Fejezet
1 1 | ritkábban örömeiket; de mindent összevéve - mivel esztelenebb
2 1 | közbe a bíró -, én tudok mindent, s ne félj, majd eszedbe
3 1 | Nyúzó -, a tisztviselõk mindent tudnak, s most - szóla a
4 1 | felbosszantva Ákos tréfái által, mindent elkövetett, hogy az öreg
5 1 | alkalmat s e zárt levélben mindent megígér, mit a falusi penna
6 2 | ismeretlen - egyszóval fölhozott mindent, mi neki e körülmények közt
7 2 | tõle azt? El kell követni mindent, habár komisszáriust kapna
8 2 | gondolni járásával, s te mindent kedved szerint rendezhetsz
9 2 | mellé állítva, hogy bennök mindent, mi emberi kebelt nemesíthet,
10 4 | várj egypár percig, s mindent elõadok. Tudod, exekució
11 4 | megparancsolta hajdúinak, hogy mindent vigyenek el, anyját kihajtották
12 4 | káplárnak, míg ígéretemre, hogy mindent magamra veszek, megengedte,
13 5 | Nyúzó fél, hogy kimarad, s mindent elkövet, hogy magának érdemeket
14 5 | Legfelebb egy óra alatt mindent rendbe hozok, menj te addig
15 5 | jobbra s balra tekintve mindent látott, s minden neszre
16 5 | az más, ott földúlnának mindent, de nemesi kúrián biztosan
17 7 | lelkesedéssel éljeneztek: Réty mindent öszvevéve, jól érzé magát
18 7 | szemeirõl fátyol hullt volna le, mindent egészen más világban látott,
19 8 | jutnánk, mint azok, kik mindent az éghajlat- s fajkülönbségre
20 8 | Nem, nem, én jól tudok mindent; Etelka nem szeret, nem
21 8 | a házasságot, elkövetett mindent, hogy Etelka neve az ovációból
22 8 | Kért, sírt, káromkodott, mindent egyszerre, s mindent legkisebb
23 8 | káromkodott, mindent egyszerre, s mindent legkisebb süker nélkül;
24 8 | Macskaházy szobájában volt, s mindent hallott, mert olyan füle
25 9 | szavai szerint, elkövetett mindent, hogy célt érjen.~- Hát
26 9 | hatalmamnál fogva én a gyereknek mindent parancsolhatok. Mi mindenkor
27 10| fel, melyet utálok. Kálmán mindent tenne a világon, az egyen
28 10| s hogy Ákos hihetõképp mindent elõre tudott, s csak azért
29 10| akarnék borulni s megvallani mindent, de akkor ismét nyugalma,
30 10| mely szüntelen forogva mindent föl látszott keresni, csak
31 10| csendes házát, hol Erzsébet mindent vacsorához készíte.~ ~
32 11| tegyünk? Bátyám s magam mindent tettünk, mi tõlünk kitelt,
33 11| ember, megengedem, de végre, mindent öszvevéve, mégiscsak falusi
34 12| által orákulumnak tartatik, mindent tesz, mit õ akar; maga tanult
35 13| kinézett az udvarra; midõn mindent nyugodtan látott, ismét
36 14| minden gyönyört s bánatot, mindent, mi szörnyû s fenséges életünkben,
37 14| keblünkben, s érezzük, hogy kinek mindent áldozánk, annak adósai nem
38 14| Ákos, ki e pillanatban mindent megragadott volna, mi õt
39 15| tulajdonképp elmondtunk mindent, mi az olvasó tájékozására
40 15| egyszerre, míg az elnök mindent átható hangjával a többieket
41 16| van - szólt Vándory, ki mindent, mi az emberekben való hitét
42 16| nehéz gyanú fekszik. Tudok mindent. A zsidó s a többiek ellene
43 16| senki. - Erzsébet s Vándory mindent elmondva, ami, mint hivék,
