Fejezet
1 2 | egykorú gyermek mögött nem állt, habár nem is azon rendszer
2 2 | követeléseivel még ellenkezésben nem állt, s a büszkeség és nagyravágyás,
3 2 | õ még azon boldog korban állt, hol minden fájdalom váratlanul
4 2 | korban, melyben Jónás akkor állt, keveset találunk, ki nyugodt
5 2 | hihetõleg nagy tiszteletben állt - a hallgatás esküjével,
6 2 | utcán egymással beszédbe állt, nem volt szó másról, mint
7 2 | komoran intve a szükség állt, és senki a világon, kihez
8 2 | Jónás egészen elhagyatva állt, s alig tûrhette volna életét,
9 2 | szebb jövõt ígért.~Nem állt tehát szerencséjének útjában
10 2 | meggyõzõdéseivel egyaránt ellentétben állt. De mit vala tennie? hisz
11 2 | Jónásunk háza is lángban állt. A többi tisztek lakásai
12 3 | gabonáért méré borát, ma üresen állt; s ha a csapszék ajtaján
13 3 | ügyvédével együtt néma rémülésben állt.~- Nem hallottál semmit? -
14 4 | egész idõ alatt mellette állt -, kendnek férje van, s
15 4 | képest, mely most elõttem állt. Már mikor a házhoz közeledtem,
16 5 | szóltam, bizony itt volt, ott állt az ablaknál még kurta bundája
17 5 | hol elõbb bejött, valaki állt. A kétes világban, melyet
18 5 | az esküdt, ki épp elõtte állt, megijedve hátrált, s Nyúzó
19 5 | egész tömeg, mely a kertben állt, s midõn a harang félreverése
20 7 | után az ellenzék soraiba állt? De nagy lelkek nem így
21 7 | társaság, mely a tornácon állt, egyszerre mozgásba jött.~„
22 8 | melyekben fõrendi házakkal állt, azok közé tartozott, melyek
23 8 | nyílt.~Rózsi a küszöbön állt meg, s világosan hallá Macskaházy
24 9 | nagyobbszerû sakkvonás abban állt, hogy mindazon kocsmárosok
25 10| kis jegyzõház nyugodtan állt, s csak a gyertyavilág,
26 10| de hidd el, Etelkám, ott állt, tisztán láttam szakállos
27 11| épülettel öszveköttetésben állt, fölemeltetett, s Lajos
28 11| hol a társaság fegyvertára állt, s hová most a táblabírák
29 12| fogadva, ismét a kandallóhoz állt, hová a jegyzõ követé.~-
30 12| még barátságosabb lábon állt, többször találkoztunk. -
31 12| Marosvölgyi, s ezzel az ablakhoz állt, honnan már a közelgõ mécsek
32 13| pálinkapalackot, mely közöttök állt, feléje tolva -, szinte
33 14| vett, vele együtt lesbe állt. A lopást, mielõtt az történnék,
34 14| történnék, megakadályozni nem állt hatalmában. Maga is a törvény
35 14| magát, s ennek hatalmában állt volna merényét késõbb elkövetni.
36 15| egyik oldalán a kapu mellett állt. Valamivel tovább az udvar
37 15| haragtól lángoló arcokkal állt a többiek közt, megindulása
38 16| Húzzátok le!” Viola ott állt a pandúrok között; ha száz
39 16| képet, mellyel az udvaron állt. Feje két helyen fokossal
40 16| küldöttségi asztal mellett állt, szürke szemeit reám függesztve,
41 16| lehet. Tengelyi halványan állt az asztalhoz támaszkodva,
42 17| katona az új alispánnénak nem állt is annyira kegyeiben, mint
43 17| csak nyájas, örömteli jövõ állt képzetem elõtt, most miután
44 18| sárgával a konyhaajtó elõtt állt meg. - Úgy, Zsuzsi, jer,
45 18| elhallgattak, csak Bandi kocsis állt még elõbbi helyén, minden
46 19| szoba egyik szögletében állt, nem lehete keskenyebb;
47 20| a kocsi ismét egyenesen állt.~- Menjünk! menjünk! - szólt
48 20| a fõbíró, ki míg a kocsi állt, kissé nyugodtabbnak látszott.~-
49 20| keresztülfutva most nem messze tõlök állt, meglátá: - Férget láttatok,
50 20| kellett menniök, maga a cigány állt.~Peti felült. - Idején jövünk -
51 20| hely, mely még szárazan állt, s hova Peti a lovakat most
52 20| eltûntek, csak Zsuzsi maga állt ott a víznek szélén, a túlsó
53 20| azon oldalon, hol a kunyhó állt, nem vezetett út; maga a
54 20| mely Mészároshoz közel állt.~- Nem ezt - szóla emez,
55 20| kunyhó ismét békességben állt. - Mészáros, ki egy ideig
56 20| hallgatás mindenfelõl. Viola ott állt a kunyhó elõtt, s lelkét
57 20| felett, utána minden setéten állt, s csak fájdalmas nyögések,
58 20| mint lángokat okádó griff állt a magas tölgyek mellett.~-
59 20| egy perc, s szándéka nem állt volna hatalmában. Még egy
60 20| szalmafödél magas lángokban állt, az ajtó fel nem nyílt és
61 20| iszonynak helye ismét nyugodtan állt.~Ne várják olvasóim, hogy
62 21| szemeit egy ideig hallgatva állt. Peti s a gulyás, ki Violánét
63 21| azonban csak káromkodásokban állt, s hogy ehhez semmi köze,
64 22| közönségesen, asszonyokból állt. A fészerben, melynek egyik
65 22| eszébe jutott, mi közel állt többször ahhoz, hogy hasonló
66 22| ki az elõbbiek mellett állt -, Peti Violának testi-lelki
67 22| ki a szoba ajtaja mellett állt, jelenté, hogy még két tanú
68 22| tartatott, Viola nyugodtan állt, csak arcának kifejezésébõl
69 22| Csak a zsidót, ki kinn állt - felelt Viola -, mást senkit.~-
70 22| folyosó kartámaszához dõlve állt õrei között, elmerülve egy
71 22| karján, s mellette kisfia állt, és a zsivány elõtt eltûnt
72 22| szíve érzelmével ellentétben állt; s most egyszerre az kívántatik
73 23| meglátá, ki a folyosón pipázva állt.~- Jól, teins uram! - válaszolt
74 23| gyengeségem. Hatalmamban állt, hogy a szerencsétlent megmentsem,
75 24| soha ily sokáig vártát nem állt.~- Ki tehet róla - mondá
76 24| mégis e két szörnyû veszély állt elõtte, mely lelkét rémüléssel
77 24| megerõltetés következtében, állt ott fehér hálósüvegében.
