Fejezet

1001 12|          változtatván szeretetök tárgyait, nem lehetnek tekintettel oly
1002 12|                    homlokát, s szája körül nem szûnõ mosoly játszik; attól,
1003 12|                     hogy benne keserûséget nem vehetni észre; valóságos
1004 12|                   olvasóim, hacsak Bécsben nem készíttetik magok is ruháikat,
1005 12|         Hatalmunkban áll bizonyos címet el nem fogadni, de ha egy ideig
1006 12|              testvére kedveért lépett föl, nem bánja, ha átesik; pártja
1007 12|                   két fél akarja. Az egész nem érdemes, hogy excellenciád
1008 12|                hogy ily eszközökhöz nyúlni nem akarok. A világ mindig rossz
1009 12|           használtatott, a szabadság képét nem hordja magán.~- Sõt ellenkezõleg -
1010 12|                   a titoknok mosolyogva -, nem hiszi excellenciád, mennyire
1011 12|         készületeinket, csak hogy nyakamba nem borultak. Taksony megyében
1012 12|                  ha mind e baj között néha nem nyomhatom el jókedvemet.
1013 12|                tartsuk meg komolyságunkat? Nem nevetséges-e, ha eszembe
1014 12|              Veszõsyt fõbírónak választani nem lehet, mert soha a pagátot
1015 12|                mert soha a pagátot elfogni nem tudja. Excellenciád nem
1016 12|                    nem tudja. Excellenciád nem is képzelheti mindazon tréfás
1017 12|                  míg egy csepp vére marad, nem fogja tûrni, hogy közülök
1018 12|                 szolgabíróvá. Zsoltáry, ha nem csalódom, így hívják, nagyokat
1019 12|                   velök járja be a megyét, nem is véve észre, miként Bántornyi
1020 12|               szegõdött, vagy vezér nélkül nem tudja, mit tegyen. A másik
1021 12|               kegyelmes uram. Excellenciád nem képzelheti, mennyit bajlódik
1022 12|                     soha több erényességet nem láttam. A jámbor hatvanhoz
1023 12|                  át, hogy falusi jegyzõség nem azon helyzet, melyben a
1024 12|                  hallottam felõle!~- Talán nem annyira, mint excellenciád
1025 12|                   kényszerítve, állásuknak nem hozzák áldozatul elveiket;
1026 12|                    használtatnak. Tengelyi nem tartozik azok közé, kiket
1027 12|                    félszázaddal elõre van, nem hiszem, hogy élni fog, mikorra
1028 12|                  neme legveszedelmesebb.~- Nem hiszem, kegyelmes uram!
1029 12|            többnyire elkülönözve állnak, s nem könnyen gyûjthetnek pártot
1030 12|               excellenciád látni fogja, ez nem Tengelyi szerepe. Meggyõzõdésében
1031 12|                    fõképp így à la camera, nem tûrte volna -, majd meglássuk.
1032 12|                 halványabbak a többieknél. Nem rossz néha ezen elv szerint
1033 12|               többi tisztviselõivel hozzám nem akart jõni, én kéretém.~
1034 12|                   helyzetétõl elválasztani nem tudom, s önt kollegáival
1035 12|                   mennyit hasznukra tehet. Nem az akarat, az erõ az, mi
1036 12|                   vagy inkább kérni fogok, nem tartozik azok közé, melyekhez
1037 12|                létünk világosabb részeiben nem hisznek többé; s bámulni
1038 12|                   hisznek többé; s bámulni nem lehet, ha fõképp azoktól,
1039 12|                 körülményekkel transigálni nem tudnak, s ha alkalmuk nem
1040 12|                  nem tudnak, s ha alkalmuk nem adatott, hogy a reájok bízott
1041 12|                   mik a fõispán tudomására nem jönnek, szóljon velem nyíltan,
1042 12|                   semmi felvilágosításokat nem adhat.~A hízelgés, ha felsõbbektõl
1043 12|                  ki Taksony megyében eddig nem szokott ennyi ellentálláshoz,
1044 12|                    pártoskodásba elegyedni nem akarok, szükséges. De nincs-e
1045 12|                    kívül semmi e megyében, nem kell-e ismérnem a népnek
1046 12|              ismérnem a népnek állapotját? nem kell-e tudnom, miként sáfárkodtak
1047 12|            melyeket magam körül képviselve nem látok? - Tengelyi szemei
1048 12|                vezette, melyen érzelmeinek nem parancsolhat. - Igen, Tengelyi
1049 12|            ecsettel! Midõn a megyébe jött, nem nézett-e ki excellenciád
1050 12|              ország, hol boldog nép lakik, nem ilyen.~- Engedjen meg, Tengelyi
1051 12|                   túlzás van. A magyar nép nem oly szerencsétlen, mint
1052 12|              szerencsétlen, mint ön festi. Nem ismerek büszkébbet, férfiasabbat.
1053 12|                    annyi század szolgasága nem hajtá meg, néha én is büszkének
1054 12|               emelt fõvel jár, isten által nem is teremtetett másra, mint
1055 12|                 népet szerencsésnek hiszi, nem ismeri helyzetét. Nem látjuk
1056 12|               hiszi, nem ismeri helyzetét. Nem látjuk rongyokban, igen,
1057 12|                    igen, mert soha ruházva nem volt, s gyolcs ingén s gatyáján
1058 12|                ingén s gatyáján kívül mást nem szerzett magának, de téli
1059 12|               napokban kevesebbet fázik-e? Nem panaszkodik, mert tudja
1060 12|                   hát ezen egyeseken kívül nem lakik-e senki e hazában,
1061 12|                   lakik-e senki e hazában, nem laknak-e e magyar parasztokon
1062 12|              országunk határai között, kik nem kevésbé hontársaink, kik
1063 12|                   kevésbé hontársaink, kik nem kevésbé igényelhetik figyelmünket?