44 16| tevé hozzá keserûen - tudsz mindent. Nemességem bizonyítása
45 16| Erzsébet sírt, Vándory mindent, mi barátjának fájdalmát
46 16| felmégy Bécsbe, és a felség mindent visszaad mindent! Oh, ha
47 16| felség mindent visszaad mindent! Oh, ha hely volna a világon,
48 17| tolvaj érintetlenül hagyva mindent, mit a szobában találhatott,
49 17| volt igazsága. Serer úr mindent érdemelhetett a világon,
50 17| tegyen; hogy megpróbáljon mindent, mit a gyógyszertárban találhat,
51 17| kötelességétõl, hogy neki mindent beadjon, mit az egyetemben
52 18| remegve.~- Nincs idõm, István mindent elbeszél, én itt egyenesen
53 18| vele; s ennek a kutyának mindent elmondok. De - kiálta föl,
54 19| sem fõz a vármegyében; s mindent összevéve boldogabb ember
55 19| esküdtedre nem bízhatok mindent. Küldd elõre a pandúrokat
56 20| õreivel és seregeivel, õ mindent elrendezett gondosan, mint
57 20| egyik alázatos hangon -, mi mindent elkövettünk, három vagy
58 20| menjünk haza. Megtettünk mindent, mit tõlünk a nemes megye
59 21| Violáné nyugodtan -, tudok mindent, el vagyok készülve mindenhez.
60 21| Menj vissza, s mi majd mindent megnézünk.~Violáné azonban
61 22| vendégeinek elfogadására mindent elkészítsen; míg a tiszttartó
62 22| neki a kocsiban jutott, mindent elborító szomszéda mellett
63 22| Kislaky, örömmel megragadva mindent, mi által kellemetlen hivatalától
64 22| részérõl megmentésére is mindent elkövetend. - Én éppen a
65 22| fecsegjek életemért? Megvallok mindent, akármi, nekem mindegy.
66 22| õnagysága raboltatták el?~- Mindent, mit a rab a törvényszék
67 22| nincs, fel fogok jegyezni mindent, mi felfogásom szerint a
68 22| elnyomta az ügyész szavát. - Én mindent el fogok követni, hogy ez
69 22| ellentállni nem fog, s azért mindent el akart követni, hogy Viola
70 22| úr, neki fogunk köszönni mindent.~- Kérem, ne öljék meg apámat -
71 23| halált szenvedett. - Némelyek mindent el fognak követni, hogy
72 23| már az ajtó felé indult -, mindent, ami zajt üthetne, kerülnünk
73 23| mondá Kálmán fennszóval -, õ mindent tud. S ha módot találhat
74 23| embernek életét megmenthetjük, mindent el fog követni, hogy becsületes
75 23| ültek, elkövettek ugyan mindent, hogy a jó kedvet, mely
76 23| szobájába, ott elmondok mindent.~- Hát azt gondolod, hogy
77 24| megnyugodjanak, fõképp miután Kálmán mindent elkövetett, hogy vitájok
78 24| belsõ örömét. Macskaházy mindent elkövetett, hogy a fogadás
79 24| nem akarja - a teins úr mindent elrontana. Ha az asszony
80 24| kudarcot vallott, elkövetett mindent, hogy tûrhetetlen helyzetébõl
81 25| hogy õ is el fog követni mindent, hogy fiát szándékában akadályozhassa...
82 25| visszajött, s ha nem alszik, mindent meghall. - Mire Macskaházy,
83 25| Macskaházytól?... De nem fog-e mindent tagadni? Nem fog-e éppen
84 25| elválasztja, meg nem mérte, mindent egyenlõ közelnek gondol:
85 25| visszalépés.~- Én meggondoltam mindent, s el vagyok határozva -
86 26| magát.~- Hát ezért tettem mindent, ezért kockáztattam lelki
87 26| a világ nyitva áll, s ki mindent odavet egy jegyzõleányért...
