Fejezet

  1 1 |           szerint épült tornácán az alispán úr délután pipázni szokott,
  2 1 |            juthatna eszébe, hogy az alispán fûtõ cigányát minden ok
  3 1 |           nem mondtad, hogy a teins alispán úr parancsolatában jársz?
  4 1 |           szemtelenségökön, hogy az alispán tulajdon cigányát elfogni
  5 2 |            Rétyvel, ugyanazon teins alispán úrral, kinek falujában õt
  6 2 |    szilenciumot kapott volna, ha az alispán, fia kedveért nem szólal
  7 2 |            kitört egész hatalmában. Alispán, fõjegyzõ, fõügyész és a
  8 2 |          ellensége: az ti. ki utána alispán, ügyész, vagy jegyzõ akarna
  9 2 |            hogy valakibõl tökéletes alispán váljék, de hogy ezekhez
 10 2 |            szobájában a nemes lelkû alispán, s tudtára adva, hogy a
 11 3 |           együtt agarászni ment. Az alispán, a fõügyésszel s jegyzõvel
 12 3 |          foglalá el, melyet a teins alispán úr már rég kivágatott volna,
 13 3 |        szóról szóra ugyanaz, mit az alispán mondani szokott, s ezen
 14 5 |         jött, s azt kiáltá, hogy az alispán kertje ég, s minden kazlai
 15 5 |          legközelebbrõl érdekli, az alispán úr szénáját megmentse. -
 16 5 |             Viola rejtve volt. - Az alispán szérûjén tûz van, menj ki
 17 6 |             mint például, hogy apja alispán, anyja született bárókisasszony,
 18 7 |            szokott.~A tornácon Réty alispán úr, Kislaky Bálint, Nyúzó
 19 7 |             A többiek közül, kik az alispán tornácán mulatnak, azonban
 20 7 |          figyelmöket, habár a teins alispán úrral egy véleményben nem
 21 7 |          sarkantyús csizmákban Réty alispán úr áll, s ha, midõn olvasóimnak
 22 7 |        annál tisztábban látta, hogy alispán állásában minden lehetõ
 23 7 |             gondolja senki, hogy az alispán ily hosszú hivataloskodás
 24 7 |          kereshetõ, hogy a taksonyi alispán egy idõ óta bizonyos elvekhez
 25 7 |              úgy mindenki bámult az alispán változásán; nehogy azonban
 26 7 |             helyzetét megtartsa.~Az alispán talán éppen ezen rendkívüli
 27 7 |       kedvezõ eszmék uralkodnak.~Az alispán, a nemesség éljenei s számtalan
 28 7 |       ekképp kezdé beszédét:~„Dicsõ alispán!~Nagy hazafi!~Halhatatlan
 29 7 |            nagy férfiú! tekintélyes alispán! melyekrõl szólani tisztemben
 30 7 |            Caesar s a megbuktatandó alispán hasonlók egymáshoz.~Miután
 31 7 |      melyeknek elintézése csak Réty alispán és a sz.-vilmosi nemesség
 32 7 |       szinte sokallá a tetszést.~Az alispán, kit e megtiszteltetés,
 33 8 |          melyben e napon az urak az alispán termeiben, s a nemesség
 34 8 |             magának.” De ha a teins alispán vagy méltóságos kamarás
 35 8 |         kinek családjából senki még alispán nem volt, kamarás pedig
 36 8 |         keresé dicsõségét, úgy Réty alispán úr azon fáradott, hogy valamivel
 37 8 |          része gratulálni kezde. Az alispán zavarában mosolygva hajtogatá
 38 8 |       udvarra vitetett, hogy ott az alispán elõtt bemutattassék, ki
 39 8 |         fontosabb dolgok hívnak. Az alispán hat órára konferenciát hirdetett,
 40 9 |             szinte megsajnáltuk; az alispán édesapja pedig, a kamarás,
 41 9 |        kiket olvasóim a tornácon az alispán úrral már láttak, a teremben
 42 9 |           Az érdekes beszélgetés az alispán által szakasztatott félbe,
 43 9 |     fölugrott az asztaltól; hová az alispán, Sáskay s fõképp a báró,
 44 9 |             a múltakról! - mondá az alispán végre, miután a rend helyreállott. -
 45 9 |             rossznéven nem vesz, az alispán megköszönve a bárónak igen
 46 10|  mestereitõl vele együtt tanult; az alispán leánya pedig eljárt a jegyzõ
 47 10|    nemsokára vacsorához ülnek, s az alispán már többször kérdezõsködött
 48 11|            háziúr s egy választandó alispán nyugtalanságát egyszerre
 49 11|      félbeszakítá beszédét.~- Teins alispán úr, ez már sok! - kiáltott
 50 11|      elõadását, melybõl csak pagát, alispán, jó nevelés, toutles-trois
 51 15|       képviselve legyen, a kijelelt alispán testvére, James úr még néhány
 52 15|      dörzsölve -, hogy a tekintetes alispán úr jegyzõ úrral mindig mint
 53 17|        éppúgy hordá szívén, mint az alispán maga.~Úri házak gyermekei
