Fejezet

  1 1 |         Rétyek s a megye adózói közt annyi idõ óta folyt - az alispánok
  2 1 |        elfáradnak, közelebbrõl nézve annyi termékenységet, annyi egyes
  3 1 |          nézve annyi termékenységet, annyi egyes szépségeket mutat,
  4 1 |             tusának egyenlõtlensége, annyi kutya s lovas egy gyáva
  5 1 |         talán nõnemünk, mely éltében annyi szolgabíróval társalkodott,
  6 2 |              kevés van, ki termeiben annyi derült, annyi valóban boldog
  7 2 |              termeiben annyi derült, annyi valóban boldog órákat élne,
  8 2 |             s a szív, melyben egykor annyi szerencse megfért, azóta
  9 2 |           meggondolá mindezt, s mint annyi becsületes embernek - kit
 10 2 |             A gyermeki kebelben, hol annyi öröm megfér, nagy fájdalom
 11 2 |              történettudomány, éppen annyi, hogy az anyagi világ csudálatos
 12 2 |             múltnak nem maradt helye annyi gondolatok között.~Kíváncsiak
 13 2 |             az is szükséges, hogy az annyi érdemmel fölruházott meg
 14 2 |               hogy marhái elcsigázva annyi fáradság után maholnap elpusztulnak,
 15 2 |       elpusztulnak, ott a fordító az annyi abakció és invagiacio súlya
 16 2 |          Jónásunk szerelme hevében s annyi szép remények közt feledé
 17 2 |      fáradozás után Porvárra, honnét annyi reménnyel távozott.~Itt
 18 2 |             idõ alatt nem változott; annyi szenvedés kissé elkeseríté,
 19 2 |           melynek ügyei rá bízattak, annyi népszerûséggel bírna, mint
 20 2 |             hinné gyermekei körében, annyi tisztelet környezi a jámbor
 21 2 |            környezi a jámbor öreget, annyi szeretet mosolyg arcain
 22 2 |              ki ez oly büszke házban annyi tekintéllyel bírt, mint
 23 3 |        szólott volna, mint Rétyné, s annyi tudománnyal s mélységgel,
 24 3 |             évet töltött a háznál, s annyi jó s rossz napokban részesült,
 25 3 |      Tengelyinél a falu házában, hol annyi ember jár s kél, hol éjjel
 26 5 |         köztünk, nem nevezte meg, de annyi bizonyos, hogy minden lépésedet
 27 5 |        Tiszarét falujára, s hogy még annyi baj s lárma sem volna érte,
 28 5 |       azalatt a zsiványok elfogására annyi készület történt, mennyire
 29 5 |          szobájába, hol ez, fáradtan annyi fölindulás után, székre
 30 7 |            sem illett -, de legalább annyi jutott, mibõl magyar nemesember,
 31 7 |            harcias tulajdonainak már annyi jeleit adta, hadnagynak
 32 7 | állhatlansággal? - nem mondhatom, de annyi bizonyos: hogy midõn Ráczfalvy
 33 7 |             mi ha hozzászoktunk, épp annyi élvezetet nyújt és nem oly
 34 7 |            oly nyájasan, soha karjai annyi táblabírót nem öleltek meg;
 35 7 |           tisztújításról nem beszélt annyi zöldeket, mint mások, de
 36 7 |          merült világ fölött, melyet annyi szent akarat felkölteni
 37 7 |             föladat: elõtted kitárni annyi forró sz.-vilmosi kebel
 38 7 |            választva, hová forduljak annyi érdemid között, nagy férfiú!
