Fejezet

 1 1 |         hozzá nevetve -, a hatalmas zsivány, kinek fölakasztásával megyénknek
 2 1 |             farkasügetésre is - s a zsivány elillant, s mikorra odaértünk,
 3 4 |             oda jön, mint valóságos zsivány jön haza -, megvigasztaltam
 4 4 |            tehet õ róla, hogy férje zsivány lett. Ha azon segíthetne
 5 4 |           én házamnál, a legnagyobb zsivány családja a tiszaréti jegyzõnél
 6 5 |              S nem jobb-e - szóla a zsivány maga mellé vetve baltáját -,
 7 5 |      mindazon gazdaházaknál, hová a zsivány néha betérni szokott, katonák,
 8 5 |             kinek nyájas szavánál a zsivány érzé, hogy kitaszítva az
 9 5 |         ugye az nem igaz, hogy apám zsivány, mint a pandúrok mondták?~-
10 5 |           most isten áldja meg.~S a zsivány a kertajtón kilépve a kerítés
11 13|          szeretnék bõrében lenni.~A zsivány, késéhez nyúlva, dühösen
12 13|        viszonzá villogó szemekkel a zsivány - van-e valaki a világon,
13 13|               Halljuk! - ordított a zsivány, egyszerre kortes szerepébe
14 13|          egész.~- Add ide - szólt a zsivány -, hadd nézzem meg.~- Nem
15 13|          bemennék - szólt nevetve a zsivány -, s huszonöt forintod helyett
16 13|          Mondd meg; zsidó - szólt a zsivány, felemelve öklét -, mert!~-
17 13|       magamnál tartom - válaszolt a zsivány nevetve -, ha más pajtás
18 16|           róla, de férjed mégiscsak zsivány.~Látva a kifejezést, mely
19 16|          ültek.~- Igen, igen, Viola zsivány - szólt végre keserûen,
20 16|     nótáriusnénak igaza van, férjem zsivány, én lator felesége vagyok,
21 16|     maradása többé.~- S azóta Viola zsivány - szólt Zsuzsi, kezeit görcsösen
22 16|            hagyom, s lássa, ha csak zsivány felesége vagyok is, azokat
23 18|      szerencsét! mennem kell. - S a zsivány az úton, mely a kereszt
24 18|            harminc esztendeje, hogy zsivány, s még õ árulkodik, no várj,
25 20|           társára, mellyel ily öreg zsivány, ki mesterségét hat bandával
26 20|        kulacsot, mely után a fiatal zsivány kezét kiterjeszté -, úgyis
27 20|          tudod, megárt. - S az öreg zsivány nevetett.~- Addszide - szólt
28 20|           meglátjuk - mondá az öreg zsivány, s midõn sötét szemeit pajtására
29 20|             akar - mondá az idõsebb zsivány, ki most szerencsétlen pajtását
30 20|          vetve Violára.~- Mért lett zsivány belõled - mondá Rácz gúnyosan
31 20|           mondtam?! - szólt az öreg zsivány felugorva s kétcsövû puskáját
32 20|         magánkívül vala mérgében. A zsivány, kit annyi ideig keresett,
33 20|             semmirevalók! hol van a zsivány? - kiálta földhöz csapva
34 20|      karjába lõttek.~- Legalább tíz zsivány van a kunyhóban, amerre
35 20|          pisztolyt - mondá halkan a zsivány, egyik kezét Viola felé
36 20| megbocsátani - monda ismét a fiatal zsivány mindig vékonyabb hangon,
37 20|           halj meg. - S ezzel a vén zsivány fõbe lövé magát. Vére Viola
38 20|              s Violát körülfogák.~A zsivány kezében nem vala fegyver,
39 21|      borzadhatnak, elájulhatnak; én zsivány felesége vagyok, nekem ilyenekre
40 21|            tanyájához vevé útját. A zsivány felesége Petivel Sz.-Vilmos
41 22|        világosan, hogy Viola ismert zsivány s haramja?~- Kérem alássan -
42 22|           mind nem praktikus dolog. Zsivány csak az széles Magyarországban,