 54 17|         tudom, mi történik, ha Réty alispán, midõn fiát Pestre iskolába
 55 19|       Átkozott prókátor! Ki az elsõ alispán? Réty, és a második? Krivér,
 56 22|      Kislaky, ki a megyét soká mint alispán szolgálta, ezen érdemeiért
 57 22|      Tiszarétre jöttem másnap, s az alispán úr maga beszélte.~- Nihil
 58 22|     hatalmas, éppen most választott alispán ellen tulajdon megyéjében
 59 22|        magam, csak már hogy a teins alispán iránti tiszteletemet bebizonyíthassam,
 60 24|           jogot hallgatott volna... Alispán, ki tudja, talán a hétszemélyes
 61 25|      orvosának tanácsát kövesse.~Az alispán, mint mondám, kevés órával
 62 25|         Ákosomat elveszteném!... Az alispán valahányszor elõadásában
 63 25|              Mire Macskaházy, ki az alispán s leánya visszatérésérõl
 64 25|             gondolja senki, hogy az alispán s fia között örök viszongást,
 65 25|         noha a zavarból, mellyel az alispán, most midõn azért jött,
 66 25|        egymás mellett, míg végre az alispán, erõt véve magán, a beszélgetést
 67 25|           el semmit - vága közbe az alispán, kinek a mód, mellyel fia
 68 25|           hogy Vilmát szeretem - az alispán ajkai mosolygásra vonultak,
 69 25|            közbe, fejét csóválva az alispán - ne engedd magadat túlzásokra
 70 25|              Mindenre - folytatá az alispán -, mi arra szükséges, hogy
 71 25|           más karjain lássam?! - Az alispán zavarodtan simítá hajait. -
 72 25|          tagadja meg azt fiától!~Az alispán nem vala érzéketlen, s fiának
 73 25|       kérlek, fiam - szólt végre az alispán, míg a legnagyobb felgerjedésben
 74 25|     ifjúságod elmúlt? - folytatá az alispán élénken. - Korodban szerények
 75 25|             magoknak - válaszolt az alispán.~- De ha én azok közé tartoznám? -
 76 25|            Miért ne? - válaszolt az alispán élénken, ki ámbár érzé,
 77 25|    választásod, s légy csak egyszer alispán, abból mindenné válhatsz,
 78 25|       elérésében?~- Fiam - szóla az alispán, midõn bámulva Ákosra tekintett -,
 79 25|        akarna lépni? - S az érdemes alispán hihetõképp még sok dolgot
 80 25|         nemde, férjem? - s midõn az alispán többször fejét hajtogatá -
 81 25|           asszonyt; s nem tudom, az alispán - ki a történteket nem ismerve,
 82 26|            tiszaréti kastélyban.~Az alispán, ki mindjárt a jelenet után,
 83 26|       férjérõl kérdezõsködött.~- Az alispán úr igen fel van gerjedve -
 84 26|         tíz-tízezer forintról, s az alispán elfogadásával - folytatá
 85 27|          szokott rendében folyt. Az alispán arcain talán mélyebb gondoknak
 86 27|             akarok. Mindent, mit az alispán vagy a kevély báróné tesz,
 87 27|        grófoktól származik. Maga az alispán...~- Az alispán mindent
 88 27|             Maga az alispán...~- Az alispán mindent el fog követni ellenünk.~-
 89 27|          szavába az ügyvéd -, ha az alispán látni fogja a részt, melyet
 90 27|            azon szerelem, melyet az alispán fiánál a mi angyali kis
 91 27|            kell emelkednie... és az alispán... végre emberek vagyunk
 92 27|        élesebb hangon -, hogy ha az alispán úr neheztelésének csakugyan
 93 27|       Férjem megegyezését is! Ha az alispán úr barátságának megszerzésére
 94 27|          úgy lehet-e szerencsés, ha alispán fiához megy? - Erzsébet
 95 30|           ablakhoz nem csábítja.~Az alispán, ki, amint tudjuk, az elõbbi
 96 30|           rabot nyugodtan hagyá.~Az alispán s fõképp neje mélyen meghatva
 97 30|             pártolni - válaszolt az alispán szinte halkan, de a legnagyobb
 98 30|    magyaráztathassanak meg. Mire az alispán, ki azalatt a szakács szobájába
 99 30| kikérdeztetése folytattatni fog.~Az alispán még egyszer behívatá a cselédeket,
100 30|       mindent tudni kell - szólt az alispán, ki mély gondolatokba merülve,
101 30|          nagy hatást nem tett, s az alispán maga elismeré, hogy a vérmennyiség
102 30|      valahogy azt hiszed - szólt az alispán szinte a zsidóhoz fordulva -,
103 30|          vallatásban, midõn most az alispán által azoknak körülményes
104 30|           Megengedem - válaszolt az alispán fejét rázva -, de mindez
105 30|         váltam barátjává - mondá az alispán komolyan -, de ily dolgot
106 30|          fõbíró úr, hogy - szólt az alispán, midõn neje által azon megjegyzéssel