 39 7 |         egyszer azon pályára, melyen annyi keserûségek között haladott
 40 8 |            kezdik. Csudálhatni, hogy annyi történetbúvár között, kik
 41 8 |              különbségeknek is, mely annyi érintkezési pont mellett
 42 8 |          egymáshoz; késõbb talán épp annyi, sõt több okunk volna örömre,
 43 8 |              egyszer elszomorodánk - annyi kell vigasztalásunkra, hogy
 44 8 |            megéljeneztetett. Azonban annyi bizonyos, hogy a sz.‑vilmosi
 45 8 |              a zavart, mellyel Rózsi annyi férfi jelenlétében eltelt;
 46 9 |               hol pár órával ezelõtt annyi lárma s felköszöntés hallatszott.~
 47 9 |        kapott, a vastag Réty Jeromos annyi étvággyal látszott lenézni
 48 9 |              fölfelé fésült hajakkal annyi méltósággal emeli fejét,
 49 10|             nincs való férfiúság. Ki annyi feltétel után egy pohár
 50 10|             találom, a kastélyban ma annyi vendég van.~- S nem tudja,
 51 11|          között, nem a cél, de - min annyi becsületes ember vész öszve -
 52 11|              hozhat, a bírónak pedig annyi más dolga van, hogy bíróskodni
 53 11|            is magánál tartá; Zsolvay annyi baj után, melyen átment,
 54 11|       ifjasszony említése volt-e? de annyi bizonyos, hogy az eddig
 55 11|            dicsõ férfiú! s hol eddig annyi kebel vágyódva sóhajtott
 56 12|              beszélgetését - kétszer annyi idõt fordítva az elmondottak
 57 12|        fõispánuknak. Õ maga fáradtan annyi nyájasság után, titoknokával
 58 12|            sárgák s feketék nevezete annyi gyûlölséggel említtetik
 59 12|            noha fájdalom, alig bírok annyi befolyással, hogy e kegyességet
 60 12|          népet látom, melynek nyakát annyi század szolgasága nem hajtá
 61 12|             keblét, azt, mi lelkének annyi éveken át fájt, egyszerû
 62 12|           mint Réty, Krivér, Nyúzó s annyi másnak alávalósága titok
 63 13|         tanának, sõt midõn e világon annyi ok van, mi az embert embertársai
 64 14|               s pedig nem egy, hanem annyi nemes kezek által, hogy
 65 14|            könnyekbe lábadtak, midõn annyi boldogságra emlékezett,
 66 14|            napjainak szenvedései is, annyi nélkülözés, annyi nyomor,
 67 14|    szenvedései is, annyi nélkülözés, annyi nyomor, mely között életének
 68 14|             legszebb napjai folytak, annyi komor aggodalom, melyet
 69 14|         vigyázóbbá válik, mai idõben annyi gazember van köztünk szegényemberek
 70 14|          kissé elbarnult, a teins úr annyi ideig nem jött, de puha,
 71 14|               mellyel Ákosra nézett, annyi szeretet, oly kimondhatatlan
 72 14|            ha szavát hallom, melyben annyi érzemény hangzik, ha kezét
 73 14|         gondoljon reánk, anyám ma is annyi aggodalmakon ment át.~-
 74 15|             káoszból teremtetik; hol annyi táblabíróarc nemcsak lángol,
 75 15|            mégis a világ oly gonosz! Annyi szomorú tapasztalásokat
 76 15|           közönségesen, inkább, hogy annyi érzeménytõl feszült keblén
 77 15|          taktika - engedelmet, ha ez annyi ellenzésre talált szóval
 78 15|               amint lángoló arcokkal annyi ellenség között az öreg
 79 16|              ellentállhatlanok, s ha annyi ezerek közül, kik mióta
 80 16|              feszült keble nem bírna annyi lélegzettel, hogy egész
 81 16|        csalódhatik, hogy csalódásait annyi ideig megtarthatja, s mint
 82 16|          fosztatott meg. Kinek isten annyi hatalmat adott, annak keble
 83 16|             Apám!~Jónás, kit e napon annyi ért, ki magát polgári állásában
 84 17|           azért becsületes ember, ki annyi ideig valakinek kenyerét
 85 17|            vált, szíve, melybe az ég annyi szeretetet rejtett, most
 86 17|        képzelõtehetségét korlátlanul annyi fejen, melyet naponkint
 87 17|       Violánál vannak, õ visszaadja, annyi bizonyos.~- Kétségen kívül,
 88 18|             S hajdanában a magyarnak annyi oka volt sírni! Más nemzeteknél
 89 19|          hazánk, hol ily szomjúságra annyi alkalom van, némelyek által
 90 19|    helytelenül cselekedett. A házban annyi magyar kényelem látszék
 91 19|    mozdulatait; s maga a nagy asztal annyi különféle dolgokra használtaték -
 92 19|         miként került aznap ágyba; s annyi boldog lakoma s nehéz ítélet,
 93 20|             mérgében. A zsivány, kit annyi ideig keresett, itt volt
 94 20|        melyben neve az egész vidéket annyi ideig tartá, s melyet kétségbeesett
 95 21|      köttetett ki s két hajdú és épp annyi paraszt által strázsáltatott,
 96 21|       Macskaházy kezébe kerültek, ki annyi ideig törekedvén, hogy birtokukba
 97 22|             hol a megtiszteltetésnek annyi, s meg kell vallani, oly
 98 22|      küldöttségeket adjuk, melyekhez annyi megyében többnél több tagok
 99 22|              több tagok neveztetnek; annyi kaszinót s egyéb egyesületet,
100 22|          helyet, hol az egyes polgár annyi kitüntetésre, vagy - mi
101 22|    kitüntetésre, vagy - mi ugyanaz - annyi különbözõ hivatalra számolhatna,
102 22|           azt nem lehet tagadni, sõt annyi szorgalmat tanúsíta, hogy
103 22|             miként Viola Tengelyinek annyi köszönettel tartozott, hogy
104 22|          zsiványt nem látta még, épp annyi kíváncsiság vala kifejezve,
105 22|             valamit kezökhez vettek, annyi jelenlevõk között még talán
106 22|        osztja tisztelt bírótársainak annyi okokkal támogatott ítéletét.