1064 12|                   ez állapotot változtatni nem akarjuk, e sáncok mögé mért
1065 12|                akarjuk, e sáncok mögé mért nem vesszük be a népet is? Azon
1066 12|                tisztviselõ hivatásának meg nem felelhet, ha hivatalos kötelességein
1067 12|                 kívül emberi kötelességeit nem teljesíti. Oh, vegye kegyelmes
1068 12|                követni, minõt soha fõispán nem szerzett magának e hazában.~
1069 12|             magának e hazában.~Marosvölgyi nem tartozott azok közé, kiket
1070 12|               szavakban elmondá: a fõispán nem érzett erõt kétkedésre,
1071 12|                 erõt kétkedésre, s a sóhaj nem vala színlett, mellyel mondá: „
1072 12|                   lelkesülve folytatá:~- S nem függ-e hát excellenciádtól?
1073 12|                 vannak becsületes emberek. Nem szükség, hogy megnevezzem,
1074 12|                   másnak alávalósága titok nem lehet elõtte. Tüntesse ki
1075 12|                     vagy azt szerénységbõl nem keresék. Higgye el, excellenciád
1076 12|           közdolgokat látszólag vezetheti, nem volna épp ezáltal inkább
1077 12|                   anyag, mellyel dolgozik, nem alkalmatos eszményének választására.~-
1078 12|                    De vajon a mûvész azért nem fárad-e legalább eszményének
1079 12|                   eszményének valósításán, nem áll-e ott sokszor évekig
1080 12|                 legalább megközelítheté? s nem ez-e feladatunk a gyakorlati
1081 12|                létezõ viszonyokon túlmenni nem mer, ha senki oly célokat
1082 12|                  mer, ha senki oly célokat nem tûz ki magának, melyeknek
1083 12|               melyet excellenciád kimonda, nem tartozik azok közé, melyeknek
1084 12|              tisztán akaratát, s a követõk nem fognak hiányzani. Nem a
1085 12|              követõk nem fognak hiányzani. Nem a honszeretet, hanem kitüntetési
1086 12|                 örömeinek eszközei voltak, nem találtattak volna-e akárhányan,
1087 12|                  soha annyira elragadtatni nem engedé, hogy állásáról megfeledkeznék -,
1088 12|             eszméik létesítéséért tesznek, nem méltánylanám; de a buzgóság,
1089 12|             politikai küzdelmeinkben részt nem vehetnek, ha iránta egészen
1090 12|                 mely rokonszenvemet bírja, nem cselekszik másképp, de az,
1091 12|            gyõzõdve. Kegyelmes uram! a nép nem vesz részt politikai életünkben,
1092 12|                    gyûléstermeinket tölti, nem lakik-e senki e határok
1093 12|                  kortesserege együttvéve - nem érdemli-e, hogy érte fáradjunk?~
1094 12|                   e hazának jövõje van, az nem azokból fogja választani
1095 12|                titoknok, ki most bejött -, nem volt igazam? Ez az ember
1096 12|                   volt igazam? Ez az ember nem hasonlít a többiekhez, nem
1097 12|                 nem hasonlít a többiekhez, nem ide való.~- Mondja, hogy
1098 13|             kiabálta. E gyönge zajon kívül nem volt semmi, mi az idegent,
1099 13|                nagyobb csatára még alkalom nem nyílt. Réty emberei, mi
1100 13|             emberei, mi az erõsebb pártnak nem ritkán szokása, csak a választás
1101 13|                    hol, ha saját számunkra nem találunk is szobát, legalább
1102 13|              melybe lovainkat beköthetjük, nem mindig hiányzik, s hol az,
1103 13|               csendes, mintha semmi idegen nem volna falai között, csak
1104 13|                   látta, mikor Cifra benne nem volt, sem az, hogy õt egyszer
1105 13|               látva, képét ismét elfeledi, nem tartozván a valószínûségek
1106 13|           tartozván a valószínûségek közé.~Nem vagyok barátja Lavater tanának,
1107 13|              napjai, vagy a nyári fergeteg nem vonulnak át földünkön anélkül,
1108 13|                 jobb volna, ha kend inkább nem menne, ki tudja, ott sokan
1109 13|              haragjokat lássam, s ha egyik nem veszi le elõttem süvegét,
1110 13|                     s ha éppen továbbállni nem akar s ítélet után bekerül
1111 13|                bekerül is, legalább verést nem kap, s ha sok atyafisága
1112 13|                 meggondolja az ember, hogy nem kerül semmibe!~A zsidó,
1113 13|                  visszaülve székére - csak nem fog megölni, mert veszedelmére
1114 13|              testvére volna is.~- Igen, de nem fogja megtudni - szólt a
1115 13|                    Viola rám gyanakszik?~- Nem, de...~- Vagy talán el akarsz
1116 13|                    késéhez kapva. - Zsidó! nem tudja senki más, mint te,
1117 13|              Violához és a tiszteleteshez? Nem vagyunk-e mi barátok? ki
1118 13|               forint harminc krajcár!~- Ha nem hiszed, kérdezd meg a mészárost,
1119 13|                   minap mibe múlt, hogy el nem fogták? Ha cimboráinak valamelyike
1120 13|               vicispán szérûskertjén tüzet nem rak, most függne.~- Igaz,
1121 13|               kellett, ha csak fõbeüttetni nem akartam. Õ parancsol, én
1122 13|                 szegényembernek kárt tenni nem szabad. Amikor tavaly egy
1123 13|                    vágja ki elõbb a varjú; nem jó annak, kinek Cifra bosszút
1124 13|         fáradságáért a tiszteletes házánál nem kapott semmit?~- Átkozott
1125 13|                    írások, melyekhez minap nem jutott, Tengelyi uramnál
1126 13|              vasládában tartja, onnét kend nem veszi ki erõvel, ha én nem
1127 13|                 nem veszi ki erõvel, ha én nem nyitom fel. De látja kend -
1128 13|              zsivány -, hadd nézzem meg.~- Nem adom én. - Cifra, fölugrott,
1129 13|               lakat mesterségét? Pénzládát nem úgy csinálnak, hogy azt
1130 13|                felnyithassa; ha a fortélyt nem ismeri, egy esztendeig ott
1131 13|            fortélyt?~- De Cifra bácsi, azt nem oly könnyen fogja megtudni.~-
1132 13|                    forintot, s elmegyek.~- Nem lehet - szólt a zsidó fejét
1133 13|                   tíz forintot adtam.~- Ha nem lehet, jól van; én bemegyek
1134 13|               hadnagyok felébrednek, téged nem eresztenek el.~- Igazság -
1135 14|                     s ha a régiek utánzása nem ellenkeznék elveimmel, Virgil
1136 14|                  soha bot nélkül a jövõrõl nem határoztak; ki nem látná
1137 14|                 jövõrõl nem határoztak; ki nem látná által, hogy midõn
1138 14|             ispánról, ki eddig politikával nem foglalatoskodván, most midõn
1139 14|                  veretett lovaggá, s pedig nem egy, hanem annyi nemes kezek
1140 14|           magyarázhatatlan sejdítések s ki nem mondható vágyak töltik el!
