhetlen ellen, a másik õrzõ angyalként. Mi e történetet
72 20| látszott.~- Igen - mondá a másik -, de reumatizmusom... tudod,
73 20| kocsinak majd egyik, majd másik oldalához csimpaszkodott. -
74 20| csimpeszkedik a kocsi egyik vagy másik oldalába, mikor az úgyis
75 20| A fától egész a tóárok másik partjáig hátas hely van.~-
76 20| vigyen el - dörmögött a másik, ki eddig a tûzben piszkálva,
77 20| kis dohány - folytatá a másik nevetve -, ugye egy pipa
78 20| Átkozott hóhér! - kiálta a másik, kinek ifjú, részegeskedés
79 20| Melletted van - válaszolt a másik, midõn nevetve nagy kulacsot
80 20| nem kapsz, fiú - mondá a másik, messzebb tolva a kulacsot,
81 20| vén kutya - kiáltott a másik, ki, mint látszott, a kulacsból,
82 20| mikor éhes vagyok - szóla a másik, kérõ tekintetet vetve Violára.~-
83 20| Mit bánom én - szólt a másik, kit a komolyság, mellyel
84 20| odanyújtá kulacsát, melybõl a másik minden szitkok mellett,
85 20| beszélt, midõn látta, hogy a másik szavaira nem válaszol s
86 20| Vilmos felõl? S most az erdõ másik oldaláról hasonló nesz hallatszott,
87 20| Hiszen ha lehet - mondá a másik, vállat vonítva -, rajtam
88 20| csupa puskacsõ - mondá egy másik -, lehetetlen boldogulni.~-
89 20| Nem biz én - válaszolt a másik nyugodtan, félreállva.~-
90 20| Ördög és pokol! - mondá a másik, nehezen véve lélegzetét -
91 20| kívánt fegyvert, melyet a másik görcsösen markába ragadva,
92 20| természete - válaszolt a másik mosolyogva -, hogy egyszerre
93 20| Macskaházyhoz.~- Meg - válaszolt a másik hasonlóan -, tûzbe dobtam. -
94 20| visszatértek. Az egyik a nyílást, a másik a nádat megtalálta; a magas
95 21| égett szalmaágya felett, a másik a szegletek egyikében feküdtek.~-
96 22| törvényes ismeretei vannak, a másik, mert órákig hallgatni,
97 22| tanúknak berendeltettek, s a másik oldalon Liptákné és a tiszaréti
98 22| Bizony nekem sincs - szóla a másik -, csak azt sajnálom, hogy
99 22| hívattam neki.~- Igen - mondá a másik asszony -, de ki fogja felakasztani
100 22| fordultak a szólóhoz - hisz a másik nem áll a statárium elõtt.~-
101 22| ott áll - vágott közbe a másik, ki rögtönzött gondolatába,
102 22| oda akasztják mindjárt a másik mellé, s mikor a szolgabíró
103 22| Persze - válaszolt a másik, fejét hajtogatva.~- Azt
104 22| vádol, senkinek sem szólt, a másik, hogy arról elõre tudósíttatott,
105 22| válaszolt Macskaházy -, de az a másik, ki neked hírt adott, nem
106 22| Az egyik három hónapra, a másik egy esztendõre ítéltetett,
107 22| személyes érdekében fekszik; a másik nyilván a törvényszék elõtt
108 22| sedriát nem láttam - mondá a másik.~- Denique, ha a praeses
109 23| lehete örvendetes. Az udvar másik oldalán egy lovász két paripát
110 23| nélküli tagja - válaszolt a másik keserûen -, s elmentem,
111 23| a gyilkolásban - szólt a másik, fel s alá járva szenvedéllyel -,
112 23| alispántól? - kérdezé a másik.~- Nem - válaszolt Kálmán -,
113 23| növekedõ nyugtalansággal, a másik. - Lemegyek egyenesen a
114 23| ráncokba szedte arcát, a másik nagyokat ásított.~Mindenki
115 23| A magtárból, mely a ház másik oldalán áll, ajtó nyílik
116 23| Igazságod van - szólt a másik, homlokára csapva -, mihelyt
117 23| báró fel s alá járva egy másik szobában, háziurok nevetséges
118 24| a dologhoz - válaszolt a másik, fejét haraggal rázva -,
119 24| Ki tehet róla - mondá a másik -, mikor parancsolat?~-
120 24| elõbb a hajdúnak, azután a másik õrnek odanyújtá -, ez mind
121 24| aludtak, s Kálmán, a magtár másik oldalára vonulva, már káromkodni
122 24| torkánál szorítva, míg a másik kezével fejét s vállait
123 24| Megbolondult! - sikoltott a másik, ki megtámadójának fülébe
