Fejezet

  1 1 |         észre, mint a falu, melyhez akkor közelített, s azon helység
  2 1 |            nyújt - a munkát -, csak akkor vállalják el, ha egyszersmind
  3 2 |            õ elsõ lépéseit mászta - akkor átlátá, hogy végre is ablak,
  4 2 |          Azon korban, melyben Jónás akkor állt, keveset találunk,
  5 2 |         készülsz, az elfogott rókát akkor adják kezedbe, mikor éppen
  6 2 |             is majdnem elvesztette: akkor a közbotránkozás nem ismert
  7 2 |            család táblaügyvédje épp akkor halt meg, s miután ezen
  8 3 |         vissza Tengelyihez, kit épp akkor hagytunk el, midõn leányától
  9 4 |     világtól nem gyanítva élveznek, akkor lépj tisztelettel a tiszaréti
 10 4 |             ért rá nemzetünk.~- Oh, akkor nem is lesz isten áldása
 11 4 |          azért nem adhatott semmit. Akkor a fõbíró szörnyen káromkodni
 12 4 |       senkit ki s be ne eresszenek. Akkor a fõbíró elment. „Oh, azóta
 13 4 |           éjjel el fog jõni, s hogy akkor majd fölakasztják. Most
 14 4 |          fog jõni hozzá. Mit tegyek akkor? Mint tisztviselõnek esküdt
 15 5 |          alkalom a visszafizetésre, akkor majd megadjuk mostani bajaink
 16 5 |       tiszarétiek melletted voltak, akkor biztosan járhattál körül,
 17 5 |          teljesítik kötelességüket, akkor jól vagyunk - s átmenve
 18 6 |      asszonyok csak az õ korában, s akkor is vajmi rövid idõre képesek!~
 19 9 |        farkasok ellen vadászunk, és akkor majd - mint mondám, a szolgabírónak
 20 9 |             a Kislakyak maradjanak, akkor a járást nem féltem.~- Igen,
 21 9 |        csábítani kell az adóhoz, de akkor...~- Talán bizony szemrehányásokat
 22 9 |             dolog, hogy is nevezted akkor, Sáskay?~- Progresszív adó.~-
 23 9 |             a körülményeket, melyek akkor ez adó kulcsát javaslák,
 24 9 |           ügy tekintetébõl, melynek akkor e megyében másképp többséget
 25 9 |        egyszer beszélte el, pótolva akkor tartott szónoklatait azokkal,
 26 10|    mosolygva mondá, hogy Vilma csak akkor tud akarni, ha Etelkától
 27 10|            szerettetni bárki által, akkor boldognak érzeném magamat.~-
 28 10|            Elõször nem hiszem, hogy akkor csalódtam, s azt gondolom,
 29 10|     anyámtól az utósó szolgálóig, s akkor mit tegyünk?~- Nem fog történni;
 30 10|             szenvedéseiért, s nekem akkor eszembe jut: hogy mind e
 31 10|            s megvallani mindent, de akkor ismét nyugalma, becsülete
 32 10|        lassanként feledésbe megy, s akkor majd szólhatsz apáddal is.~-
 33 10|           vagy talán holnap reggel, akkor bizonyosan honn találja.~-
 34 10|         volna aggodalmairól, ha épp akkor Tengelyi nem lép a szobába,
 35 11|            meg, most elõször, éppen akkor, midõn az elõbbi szabad
 36 11|             is aláírtad a petíciót, akkor a szegény törvények mellett
 37 11|      haragosabban Édesy.~- Igen, de akkor játsszék maga, vagy ingyen
 38 11|          szenved kétséget; s fõképp akkor nem, ha a szónok, ki a küldöttség
 39 12|           tudassák velem; s én csak akkor nem fognám követni tanácsukat,
 40 12|      hiányzanak követõi, legkevésbé akkor, ha nemes célokat tûz ki
 41 13|           harminc krt adtam érte.~- Akkor is megcsaltál - vágott közbe
 42 13|         összecsaptam, ki lett volna akkor az igazi fõ ember? ki más,
 43 14|      huszonnégy esztendõs vagyok, s akkor ki parancsol velem? A vagyon,
 44 14|            leányát kebléhez, ki épp akkor a szobába jött.~- Így, gyermekeim -
 45 14|           isten áldja meg, hogy épp akkor jött utamba s ide vezetett;
 46 14|     magánosan kellene elviselnem, s akkor áldását kérem, semmit, mint
 47 14|            a zsidó a szobában volt, akkor Petit a kapu felé küldve,
 48 15|       tisztújításainkhoz, s mondják akkor: láttak-e valamit, mi ehhez
 49 15|       Porváron nem csudálkoztak még akkor sem, midõn Karvaly a gyõri
 50 16|            iránt júdássá válhatunk: akkor, néném, elhágy jó angyalom,
 51 16|              szemeit törülve.~- Oh, akkor nem voltam az - folytatá
 52 16|            lángoló arcokkal emez. - Akkor az egész világ egy nagy
 53 16|          nénémasszony nálam voltak, akkor küldött a fiskális, bizonyosan,
 54 16|          már a vajúdások kezdõdtek, akkor jött a hajdú kocsisunkkal
 55 16|     erõszakkal viteti az udvarba, s akkor majd meglátja, mi vár reá.