88 26| rendkívül jó kedvben van, s mindent rózsaszínekben lát - mondá
89 26| hogy tõlem pénzt csikarjon, mindent, mit elégetésükrõl beszélt,
90 27| mikor kerül elé... a zsidó mindent tagadni fog, s egy bûnvád
91 27| történnék, mit én akarok. Mindent, mit az alispán vagy a kevély
92 27| kellemetlenségekbe keverjem, most ismét mindent elkövetnék, hogy e dolog
93 27| barátok, kik érdekökben mindent elkövetni készek, s ha éppen
94 27| alispán...~- Az alispán mindent el fog követni ellenünk.~-
95 27| azon egy kivétellel, hogy mindent az alispánné meghagyásának
96 27| Macskaházynak mondott, s ámbár mindent elkövetett, hogy magát mérsékelje,
97 28| kezemben van. Ha Ákosnak mindent felfödözök, s az irományokat,
98 28| miután odament s hallgatózva mindent ismét csendesen talált,
99 28| létemre? hisz amim csak van, mindent odaadok.~- Miért bántanálak? -
100 28| hogy nem te követtél el mindent, hogy halálra ítéltessem...
101 28| ellenségem?~- De mikor én mindent, mindent odaadok, amim csak
102 28| De mikor én mindent, mindent odaadok, amim csak van -
103 28| titkolóddzam elõtted, úgyis mindent tudsz; ezen irományok megsemmisítése
104 28| s nemegyszer mondá, hogy mindent, mit azóta szenvedett, csak
105 28| én csak ajkaira néztem, s mindent megértettem. Menj el, jöjj
106 28| vizet, amit csak akart, én mindent megtettem... - és az asszony
107 29| jogaim visszaszerzésére mindent elkövetek?! Ha irományaim
108 29| tökéletesen közönyös legyen, most mindent inkább tûrt volna, mint
109 29| házamban van, kutassanak fel mindent, hogy egy hely ne maradjon
110 30| az a zsidó!~- De a zsidó mindent tagad - szólt, midõn az
111 30| szolgálom a vármegyét, s még mindent kisütöttem, amit csak akartam.~-
112 30| szakács, ki a zsidókat utálá, mindent elkövettek, hogy a fõbírót
113 30| izgágának õ oka, s most mindent a zsidóra fog tolni, pedig
114 30| hagyjon. Katalin elmondott mindent, hol szolgált elõbb, miként
115 30| holdkórosnak kiáltasz ki, ki mindent elõre lát. Rosszul éreztem
116 30| függesztve -, én bizony megvallok mindent.~- Bánni veled? majd meglátod,
117 30| megkínoz, hogy végre inkább mindent magamra veszek. Hátul a
118 30| türelmetlenséggel hánya fel mindent: hasztalan! s már hinni
119 30| évekig házamban élt, s ki mindent összevéve, nem vétett ellenünk
120 30| hogy õ ostoba asszony, ki mindent csak félig ért. Szintúgy
121 30| házából.~- De hisz a zsidónak mindent tudni kell - szólt az alispán,
122 30| részt a gyilkolásban, neki mindent hallani kellett. Semmirevaló! -
123 30| kályhalyukban voltál? Neked mindent hallani kellett, neked a
124 30| mondá a zsidó sóhajtva -, mindent kezdettõl végig: még most
125 30| fejét. Vannak emberek, kik mindent, mi kötelességökhöz nem
126 31| volna... szóval, felhozott mindent, mi barátját vigasztalhatá.
127 31| kapott, közhírré válik, mindent elkövetett, hogy õt az egész
128 31| természetes súlya vonja, elragadva mindent, mi neki ellentállni akarna?!...
