Fejezet

 1 1 |        meg komolyságát.~- Szegény Peti - szóla tréfás sajnálkozással
 2 1 |       vidék retteg, nem más, mint Peti cigány, és...~- Nem fogom
 3 1 |      szerencsétlen rabot.~Szegény Peti, ki azalatt a törökdombhoz
 4 1 |           kin mérgét kiadhassa, s Peti az elsõ szavaknál, melyekkel
 5 1 |        ember vagyok - sóhajta föl Peti -, én...~- Ne ugass - lármáza
 6 1 |        amint a teins úr is tudja, Peti minden embert ismer -, szaladni
 7 1 |             De kérem - rimánkodék Peti -, mikor én ártatlan vagyok,
 8 1 |           azt gondolom - viszonzá Peti nyugodtan -, hogy zsiványok
 9 1 |          a hatást, melyet szegény Peti egyszerû válaszai az érdemdús
10 1 |        ezek... - a substantivumot Peti csak gondolá - ott az erdõben
11 1 |         nem fognak teljesíttetni. Peti vagy megvesztegettetett
12 5 |         vállára tevé; - mi bajod?~Peti - mert csakugyan õ az, kivel
13 5 |        nem; menned kell - sürgeté Peti -; az egész falu telve ellenségeiddel.
14 5 |        ront meg - szóla szomorúan Peti -, megveted a veszélyt,
15 5 |             ez életem, s hidd el, Peti, nincs rajta mit féltenem.~-
16 5 |           árasztának arcára, hogy Peti láthassa a fájdalmas kifejezést
17 5 |           csendet félbeszakasztva Peti -, még minden jobbra fordulhat.
18 5 |          az egész megfoghatatlan.~Peti jobban ismeré Violát, mint
19 5 |          barátom! - szakítá félbe Peti - feleségednek nincs semmi
20 5 |        hisz ki bántaná õt - szóla Peti mindig türelmetlenebbül -,
21 5 |          Igazad van - szóla közbe Peti megragadva kezét -, néha
22 5 |           van itt.~- Hol? - kérdé Peti, bundájánál visszatartva
23 5 |      elfognak? - szóla rimánkodva Peti, ki Viola tántoríthatlan
24 5 |           Ha Violát fölakasztják, Peti cigánynak nincs mit keresni
25 5 |           Várj kissé reám - szóla Peti társához, mikor a szérûkhöz
26 5 |       várá társát.~Pár perc múlva Peti visszajött. - Alszanak -
27 5 |        mécs a kis ablakokon át; s Peti társával sebes, de zajtalan
28 5 |      kalapácscsörgés hallatszott, Peti mégis tanácsosabbnak tartá
29 5 |         Átmenve e világos helyen, Peti, ki jobbra s balra tekintve
30 5 |          mehetünk, eljövök érted.~Peti, az utca másik oldalára
31 5 |          Hát nem ismersz - felelt Peti -, nos, mit mondasz az illuminációhoz?~-
32 5 |        hamar Sz.-Vilmosra - szóla Peti a kerítés résén, mely jóval
33 13|     szegletében feküdt, egyszerre Peti cigány fekete arca merült
34 14|        nem ismer kend?~- Te vagy, Peti? - mondá Liptákné bámulva. -
35 14|       bementek a kerítés ajtaján. Peti szokása ellen botra támaszkodva,
36 14|         összebeszélésére, melynek Peti véletlenül tanúja volt.
37 14|           fölkapta az írásokat, s Peti által követve futott. Mindez
38 16|           tehenünket elhajtották, Peti cigányra gyanakodott. Viseld
39 18|       hogy kend.~- Az egész falu? Peti cigány talán? - kérdé Cifra,
40 18|       egész találkozását, mialatt Peti arcain, fõképp midõn hallá,
41 18|         felé sietett.~Violáné, ki Peti s az öreg gulyás szavaiból
42 18|     megfordult, meghagyá, hogy ha Peti, kit ide rendelt, vagy hívei
43 18|          egy órával késõbb, midõn Peti megérkezett, ki a rablásnál
44 18|           otthon van-e már? Igaz, Peti mondta, hogy a fõispán hazaküldte.
