Fejezet
1 1 | fõképp ki õt kocsijában látá, kénytelen vala megvallani,
2 1 | bírája által fogadtatott, látá, hogy rossz pillanatban
3 1 | háta mögött zúgó fõbírót látá - útra készültek: s csak
4 2 | olvasott mellette, hányszor látá - ha estve házához visszatért -
5 2 | ez fiát oly épen s erõsen látá, sírva szoríták egymást
6 2 | midõn a számos társaságot látá, mely mind oly nyájas volt
7 2 | azon szomorú helyzetben látá magát, nem tehetni semmit
8 2 | De midõn a kapunál Vilmát látá, ki vígan elébe lépett,
9 5 | ez utósót, fõképp miután látá, hogy Icik házában már gyertya
10 5 | csendbiztos teins Nyúzó Pál urat látá maga elõtt, s az egész tömeg
11 8 | s midõn éppen ispánját látá a pajta felé menni, jó vagy
12 8 | mindjárt Kálmán mellett látá, s hallá a közbizodalom
13 8 | sõt kevesebb fájdalommal látá karjaiból kiragadtatni bálványát,
14 9 | fõjegyzõhöz fordulva; midõn látá, hogy a forrás, melybõl
15 10| fõképp midõn a rémülést látá, mellyel barátnéja még most
16 11| Krivér, ki ijedtséggel látá, hogy James úr kedves paripájára
17 12| ragyogni kezdének, a fõispán látá, hogy a jámbort azon térre
18 14| szobájába ment, fejét csóválva látá, hogy az óra nyolchoz közeledik.
19 14| ablakán, és midõn a ködöt látá, mely fürteit egy pillanatban
20 15| alázatosságú kifejezést látá, melyet a magasra emelt
21 15| lépve azon intézkedéseket látá, melyek Sóskuty tanácsára
22 15| növekedõ indulattal, midõn látá, hogy ez ellenmondás között
23 15| kiemelé; s ki õt e pillanatban látá, amint lángoló arcokkal
24 16| házat huszonnégy óra elõtt látá, s most méltán elszomorodhatott
25 16| feltört ládát megvizsgálva látá, hogy saját irományai egészen,
26 16| ballagva, midõn kapunkat nyitva látá, tudván, hogy férjem Porváron
27 16| visszafordulván, Viola nejét, Zsuzsit látá, ki beszélgetésök alatt
28 16| mindig bízott, csalatva látá: eddigi boldogsága romjai
29 17| midõn ifjú ura szomorú képét látá, rosszkedvûen fejét csóválva.~-
30 17| Kálmán, fõképp midõn a hatást látá, melyet e szavak a kis sebészre
31 17| midõn a feldsert megtámadva látá, egész képe ragyogott, s
32 18| körüljártatva a nagy pusztaságot látá maga körül, és magát rajta
33 18| midõn megfordulva Cifrát látá, ki a kereszthez támaszkodva
34 18| ha õt ennek társaságában látá. Viola is egy idõ óta gyanakodni
35 18| múlva kocsizörgést halla, s látá a hintót, melyen Macskaházy
36 19| ó-bõrszékén, pipával szájában ott látá ülni nagy asztala mellett,
37 19| képest, hogy belépve mindenki látá, miként itt azt teheti,
38 19| midõn Nyúzót szinte bundában látá.~- El, te itt maradhatsz.~-
39 20| átjutván, ismét szárazon látá magát, s a szekérhez visszatérve,
40 20| elhagyottság, melyben magát látá, s melyet még kínosabban
41 20| kommisszárius, ki végre látá, hogy egymaga a zsiványokon
42 21| mióta ellenségeinek kezeiben látá magát, minden ellenállással
43 21| midõn a cigányt közeledni látá.~- Láttam, a faluházánál
44 22| tanúsíta, hogy ki õt ma látá, szinte sajnálta, hogy a
45 22| szóla Völgyesy, ki, midõn látá, hogy Kislakyt kivéve a
46 22| Violát aznap Tiszaréten látá, csak aziránt adott bizonyságot,
47 22| Nyúzó arcain a kárörömet látá s a mondhatlan megelégedést,
48 22| törvényszéket, midõn a szilárd módot látá, mellyel az ifjú magát ez
49 22| erõlködésnek hasztalanságát látá, s noha kéréseiben, könyörületbõl,
50 22| még, s ki a jámbor öreget látá, amint székén körülfészkelõdve
51 23| társaságát keresné, s midõn látá, hogy Kálmán által észre
52 24| Violánéval magányosan, alig látá ez asszony szótalan kétségbeesését,
53 24| ült, a halvány asszonyt látá, ki alvó gyermekét ringatá
54 24| válik.~János ekkor közelgeni látá a kis Pistát, ki Vándoryval
55 24| alatt... s ki Violát most látá, midõn szabadulása oly valószínûnek
56 24| midõn az angyali békét látá, melyet az álom gyermekarcaikon
57 24| lámpájával körülvilágított s látá, hogy a rab õr nélkül hagyatott. -
58 24| köszönetet mondva, szabadban látá magát. Kálmán, a magtárt
59 25| nem ismeré, úgy senki nem látá tisztábban a hibákat, melyek
60 25| jegyzõvel mulatott, s késõbb látá, hogy Macskaházy az egész
61 25| azok mélyen hatottak, mert látá a megindulást, mellyel azok
62 25| gonosztevõknek cimboráját látá, érezett.~- Hát szóltál
63 25| legóriásibb háládatlanságot látá, melyet fiú valaha apja
64 26| halljon, újra megfosztva látá, fõképp, miután az, mit
65 26| bájait önté, Ákos mellett látá.~A szerelem, mely a jegyzõ
66 27| el örömét, midõn a hatást látá, melyet szavaival tett. -
67 27| midõn férjének állapotját látá.~- El házamból tüstént!
