Fejezet

  1 1 |             nemesítési hatalmát soha annyira nem terjesztette ki, hogy
  2 1 |       többnyire az embereknél is nem annyira természetük, hanem inkább
  3 2 |      erejével; s rövid kurzusa alatt annyira haladt, hogy tanárainak
  4 2 |             nyelve Ciceróét utánozva annyira elavult, s elvei annyira
  5 2 |             annyira elavult, s elvei annyira újak valának, hogy bámulásra
  6 2 |              iránta, s szabad elveit annyira helybenhagyá, szinte sírhatott
  7 2 |          mindenekfölött fáj, s Hajtó annyira meg van hatva, hogy e jelenetnél
  8 2 |              legkisebbet tett volna. Annyira tisztelé barátját, hogy
  9 2 |         nemeslelkûségének túlzásában annyira menve, hogy valamint az
 10 2 |     becsületes ember felsõbbek által annyira kínoztatik. Felsõbbekkel,
 11 3 |             melyet õ - ti. a szóló - annyira szeretne látni, kíváncsiságból
 12 3 |            nevetve a szólót. - De ha annyira szívén fekszik, miért nem
 13 3 |            Macskaházy, ki még mindég annyira el vala rémülve, hogy e
 14 3 |        legfölebb nyúl volt, mi elõtt annyira elrémült.~- Egészen úgy
 15 3 |             is ott, ráhágtunk volna, annyira keresztül-kasul jártunk,
 16 5 |                 Szegény asszony, hát annyira kelle jutnod - szóla végre -,
 17 5 |          vagy.~- Ej, majd bizon! hát annyira megijedtél e kis készületen?
 18 5 |           külföldi, kinek ízlése még annyira kimívelve nincs, hogy azon
 19 6 |         órában elfelednél, Piladesed annyira fárad még másnap is, hogy
 20 6 |            másnap is, hogy felejtsd, annyira kötözgeti kis sebedet, mely
 21 8 |            tál, melyeknél a mártások annyira nem kíméltettek, hogy a
 22 8 |     polgárisodás korántsem terjeszté annyira rontó befolyását, mint a
 23 8 |        Czudarok soha e tulajdonokban annyira nem haladtak. A fertálymágnás
 24 8 |         talán semmi, mi után szívünk annyira vágyódnék. Késõbb, miután
 25 8 |              Helenán kívül nincs, mi annyira ócsároltatott, mint a népszerûség,
 26 8 |          vetett.~Kálmán s maga Ákos, annyira meg valának lepve, hogy
 27 9 |          miként Bántornyi pártja nem annyira nemesi adót, mint valóságos
 28 10|              fontos dolgai lehettek, annyira vágyott még ma szólhatni.~-
 29 11|         neveznek, s mely e nemzetnek annyira tulajdona, hogy a szót fordíthatlannak
 30 11|              egyenességét elvesztve, annyira elangolosodott, amennyire
 31 11|             szokása vala ez, melyben annyira ment, hogy valakinek csak
 32 12|        hallottam felõle!~- Talán nem annyira, mint excellenciád gondolja -
 33 12|               az élet setét oldalait annyira ismerik, hogy létünk világosabb
 34 12|          hozzá a gróf, ki magát soha annyira elragadtatni nem engedé,
 35 12|             föláldozzuk, terjedhet-e annyira, hogy annak mások szerencséjét,
 36 15|      éreztetnék, mely által mindenki annyira meggyõzõdnék, hogy a tisztviselõk
 37 15|      szabadság nem korlátoltatott is annyira, hogy a különbözõ pártok
 38 17|             alispánnénak nem állt is annyira kegyeiben, mint érdemlé,
 39 17|          ezen vágy sehol nem találja annyira kielégítését, mint gyermekek
 40 17|          gondolkozva.~- Talán nem is annyira reá, mint mostohádra gyanakszik.
