Fejezet

  1 1 |              fogadtatott, látá, hogy rossz pillanatban került a tekintetes úr elébe.~-
  2 2 |                nemes táblabírói sereg elsõ pillanatban alig találhata szót indignációja
  3 4 |                    vala, hogy belépve elsõ pillanatban alig láttam. Egyik szegletben
  4 5 |             hazában.~Hogy Viola helyzete e pillanatban éppen nem volt veszély nélküli,
  5 5 |                    kisfiú kiáltásánál elsõ pillanatban igen megijedt, most maga
  6 8 |                 ismétlék próbatétüket, s e pillanatban épp az albírákhoz jutván,
  7 8 |                   valának lepve, hogy elsõ pillanatban nem tudák, mit tegyenek.
  8 8 |                érezte volna, mint Kálmán e pillanatban. Ákos, kit nõvére nevének
  9 11|              megkerült, és éppen az utolsó pillanatban papi palást is akasztatott
 10 14|                 életünkben, egyszerre, egy pillanatban érezte; ha istennek s elátkozottnak
 11 14|          elátkozottnak gondolva magát, egy pillanatban bánat- s örömének terhe
 12 14|               ködöt látá, mely fürteit egy pillanatban megnedvesíté, s neki a világos
 13 14|                  fogom én azt, mit Vilma e pillanatban érzett, leírni, ily boldogság
 14 14|                  bír szavakkal, de ki õt e pillanatban látná, a véghetlen örömet,
 15 14|                   méltóztassék.~Ákos, ki e pillanatban mindent megragadott volna,
 16 14|                 Vilma szerelmét, s mégis e pillanatban, leányára nézve, aggodalommal
 17 14|                 elõször ége szûz ajkain.~E pillanatban a mellékszobából, mintha
 18 14|                 kiáltott.~Ákos lehajlik. E pillanatban lövés hallatszik, melyre
 19 15|                 sorából kiemelé; s ki õt e pillanatban látá, amint lángoló arcokkal
 20 16|                     ha az úr hazajött-e? E pillanatban Violától, ki zsákmányával
 21 16|                    szegény Zsuzsi szavai e pillanatban még Erzsébet felett is gyakoroltak.~-
 22 16|           szorongatta, sírhattam volna ama pillanatban, mint a gyermek. S mégis
 23 16|              házunkban, te megígérted, s a pillanatban, mikor ez ígéretet tevéd,
 24 17|              elbúvik, szép asszonyhoz elsõ pillanatban szeretettel simul; de ha
 25 17|                  öröme volt-e ez, melyet e pillanatban élveztem? Eddig, ha Vilma
 26 18|               gyermekei, férje, ki talán e pillanatban új veszélyben forog, s ismét
 27 18|                  de nem annyira, hogy elsõ pillanatban tudná, kitõl jõ, s midõn
 28 20|             hátomon a túlsó partra. - Ki e pillanatban a cigány mellett áll, egy
 29 20|                    míg két cimborája, ki e pillanatban vele van, bundákon nyújtózkodik,
 30 20|                 bosszút állok rajtatok.”~E pillanatban az erdõben nesz hallatszott.
 31 20|                Akinek élete van, jöjjön.~A pillanatban, midõn társai lõttek, Mészáros,
 32 21|            beszédesebb, elmondá, hogy azon pillanatban, mikor a kunyhóból kilépett,
 33 22|                  inkább helyette. - S ki e pillanatban Cifrára s a zsidóra nézett,
 34 22|               legalább az elõbbi - kinek e pillanatban talán eszébe jutott, mi
 35 22|                    ki esze fitogtatására e pillanatban kedvet találna, csak sajnálni
 36 22|              valamit tartott kezében; elsõ pillanatban nem tudva, nem fegyver-e,
 37 22|                függetlenség; - s Kislaky e pillanatban nem tudta, mit tegyen, ha
 38 22|               összegyûlve találunk, erre e pillanatban gondoltak volna, s a gyönyörûség,
 39 22|         statáriumnál voltam, s mindig elsõ pillanatban tisztában voltam magammal.
 40 22|                 egész érzete nehezedett.~E pillanatban az ajtó megnyílt, s fiát
 41 23|                 inkább fel vala gerjedve e pillanatban, semhogy valakinek társaságát
 42 23|                  felmentõ szó szükséges.~E pillanatban lépett be János a hírrel,
 43 24|                 észre sem vette, hogy ha e pillanatban valaki a szobába lép, Zsuzsi
 44 24|              megkapta, meghalt, éppen azon pillanatban, midõn nejével s három gyermekével
 45 24|                   reggelre.~A rab, kiben e pillanatban helyzete bizonytalanságának
 46 24|              valami, mi által terve utolsó pillanatban megakadályoztatnék.~Nem
 47 24|           Macskaházyra ismert. Kálmán elsõ pillanatban bizonytalan vala, mit tegyen,
 48 24|              félelmében izzadni kezdett. E pillanatban feje felett a padláson mintha
 49 24|                izzadva felkel, a guta azon pillanatban ütheti meg, melyben ágyából
 50 25|              mértékben érzette ezt, s ki e pillanatban szívébe nézhetett volna,
 51 25|                lehetett, hogy õ legalább e pillanatban talán sejdíti a viszonyt,
 52 25|                 kifejezésrõl, mely a jelen pillanatban legcélszerûbb, magával tisztába
 53 25|                    egy apának érzelmei ily pillanatban.~- Kedves atyám, jó, hogy
 54 25|        meggondolását fiának ajánlaná, ha e pillanatban az ajtó fel nem nyílt, s
 55 25|               mondja, hogy... azaz a jelen pillanatban... hogy...~- Hogy Vilmáról
 56 25|                   nyugodtan -, sem a jelen pillanatban, sem ezentúl.~- Majd meglátjuk -
 57 25|                   találnád helyedet?!~Ki e pillanatban az alispánnét látja, midõn
 58 26|             titokban nem maradhat, éppen e pillanatban adatik ki.~- Várjunk még
 59 26|                    van, inskripció a jelen pillanatban a legnagyobb bajba keverhetne...