1141 14|                  hullámzani kezd -, lelkét nem ismert nyugtalanság ragadja
1142 14|                 tudományok, az egész világ nem csillapíthatják a zajt,
1143 14|                    körül; ha egy asszonyt, nem - ha egy angyalt talált,
1144 14|                   de boldogságtokat leírni nem fogja senki; egy sóhaj,
1145 14|                 tarthatá meg irányát. De õ nem érzé a hideg nedvességét,
1146 14|                minõt a nap ragyogó sugárai nem adhatnak, szívét örömök
1147 14|                    szelíd hatása teremteni nem képes. Neki a vidék, hol
1148 14|                 szépnek, soha ily édeninek nem látszott még, mint ez õszi
1149 14|              háziasszony, ki vendéget vár, nem maradhat nyugodtan soha.
1150 14|                legyen kisülve. Mennyi gond nem fekszik hát vállain, ha
1151 14|                  látogatásának. Vilma maga nem lehetett boldogabb szerelme
1152 14|               miként gyanítaná, hogy mások nem így számolnak, s könnyebb
1153 14|                  melyet õ keblében hordoz. Nem voltak-e nálam is akadályok,
1154 14|                   így gondolkozott tovább, nem intének-e szüléim, hogy
1155 14|                  ki biztos kenyeret adhat; nem neheztelt-e apám? s mégis,
1156 14|                 neheztelt-e apám? s mégis, nem vagyok-e Tengelyiné mindamellett?
1157 14|                   asszony tettem, azt Ákos nem tenné, mikor példánkon láthatja,
1158 14|                szerelmének egész kincsével nem ûzhetett el, a mindennapi
1159 14|             gyönyöreit is elkeseríték. Oh, nem - szólt szemeit törülve
1160 14|                  bajokat Vilmámnak ismerni nem szabad, én boldog voltam
1161 14|               voltam így is, õ gyengébb, s nem viselhetné el; én tudom,
1162 14|                    Ákos neve- s vagyonának nem volt részök ábrándjaiban.
1163 14|                 melyet részletekre osztani nem lehet; s ha volt keserûség,
1164 14|                     Oh, bár szegény volna, nem bírva senkit, kihez támaszkodhatnék;
1165 14|                     kihez támaszkodhatnék; nem számolhatva más örömekre,
1166 14|                 Vilmája keblén várnak reá, nem élvezhetve, nem reménylhetve
1167 14|                várnak reá, nem élvezhetve, nem reménylhetve semmit e világon,
1168 14|               izzadtságában kereshetné! de nem boldog-e õ így is? Azon
1169 14|             mindent áldozánk, annak adósai nem lehetünk - van-e nagyobb
1170 14|                    észrevenné haladásukat.~Nem úgy Erzsébet, ki lényegesebb
1171 14|       foglalatosságai között az idõrõl meg nem feledkezhetett. A pulyka
1172 14|                mutatkozott.~De e szavaknak nem az vala hatásuk, mire céloztattak.
1173 14|                  életében szerencsétlenség nem ért, s ki magát ez órában
1174 14|          véghetlenül boldognak érzé, eddig nem is gondolt arra, hogy e
1175 14|                   õt: - A zsiványok Ákosra nem haragszanak, lovai biztosak,
1176 14|                  közé juthatott. - Szóval, nem történhetik lovas emberen
1177 14|                    teljes lehetlenségét be nem bizonyította volna; de mindennek
1178 14|                volna; de mindennek Vilmára nem volt hatása.~Szerencséje
1179 14|               lehetséges és valószínû közt nem ismerünk különbséget. A
1180 14|                  kinek szeme világossághoz nem szokott, nem is sötét, s
1181 14|                 világossághoz nem szokott, nem is sötét, s hogy majdnem
1182 14|               felsóhajtott:~- Oh, anyám, õ nem jön, bizonyosan baj érte.~-
1183 14|               bizonyosan baj érte.~- Talán nem indulhatott el jókor - szólt
1184 14|                   hát azt hiszi, Ákos úrfi nem jönne? Van-e derekabb legény
1185 14|             derekabb legény a vármegyében, nem mondom, az urak között,
1186 14|                  urak között, mert hisz az nem nagy dolog, de köztünk,
1187 14|                 mintha soha gatyánál egyéb nem lett volna rajta, és merész,
1188 14|                 dicséretét hallá -, Vilmám nem szeretõje senkinek, tudja-e?~-
1189 14|               remegve -, Ákos oly bátor, õ nem ismer veszélyeket, de éppen
1190 14|              Liptákné -, de az isten szeme nem õrködik-e a setétségek felett?