107 30|      távozott, s a szobában csak az alispán maradt nejével.~- Hát valóban
108 30|           egyszer pártolója!” És az alispán e szándékkal azonnal a jegyzõ
109 31|           háztól elmentem, éppen az alispán is odajött.~- Jerünk! -
110 31|        összhangzásban volt, hogy az alispán, ki Nyúzót minden lehetõ
111 31|            gúnyolva, mert miután az alispán által kíméletre intetett,
112 31|      tekintélyét nevelheti, a teins alispán úr talán kegyes leend õt
113 31|             közül kiszabadítsák.~Az alispán, ki a dolgok kifejlõdésében
114 31|   kezességet; de Nyúzó, ki eddig az alispán kívánatát teljesítendõ,
115 31|       fõbírája vagyok? s ha a teins alispán úr iránt kímélettel nem
116 31|           Tengelyi, valahányszor az alispán mellette szót emelt, pártfogását
117 31|     részvétet, mellyel a tekintetes alispán úr helyzetem iránt viseltetik -
118 31|           vitatkozni - válaszolt az alispán zavarodottan -, csak arról
119 32|       Erzsébet mondá, hogy midõn az alispán elment, õ is eltávozott,
120 32|           legillendõbb hely, hol az alispán nagy ebédjeit tarthatja...
121 32|            kívánja tartatni, míg az alispán ellenkezõleg a legnagyobb
122 32|          kérdezett - miután a teins alispán nagyon szívemre kötötte,
123 32|            minden jelenlevõkre - az alispán úr csakugyan ezt parancsolta
124 32|       esküdt -, de mert már a teins alispán úr úgy kívánta...~- Én a
125 32|            el, s tudva van, hogy az alispán nejével soha ellenkezõ véleményben
126 32|          követtem; de mikor a teins alispán nekem ezeket mondta, biz
127 32|             Persze, persze! csak az alispán ne vette volna pártfogása
128 32|             de a jelen eset, hol az alispán, mint Kenyházytól hallá,
129 32|            elé, hogy miután a teins alispán azt kívánja, hogy Tengelyivel
130 32|            hír igen hatott, hogy az alispán Tengelyivel minden lehetõ
131 32|             csinált. A közepiben az alispán úr arcképe volt, körös-körül
132 32|          téren nem gyõzhet -, ha az alispán úr eleségkamarája csakugyan
133 32|             adni kell neki. A teins alispán akarja, hogy minden kímélettel
134 32|      nyargalt, meggyõzõdve, hogy az alispán, ha Tengelyi helyzetérõl
135 34|    tekinthet múltjára, mint most az alispán, ki szobájában fel s alá
136 34|            ered, de õk tévedtek. Az alispán sokáig nem kívánt mást,
137 34|           Ily befolyás ellenében az alispán megelégedése nem tarthatá
138 34|           üldözni szokta; szóval az alispán, ki egész élte boldogságát
139 34|         nejének elégedetlensége. Az alispán minden tetteiben habozás
140 34|     töltöttek, ritkábban jöttek. Az alispán körül csak hízelgõinek csoportja
141 34|         Tengelyi kezében tudott, az alispán minden hibái mellett becsületesebb,
142 34|           engedett választást, s az alispán oly irány követésére látá
143 34|           vád valószínûbbé, mely az alispán ellen ez irományok elrablása
144 34|            bátyád: Boldizsár. ~ ~Az alispán éppen ismét e levél végsõ
145 34|                Boldizsár - szólt az alispán szomorúan, rövid szünet
146 34|                Hát te is - szólt az alispán fájdalmasan, midõn magát
147 34|        kérdé Vándory nyugodtan. ~Az alispán hallgatott.~- Ki oka - folytatá
148 34|             ki üldözé a másikat?~Az alispán szólni akart, Vándory félbeszakasztá.~-
149 34|           oka nem vagyok - mondá az alispán türelmetlenül -, meg vagyok
150 34|            is meggyõzõdött, hogy az alispán Tengelyi megszabadítására
151 35|           neki szentelte életét.~Az alispán maga nem ellenezte többé
152 35|             ügyvédjével most is.~Az alispán, mihelyt Porvárra jött,
153 35|             utolsó részét hallá. Az alispán engedelmével tudniillik
154 35|     Völgyesy -, Peti tudja, maga az alispán mondta neki, hogy Viola
155 38|            a dolgot magyarázták, az alispán kétségen kívül megsértette
156 38| ismereteseknek látszottak, végre az alispán huszárjára ismert, s általa
157 39|           éppen Tiszaréten volt. Az alispán, mióta neje meghalt, nem
158 39|              mormogá a másik, ki az alispán fiát látva, parancsának
159 39|            õsi lakukba vezették.~Az alispán ritkán jõ Tiszarétre. Az