129 31| kijelenté, hogy elmondott mindent, mi a dologhoz tartozik.~-
130 31| hogy bármi természetes, ha mindent elkövetek, hogy egy szerencsétlent
131 31| legyen meggyõzõdve, miként õ mindent el fog követni, hogy egykori
132 32| Mit tudom én! Õ elmondott mindent, mi akárkit a világon meggyõzhetne,
133 32| meg van gyõzõdve, s hogy mindent elkerüljek, mi úgyis kínos
134 32| tetteti magát, mintha mellette mindent elkövetne, Ákos, szenvedélyességében,
135 32| miként kötelességem szerint mindent el fogok követni, hogy azt,
136 32| szüksége van - tevé hozzá -, mindent, mit csak lehet, adni kell
137 33| kinek pénze van, nálunk mindent kap: bort, pálinkát, húst,
138 33| Csavargós, ki e pillanatban mindent inkább gondolt volna, mint
139 34| aljasságát, s elkövetett mindent, hogy atyját e szándékáról
140 34| nagy részben magad vagy, mindent el fogsz követni, mi önvétked
141 34| minden ifjú, a gondolat, hogy mindent magamnak köszönhetek, az
142 34| szenvedéseiért számot kér?~- Én mindent tettem, amit csak tehettem -
143 34| függesztve - az, ki érted mindent feláldozott, mit mások e
144 34| helyreállt. A derék férfiú mindent, mit általad szenvedett,
145 34| szerencsétlen férfi elmondott volna mindent. Minden tûrhetõbbnek látszott,
146 34| asszony, ki büszkeségének mindent feláldozni képes, azt kívánta
147 34| Vándory meghatva -, tégy mindent, mit szegény Jónásunk sorsának
148 35| számára tartattak, s melyekbõl mindent levonva, harminckét for.
149 35| szívét azon szeretet, mely mindent tenni képes, mert mindent
150 35| mindent tenni képes, mert mindent tûrni kész, s Ákos szerelme
151 35| fejlõdik ki - mely alatt mindent, mit maga körül lát, undorral
152 35| szívesen, isten látja lelkemet, mindent tennék, hogy ez átkozott
153 36| neje, ki megszabadítására mindent tett s kevés vagyonát hasztalan
154 36| kémnek tekintetik. A lelkész mindent elkövetett, hogy e rabnál
155 36| önként elmaradt: úgy most mindent elkövetett, hogy e szerencsétlennek
156 36| részét nála tölté, egyszóval, mindent tett, mi erejétõl kitelt,
157 36| be, a legmagasabb erényig mindent, mi szép és jó, magában
158 36| egyszer körültekintett, mindent, mit veszt, még egyszer
159 36| találtattál, hallanod kelle mindent, mi a szobában történt.~-
160 36| történt.~- És én hallottam is mindent - válaszolt a zsidó. - A
161 36| akárkit, én el fogok mondani mindent, s legyen következése akármi,
162 37| azok, kik Cassandraként mindent mélyebben látva, valamint
163 37| James úr, miután egy ideig mindent elkövetett, hogy a jelenlevõket
164 37| áll az ajtó elõtt, neki mindent tudnia kell.”~Az alispánné
165 37| kétségbeesésbe merült.~A zsidó mindent megvallott; Rétynének errõl,
166 37| elmentek, mondta, hogy mióta mindent elmondott, mi szívén feküdt,
167 37| amit tudtam, megmondtam, mindent megvallottam; mi kell még?~-
168 37| követtem el? Nyugodt lehetsz, mindent megvallottam, érted-e? mindent!
169 37| mindent megvallottam, érted-e? mindent! Azon pillanattól, midõn
170 37| félbe, ki a szobába rohanva mindent, mit asszonya ajtaja mellett
171 38| történhetett, megmagyaráz mindent. A közönség, mely önként
172 38| hozza magával, hogy majdnem mindent kincsnek tartunk, mihelyt
173 38| sorsa érdekelt, e célra mindent elkövettek, az, miért annyian
174 38| Violának nyomára jön, eddig mindent eltûrt, most keményen megtámadá
175 38| erõt, mely míg használhat, mindent elbír, és soha nem lankad
176 38| szerencsétlenségérõl, sõt elkövetett mindent, hogy fájdalmát férje elõtt
177 38| Az elsõk fölemésztenek mindent, övék az egész dicsõség,
178 39| nejére gondolva, készebb vala mindent eltûrni inkább, mint azt,
179 39| s én is el fogok tûrni mindent, ha õt néha láthatom. Hisz
|