Fejezet
1 1 | Vándoryn kívül - kinek szíve a rab szenvedésein megesett -
2 2 | maradt. Igaz, hogy az egyik rab, kit ártatlannak tartott,
3 20| szólt Violáné, ki, mint a rab ítéletét, e beszélgetésnek
4 21| de nyugalom mégis; s a rab, álomba mélyedve, egy idõre
5 22| törvényszék elfogadására s a rab õrzése- s kivégzésére szükséges
6 22| a szobába hívattak, s a rab a törvényszék elébe vezettetett,
7 22| hiteles, nem tûnik ki, hogy a rab folytonos üldözésben fogattatott
8 22| becsületes keresetmódhoz fogva, a rab cimborája lenni megszûnt.
9 22| mindkettõt. De itt jön a rab.~Most az ajtó megnyílt,
10 22| félbe a csendet Nyúzó, a rab felé fordulva - no, most
11 22| igaz, teins uram - szólt a rab, s mély férfias hangja szinte
12 22| uram jóindulatát - mondá a rab -, de rajtam nem segít senki.
13 22| fogja követni, s akkor a rab talán nem fog hallgatásánál
14 22| védelmemre - válaszolt a rab.~- Gondolja meg jól - sürgeté
15 22| Tekintetes uraim! - szólt a rab, kit a részvét, melyet Völgyesinél
16 22| lettem zsivánnyá. - S ezzel a rab fölgerjedésében remegõ hanggal
17 22| használ mindez? - folytatá a rab, kinek halvány arcai ez
18 22| érzéketlensége mellett a rab végsõ szavainak értelmét
19 22| nyugtalanságban dörzsölé kezeit. A rab folytatá:~- Midõn az égõ
20 22| tiszta igazság! - válaszolt a rab, reá függesztve szemeit. -
21 22| kezeiben vagyok - mondá a rab felgerjedve -, verhetnek,
22 22| mert ha az elfogadtatnék, a rab az egész törvényszéket összeszamarazhatná,
23 22| kívül más bántása lehetne; a rab talán mégsem kerülte volna
24 22| találna -, hogy miután a rab engem is vádol, néhány kérdéseket
25 22| mint írásaim - mondá a rab, kinek arcain Macskaházy
26 22| legnagyobb részvéttel, melyet a rab iránt most mutatott -, hogy
27 22| törvényszék - szóla ismét a rab legnagyobb felgerjedésében -,
28 22| kíváncsi vagyok, miként fogja a rab becsületes ember ellen ez
29 22| õ tenni elmulasztott. A rab azt állítja, hogy üldözése
30 22| Nem bánom - válaszolt a rab -, én megmaradok állításomnál.~-
31 22| képzelhetik az örömet, mellyel a rab kikérdezése által a bírákra
32 22| valószínûtlensége, mely a rab által Macskaházy s fõképp
33 22| ismételve felhozattak -, a rab nem tagad semmit, hamar
34 22| jelenlétében kihallgattam õt. A rab, mint a tekintetes törvényszék
35 22| megjegyzéssel, hogy miután a rab elõbbi vallomását ugyan
36 22| raboltatták el?~- Mindent, mit a rab a törvényszék elõtt vallott -
37 22| jegyzé meg Sóskuty -; ha a rab nekünk prédikációt tartana,
38 22| A dolgok, melyeket a rab itt mondott, felfogásom
39 22| lelkiismerete szerint a rab egész vallomásának feljegyzésére
40 22| egyszerûen az áll: hogy a rab vallomását aláírja, s hogy
41 22| nem gondolta meg, hogy a rab egész vallomásának részletes
42 22| megbecsteleníttessék, fõképp, miután ha a rab büntetését elnyeri, mint
43 22| szavazat szükséges, hogy a rab a haláltól felmentessék.
44 22| nem történt volna -, hol a rab a statárium által a rendes
45 22| kívánhatnék inkább, mint hogy a rab életben maradva, még világosabban
46 22| szerint, másképp tenni fel a rab vallomását. Mire azonban
47 22| kedveért, kik úgy látszik, a rab kivégeztetésénél egyebet
48 22| inkább statárium alá való rab nem volt.~- Igen, de a többi
49 22| haszontalanságot, mit a rab magát mentegetve elmond,
50 22| egy módot, mellyel magát a rab által emelt vádtól tökéletesen
51 22| mely nem más, mint ha a rab életben marad, magának fenntartani
52 22| megszorítá a másikat, s a rab halvány arcain nehéz könnyek
53 22| szembetûnõbbé lõn.~Csak még a rab vallomásának aláírása kívántatott.