124 25| Hol vannak? - mondá a másik hang, melyben Etelka azonnal
125 25| kezembe kerültek - szólt a másik -, így legalább nem csinálnak
126 25| egyik emelkedési terveit, a másik ifjú lelkének sugallatát
127 25| szükséges - válaszolt a másik, kinek arcait felindulásában
128 26| édes nagysám - mondá a másik vígan -, ha az ember hosszú
129 26| lehetnek.~- Tréfa! - szólt a másik - tréfa, mondom... Ákosnak
130 26| komolyabban - válaszolt a másik szelíden -, által méltóztatik
131 26| felvesszük - viszonzá a másik kis gondolkozás után, midõn
132 26| kevesebbet! - válaszolt a másik nyugodtan. - Oly irományok,
133 26| Utolsó szavam - válaszolt a másik szinte határozottan.~- Ön
134 26| mondá legélesebb hangján a másik -, az irományok, miután
135 26| asszonyom - válaszolt a másik, elõbbi gúnyoló hangján. -
136 26| ezen egy tanú után még egy másik lépne fel, én példának okáért,
137 26| nyugodt lenni - mondá a másik keserûen -, talán ez egyszer
138 26| tömlöcében! - folytatá a másik elõbbi hangján. - Megengedem,
139 26| Annyira vagyok - viszonzá a másik nyugodtan -, hogy ha a váltók
140 26| hozzá, kalapját véve, a másik. - Alázatos szolgája. -
141 26| Csak bujkálj - szólt a másik -, fûts nekik itt a házban
142 26| kend is elmegy? - kérdezé a másik sóhajtva.~- El biz én -
143 27| bebizonyíthatná - folytatá a másik kérdéseit -, úgy hallám,
144 27| Hm, hm! - folytatá a másik mintegy magában - fontos
145 27| elõbbi, nem is figyelve a másik kérésére -, minden irományok
146 27| tudnám én azt? - válaszolt a másik nyájasan - csak gondolja
147 27| jószágnak fele az enyim, a másik a nemzetes asszonyé. Én
148 27| Hát csak azt - válaszolt a másik mosolyogva -, hogy mint
149 27| asszonyom - válaszolt a másik fejét csóválva. - Az isten
150 27| ments meg! - válaszolt a másik nyugodtan. - Semmit, mi
151 27| Szeretõi! - kiálta a másik ijedten.~- Hát mi rossz
152 27| miért nem? - folytatá a másik, mindig nyájasabban. Való,
153 27| nemzetes uram - szólt a másik nyugtatólag -, méltóztassék
154 27| nótárius uram - folytatá a másik gúnyolva -, meg látszik
155 28| hogy ismersz - mondá a másik, az ajtót maga után bezárva
156 28| dehogy lármázok én - szólt a másik, s arcain halotti halványság
157 28| Ki volt oka - szólt a másik komoran -, hogy zsivánnyá
158 28| amim csak van - válaszolt a másik könyörgõ hangon -, uramtól
159 28| Ugyanazon írásokat - szólt a másik homlokát ráncokba szedve -,
160 28| Doktort! - kiáltott egy másik.~- Papot! - sikoltott a
161 29| miért nem? - válaszolt a másik - nem tudja-e, hogy e háznál
162 29| háza nemes kúria - mondá a másik.~- Bánom is én! - szólt
163 30| azt mondtam - válaszolt a másik büszkén -, hogy ezt a gyilkosságot
164 30| magát: meghajlanak; ha a másik hajlik meg: felemelik fejöket
165 30| meg senkit! - sóhajtott a másik - a kastélyban az ablakoknak
166 30| nem öltem meg - folytatá a másik mindig zokogva -; mikor
167 30| szavaim.~- Igen - folytatá a másik -, de ha nevemért s állapotomért
168 30| nevezte Tengelyit - kiáltott a másik -, mind azt fogják mondani.~-
169 30| teljesen igaz - válaszolt a másik -, de éppen nem csudálatos,
170 30| asztalon egyik tekintetes, másik nemzetes és vitézlõ Tengelyi
171 31| Igen - szólt kétségbeesve a másik -, s nem fekszik-e az egésznek
172 31| gondolhatsz ilyenekre? - szólt a másik megnyugtatva.~- S miért
173 31| szomszédokat, és egyiket a másik után kikérdezték, míg az
174 32| szigorú rendszerrel. Hát a másik kettõ mit csinál?~- A fiskális,
175 33| óhajtana.~- Meglesz - mondá a másik -, természetesen még kölcsön
176 33| gondolatokból Tengelyit a tömlöc másik oldaláról hozzá intézett
177 33| Kilencvenhárom esztendõs - folytatá a másik köhécselve -, ugye sok?