107 22|          kezeit -, korában, s miután annyi ideig megyei hivatalokat
108 23|            gondolják. Mikor az ember annyi esztendeig a császárt szolgálta,
109 23|           ember a császárt szolgálta annyi esztendeig, és az asperni
110 23|            hogy azonban kivitele még annyi dologtól függ, hogy már
111 24|              vész, mely fejök felett annyi ideig lebegett, lecsapott -
112 24|              meg kell vallanom, hogy annyi bor után, mennyit János
113 25|         melyeket a nagyságos asszony annyi ideig keresett; úgy, be
114 25|        ismeretesek elõtte, akár nem: annyi bizonyos, hogy mihelyt valaki
115 26|              miként az érzelem, mely annyi kínok kútforrása lehet,
116 26|            meghalni. Férjemben nincs annyi lélek, hogy többet reménylhetnék.
117 26|            volna soha, e háztól, hol annyi kenyeret ettem, így fogok
118 27|           egyike. Azonban Macskaházy annyi lelki nyugalommal mondá,
119 27|         mellyel irántunk viseltetik, annyi tanúságaival bírunk, hogy
120 27|        Erzsébet asszonyom, ha miután annyi bajnak teszem ki magamat,
121 28|         Végre nem hasztalan fáradtam annyi éven át!” S ezzel Macskaházy
122 31|              esküdtjéhez fordulva -, annyi legalább Tengelyi úr önvallomása
123 32|          Kevés napok leforgása alatt annyi történhetik, hogy még a
124 33|           elõle; de mióta kend, apó, annyi szép históriát mondott el,
125 34|            az, ki rajta halad, midõn annyi fáradság után még mindig
126 34|        erejét lankadni érzi is, soha annyi keserûséggel nem tekinthet
127 34|         visszatértél, nõm meghalt, s annyi szerencsébõl, mellyel magamat
128 34|       Tengelyi irományai senki elõtt annyi beccsel nem bírhatának,
129 34|         részint mert téged, ki iránt annyi köszönettel tartozom, megsérteni
130 34|         boldog vagy te, kinek keblét annyi bizalom tölti el, hogy a
131 35|              leírására kívántatik, s annyi ideig foglalkoztam regényem
132 36|          alkalmatlansággal, sõt néha annyi haszonnal járna, mint ha
133 36| megszüntetésére nézve legalább éppen annyi érdeme van, mint sok nagynevû
134 36|              õszülni kezdett, tagjai annyi szenvedések után elveszték
135 37|           nép e földkerekségen, mely annyi üléseket tartana, mint mi.~
136 37|              hogy azon módon, melyen annyi egyes aranyeret szerez,
137 37|          miként találkozik e hazában annyi ember, ki ezt kitartja?
138 37|       politikai tárgynál majdnem épp annyi költõi szótag kívántatik,
139 37|             magával, hol kívülök még annyi mást találhatott volna.~
140 37|              hogy Réty házában, mint annyi úri magyar házakban, patkányok
141 38|     patikáról! nem lehetett szó, még annyi idõ sem maradt, hogy Serer
142 38|        okozta, s Porváron mindenkire annyi hatást tett, csak azon következéseket
143 38|            egy órában akarunk látni; annyi azonban bizonyos, hogy azon
144 39|           csillagokra nézett, honnan annyi fönséges remény ragyog le
145 39|             mindegyikénél mentségére annyi okot hozhatott föl, soha
146 39|       számolhat-e Réty Ákos s általa annyi becsületes ember pártfogására,
147 39|              lovát, melynek életében annyi hasznát vette, de átlátta
148 39|           lakosokon tehetett, kiknek annyi ideig jegyzõjök volt, földeríté