Fejezet
1 3 | A teins vagy nagyságos alispánné pedig, ki mint csattogány
2 3 | látszik, meg vala zavarva. Az alispánné sebes léptekkel s látszó
3 3 | tudjuk - szakítá félbe az alispánné -, hogy ön kétségbeesni
4 3 | ellenállhatatlanná vált alispánné - ismeri ígéretünket. Azon
5 3 | kedves barátom? - sóhajta az alispánné - én kételkedem.~- S miért?
6 3 | számolásom.~- Remegek - szóla az alispánné -, a jegyzõ háza teli van
7 3 | mondaná-e... - S itt az alispánné elakadt, talán bámulatában,
8 3 | igen, de a mód - sóhajta az alispánné -, háztörés, rablás, mit
9 8 | magyaráztathassanak; az alispánné, kinek szerencséjére a tisztújítás
10 9 | s pamlag mellett, hol az alispánné ült, az egész társaság kis
11 9 | is úgy látszott, épp az alispánné mellett álltam, s az idõrõl
12 17| midõn szólni akart, a teins alispánné jötte nem szakítja félbe.
13 17| kocsi zörgése, melyet az alispánné, nem tudni miért, mihelyt
14 22| kertben Macskaházy s az alispánné beszélgetését meghallgatá,
15 22| fõképp az annyira tisztelt alispánné ellen emeltetett, meggyõzék
16 22| teins Macskaházy úr s az alispánné õnagysága raboltatták el?~-
17 25| szakítá félbe a szólót az alispánné. - Etelka apjával tegnap
18 25| fordulva, éles hangon az alispánné - s mit mond?~- Szóltam -
19 25| lesz semmi! - kiáltott az alispánné magánkívül. - Én nem tûröm,
20 25| utolsó szavaknál, melyeket az alispánné legnagyobb indulatában mondott,
21 26| képzelhetni, miket fog az alispánné elkövetni, hogy jó nevében
22 26| érezni... s ím, tekintetes alispánné vagyok, s mint az fogok
23 26| s Macskaházy lépe be. Az alispánné, feléje fordulva, férjérõl
24 26| célunkat? - válaszolt az alispánné sóhajtva. - Viola ismét
25 26| szólna így! - viszonzá az alispánné - neki biztos hírei lehetnek.~-
26 26| rózsaszínekben lát - mondá az alispánné, csudálkozva ügyvédje szeszélyén,
27 26| szavába türelmetlenül az alispánné - vagy talán kételkedik
28 26| kockáztassam mindenemet?~Az alispánné elfojtá az indulatot, mely
29 26| még egy ideig - tevé az alispánné a lehetõségig nyájasan hozzá -
30 26| elragadtatással csókolva az alispánné kezeit -, van-e ily asszony
31 26| Ön tréfál! - szólt az alispánné, bámulattal Macskaházyra
32 26| akármikor áttekinthetõk.~Az alispánné, mintha elõtte villám csapott
33 26| adta kezembe? - mondá az alispánné remegõ hangon, melybõl meglátszott,
34 26| egymás iránt? - mondá az alispánné, mosolygásra kényszerítve
35 26| azt tudja mindenki.~Az alispánné nem felelt e gúnyoló szavakra,
36 26| Hosszabb szünet után az alispánné egyszerre megállt az ügyvéd
37 26| meghökkenve a hangon, melyen az alispánné a kérdéseket hozzá intézé.~-
38 26| elõbbi törvényszék elõtt az alispánné õnagyságát lopás- s rablási
39 26| ezzel másokat - mondá az alispánné indulattal -, míg tudom,
40 26| görcsösen összekulcsolva.~- Alispánné a megye tömlöcében! - folytatá
41 26| felugorva pamlagáról az alispánné - ön nem képes ezt tenni!~-
42 26| Csak hagyjon el - mondá az alispánné csaknem rimánkodó hangon.~-
43 27| válnánk egymás iránt. Az alispánné halványabb vala, mint egyébkor,
44 27| szobaleányától hallá, hogy az alispánné egész éjjel le sem feküdt,
45 27| szobaleánynak tûnt fel, hogy az alispánné, ahelyett, hogy a törött
46 27| neki úgy látszott, hogy az alispánné semmit ellene nem tehet
47 27| tekintetbe vétetni a hatalmas alispánné ellen? Pártfogóról kell
48 27| út nyílt. Az elsõ, ha az alispánné kegyeit újra megnyeri, mire
49 27| darabot visszatarthat; az alispánné nem ismeri a levelek számát,