 56 16|    felvágatja, s mind nekirohantak. Akkor Viola körülnéz, meglát egy
 57 17|            nem lesz nyomorék, s még akkor is, higgye el, ha valakinek
 58 17|        szíve dobogását érzém, s épp akkor, boldogságom közepette riasztattam
 59 17|         abból, hogy nemessége éppen akkor vonatott kétségbe, mikor
 60 17|          bizonyos módon alkalmazza, akkor ámbár elõbb az egész mogyorópad
 61 19|  megfordítva áll, a seprõk közt épp akkor tapasztaltatván legtöbb
 62 19|       bánják, ha a gonosztevõk csak akkor kerülnek az igazság kezei
 63 19|         éppen kedve van? Ádám s Éva akkor érzék elõször, hogy édeni
 64 19|          mint ébren, legboldogabbak akkor, ha végre álmaink sem bántanak
 65 20|          eset közt kilencszer éppen akkor érnek segítségünkre, mikor
 66 20|            gyávaság ideálját, s ím, akkor hallám, hogy mikor a kolera
 67 20|             mindig késõ jõ, s éppen akkor csimpeszkedik a kocsi egyik
 68 20|            tót szárazan találjuk; s akkor minden jól van. Csak rajta,
 69 20|    megtalálom, s ez csakugyan a fa, akkor átgázolok. A fától egész
 70 20|            csóválva -, a veszedelem akkor üt ki, mikor az ember legkevesebbé
 71 20|        tudja, talán elillanhat - de akkor szemei öreg pajtására estek,
 72 21|  lehetõségeket képzeltem magamnak - akkor nem félne, hogy valamitõl
 73 22|           tovább.~- Mit tudom én... akkor az urak magok akasztanák
 74 22|    meghallgassák, s ha Zátonyi, már akkor sajnálkozva figyelmezteté
 75 22|             veretni.~- De hol marad akkor a két jólelkû tanú? - szóla
 76 22|            a kapun puskájával éppen akkor ugrott keresztül, ûzõbe
 77 22|       szemeit.~- No, de lehetett is akkor lárma - mondá Sóskuty -,
 78 22|            ember érezni szokott még akkor is, ha teljesen meggyõzõdött,
 79 22|             hogy nekem azt szántad, akkor én is megesküdtem reá, hogy
 80 22|          igazságot fogja követni, s akkor a rab talán nem fog hallgatásánál
 81 22|          ötvenet vágatunk rád, majd akkor másképp szólsz.~Viola nyugodtan
 82 22|            kirántám kezébõl, s csak akkor láttam, hogy csak ártatlan
 83 22|                hogy kenddel eziránt akkor szólt, mikor üldözése alatt
 84 22|            az illetõ tárgyról éppen akkor s ott szólt vele. Hallod-e? -
 85 22|             Ne higgyenek neki, lám, akkor nem látta gyermekeit; most,
 86 23|    egyébiránt még együtt ülnek.~- S akkor hogy jõsz te ide? - kérdé
 87 23|            adnám, ha tehetem.~- No, akkor ez a kis ítélet nem nagy
 88 23|            akar, s nem látja senki: akkor az ember sokat vihet véghez.
 89 24| uralkodhatni magán, észreveszik, és akkor vége mindennek. Legjobb,
 90 24|       utolsó percig nincs reményök, akkor legalább senki változást
 91 24|    mosolygásnál könnyekbe lábadtak; akkor Jánosnak feltételei mind
 92 24|        fogod magadat tettethetni, s akkor mindennek vége volna.~Violáné,
 93 24|     valamennyit egyformán szeretném akkor is. A gyermek mikor kicsi,
 94 25|          mit tesz, ha Vándory éppen akkor a szobába nem lép s a kínos
 95 26|          elõtt csak sok ajánlásra s akkor is tisztelõ távolságban
 96 26|         félbe a szólót Rétyné.~- És akkor - folytatá emez - mik voltak
 97 27|         sóhajtott Macskaházy - hogy akkor is, midõn húsz és nehány
 98 27|             az én kedves Erzsébetem akkor Tengelyi uramnak látszólag
 99 27|           nem vagyok oly ifjú, mint akkor voltam, midõn kezemet a
100 27|     becsületes ellátás helyett, mit akkor ígérhettem, most szép vagyont
101 27|           fenyegetést mondva, éppen akkor érte el az ajtót, mikor
102 29|              mikor Violát kerestük, akkor is feldúltuk a házat, pedig
103 30|             bánását jóváhagyni csak akkor lehetne, ha az alsóbbak
104 30|         mondom, hogy özvegy vagyok, akkor csak férjemet is meg kell
105 30|      nevezte? és itt én mondom...~- Akkor nevezte, mikor a zsidót
106 30|     Tengelyit ugyan nevezte, de nem akkor, mikor gyilkosa iránt kérdeztetett.
