Fejezet
1 1 | Mert a teins vicispán úr, mióta egyszer Barna Jancsi viskójában
2 2 | utólszor kebeléhez, ki, mióta az meghalt s õt hivatalában
3 2 | még csöndesebb vala ugyan, mióta a kedves fiú körébõl távozott,
4 4 | valóságos zsarnok volnék - mióta szoktál félni apádtól?~-
5 5 | nem sértett meg, senkit, mióta él, meg nem bántott; ki
6 5 | országért elárult volna. De mióta a tiszteletest kirabolták,
7 7 | kellemesen tölté napjait, sõt mióta maga konyhát nem tartott,
8 7 | emelkedni nincs rosszabb: Réty, mióta személye a megye többsége
9 7 | bizonyos azonban, hogy mióta e gondolata támadt, mintha
10 8 | bécsi ruhákba öltözködve, mióta szülei házát elhagyá, inkább
11 9 | egész járásnak; s félek, mióta gróf Havasy e házhoz jött,
12 9 | emberekrõl kezde beszélni, kik mióta közpénztárak kezelésétõl
13 11| fölmenthetném magamat; most azonban, mióta teins Bántornyi Jakab vagy
14 11| kormányozta, s még most is, mióta Jakab megházasodott, nem
15 11| kommoditás”-nak akarnák nevezni, mióta azonban a comfort a cserepesi
16 11| küszöbölheté ugyan ki, de mely, mióta õ utazásából visszatért,
17 14| Hát ki más?~Liptákné, mióta hallá, hogy Violát tulajdon
18 15| Hisz ezek az emberek, mióta egyenkint kiáltanak, még
19 15| versenytársától nem messze, mióta a szavazás kezdõdött, majdnem
20 16| találkozni fog. Vándory, ki mióta a szerencsétlenség után
21 16| annyi ezerek közül, kik mióta földünk forog, létünk titkait
22 16| mindez nem volt semmi. Csak mióta Violával megismerkedtem,
23 17| kedvét nem derítheté föl. Mióta Ákos s Kálmán Porváron egymástól
24 17| ismét elszállásoltatott; de mióta Ákos a világra jött, reá
25 17| büszke volt, csak most, mióta Ákos kis kezeivel tépdesé -
26 17| gyakorolja, s fõképp most, mióta ez irományrablás történt,
27 18| gyanítják, hogy ez ország, mióta a törököt elûztük, változáson
28 18| iránti tartozásukat, azért, mióta a töröktõl megszabadultunk,
29 18| s noha romlásnak indult, mióta a pápista földesasszony,
30 18| integetett, Zsuzsi visszaijedt. Mióta Cifrát elõször látta, mindig
31 18| szegezve.~- Petit nem láttam, mióta Porvárra ment, de a kovács,
32 18| felõle szólni. Petivel, mióta ez hallgatódzva az árulásnak
33 19| alatt elõször pihen meg, mióta e földre jött. Maga a templom -
34 20| a csap.~- Dehogy részeg, mióta Porvárról jöttünk, nem is
35 20| óta földindulásoktól, s mióta a pesti árvízrõl hallott,
36 20| ez mind a Rákérbõl jõ, mióta az urak új töltést csináltak,
37 20| kunyhó körül sûrû rengeteg, s mióta pár év elõtt nem távol e
38 20| angyali nyugalommal eltûré, mióta hallotta, hogy ellenség
39 21| Hej, bátyám, ha tudná, mióta Viola zsivánnyá lett, mily
40 21| azt nem mondhatná.~Viola, mióta ellenségeinek kezeiben látá
41 22| tétetik, megjegyzé, hogy mióta Istenben boldogult felesége
42 22| hivatalosan jelenthetem, hogy mióta a megye fogságából megszabadult,
43 22| kivéve, kinek nyugtalansága, mióta az alügyész távozott, mindig
44 22| elnöküket, kinek keblére, mióta az ítéletet kimondá, felelõsségének
45 22| hol a bírák együtt ültek, mióta Völgyesy elment, s a rab
46 22| látta gyermekeit; most, mióta a kis Pistát ismét megcsókolta,
47 23| életökre sötét felhõ borult, mióta házukban egy ember fordult
48 24| s meglehet, igaz! Hisz mióta e föld tengelye körül forog
49 24| hált-e õ két esztendõ óta, mióta õt a guta keringeté, mindig
50 25| apámat, hogy egy évnél több, mióta elhatároztam magamat; azonkívül
51 25| ez asszony iránt, fõképp mióta benne gonosztevõknek cimboráját
52 26| jutott eszembe azonnal, hogy mióta Ákos határozatát tudom,
53 26| Macskaházy kezében lesznek, mióta Tiszarétre visszajött, hallgatódzásra
54 27| cselédházban említtetett, hol, mióta az úrfi s öreg huszárja
55 28| mégis. Eszébe jutott, hogy mióta Ákos kiköltözködött s Etelka
56 29| talán csak nem fenyegetés? Mióta itt lakom, nem volt eset...