45 20|           De a szolgabíró - kirõl Peti által tudta, hogy otthon
46 20|           megtépáznak. Reménylem, Peti nem találkozott vele; no,
47 20|      menniök, maga a cigány állt.~Peti felült. - Idején jövünk -
48 20|           magam faragtam, a vasat Peti verte rá. Ne, te sárga!~
49 20|           verte rá. Ne, te sárga!~Peti nem egészen osztá István
50 20|           megteltek...~- Ne félj, Peti, minden rendiben lesz; s
51 20|         messze tart. Mit mondasz, Peti?~De Peti nem szólt, nem
52 20|       tart. Mit mondasz, Peti?~De Peti nem szólt, nem felelt Zsuzsinak
53 20|         Nincs semmi baj, ne félj, Peti, mindjárt ott leszünk. -
54 20|       noha nem szólt, régen osztá Peti aggodalmait. Egyes világosabb
55 20|         még szárazan állt, s hova Peti a lovakat most kivezette. -
56 20|        melyeknek egyike lebukott. Peti, térdig gázolva a vízben,
57 20|         az egyes kisebb ereken át Peti által vezetve, míg egy széles
58 20|           majd elmegyünk, én vagy Peti: az erdõ, látod, elõttünk
59 20|        valahogy átgázolunk... Ej, Peti! Peti! te is oly vén ember
60 20|           átgázolunk... Ej, Peti! Peti! te is oly vén ember vagy!
61 20|      voltunk? - szólt a gulyáshoz Peti, kezével a túlsó partra
62 20|        nélkül? Az istenre kérlek, Peti, ne hagyjatok itt - kiálta
63 20|         Viola -, legfelebb ha még Peti jön, ki által István gulyás
64 20|     gondolá Viola magában - talán Peti s a gulyás; de azok hogy
65 20|      idõvel, miután õt elhagytuk, Peti s a gulyás visszatértek.
66 20|       lábaira bilincs tétetett. - Peti egy erõs bottal kezében
67 20|       gazemberek mind elfutottak.~Peti vigyázva tovább ment, s
68 20|     hanggal, s magánkívül rogyott Peti karjai közé.~ ~
69 21|         egy ideig hallgatva állt. Peti s a gulyás, ki Violánét
70 21|     kunyhóhoz ment, s benézett.~- Peti - szólt visszafordulva,
71 21|           hadd keressem férjemet.~Peti, sóhajtva, parázst ment
72 21|        hazud, tudta, hogy mihelyt Peti tüze fellobog, Violát -
73 21|           is bajba keveredhetnék. Peti elkísér Sz.-Vilmosra, bizonyosan
74 21|      helyzetét.~Így találá Violát Peti, ki társát a falun kívül
75 21|        csak maga jött. Az udvarba Peti nem mehetett be, a fõbíró
76 21|      megszûnt.~- Benn - válaszolt Peti felakadva -, nem éppen benn
77 21|         Hogyne volna! - válaszolt Peti - jó nagy bundával takarva
78 21|            No, mondd, beszéld el, Peti, mit mondanak az emberek
79 21|        mondanak az emberek ehhez?~Peti csak azt válaszolá, hogy
80 21|         Kislak felé fuvarozá, míg Peti maga, hogy Tengelyinek hírt
81 22|          elõbbiek mellett állt -, Peti Violának testi-lelki barátja,
82 22|       által szándéklott rablásról Peti által vett hírt, nem említé.~
83 22|         nem mondott ilyen valamit Peti cigánynak vagy Liptáknénak?~
84 23|    tiszttartólak felé indult, hol Peti jöve elébe.~Az ebéd, mint
85 23|       padlása csak deszkázva van. Peti cigány mindezt ismeri. Lassan
86 23|           teins úr gulyása, kihez Peti már elment, lovát készen
87 23|     talált, az öreg János s a vén Peti cigány esze volt; azonban
88 24|     Zsuzsit s gyermekeit elvigye. Peti tanácsa szerint Viola nejét
89 24|          a magtárhoz sietett, hol Peti s Kálmán a legnagyobb türelmetlenséggel
90 26|     kályhalyuk ajtaja megnyílt, s Peti dugta ki borzas fejét. A
91 26|           végighallgatá.~- Ejnye, Peti, mi lelt? - szólítá meg
92 26|       lelkészlak felé indult, míg Peti felvevé bundáját, s a kertbe
93 30|           bánásmódot, mint melyet Peti cigány a törökdombon tapasztalt,
94 30| határozata legjobb barátja - azaz Peti cigány által helybenhagyatott,
95 35|    Liptáknét kérdeztük; kérdeztük Peti cigányt - szólt Völgyesy.~-
96 35|        illeti - mondá Völgyesy -, Peti tudja, maga az alispán mondta
97 35|            A teins úr jót áll, de Peti nem hiszi - szólt a huszár -,
98 38|       Valószínûnek látszott, hogy Peti cigány Violának hollétét