 60 26|             irományokat elégettem, de elsõ pillanatban, midõn kezembe kerültek,
 61 27|           irományokra?~Tengelyiné, ki elsõ pillanatban gúnynak vevé e szavakat,
 62 28|                    asztalhoz közelített. E pillanatban az ügyvédnek eszébe jutott,
 63 28|                    jelenlevõk borzadtak.~E pillanatban egyszerre a folyosón a hajdú
 64 29|                    Ferkó meghökkenve, elsõ pillanatban szótalanul állt, s csak
 65 29|                     mely a jegyzõ keblét e pillanatban eltölté... Viola levelére
 66 30|                  állapotban, mint azt elsõ pillanatban talán gondolák. A borzadás,
 67 30|                     A zsidóság hazánkban e pillanatban oly hegyhez hasonló, melynek
 68 30|                  bíró elõtt nem állt, elsõ pillanatban meghökkent, midõn tõle neve
 69 30|                  kikérdeztetése alatt elsõ pillanatban érzett, bõven kármentesíték.
 70 30|                   tudja, a fiskális utolsó pillanatban nem szállt-e magába?~- Ugyan
 71 30|                     ha kocsizörgés éppen e pillanatban a fõbírót az ablakhoz nem
 72 30|                arcain, kire az alispánné e pillanatban nézett, különös kifejezés
 73 30|           alispánné annyira elhalványult e pillanatban, hogy mind férje, mind Nyúzó
 74 30|                  annyira megindult, hogy e pillanatban az engedékenységrõl, melyet
 75 30|          agyonütött nem sebei, hanem egy e pillanatban bekövetkezett gutaütés,
 76 30|               szerint irányozá, ki még ily pillanatban sem tud megbocsátani. - „
 77 31|              annyira elbámultak, hogy elsõ pillanatban nem tudva, mit mondjanak,
 78 31|            kérdésekre feleljen - azaz ha e pillanatban ellenére nincs, mert azon
 79 32|                maga körül, mint Kenyházy e pillanatban.~- Bizony nehéz út volt! -
 80 33|            legalább tanulhatnak valamit.~E pillanatban a tömlöc nagy ajtajának
 81 33|                   melyek Tengelyi lelkén a pillanatban, hová történetünk jutott,
 82 33|                      mondá Csavargós, ki e pillanatban mindent inkább gondolt volna,
 83 34|                  tettéért dicséret, minden pillanatban magasztalók kellenek, s
 84 34| szerencsétlenebbnek nem érzé magát, mint e pillanatban. Lelke eliszonyodott a gondolattól,
 85 34|              gonosztevõnek, ezentúl minden pillanatban a szörnyû titok felfedezésétõl
 86 34|                  Én apámat szerettem még e pillanatban is, egy meleg szó ajkairól,
 87 34|                    Réty Tengelyi nevénél e pillanatban hasonló érzelmekkel telt
 88 36|            kötelességét teljesítve, minden pillanatban veszélynek teszi ki életét,
 89 36|                    járt börtönében, minden pillanatban kérdé társait: miként érzik
 90 36|                    melyek a zsidó szívét e pillanatban tölték. Csak gúnyt s megvetést
 91 36|               melyre lelke képes vala, egy pillanatban tölté keblét, s a szerencsétlen
 92 36|               sokáig tévedõt, habár utolsó pillanatban térne meg, el nem taszítja
 93 37|                elbeszélésem fonalát minden pillanatban félbeszakasztják, mint olvasóim
 94 37|                    találunk, ezt, fõképp e pillanatban nem mondhatta senki. Az
 95 37|              Vándory még két úrral éppen e pillanatban tömlöcébe?~Az asszonynak
 96 37|             fölkelve székérõl, melyen elsõ pillanatban ülve maradt. - Mikor az
 97 37|                  melyek Rétynének keblét e pillanatban eltölték, nem fogom leírni.
 98 38|               nyugodni nem hágy, ki a jövõ pillanatban mindentõl, mit még tulajdonának
 99 39|                  volna, mint máskor, s ily pillanatban nem akará megrontani kedvét;
100 39|            üldözõje felbukott, csakugyan e pillanatban kedvezõbbé vált. A második
101 39|                 ellenek oly közel voltak e pillanatban egymáshoz, hogy a lövés
102 39|                azoknak, kik okai voltak.~E pillanatban Liptákné jött. Midõn a történtekrõl