Fejezet

  1 1 |              fordulva -, beszélje el kend, János, miért hozták elõmbe
  2 1 |              közbeszólóra -, szóljon kend bátran tovább - folytatá -
  3 1 |              fogadni, hogy õ volt.~- Kend rosszabb szemeivel - szóla
  4 1 |           még Pista miket láthat, ha kend is fél mérföldnyire ismeri
  5 1 |        fenntartani a rendet. Szóljon kend tovább, mi történt azután,
  6 1 |          bizony - kiálta a fõbíró -, kend megszokta a brúgót, s e
  7 1 |         Péter cigány - mondtam én -, kend itt beszélt vele szemünk
  8 1 |              azon lovas ember, kivel kend elõbb beszélt?”~- No, s
  9 1 |              lakom.~- És miért lakik kend (a címeket, melyeket az
 10 4 |         szabad lesz s majd dolgozik. Kend becsületes asszony, de szegény
 11 5 |             tegyünk most? Bevezethet kend a házba, anélkül hogy észrevennék?~-
 12 5 |             rakták e tüzet.~- Hallja kend, még egy szót - mondá Viola -,
 13 5 |            köszönök. Mondja meg neki kend ezt: Tudom, hogy vasládájában
 14 5 |              irományok után. Értette kend?~S Liptákné fejével jelt
 15 5 |              adott.~- Hát mondja meg kend aztán a nótáriusnak, s most
 16 10|                szólt Etelka -, jõjön kend késõbb, vagy talán holnap
 17 10|       másképp félek.~- Bátran várhat kend - válaszolt Etelka türelmetlenül -,
 18 10|              fölnyitott.~- Hová megy kend itt? - szóla Vilma.~- Alássan
 19 10|            ajtó be van zárva, menjen kend, amerre jött. - S a zsidó
 20 13|                 ki hitte volna, hogy kend még úgy maga jókedvébõl
 21 13|           Mégis talán jobb volna, ha kend inkább nem menne, ki tudja,
 22 13|         tekintetet vete a szólóra. - Kend menkõ ember, Cifra, de vigyázzon
 23 13|          hogy minap a tiszteletesnél kend szólott be, minden nemessége
 24 13|               Már hogy bolondozhatik kend így? - szólt, ismét visszaülve
 25 13|       székével ismét visszavonult -, kend valóságos bolond; mi közöm
 26 13|         melyet a Tiszán túl szerzett kend? és a süldõt, tíz forint
 27 13|              a zsidó -, talán bizony kend csinálta az illuminációt?~-
 28 13|              ház falai.~- Hallgasson kend - szólt az üveges, megfogva
 29 13|        székére ülve, tovább szólt: - Kend minapi fáradságáért a tiszteletes
 30 13|         ismét errõl szólsz.~- Legyen kend nyugodtan, én huszonöt forintot
 31 13|             vasládában tartja, onnét kend nem veszi ki erõvel, ha
 32 13|             nem nyitom fel. De látja kend - s itt a zsidó mellényébõl
 33 13|         magam is...~- Ne bolondozzék kend - szólt a másik -, mit csinálna
 34 13|             ej, Cifra; be okos ember kend; de ugyan tudja-e hát a
 35 13|                 mert!~- Ne lármázzék kend, adja vissza a kulcsokat;
 36 14|             melegíteni kezdé.~- Csak kend az, Liptákné? - szólt köszöntését
 37 14|            halálnak is.~- Ne szóljon kend ily bolondokat - szólt Erzsébet,
 38 14|            vállára téve -, nem ismer kend?~- Te vagy, Peti? - mondá
 39 14|              Az istenért, ne szóljon kend oly fennszóval. Itt van
 40 14|             Nem bírnak lábaim, de ha kend nem tudja, hol van, tüstént
 41 15|            menni, feltartva -, tud-e kend olvasni?~- Olvasni? - válaszolt
 42 15|         Herkó páternek sem.~- De tud kend olvasni mégis? - szólt Sóskuty
 43 15|              hát melyik lyukba tette kend golyóját?~- Hát az elsõbe -
 44 15|              közé tartozott. - Tud-e kend olvasni? - kérdé az elsõt.~-
 45 15|          kérdé az elsõt.~- Nem.~- És kend?~- Én sem.~- És kend?~-
 46 15|              És kend?~- Én sem.~- És kend?~- Mint gyerek tanultam