57 30| Ismerte-e Macskaházy urat? Mióta? Látta-e már a zsidót életében?
58 30| látta volna, miként rázta, mióta férjem halálos ágyánál voltam
59 30| fõképp a szakácsné, ki mióta szavainak következtetését
60 31| hogy az üldözött soha, mióta rossz életre adta magát,
61 32| komolysággal. - A báró, mióta nálunk van, meghízott; nincs
62 32| ennyit nem vesztett, mint mióta esténként Sáskayval játszik,
63 33| láttam, elfutottam elõle; de mióta kend, apó, annyi szép históriát
64 33| elõbb közbeszólásra bírta, mióta a folyosóra lámpa hozatott,
65 33| Tengelyihez fordulva, kire, mióta a lámpa hozatott, a legnagyobb
66 33| gyermekeknek egyike, már mióta fogva van is, gyújtogatott;
67 34| elveszték becsöket Réty elõtt, mióta naponként arra intetett,
68 34| visszavonultak. Tengelyi, kivel, mióta õt Tiszarét jegyzõnek fogadá,
69 34| mellyel élni megszûntem, mióta meggyõzõdtem, hogy használása
70 34| meg, helyzetemben történt. Mióta anyád e házba lépett, jó
71 34| kínzás, melyet apám házában, mióta te a világra jöttél, tûrök,
72 34| szabadságot.~Hosszú évek múltak, mióta ezt tevém, de ha szobádon
73 35| említhetnék; Zászlósy urat, ki mióta a diáknyelv divatból kijött,
74 35| magoknak a változást, mely, mióta Porvárra jött, rajta történt.
75 35| országába.~Fõképpen most, mióta új szerencsétlensége által
76 35| ki vita között, fõképp mióta szabadságától megfosztatott,
77 35| kellene keresni Violát.~- Mióta Tengelyi úr itt van - mondá
78 36| s az adományok, melyek, mióta a ragály uralkodott, a tömlöcperselybe
79 36| melyet eddig mutatott, mióta hallá, hogy felgyógyulásához
80 37| részvét sem hiányzott volna. Mióta Bántornyi az angol rabszolgaemancipációnak
81 37| feltûnt, de nem aggasztá õt. Mióta tudta, hogy a zsidó egészen
82 37| szoba közepén megállt - mióta ez iszonyú gondolat fejemben
83 37| melyben a zsidó feküdt, mióta betegsége miatt senki elszökésétõl
84 37| urak elmentek, mondta, hogy mióta mindent elmondott, mi szívén
85 38| reménye. Több két hétnél múlt, mióta az öreg János Csavargóssal
86 38| alkalommal Csavargós, ki mióta az öreg Jánossal járt, nem
87 38| hallgatá elbeszéléseit, s mióta a háborúról s az egykori
88 38| talált, olyannyira, hogy mióta Ákos felnõtt s katonatörténeteit
89 38| mosolygását. Szelíd kék szeme, mióta megnyílt, nem látott mást,
90 38| maga a kislaki gulyás, mióta a tanyán lakott, csak egyszer
91 38| remegéshez képest, melyben élek, mióta itt lakom! Húsz mérföldre
92 38| vagyok határozva. Higgye el, mióta gyermekeim meghaltak, sokszor
93 39| mely nejét megnyugtassa? Mióta e tanyán laktak, Zsuzsi,
94 39| élt, s ezen féltékenysége, mióta gyermekei meghaltak, még
95 39| Tiszaréten volt. Az alispán, mióta neje meghalt, nem szívesen
|