50 27| kivétellel, hogy mindent az alispánné meghagyásának tulajdoníta,
51 28| gondolat támadt, hogy Viola az alispánné zsoldjában áll.~- Akárki -
52 30| a zsidó arcain, kire az alispánné e pillanatban nézett, különös
53 30| tették - szólt közbe az alispánné élénken -, Macskaházy kezében
54 30| én dolgom - válaszolt az alispánné szárazon.~- Bizony jobb
55 30| esküdttel s a cselédekkel az alispánné kívánatának teljesítésére
56 30| Üveges Jancsi? - szólt fel az alispánné, egyszerre megállva - az
57 30| bosszújának eszköze volt.~Az alispánné annyira elhalványult e pillanatban,
58 30| tovább ennyit szenvedjek.~Az alispánné a fõbírót az ablakhoz hívá,
59 30| szoba tanúja volt; s az alispánné, midõn szemeit e tárgyakon
60 30| meggyilkoltatása elõtt, külön tett.~Az alispánné jól tudva, hogy e néhány
61 30| késznek érezi: s így az alispánné is Tengelyit e tettnek elkövetésére
62 30| nyugodtan eltûrhetném.~Az alispánné, látva, hogy férje nincs
63 30| vágott szavába élénken az alispánné - te legjobban mondhatod,
64 30| mondja magát - pótolá az alispánné -, és a gyûlésen elhatároztatott,
65 30| csak egyet tudok - monda az alispánné éles hangon -, azt, hogy
66 32| Nyúzótól hallá, hogy az alispánné a rabot a lehetõ legnagyobb
67 34| hasonló emberek, kik az alispánné hatalmát ismerve, az uralkodó
68 34| eddig tanácsait követte.~Az alispánné sokkal inkább ismerte férjét,
69 36| teljesíttetett, minthogy az alispánné által is pártoltatott. A
70 36| helyzetérõl gondolkozhatott. Az alispánné ártatlanságáról, amint mondá,
71 36| megfeledkezett, s maga az alispánné, minden részvéte mellett,
72 36| Violánál talált; akkor az alispánné magához hívatott, s kétezer
73 36| következése akármi, én az alispánné s minden emberek bosszúján
74 36| mondj, mi által magadat az alispánné bosszújának kitehetnéd -
75 37| benyomást tett - Rétyné.~Az alispánné éppen hálószobájának az
76 37| tovább beszéljen.” S az alispánné folytatá munkáját, mindazon
77 37| ápolóné onnan kijött: az alispánné szívét nyugtalanság tölté
78 37| mindent tudnia kell.”~Az alispánné leküldé szobaleányát, s
79 37| alispánnéhoz fölhívatott.~Az alispánné, amennyire lehetett, titkolá
80 37| valának olyanok, hogy az alispánné magát általok megnyugtatva
81 37| Kend nem tudja - kérdé az alispánné remegõ hangon, miután az
82 37| azt kend? - kérdé ismét az alispánné, kinek szokatlan fölgerjedése
83 37| megalázzam! De mit tegyek?” - Az alispánné ismét fel s alá kezde járni
84 37| istenem! segíts rajtam!”~Az alispánné egy ideig mozdulatlanul
85 37| fölöttem mondani senki!” Az alispánné egy ideig mély gondolatokba
86 37| voltak, sem abban, hogy az alispánné azokat kiirtani akarta,
87 37| nem tarthatott sokáig. Az alispánné sokkal eszesebb asszony
88 37| nem ismersz? - szólt az alispánné remegõ hangon - ne fordulj
89 37| sem.~- Zsidó - mondá az alispánné szenvedélyesen -, ha nem
90 37| küzdelmeihez közeleg.~Az alispánné, miután karját nem kis nehézséggel
91 37| úgy látszott, mintha az alispánné valamit keverne poharába.~-
92 37| úgy látszott, mintha az alispánné pamlagára vetné magát, s
93 37| azt jelentette, hogy az alispánné éppen halála elõtt nála
94 37| férfiak a jövõ percben az alispánné ajtaja mellett álltak.~Az
95 38| a világból. De mi ez az alispánné esetéhez képest? A fõorvos
96 38| csudákat tesz, ajánlhatná. Az alispánné meg vala mérgezve, s mi
97 38| véletlennek nevezék. A szegény alispánné, ezeknek állítása szerint,
98 38| kétkedhetett, miszerint az alispánné szándékosan mérgezte meg
99 39| csak szerencsétlenségére az alispánné halála után kevesebb, mint
|