1191 14|                   akarata nélkül egy veréb nem esik a tetõrõl s egy hajszál
1192 14|                    a tetõrõl s egy hajszál nem hull le fejünkrõl, megõrzi
1193 14|           enyelgõbb hangon -, Ákos úrfinak nem lesz baja, megfázott tán
1194 14|                    mint õ, Porvárról idáig nem tudna lovagolni setétben.
1195 14|                 tejemen nevelkedett fel, õ nem olyan, mint a többiek.~-
1196 14|                  míg anyja szobába ment -, nem mondhatom, mint félek.~-
1197 14|                távolabb útról, s ki szinte nem jöhet be a házba, mielõtt
1198 14|                    Ákos álla a tûzhelynél.~Nem fogom én azt, mit Vilma
1199 14|                  leírására emberi nyelvünk nem bír szavakkal, de ki õt
1200 14|               másik, kezét vállára téve -, nem ismer kend?~- Te vagy, Peti? -
1201 14|                 hallgatott.~- Ellenem csak nem gyanakszik - szólt a cigány
1202 14|                  szólnom kell véle még ma. Nem bírnak lábaim, de ha kend
1203 14|                  bírnak lábaim, de ha kend nem tudja, hol van, tüstént
1204 14|                  õt talán senki Tiszaréten nem látta még.~A jegyzõ házában
1205 14|                    enni megszûnt -, persze nem oly jól készült, mint melyhez
1206 14|                     a teins úr annyi ideig nem jött, de puha, ugyan méltóztassék.~
1207 14|              anyjának emléke emelkedett.~- Nem vagyok-e én valóságos gyermek? -
1208 14|                   szorítást.~- Oh, mert ön nem tudja, ön nem sejdítheti
1209 14|                  Oh, mert ön nem tudja, ön nem sejdítheti a szerelmet,
1210 14|                  érdemetlenné válhatnám?~- Nem, Ákosom, nem - szóla Erzsébet
1211 14|                  válhatnám?~- Nem, Ákosom, nem - szóla Erzsébet nyugodtan -,
1212 14|              nyugodtan -, én önt becsülöm, nem szólnánk egymással ilyekrõl,
1213 14|               szólnánk egymással ilyekrõl, nem szegtem volna meg férjem
1214 14|              parancsolatát, mit eddig soha nem tettem, nem fogadtam volna
1215 14|                 mit eddig soha nem tettem, nem fogadtam volna el önt így
1216 14|                    el önt így házamban, ha nem volnék meggyõzõdve nemes
1217 14|               szeretetének töredékei õt ki nem fogják elégíteni.~Erzsébet
1218 14|                  Ez természete szívünknek, nem teljesülhet egy kívánatunk
1219 14|                    pillanatában a gondolat nem támadna szívünkben: nem
1220 14|                    nem támadna szívünkben: nem lett-e volna jobb más cél
1221 14|                   Erzsébet fején átvonult, nem állhata ellent Ákos meleg
1222 14|                  kívánt egyebet, arról meg nem gyõzhetné.~- Hiszem, jó
1223 14|                  jó Ákosom - szólt õ -, én nem kételkedem, nem kételkedtem
1224 14|                    õ -, én nem kételkedem, nem kételkedtem soha szerelmén,
1225 14|               kitartására, s ha atyám, mit nem hiszek, egy ideig neheztelne
1226 14|                    Erzsébet -, de Jónásom! Nem ismeri õt senki úgy, mint
1227 14|                 viszonzá Erzsébet. - Jónás nem szeretett e világon senkit
1228 14|                  ami meggyõzõdésével össze nem fér, azt sohasem érném el
1229 14|                 hogy leányát boldogítsa? s nem reménylhetjük-e, hogy bármi
1230 14|              jobban õt ki sem ismeri, s ez nem mondá-e százszor, hogy megegyezéséért
1231 14|             mostohájával érintkezésbe jõni nem fog, s Erzsébet, ki magának
1232 14|               híven s igazán, s a jó isten nem fogja engedni, hogy valaki
1233 14|                bajnak kell történnie, mert nem lehet, hogy ember ily szerencsés
1234 14|                 ment át.~- Mert oly sokáig nem jöttem?~- Igen, és a köd;
1235 14|                    Ha soha nagyobb veszély nem fenyeget, mint a porvári
1236 14|                 csakugyan oda jutnék, most nem elég mély, hogy gyermek
1237 14|             keresztülmentem, az volt, hogy nem találtam egyenesen ide.