 47 15|        gyerek tanultam ugyan...~- És kend?~- Igen.~Mire Sáskay megjegyzé,
 48 15|             e szavakkal: „takarodjék kend haza, nemtelennek itt szava
 49 16|              maga elébe meresztve -, kend, nénémasszony, százszor
 50 16|          anyám jókor meghaltak, s ha kend, néném, nem fogad házához,
 51 17|           láthatott volna.~- Mit ért kend hozzá - válaszolt a másik -,
 52 17|         szólt a huszár.~- Hallgasson kend, én azt mondom - szólt az
 53 18|             faluban?~- Hát nem tudja kend? - szólt Violáné, szemeit
 54 18|        szegezve - azt mondják pedig, kend is ott volt férjemmel.~-
 55 18|             Hát a faluban volt?~- És kend nem tudna semmit a rablásról,
 56 18|            tréfálni.~- Nem beszéljen kend ilyeket. Esküdni mernék,
 57 18|              egész falu mondja, hogy kend.~- Az egész falu? Peti cigány
 58 18|          csapva - hogy is szólhatott kend Cifrával Violáról? Most
 59 18|    szolgabírák sem sietnek úgy, mint kend, Zsuzsi lelkem gondolja,
 60 20|            aggodalommal -, higgye el kend, én ma mindentõl félek.~-
 61 20|              a Tisza! hogy beszélhet kend így - szólt a cigány fejét
 62 20|          szekerünkkel; nem emlékezik kend?~- Hogy a menkõbe ne emlékezném,
 63 20|           akasszanak fel. Mit gondol kend, Viola, ezt nem tennék,
 64 20|              fiatal vagyok, s látja, kend jól tudja, én nem öltem
 65 21|          reményt önthet.~- Hagyja el kend, István - mondá Violáné
 66 21|       bizonyost fogok tudni, s lássa kend, az jobb. Ha férjem meghalt,
 67 21|          mindig magával hordá. Fogja kend - tevé hozzá -, s tartsa
 68 21|                ha tovább jõne velem, kend is bajba keveredhetnék.
 69 22|             az akasztófára vigyázzon kend - szóla folytatólag a másikhoz -,
 70 22|              is megkapják a magokét. Kend cöveket ver be itt a fészer
 71 22|              vicispán cigánya, látja kend, ott jár. Ni, hogy néz,
 72 22|          agyon.~- Már hogy beszélhet kend ilyeneket - mondá az özvegy
 73 22|               Hej, be ostobán kérdez kend - felelt amaz -, arra, hogy
 74 22|              nótáriusnak megmondta-e kend, amit Viola üzent? - kérdé
 75 22|          erdõben.~- Hogy vallhat meg kend valamit - szólt Völgyesy
 76 22|           makacsul megmaradni. Látja kend - folytatá Violához fordulva -,
 77 22|       Völgyesy -; hogy volt az, amit kend mondott, hogy nem saját
 78 22|           kérdéseket intézzek hozzá. Kend azt mondja, hogy mikor a
 79 22|              is ott álltam. Látott-e kend?~- Én nem - mondá Viola -,
 80 22|         megvakultunk.~- S hogy hozta kend ki írásait?~- Hát csak mellettem
 81 22|              mást. Igen természetes. Kend csalódott - tevé hozzá a
 82 22|   oktalanságáról meggyõzõdjék. Mikor kend - folytatá Violához fordulva,
 83 22|          állandóan tagadá.~- S mikor kend Tiszaréten üldöztetett,
 84 22|             Sóskuty.~- Hagyjon békét kend - mondá Zátonyi, szelencéjébõl
 85 22|       enyelge Nyúzó -, Macskaházy úr kend kedvéért mindjárt újat ír.~-
 86 23|     hallottam, hogy arra nyargalt.~- Kend, János, nem tehet róla -
 87 23|            János, bajszát pödörve.~- Kend tudja, mi áll e levélben -
 88 23|          gyõzné az ember kötéllel.~- Kend elfelejti - szólt közbe
 89 23|             tud. S ha módot találhat kend, mely által e szegény embernek
 90 23|             De hát mily módon akarja kend Violát megszabadítani? -
 91 26|           dolgom a kastélyban.~- Hát kend is elmegy? - kérdezé a másik
 92 28|         halványság terült el -, hisz kend csak nem fog engem bántani.