54 22| közönyös, s én részemrõl csak a rab sorsának könnyítéseért kívánnám
55 22| mióta Völgyesy elment, s a rab vallomását aláírta, támadott
56 23| felvilágosítás nem kívántatik, a rab halála bizonyos, fõképp
57 23| Macskaházy nyájasan -, hogy a rab szobába zárássék. Az utasítás
58 23| nem tartom annak, hogy a rab más helyre tétessék által.
59 23| határozattá lõn, hogy a rab a kamarába zárassék, s maga
60 23| esküdtjével s Macskaházyval, ki a rab biztosságáról tulajdon szemeivel
61 23| nem tehet magának, hogy a rab halálának õ maga volt oka.
62 23| kimondása kívántatott, hogy a rab rendes bíráinak adassék
63 24| készülj holnap reggelre.~A rab, kiben e pillanatban helyzete
64 24| az ünnepélyes csendet.~A rab kamarájában szinte minden
65 24| körülvilágított s látá, hogy a rab õr nélkül hagyatott. - Mindjárt
66 24| visszafelé fordult, midõn a rab kamarájában hallatszó zaj
67 24| de jerünk hamar, mert a rab szökik. - S ezzel valamennyien
68 24| hallva, meggyõzõdtek: hogy a rab biztonságban van. - Az asszony,
69 24| mindenik megmagyarázá, hogy a rab bizonyosan a padláson szökött
70 24| bámulással hallván, hogy senki a rab után nem küldetett - nagy
71 26| Violával szóljon, midõn a rab megszökésérõl hírt vett.
72 30| szakácsné igen - folytatá a rab -, és az egész ház mind
73 30| baj miatt halt meg. - A rab s mellette a hajdú elõbbi
74 30| kérem alássan - folytatá a rab, könyörgõ hangon -, de ha
75 30| az ott van - sóhajtott a rab -, talán a házhoz való,
76 30| után szomorúan kimentek, a rab elvezettetett, s a szobában
77 32| alatt, melyen a velencei rab bírája elébe, vagy a halálhoz
78 32| hol egy szobában nyolcvan rab együtt tartatott, nem panaszkodott
79 32| válaszolt emez sóhajtva.~A rab s irományok átadásának s
80 32| pillanatot, melyben mint rab tömlöctartója által börtönébe
81 32| Nyúzó türelmetlenül - a rab a fõügyésznek adatik által,
82 32| természetes lévén, hogy mivel a rab vas nélkül záratik el, õt
83 32| börtönben nyolctól tizenkét rab található -; hanem a legmulatságosabb
84 32| akadályoztat, hogy inkább a három rab közül, kik úgyis már elítéltettek,
85 33| pálinkát hozat. Valahányszor új rab jõ, mindig meg szokták inni
86 33| börtön egyik szögletét a vén rab foglalá el, kivel Tengelyi
87 33| kivévén, ha a mellette ülõ vén rab által néha nevénél szólíttatott,
88 33| legény lesz belõled.~A vén rab ezen számításának köszönheté
89 33| szükséges-e azért, hogy a rab börtöne homályában büntetésén
90 33| vajon szükséges-e, hogy a rab sorsa inkább a tömlöctõl,
91 33| Köszönöm alássan - szólt a rab a palackot ajkához emelve. -
92 33| életemen át, most konyhás rab vagyok, a különbség nem
93 33| kitelik - mondá a konyhás rab. - Az egyik gyereket egypárszor
94 36| közönségesen csak ötszáz rab volt a háznál, többnyire
95 36| hol harminc, sõt nyolcvan rab együtt tartatott, néha reggel
96 36| nem látod, hogy meghalt?~A rab elborzadva néze testvérére,
97 36| szomszéd börtönben egy más rab gerjeszte sajnálkozást még
98 36| hagyá el kamaráját, s a rab teljes kiterjedésben érezé
99 36| múltjában talál, ez az, mirõl e rab emlékei szóltak. Boldog
100 36| végre a láz elmaradt, s a rab magához tért. Felgyógyulásához
101 36| könyörülni fog rajtad is.~A rab görcsösen szorítá kezét,
|