1238 14|            megálltam, egyszerre lódobogást nem hallok. Arra vevém utamat,
1239 14|                   vezetett; ha õ nincs, ma nem láttuk volna egymást.~-
1240 14|                    kétszer, jótállok érte, nem fogok eltévedni. De - tevé
1241 14|                elszunnyadott -, Vilmám, ez nem maradhat tovább így, e bizonytalanság,
1242 14|                       míg ön atyja helyben nem hagyja választását, apám
1243 14|            választását, apám megegyezésére nem számolhatunk.~- De apám
1244 14|                  mint áldását: õ, hidd el, nem fogja megtagadni. Hisz atyám
1245 14|                    senkit e világon inkább nem szeret. Oh, Vilmám, mi boldogok
1246 14|                    boldogok leszünk.~Vilma nem vonta vissza kezét, melyet
1247 14|                 szenvedéllyel megragadott, nem szólt egy szót, mellyel
1248 14|                 kimondva, melyet Vilma még nem látott, s melyen szinte
1249 14|              hallgatott, kezei remegtek.~- Nem vagy-e jegyesem? Nem vagy-e
1250 14|                       Nem vagy-e jegyesem? Nem vagy-e enyém isten s szíved
1251 14|                     Oh, kérlek, tegezz, én nem tudok veled másképp szólni,
1252 14|               veled másképp szólni, a szív nem ismer más címet. Lám elsõ
1253 14|                   történjék, tõlem elválni nem fogsz, hogy enyim vagy.~-
1254 14|               tanúja volt. Ákos jelenlétét nem tudva a cimborák, a ködös
1255 14|                  történnék, megakadályozni nem állt hatalmában. Maga is
1256 15|             történteknek híre még Porvárra nem jutott, Réty, noha fiának
1257 15|                   három éven keresztül így nem hordhatjuk vállainkon, nemcsak
1258 15|                    korona tagjai udvarukat nem fenn a teremben, de a szó
1259 15|                  tisztviselõk hiánya miatt nem fog elveszni soha.~A külföld
1260 15|              minden polgárosodott népeknél nem lenne szokásban, hogy az
1261 15|           közköltségen tartatnak, s mintha nem volna természetes, ha a
1262 15|                  nemzet elvénült rokkantja nem nemességünk-e? Népoktatásunk
1263 15|          engedelmeskedéssel jár, fölmenti, nem volna minden létezhetõ alkotmányok
1264 15|                  távolról is hasonlítható? Nem a választást magát, mert
1265 15|                 nemesi adószedõ egy év óta nem szed semmit; naponta új
1266 15|                    mely szerint verni csak nem nemeseket szabad, megdöngettettek.
1267 15|                 amennyire tudom, sehol fel nem található tulajdona választó
1268 15|        Alkotmányunk tökélyei azonban ennél nem állnak meg, s fõképp a választásnak
1269 15|               rendszerünk páratlan. Nálunk nem számszerinti többség határoz.
1270 15|                  mi több, egy megye sorsát nem lehet. A közbizodalom nem
1271 15|                  nem lehet. A közbizodalom nem olyan valami, mit levonás
1272 15|                által kiszámíthatni. Nálunk nem a szám, hanem az választ,
1273 15|                   egyenesen a kebelbõl jõ, nem szavazatok többsége, mely
1274 15|                megfelelnek ezen célnak is. Nem akarjuk, hogy tisztviselõink
1275 15|                  De hagyjuk ezt, regényt s nem politikai értekezést írok;
1276 15|                nyújtanak: talán a költõnek nem lehet rossznéven venni,
1277 15|               száraz sivatagjain tévelyeg. Nem fogok visszaélni jogommal,
1278 15|              Taksony a többieknél rosszabb nem lehetett; úgyis minden látványos
1279 15|                  által hallassék, beszédét nem szûnõ Réty, Bántornyi, Éljen!
1280 15|               fölkapva Rétyt s Bántornyit, nem minden összeütközés nélkül
1281 15|                    Maga a gyöngéd asszonyi nem, mely tisztikarok születésénél,
1282 15|            általánosan minden születésnél, nem hiányozhatik, s tanácskozásainkban,
1283 15|                 esõs napot szabad ég alatt nem tölthetõk, a küldöttségek
1284 15|                híres munkájából megtanulni nem lehet, s hol az, ki magát
1285 15|                    rendetlenségnek nevezni nem lehet, hogy magamat tökéletesebben
1286 15|             intézkedések által a szabadság nem korlátoltatott is annyira,
1287 15|          elleneiknek fejökbe verni itt-ott nem iparkodtak volna, mégis
1288 15|                   egyik fõ embere; a másik nem oly régi kamarás, de báró
1289 15|                jobb kapu felé veszi útját. Nem is tudom, e bonyolódás hová
1290 15|                volna, ha Krivér Sóskutynak nem súgja, hogy ámbár reá csak
1291 15|                 másra, mint báró Sóskutyra nem is bízathatik; ami pedig
1292 15|             megyeháznál, csak a megyeház s nem a fõispán levén a fõdolog,
1293 15|                 ily kicsiségekkel gondolni nem szokott: minden részek teljes
1294 15|                csakugyan kapuja alá ült, s nem kevés beszéd között hozzáfogott
1295 15|           alkotmányba ezt lehetne behozni, nem volna tökéletesebb a földkerekségen.
1296 15|                   felugorva székérõl -, ez nem mehet így, ez valóságos
1297 15|                    ember ily pillanatokban nem parancsolhat, az érzelem
1298 15|                  azonban a szavazást félbe nem szakasztá, hasztalan iparkodott
1299 15|                    ott a spanyolfal mögött nem szavazhatnak-e mégis titkosan?
1300 15|               vannak írva, már aki olvasni nem tud, az hogy szavazzon?
1301 15|                kirõl tudom, hogy egy betût nem ismer. Épp most jõ ki egyik
1302 15|                 válaszolt a megszólított - nem olvasok én a Herkó páternek
1303 15|              Sóskuty közbevágva - csakhogy nem akar, de tud?~- Dehogy tudok,
1304 15|                  Dehogy tudok, teins uram, nem vagyok én tót diák, öregapám
1305 15|                 kortes az egész küldöttség nem kis zavarodására kiment.~-
1306 15|               olvasni? - kérdé az elsõt.~- Nem.~- És kend?~- Én sem.~-
1307 15|                  maga láthatja, az olvasni nem tudók csakugyan parányi
1308 15|                mellett, ki versenytársától nem messze, mióta a szavazás
1309 15|              nyugodt falusi lakában tölté, nem szokta meg a népszerûség
1310 15|              ismételtettek, föleleveníteni nem tudá; s e magyar triumfus,
1311 15|           helyzetben volt, igen jól tudja, nem emberekért támadnak, hanem
1312 15|               részt vett, tudomására jött, nem kis mértékben neheztelt
1313 15|                viszonyok alatt részt venni nem fog. De ki tehet róla! azon
1314 15|                    el: becsületes Jónásunk nem tudott ellentállani, s a
1315 15|           szegõdjék, melyet többé magáénak nem nevezhetett. Hogy a jegyzõ,
1316 15|                szerepet játsszák, magát ki nem tüntetheté, Rétynek oly
1317 15|               Rétynek oly veszélyes ellene nem lehetett, mint azok, kik
1318 15|                   elõ, ámbár szónoklatának nem csekély része veszett el
1319 15|                fordulva kérdé:~- Vajon hát nem titkos szavazat határoztatott-e
1320 15|                    azt hiszi kegyelmed; ha nem volna az, ide ültünk volna
1321 15|                 volna e spanyolfalat, vagy nem végeztük volna már rég munkánkat?