107 30|          mintha a teins fiskális úr akkor nevezte volna Tengelyit,
108 31|            nemzetes asszony sem, ki akkor már alunni ment. Mikor szegény
109 32|          állása ki fog világlani, s akkor visszatérek hozzátok, s
110 32|          hideg volt, s mintha éppen akkor, mikor az alsó tömlöcben
111 32|           nagy hatást nem tett, még akkor sem, mikor szürke báránnyal
112 32|     holnapig ott maradtunk volna, s akkor a zsiványok, úgy hiszem,
113 32|          hogy véletlenül meghalt, s akkor mindjárt pert kezdtek. A
114 33|         tartó rabság vár; s mi lesz akkor gyermekeibõl, kikre egyedüli
115 33|         bezártak gyújtogatásért, de akkor ártatlan voltam; most pedig
116 33|             kend! Mikor ide zártak, akkor félénk mamlasz voltam, ha
117 33|          érzé, mely haját simogatá. Akkor érzelem kifejezése lelkesíté
118 33|  szerencsétlent bántástól, ha éppen akkor a tömlöctartó kulaccsal
119 33|          oly rossz dolgom van, mint akkor gondoltam, mikor behoztak -
120 34|        szobádon körültekintek, mely akkor apámé volt, s a pillanat
121 34|             gyermek valék, fájt már akkor, midõn házunkat elhagyám.
122 34|        tehetett, s Göttingában, hol akkor éppen egyetemi éveimet kezdém,
123 34|             Nagylelkûségrõl szóltál akkor; amit tettem, az talán nem
124 34|        tettemet meg nem bántam, úgy akkor önmegtagadás nélkül határozám
125 34|          Sámuelem, miért nem hittél akkor nekem, miért nem követted
126 35|       eredményhez? A gyöngy is csak akkor nyeri egész becsét, ha átfúrva
127 35|          felsoroltathatik; az ember akkor ér legtöbbet, ha természetes
128 35|        Violának jöhetünk nyomára, s akkor az egész vád magában elenyészik;
129 35|   Tengelyinek terhére esett, de még akkor is a jószívûség, mely a
130 35|            meg van nyerve.~- De hát akkor - szólt a huszár gondolkozva -
131 36|         igazságot, mint az aranyat, akkor becsülik leginkább, ha elég
132 36|        gyermeki mesét pótolja, mely akkor legkedvesebb, ha az, mi
133 36|       vagyok eléggé költõ, hogy még akkor is, midõn mûvemet alkotom,
134 36|    elzárassék. A szomszéd megyékben akkor ugyan nem volt dög, azonban
135 36|           kiegyenlíttettek, mi csak akkor történt, miután mind a fõispán,
136 36|            sírban. A rabok ritkán s akkor is suttogva beszéltek egymással.
137 36|            az udvarra bocsáttattak, akkor vállára emelé testvérét
138 36|       emberek, kár, hogy ez irgalom akkor jó, mikor reá legkisebb
139 36|             A megye teremében éppen akkor vallásos tárgyakról folyt
140 36|            ezüst világát, s kérdezd akkor társadat: kételkedik-e még?
141 36|     vegyületlen örömekért, melyeket akkor élvezett; de a zsidó mit
142 36|          hazudtolta meg, s valamint akkor, mikor észrevevé, hogy látogatásai
143 36|           melyeket Violánál talált; akkor az alispánné magához hívatott,
144 37|            volt, mert szekere éppen akkor akadt fel -, lábánál fogva
145 37|             Bántornyi egy bizonyos, akkor igen beteg ügyészhez hívattak
146 37|             urak vissza nem jöttek. Akkor csak azt kérdezte: ezen
147 37|      szörnyû álmaiba esik vissza, s akkor egészen dühös, és nagysád...~-
148 37|          táblát vágjak ablakodba, s akkor munka között azt mondád:
149 38|       egyszerre meghal, a dolog még akkor is borzasztó, ha halálánál
150 38|          esetéhez képest? A fõorvos akkor hívatott, mikor Rétyné már
151 38|        mondá a másik hevesen - hisz akkor jóravaló ember sohasem retirálna.
152 38|           ellenkezõje, úgy kívánja, akkor - sóhajtsunk fel - az öreg
153 38|            megtartják-e szavokat? s akkor ha felesége kétségbeesik,
154 38|        világosságra jönni minden? s akkor mi vár reá, ki már halálra
155 38|             sül ki ártatlansága, és akkor...~- Nem akartam-e javát? -
156 38|          között; de lám, öcsém, épp akkor tanultam, hogy nem kell
157 38|           hogy gyilkossá legyek; de akkor a sors azt is akarta, hogy
158 39|             szomorúbbnak képzelé, s akkor a pillanatot arra, hogy
159 39|            más is fölkereshetett, s akkor még rosszabb volna dolgom.
160 39|         eszébe, melyek a domb körül akkor történtek, s hogy a napkeletrõl
161 39|           hol most mi állunk, veled akkor szegény Tengelyi állott.
162 39|            mi után józan ember csak akkor fárad, ha a két elsõnek
163 39|     szomszédai megnyílni ajtaját, s akkor a szegény asszony a törökdombhoz