 41 18|       emlékezve, félig sem borzadhat annyira a múlttól, mint azok, kik
 42 18|            hang ismerõs vala, de nem annyira, hogy elsõ pillanatban tudná,
 43 19|            úton senki sem járhatott, annyira összevissza álltak az egyes
 44 19|   összevissza álltak az egyes házak, annyira tekervényesen kígyózott
 45 19|              s mely e címet legalább annyira megérdemli, mintha azon
 46 19|    adományait, e közbirtokosok által annyira teljesíttetett, hogy alig
 47 19|          szabad költözködhetési joga annyira nem vétetett kétségbe senki
 48 19|              bizonyosan nem bámulnak annyira, mint sok más dolgon, fõképp
 49 20|      nádfödele, mely a falak mellett annyira leereszkedett, hogy alatta
 50 20|               mellyel az emberek nem annyira a vétek, mint a vétkes ellen
 51 21|              égõ kunyhóból kilépett, annyira elkábult, annyira volt elvakítva,
 52 21|          kilépett, annyira elkábult, annyira volt elvakítva, hogy nem
 53 22|          táplálják, alig különböznek annyira, mint azon tárgyak, mikben
 54 22|         vastag tiszttartó, ki máskor annyira távol vala minden túlbuzgóságtól,
 55 22|              megegyeztek, nem fognak annyira bámulni, mint én, regényíró
 56 22|              Én nem - mondá Viola -, annyira el voltam vakulva a füsttõl
 57 22|              utánzás - sehol sem hat annyira és sehol sem károsabban,
 58 22|         által Macskaházy s fõképp az annyira tisztelt alispánné ellen
 59 22| összeszorított ujjaival éghez emelé, annyira megijedt -, hová gondol?~-
 60 22|       kitétetik: úgy alig van valami annyira veszélyes, mi, ha teljes
 61 22|           hogy ez bizonyosan soha az annyira tisztelt elnöknek szándékában
 62 24|     mentegeté magát bírái elõtt, nem annyira büszkeségbõl, mint mivel
 63 24|              e tüneménynek okait nem annyira a stoa tanainak befolyásában,
 64 24|           minden ildomossága mellett annyira megfeledkezett magáról,
 65 24|             õrök felébredtek, de nem annyira, hogy teljes eszmélethez
 66 25|        beteghez két orvost hívattak, annyira magától értetik, hogy elhallgatnám,
 67 25|              család közül nem hatott annyira, mint Etelkára, nemcsak
 68 25|            levelei, mik után nagysád annyira vágyódott.~- Szóljon halkabban
 69 25|         megsemmisítése mostohájoknak annyira szívén fekszik, hogy miatta
 70 25|            asszony létemre nem fogom annyira elnyomni kíváncsiságomat,
 71 25|          tekintetben alantabb állván annyira föléd emelkedtek - átkozni
 72 26|              ültetéd el, fel fogja-e annyira emelni sudarát, mint az,
 73 26|            kezébe fog adatni; de nem annyira sürgetõs, reménylem, hogy
 74 26|            ön nem képes ezt tenni!~- Annyira vagyok - viszonzá a másik
 75 27|              fõtervezõjének tartott, annyira meglepé õt, hogy nem felelt.~-
 76 27|              tett nem ellenkeznék is annyira jellememmel, hogy azt rólam
 77 27|          Erzsébet által nem tartatik annyira hihetetlennek, mint gondolá -,
 78 27|              s ismét nem tart semmit annyira lehetetlennek, hogy azt
 79 27|            becsét a nemzetes asszony annyira tudja méltányolni. Én magam,
 80 27|              egy percig kételkedett, annyira felindítá a másképp nyugodt
 81 28|         hitte volna, hogy ez asszony annyira fel fog indulni, s hogy
 82 28|            kiáltásra nem vala ereje, annyira elborzadott, midõn magát
 83 30|    Ellenszenve semmi esetre nem ment annyira, mint a szakács, ki oly
 84 30|             zsidó chiromantia nélkül annyira olvashatá jövõjét, hogy
 85 30|           eszköze volt.~Az alispánné annyira elhalványult e pillanatban,
 86 30|             gonosztettel vádoltatik, annyira megindult, hogy e pillanatban
 87 31|              bámultatott senki által annyira, mint hív esküdtje által;
 88 31|             természetesen ez emberek annyira elbámultak, hogy elsõ pillanatban
 89 31|            nem tudtak semmit felõle, annyira féltem, ha megtudják, hogy
 90 32|           ily alkotmánnyal bírjanak, annyira szép s regényes az! Földmívelésünk
 91 32|           Réty a rabbal bánni kíván, annyira mehet, hogy kedvéért felesége
 92 32|              a tömlöc az élettõl nem annyira különbözik, mint most hiszi. -
 93 33|              e szerencsétlen helyrõl annyira kizárák, hogy ott még déltájban
 94 33|       negyedik lépcsõn érezni kezde, annyira lenyomó hatást gyakoroltak
 95 34|           kinek sokaktól szerettetni annyira szükséges vala, mint neki.
 96 34|             hogy e hiba nemzetünknél annyira elterjedett), Rétynek természetes
 97 34|              egymással.~Gyermekségem annyira szerencsétlen volt, hogy
 98 34|            voltak, kik bámulák, hogy annyira különbözõ korunk mellett
 99 34|         volna nevét életemben!~- Hát annyira jutottál - sóhajtott Vándory -,
100 34|             általam megbántva látod, annyira neheztelni, hogy megbánod
101 34|      lelkész- s egy falusi jegyzõtõl annyira félek, elmondtam a viszonyt,
102 35|            gazdag - s hol olvasóimat annyira jó társaságba vezethetém,
103 35|              szívedet dobogni érzed, annyira szokottakká válnak, hogy
104 35|   viseltetett, nem gyõzheté magát le annyira, hogy sokszor az agarászatról
105 35|               miként az embernek nem annyira az, amit vesztett, mint
106 35|         mellett nyilatkozik, jelleme annyira ismert, hogy habár a környülmények
107 36|          hajtsa. A birtok szentségét annyira sértõ állapot azonban nem
108 36|           csodái nem hatnak a szívre annyira, mint egy valóban jó ember
109 37|              észrevehetett, s melyek annyira különbözõbb alakban mutatkoznak.
110 37|   szenvedések enyhítésérõl vala szó, annyira lelkesedett, s kinek az
111 37|     kétségkívül közöltetett, hallva, annyira meglepve s érdekelve látszottak,
112 37|          egészen meg vala zavarodva, annyira bámulá, hogy a nagyságos
113 37|         miért vágyódott Vándory után annyira? mi lehet azon titok, melynek
114 37|         miként ragadtathatá el magát annyira félelme által, hogy mindjárt
115 38|    visszamaradna, mi barátunkat csak annyira emlékeztetné is reánk s
116 39|          lován az erdő felé vágtatva annyira jött, hogy mozdulatai az
117 39|              érdemdús tisztviselõnek annyira rossz néven vétettek, hogy