1322 15|                 hogy a megye parancsolatát nem teljesítjük.~- Ez nem maradhat
1323 15|        parancsolatát nem teljesítjük.~- Ez nem maradhat így - szólt Tengelyi,
1324 15|               tetszik, szavazzon, leckéket nem fogadunk el senkitõl, fõképp -
1325 15|         tekintettel - ily falusi jegyzõtõl nem.~- Akár fogadnak el, akár
1326 15|                     Akár fogadnak el, akár nem - szólt Kálmán, ki Tengelyit
1327 15|               hibáról szó sem lehet. De ha nem volna is így, vajon hát
1328 15|                    volna is így, vajon hát nem kell-e Magyarországban mindenhez
1329 15|                  egyet köpne, senki elérni nem tud, Tengelyit menteprémjénél
1330 15|              szónokának beszéde ily hatást nem tõn még, mint Nyúzó ez egyszerû
1331 15|                   meghalt: de így Porváron nem csudálkoztak még akkor sem,
1332 15|                  többiek közt, megindulása nem engedé, hogy csak egy szót
1333 15|                    teins urak, ez az ember nem nemes, s midõn azt kötelességem
1334 15|                 mint sok kérdés a világon, nem azért tétetett, hogy reá
1335 15|               senki Magyarországban jobban nem tudná nemességét bebizonyítni,
1336 15|                vágott közbe Sáskay - miért nem hirdettette ki, Tengelyi
1337 15|                      De mikor nemességemen nem kételkedett senki - vága
1338 15|                  van ott, hol a fõügyészek nem vigyáznak, hogy a nemesség
1339 15|                   ne szaporíttassék.~James nem nyomhatá el az érzelmeket,
1340 15|                  találkoznék!~- De idõnket nem veszthetjük - szólt Sóskuty
1341 15|               nemesembert puszta elõadásra nem lehet jogától megfosztani,
1342 15|                   uram, míg irományait elõ nem hozza - válaszolt Slacsanek.~-
1343 15|               akciókról beszélt.~De Kálmán nem tartozott azon egyediségek
1344 15|           belsejökbe. Maga az öreg Kislaky nem tudta volna megmondani,
1345 15|                    tudta volna megmondani, nem öröm facsarta-e a könnyeket,
1346 15|                   nekik kötelességül teszi nem engedni, hogy egy közülök
1347 15|                    polgár igazságot vár, s nem talál mást, mint mely a
1348 15|                magát inkább meghatva talán nem érzé még, mint Kálmán váratlan
1349 15|                  Ha Kálmán úrfi szolgabíró nem lesz, minket a teins úr
1350 15|                    lesz, minket a teins úr nem vádolhat. - Mire az öreg
1351 16|                  Ákosnak csak karját érte, nem volt ugyan veszélyes, s
1352 16|                   kárát Erzsébet megítélni nem tudá; Vilma állapotja, ki
1353 16|                    után a házhoz jött, azt nem hagyá el, s a feltört ládát
1354 16|                isten a jó embert e világon nem hagyja el, elterjedett a
1355 16|                   hála istennek! Ákos baja nem veszedelmes, s a rablás
1356 16|                Leányom becsülete! Oh, hogy nem fogadtam szavát! - És Erzsébet
1357 16|                    sem a Rétyek, sem Jónás nem ellenezhetik a házasságot
1358 16|            érdemlik. Réty gyönge ember, de nem romlott szívû, s az asszony - -
1359 16|                 mondá a lelkész komolyan - nem kell mindjárt ítélni.~-
1360 16|                   Viola egyik cimborájánál nem volt más; s maga Liptákné
1361 16|                  házában sohasem rabolt, s nem fog rabolni soha, ha száz
1362 16|                  melyet isten azoknak, kik nem kételkednek, mások felett
1363 16|                    fenevadat, de ezt Viola nem tette. Darabokra téphetik,
1364 16|               testébõl, de háládatlanságot nem fognak benne találni.~-
1365 16|                  hisz megesküdtél, hogy el nem hagyod bajban s nyomorúságban;
1366 16|                  férjedre mutat, és Viola, nem akarlak sérteni, jó asszony,
1367 16|              érdeme szerint megjutalmazni, nem Violától fogja számon kérni,
1368 16|             leányom, bízzál istenben, s el nem hágy. - A többiek meghatva
1369 16|             csinálna ily szegény ember, ha nem bíznék istenében; de higgyék
1370 16|                    bennünk senki e világon nem bízik többé, hogy a legbecsületesebb
1371 16|               meghaltak, s ha kend, néném, nem fogad házához, talán elveszek,
1372 16|                    többiekkel, s a faluban nem volt vígabb leány, mint
1373 16|                 azt hittem, hogy boldogabb nem is lehetnék, s reggeltõl
1374 16|              szerencseért. S mégis, mindez nem volt semmi. Csak mióta Violával
1375 16|                   bírni e világon. Eleinte nem is gondoltam, hogy oly ember,
1376 16|                 ember; de az, hogy elvesz, nem jutott eszembe, s imádkoztam,
1377 16|             kérdezett: szeretem-e? s mikor nem szóltam, de csak úgy lesütöttem
1378 16|               szemeit törülve.~- Oh, akkor nem voltam az - folytatá lángoló
1379 16|               elõbbinél szebbnek látszott, nem is emlékeztem lakodalmomra,
1380 16|             beszédét, mintha feszült keble nem bírna annyi lélegzettel,
1381 16|                vége van, ez az, mi fáj. Mi nem voltunk kevélyek boldogságunkban,
1382 16|               kevélyek boldogságunkban, mi nem bántottunk senkit a világon.