78 25| általános szójárásokban állt, melyekkel azok, kik mély
79 26| bámulat- s ijedségében állt Macskaházy elõtt s remegõ
80 26| minden tagjában reszketve állt asztala mellett.~Midõn Macskaházy
81 27| nemzetes asszony birtokában állt, megfosztattam, és...~-
82 27| általmenõ az ablakoknál állt meg, s kíváncsian benézett.
83 28| elõtte bundájában Viola állt.~- Viola! - szólt remegõ
84 29| a két fentebbi lehetõség állt, s kötelességének érzete
85 29| aki addig az ajtó mellett állt, észrevevé, hogy a kertnek
86 29| elsõ pillanatban szótalanul állt, s csak késõbb mondhatá
87 30| esküdtnek fülébe, kihez közel állt s kiben türelmesb hallgatót
88 30| elõtt, mely a konyhaablakon állt, helyreigazítva fõkötõjét,
89 30| mint tanú bíró elõtt nem állt, elsõ pillanatban meghökkent,
90 30| gondolatokba merülve mellette állt - hála istennek! megkerítettük.
91 30| körüljártatá, elborzadva állt meg az ajtó mellett. „Asszonyi
92 30| mintegy elmeredve bámulatában állt; míg Rétyné néhány halk
93 31| vajon tudtad‑e ezt? s miként állt volna hatalmadban Violát
94 31| apjok.~Réty mélyen meghatva állt ott az egész jelenet alatt;
95 32| úgynevezett „fohászok hídján” állt, a gondolat, hogy minden
96 32| merülve soká a tömlöc elõtt állt, végre a nehéz ajtókat becsapni
97 33| fel, hol Tengelyi börtöne állt, az õt környezõ tárgyakra
98 33| hozatott, mozdulatlanul állt a vasrostély elõtt, s az
99 34| önkívánataival ellentétben nem állt - midõn második feleségét
100 34| özvegy korában, a régi lábon állt, ismét alig jött a házhoz.
101 34| kívüled szívemhez legközelebb állt, még elõtted tért vissza
102 34| elõtt, semmi útjában nem állt. De az idõ alatt, melyet
103 34| megnyílt, s egyszerre bátyja állt elõtte.~Kálmán Porvárról
104 35| észrevétlenül melletted állt. Nem tetteinek színhelye,
105 35| férje az egész megyében állt, Vándorynak s egykor magának
106 35| fogalmaival ellentétben állt, õ haraggal elutasított
107 36| minden párthoz egyenlõn közel állt, nem nevelt soha senkit,
108 36| megnyílt, s a lelkész ott állt a beteg ágya mellett, ki
109 36| ki azalatt a kamara elõtt állt, s maga sietve elment. A
110 37| minden, mi e hazában egykor állt, az most leülepedett. E
111 37| megrögzött konzervatívjeibõl állt, az egylet mûködését csak
112 37| egy ideig mozdulatlanul állt, szíve dobogott, melle feszült,
113 37| fellázadt egész valója. Ott állt néma kétségbeesésben, elõtte
114 37| hagyatott, Rétyné a kamarában állt, anélkül, hogy valakitõl
115 37| számítvák. Rétyné dobogó szívvel állt ágya mellett, s nézé az
116 37| pohár, mely az asztalon állt, s melynek alján az italnak
117 38| egész éltén át elhagyatva állt, annak koporsója körül emberek
118 38| mérföldre más emberi lak nem állt, s maga az elhagyatottság,
119 38| néhány fészer s szénaboglya állt, ajtaja elõtt egypár bozontos
120 38| jövõ szüntelen fenyegetve állt a szerencsétlen elõtt. Még
121 39| minden ünnepélyes csendben állt szelíd világítása alatt.
122 39| vala; s a helyrõl, melyen állt, még jó két óráig kelle
123 39| elhallgatott: a nép mélyen meghatva állt ott, sok szemben könnyek
124 39| paraszt, ki Vándory mellett állt -, miért kellett éppen neked
125 39| igazíttatá el, mint az egykor állt, oda vonult. Elzárkózva
|