178 33| Dehogy rontom - szólt a másik köhécselve -, sõt embereket
179 33| teremtésnek akarná adni. A másik gyermek, kinek jajgatása
180 33| ifjú gyilkos, ki a tömlöc másik szegletében bundájába takarva
181 33| mikor behoztak - válaszolt a másik jókedvûen. - Szolgaember
182 33| bosszantanak - válaszolt a másik nyugodtan -, fõképp ha csizmát
183 33| Dehogynem! - mondá a másik. - Voltam én tömlöcben,
184 33| egyik alig végzette, már a másik kezdte; még asszony is volt
185 33| Nem bizony - válaszolt a másik -, én közönségesen a fiskális
186 33| Hát azt mondják - felelt a másik, ki azalatt szinte bundájára
187 34| Oh, bátyám - folytatá a másik, szemeit ég felé emelve -,
188 34| Értelek - válaszolt a másik -, s hidd el, ha nõm feláldozása
189 35| teins uram - válaszolt a másik -, akármelyik a zsiványok
190 36| az emberi nem erkölcsi, másik anyagi hibáinak megjavításával
191 36| enyhíté. Az egyik Vándory, a másik a porvári börtönnek katolikus
192 36| egyik Rómában új Babilont, a másik minden malasztnak kútforrását
193 36| reverzálisok léteznek, a másik, mihelyt azok eltiltatnak,
194 36| dekretálisai el nem fogadtatnak, a másik bálványozásnak, ha valaki
195 37| megfázástól félnek; egyik izzad, a másik szomjúhozik, míg a harmadik
196 37| Az egyik híres tudós, a másik dicsõ hazafi, vagy nagy
197 37| de a sár nagy vala, s a másik, ahelyett, hogy e baráti
198 37| ki akará terjeszteni; a másik, mely e társaság megrögzött
199 37| még végig sem hallgatta, a másik pedig kesztyûit is az asztalon
200 37| fejét: miért jött Vándory? a másik inkább azon: miért ment
201 37| tiszteletes úr kiküldött - mondá a másik nyugodtan -, bizony pedig
202 37| más jõne hozzád? - mondá a másik nyájasan - ki gondoskodik
203 38| rosszul élt, egy meghal, a másik, mint egy csuda által a
204 38| Értem, értem - szólt a másik, ki ez értelmezést nagy
205 38| megkergeti.~- Bohó! - mondá a másik hevesen - hisz akkor jóravaló
206 38| megverte?~- Hát bohó - szólt a másik könyörülõ mosollyal -, azért
207 38| testvéröccse - válaszolt a másik -, bátyja derék legény volt,
208 38| mondom, hogy az - szólt a másik hevesen - azt hiszed, nem
209 38| egyik beteges volt, de a másik szép gyerek... különb ember
210 38| Majd bámul - mondá a másik -, ha azt hallja, hogy szomszédja,
211 38| Ugye furcsa - válaszolt a másik jókedvûen -, hiába meztelenül
212 39| rétnek, melyen éppen átment, másik oldalán, három lovas pandúrt
213 39| Szerencsétlent? - mormogá a másik, ki az alispán fiát látva,
|