1383 16|               fiskális s fõbíró haragjától nem fél. De az urak mind összetartanak,
1384 16|                ártatlansága haragjuk ellen nem használ. Most õszkor két
1385 16|              megmondta a hajdúnak, hogy ma nem mehet, hisz annyit forspontozott
1386 16|                  elmegy akármikor, csak ma nem, mert gyermekágyban fekszem.
1387 16|                    férjem kötelessége alól nem mentheti fel magát, s hogy
1388 16|                   kedve ellen, mert lovait nem szívesen bízta másnak gondviselésére.
1389 16|                  látta fájdalmimat, s hogy nem maradhatok nála nélkül,
1390 16|                  ha lovait odaadta, õ maga nem megy el tõlem a király fiának
1391 16|                megesküdött: ha jószántából nem jõ, erõszakkal viteti az
1392 16|                   leszolgálta, s hogy õ ma nem megy istenének sem. A hajdú
1393 16|                 elment; azután mi történt, nem tudom, oly rosszul lettem,
1394 16|                   oly rosszul lettem, hogy nem láttam s nem hallottam magam
1395 16|                  lettem, hogy nem láttam s nem hallottam magam körül semmit,
1396 16|                  Szörnyû volt látni. Menni nem akart, s haragjában földre
1397 16|                 szomorúan követte õket, de nem volt, ki segíteni merne,
1398 16|               ártatlant, csupán mert menni nem akar, bottal, fokosokkal
1399 16|               derest hozatva -, meglátjuk, nem jössz-e uraságod szolgálatára
1400 16|           káromkodva, lelkére esküdött: ha nem húzzák le mindjárt, valamennyiöket
1401 16|                    Violának emberek között nem volt maradása többé.~- S
1402 16|                   ne féljenek, Tengelyi úr nem fog károsodni.~- Hová gondolsz?
1403 16|            károsodni.~- Hová gondolsz? így nem ereszthetlek - szólt Erzsébet
1404 16|                 keserû mosollyal arcain -, nem fogok elszökni, gyermekeimet
1405 16|                 azokat mégsem hagyom el.~- Nem úgy volt értve, Zsuzsi -
1406 16|                  szél majd megpirosít. Itt nem maradhatok. Violán nehéz
1407 16|                minden ellene szól, s mások nem tudják, hogy az, mivel õt
1408 16|            házasság után így tud szeretni, nem lehet alávaló.~- Ki tudja! -
1409 16|               lelkesülve Vándory -, de hát nem hallotta-e a szavakat, melyekkel
1410 16|                legnehezebb terheit, de hát nem boldog-e õ, mindemellett?
1411 16|                mely életének életét teszi, nem ád-e több élvezetet, több
1412 16|                    jutnak? Meglehet, Viola nem érdemli e ragaszkodást,
1413 16|                   e föld porán túl emelik, nem teszi-e épp ez boldogságát?
1414 16|                teszi-e épp ez boldogságát? Nem teszi-e ez, hogy az élet
1415 16|                irományaim elveszve, rajtam nem segít senki. - Erzsébet
1416 16|       vigasztalhatá, õ szótlan fájdalmában nem válaszolt, s csak abból,
1417 16|                birtoka nincs, minek érdeme nem lehet; olyanok, minõk itt
1418 16|             kunyhókban körülöttünk laknak, nem idegenek, mert hisz itt
1419 16|                   gondolt, jogaim kétségbe nem vétettek, s azért nem tartám
1420 16|             kétségbe nem vétettek, s azért nem tartám szükségesnek, hogy
1421 16|           leginkább szívemen fekszenek, te nem tudod - de bízzunk istenben!~-
1422 16|         nemességedtõl megfosztatnál, senki nem osztaná inkább bánatodat,
1423 16|                 mindjárt minden reményrõl? Nem lehetséges, sõt nem valószínû-e,
1424 16|             reményrõl? Nem lehetséges, sõt nem valószínû-e, hogy az irományok,
1425 16|                 melyek a rablónak hasznára nem lehetnek, egy vagy más úton
1426 16|                visszakerülnek? S még ha ez nem történnék is, nem bizonyíthatod-e
1427 16|                    ha ez nem történnék is, nem bizonyíthatod-e be, hogy
1428 16|                falusi jegyzõnek!~- S miért nem? - szólt lelkesülve Vándory -
1429 16|                  Vándory - ha irományaidat nem találjuk, fölmegyek magam
1430 16|       szerencsétlenségedet hallja.~- Miért nem élünk álmaid világában -
1431 16|              Tengelyi szomorúan -, a világ nem oly szép! Te Bécsbe, te,
1432 16|                 szegény prédikátor létemre nem merek a király elébe lépni?
1433 16|                    fogja kérésedet? De hát nem látod-e, hogy az egész rablás
1434 16|              látod-e, hogy az egész rablás nem véletlen eset, hanem csak
1435 16|                  életemen át soha kétségbe nem vétetett azon pillanatig,
1436 16|                   magamat többé védelmezni nem tudom, csak véletlen volna?