 93 28|              elviheti. Miért bántana kend engem, szegény beteges létemre?
 94 28|              te rajtam elkövettél.~- Kend nagy tévedésben van - szólt
 95 28|         szólt elfojtott hangon -, de kend nem tudja, ez irományok
 96 28|             mily becsûek reám nézve, kend nem veheti hasznát, kérjen
 97 29|            itt kell lennie; segítsen kend keresni.~- Mi a manó! -
 98 29|              találjuk...~- Hagyja el kend, még fõbe ütik - mondá a
 99 29|       megtaláljuk.~- Már hová gondol kend! - szólt a révész a már
100 29|              is itt lõtték meg.~- De kend szemlátomást elfelejti,
101 29|            hogy a ház kúria, de...~- Kend bolond! - mondá Tengelyi
102 29|           többiekkel elment.~- Látta kend - szólt a kocsis, ki a révésszel
103 29|           társához.~- Megbolondult-e kend? - kérdé a révész, s ezzel
104 30|              nem jöhetek!~- Hozza be kend mindjárt! - parancsolá a
105 33|            egy kis baj!~- Minek szól kend ilyenrõl? - mondá most a
106 33|            volt, mikor rám fogták.~- Kend, apó, próbált ember - mondá
107 33|           oly jóízûen beszélni, mind kend, apó - válaszolt a gyermek. -
108 33|            válaszolt a gyermek. - Ha kend szól, szinte kedve jõ az
109 33|     rikácsoló hangon - majd meglátja kend! Mikor ide zártak, akkor
110 33|           elfutottam elõle; de mióta kend, apó, annyi szép históriát
111 33|            két gyerekkel bajlódom.~- Kend is jobban tenné - mondá
112 33|             én csináltam.~- Nem akar kend valamit enni? - mondá Tengelyi,
113 33|         rabot hallá. - Gyõzõdjék meg kend maga - mondá a palackot
114 33|            fogytáig nem mennék el.~- Kend, úgy látszik, megelégedettnek
115 33|         kellene esni.~- Hát ez nem a kend tömlöce? - kérdé Tengelyi.~-
116 35|                De mit tegyünk? tud-e kend más módot? - kérdé Völgyesy.~-
117 37| felfödözésérõl tanúságot tegyenek?~- Kend nem tudja - kérdé az alispánné
118 37|           meg.~- Honnan gondolja azt kend? - kérdé ismét az alispánné,
119 37|           itt is volt...~- Menjen ki kend - mondá Rétyné reszketõ
120 37|    szerencsétlennel, mielõtt meghal. Kend tudja - tevé hozzá, midõn
121 37|            és nagysád...~- Menjen ki kend, mondom - szakítá félbe
122 38|         szakállal látá maga elõtt.~- Kend az, János? - mondá bámulva,
123 38|            Oh, János, miért fáradott kend, hogy a haláltól megmentsen?
124 38|          nyugodtabban -, ne aggódjék kend. Három nap alatt Porváron
125 38|              rázá fejét. - Nem tudja kend, mennyit szenvedtem már
126 38|            még tovább: ezt javasolja kend? De azt hiszi-e, hogy az,
127 38|             de mi húsz mérföld? Mint kend most, úgy más akárki fölkereshetett,
128 38|             jobb, ha...~- Ne szóljon kend nekem errõl többet - szakítá
129 38|             a törvénynek? s talán ha kend nem jõ, s Tengelyi úr szerencsétlenségét
130 38|          volt csúfítva himlõi által, kend nem is ismert volna reá,
131 38|     valóságát, felsóhajtott.~- Látja kend, aki kezét embervérbe mártotta,
132 38|         rövid gondolkozás után -, ha kend jobban szereti, menjen elõre,
133 39|          talán még szólhat is. Üljön kend lovára - szólt a pandúrhoz
134 39|              szólóra függeszté -, ha kend házam mellett elmegy, s
135 39|             viselhetnék?~- Hagyja el kend, néném - mondá, mindig nehezebben
136 39|          szavait hallhassa. - Menjen kend, néném, Zsuzsihoz - mondá