68 28| a zsivánnyal magányosan látá.~- Jó, hogy ismersz - mondá
69 28| asztalról felkapott, maga fölött látá. E küzdés azonban nem tarthatott
70 29| s körültekintett; miután látá, hogy a jegyzõ nincs többé
71 29| bementek, s mindenki világosan látá a nyomot, melyet eddig követtek,
72 30| kiigazítva, midõn a tekintetet látá, melyet férje e kérdésnél
73 30| s végre a jegyzõt magát látá, az élénkség, melyet az
74 31| mellett, midõn a hölgyet látá, ki anyjától vezetve elõtte
75 31| hölgyet, midõn a hatást látá, melyet e kérdések reá tettek.~-
76 31| halványan, síró anyja mellett látá, nem fogom leírni. - Az
77 33| Borzadott, midõn a helyet látá, hová szerencsétlen sorsa
78 33| midõn körültekintve azokat látá, kikkel együvé záratott:
79 33| szerencsétlen állapot, melyben magát látá, s a veszélyek, melyek által
80 34| cimboraságba jutott. Õ elõre látá mindazon nehézségeket, melyekbe
81 34| alispán oly irány követésére látá magát kényszerítve, melyet
82 34| a helyzet, melyben magát látá; s Réty annyival inkább
83 34| elválaszthatlan, közönyösen látá annak haragját.~Az alispánnak
84 34| irántam, s ki miután a módot látá, mellyel velem mindenki
85 34| lelkész, midõn a fájdalmat látá, melyet szavai Rétynek okoztak -,
86 34| tegyen, de mihelyt fájdalmát látá, e föltétel feledve volt,
87 35| kétségbeesés, melyben anyját látá, erõt adának neki, hogy
88 35| melyben e tisztelt férfit látá, mélyen fájt szívének, annyival
89 35| miután Vilmát szenvedni látá, kizárólag neki szentelte
90 36| valóban stoikai nyugalommal látá a tömlöci koporsót, mely
91 36| emberektõl jövén, mindenki látá, hogy nem a magasztalt tanár
92 36| szerezhetett. De ki e helyt most látá, borzadott.~A tömlöcnek
93 36| minden malasztnak kútforrását látá; noha az egyik, míg reverzálisok
94 36| Vándory szelíd vonásait látá maga mellett. Ha néha éjjel
95 36| nyugtalanabb lett, midõn látá, hogy jóltevõje, ki, amint
96 37| suttogásokat, kénytelennek látá magát az ülést feloszlatni,
97 37| hallott, s lenézve Vándoryt látá, ki Völgyesy s Bántornyi
98 37| helyzet elõtt, melyben magát látá - nincs-e semmi mentség? -
99 37| asszonyát ily állapotban látá. Arcait halotti halványság
100 38| kétségbeesett határozatra, mert látá, miként Ákos s Vilma házasságát
101 38| asszony férjét szabadon látá, s gyermekeivel a kislaki
102 38| halálában istennek büntetését látá, Zsuzsi érzé, hogy férjének
103 38| alatt megnõtt szakállal látá maga elõtt.~- Kend az, János? -
104 38| tehet.~János Viola szavaiból látá, hogy határozata megváltozhatlan,
105 39| midõn az egészen tiszta eget látá, nem állhatott ellen a vágynak,
106 39| közelében s így majdnem céljánál látá magát, a síkról visszanézve
107 39| visszanézve mindinkább közelgeni látá ellenségét, szóval s sarkantyúval
108 39| s az üldözött borzadva látá, hogy a pandúr csak pár
109 39| szinte kezében tartá, alig látá e mozdulatát, midõn iszonyú
110 39| lövést s annak következéseit látá, oda futott, még elég jókor
111 39| irományokat Ákos kezeiben látá -, újra véresek; most nem
112 39| s a körülötte álló népet látá, könnybe lábadó szemekkel
|