1437 16|              tudósítva voltak, senki által nem emlékeztettem, miként nemességem
1438 16|              függesztve, kárörömmé arcain, nem szólnál így. Én pokolbeli
1439 16|                    üldözõknek egyike lenni nem akartam, el kelle tiporni
1440 16|              tiporni büszkeségemet. Rajtam nem segít senki.~- Az istenért,
1441 16|                  hogy becstelenítésrõl szó nem lehet. Tengelyi halványan
1442 16|             támaszkodva, s reszketõ ajkain nem jött ki egy szó, mely Erzsébetet
1443 16|               rendben van, a dolgok jobban nem is mehetnének. Én vissza
1444 16|              kívánatom következtében jõnie nem volt szabad, hogy éjfélkor
1445 16|         megbecsteleníttetett, mert Ákosnak nem vala más menekülése; megvetéssel
1446 16|                  családtól, mely õt körébe nem veszi, hanem tûri, kiragadva
1447 16|                  õt az oltárhoz vezette, s nem azon szeretetre, melyet
1448 16|                   volt-e kívánatod, melyet nem teljesíték, gondolat, melyet
1449 16|                   ti vártátok vendégtöket, nem kívánva mást, mint hogy
1450 16|                 látja lelkemet, Jónás, ezt nem érdemeltem tõled.~Tengelyi
1451 16|                 menj el, hagyj békében, ha nem akarod, hogy elátkozzam
1452 16|                hogy elátkozzam...~Tengelyi nem folytathatá tovább, a másik
1453 16|                   boldogsága romjai felett nem gyõzheté le érzelmeit, s
1454 17|                sebe, mint olvasóim tudják, nem volt veszedelmes. A lövés,
1455 17|                hogy úrfi szobában vagyunk, nem is említve a karszékeket,
1456 17|            ivadékunk ülõ foglalatosságokat nem kedvelvén, a szülék célszerûnek
1457 17|                volt - mindennek megítélése nem engem illet, azonban tény,
1458 17|                   az egész Réty-kastélyban nem volt szék, melyet Ákoséihoz
1459 17|                    nevelt, az ifjak kedvét nem derítheté föl. Mióta Ákos
1460 17|                   megsértette, noha tettét nem bánta meg, benne új akadályt
1461 17|                   ruhát.~- Semmi baj, most nem fájt - szólt Ákos, megsajnálva
1462 17|                mint a fancsali feszület, s nem szól semmit.”~- Bizony az
1463 17|                    vetést elrontják.~Senki nem felelt, csak Tünde kelt
1464 17|                minél többször rakjuk rá.~- Nem bánom, add ide - mondá Ákos,
1465 17|                   a teins úr, katonadolog, nem tesz semmit.~- Mit ne vegyek
1466 17|                    a kicsiséget, a lövést. Nem esik jól az embernek, tudom,
1467 17|        egyet-kettõt a ferkóktól, de sebaj! Nem kell szomorkodni, teins
1468 17|                kikerül.~- Bohó, talán csak nem gondolod, hogy sebemen aggódom?~-
1469 17|                eszik. Béke idején az ember nem is hinné...~Ákos elmosolyodott,
1470 17|                    el, János, ha más bajom nem volna, mint ez a gyermekség,
1471 17|               volna, mint ez a gyermekség, nem látnál ily rosszkedvûnek.~-
1472 17|                 kis lövés miatt a teins úr nem lesz nyomorék, s még akkor
1473 17|                   csak keveset, írni éppen nem tudott, mint káplár ezüst
1474 17|                  jött, János a Rétyeket el nem hagyta. Mikor ura fõbíróból
1475 17|                  katona az új alispánnénak nem állt is annyira kegyeiben,
1476 17|                  habár a nagyságos asszony nem volt is egészen az õ kedve
1477 17|              idõkrõl, hol a kastélyban még nem nagyságos, hanem teins asszony
1478 17|               parancsolt, a Rétyek s János nem válhattak meg egymástól,
1479 17|              ennyire bízhatnának, a földön nem lelhetnek; s maga a nagyságos
1480 17|                     mint  m i r ó l u n k  nem beszélt, s az egész ház
1481 17|              barátságos viszonyt találunk. Nem is lehet másképp. Emberi
1482 17|               felsõbbek, s ezen vágy sehol nem találja annyira kielégítését,
1483 17|                   a világon teszünk, azért nem kevésbé kellemes.~Az öreg
1484 17|                 semmit gyermekeknél inkább nem szeretett, katonáskodása
1485 17|               látszott, semmin több örömet nem talált, mint e vörös bajszon -
1486 17|             szépnek érzetével születnek, s nem ritkán látjuk, hogy a legszilajabb,
1487 17|                   szépség némely gyermekre nem bír is hatással, s ha Ákos,
1488 17|               Jánosánál senkit szívesebben nem látott, hihetõképp ezek
1489 17|                  gyermek soha boldogabbnak nem érzé magát, soha nyugodtabb
1490 17|                érzé magát, soha nyugodtabb nem volt, mint ha Jánosával
1491 17|                   az úrfi társalkodásainak nem voltak többé akadályai,
1492 17|                 hogy a gyermek örömei közt nem volt egy, melyet nem öreg
1493 17|                  közt nem volt egy, melyet nem öreg barátjának köszönhetett.
1494 17|                elbeszélõ például mindeddig nem foghatá meg, hogy azok az
1495 17|                   gyönyörködött, s tagadni nem lehet, hogy Ákos elsõ történettudományát
1496 17|          könyvekben szerzünk, különbözött, nem szenved kétséget; valamint
1497 17|            vezérek- s felsõbb osztályokról nem sok említés tétetett, még
1498 17|                   ideáljait, természetesen nem Napóleont, hanem Horvát
1499 17|                    annyit, mint Ákosnak el nem mondott még, egész múltjának
1500 17|                   emlékét szereté benne, s nem tudom, mi történik, ha Réty