43 22|            által ismert gonosztevõ, zsivány...~- Kérem alássan - vága
44 22|           ember, de egész életén át zsivány volt, s napjainak nagyobb
45 22|             rajtam nem segít senki. Zsivány vagyok, fegyveresen fogtak
46 22|            nekem számíttatik be; én zsivány vagyok, s azzal vége.~-
47 22|        felforr, elmondom, kevesebbé zsivány vagyok-e azért? késõbb fogok-e
48 22|       ártatlan vagyok - válaszolt a zsivány, kezét éghez emelve -, de
49 22|          elõtt közbíráinak egyike e zsivány által tolvajnak neveztessék?~-
50 22|   alávalóságát bebizonyíthatá? Õ, a zsivány, két ember ellen, ki mint
51 22|       keresztül járnak, fõképp ha a zsivány érdemlett büntetését elnyeri,
52 22|          asztalra ütve Zátonyi -, a zsivány alávaló hazudságaiból egy
53 22|         éghez emelve - a legnagyobb zsivány kezünkbe kerül, teins Nyúzó
54 22|       forintba mernék fogadni, hogy zsivány volt. Ne féljen, mi nem
55 22|            fegyverek fognak talán e zsivány vallomásából ellenem készíttetni,
56 22|       példát adnánk, miként még ily zsivány is, minõ Viola, ha valaki
57 22|          mellette kisfia állt, és a zsivány elõtt eltûnt minden egyéb.~
58 24|            neki fülébe súgá, hogy a zsivány egész bátorságát elvesztette.~-
59 24| semmirekellõk, felakasztatlak. Ha a zsivány elszökik, egyik lóg közületek,
60 24|    feszíttetnék fel, ki tudja, hány zsivány van, s miket kell szenvednie
61 24|          ordítva a földön hevert.~- Zsivány! - kiáltott a tiszttartó,
62 26|              s azt hiszi nagysád, a zsivány, csak hogy Rétyné õnagysága
63 26|           vádolta. Egy tanú s hozzá zsivány, ki ily magas jellemû személy
64 26|            én példának okáért, ki a zsivány minden szavát szép körülményes
65 27|            leányom férje? te rabló, zsivány, söpredéke az emberi nemnek!~
66 28|      szakítá félbe megvetõ hangon a zsivány a szólót -, add ide az írásokat,
67 28|          Mondd ezt másnak - szólt a zsivány nyugodtan -, én tudom, hogy
68 28|          pénzedet, mondom - szólt a zsivány megvetéssel, midõn az asztalhoz
69 28|             terítve... a fegyvert a zsivány kezében találá.~Ez volt
70 28|            küzdés között, mellyel a zsivány most a pisztolyt ellensége
71 28|           elfojtott hangon, midõn a zsivány torkát megragadta.~- Volt-e
72 28|             a fényes kést, melyet a zsivány az asztalról felkapott,
73 29|              Ne féljen tõlem, habár zsivány vagyok is, életemet adnám
74 29|             hozák. Mit tegyen? ha a zsivány meghívását nem követi, az
75 29|       szobájában, majd arra, hogy a zsivány meghívását követni fogja,
76 29|             keresztül a bokrokon. A zsivány egy pillanatig megállt,
77 29|              hogy e háznál már több zsivány is megfordult? úrfinkat
78 29|             vagyok; de hogy éppen a zsivány nyoma volt-e? azt biz én
79 31|       érzete annak, miként õ maga a zsivány jelenlétét tudva, ahelyett,
80 31|         ebben megakadályoztassam, a zsivány meghívását követtem, hogy
81 31|          parancsolá, hogy mihelyt a zsivány ittlétérõl tudomást szereztem,
82 31|             már azért, hogy a híres zsivány kezevonásával megismerkedjünk.~-
83 31|        pillanatig mást, mint hogy a zsivány erõszakos módon fog ez irományokhoz
84 31|           itt a faluban kerestük, a zsivány az egész idõ alatt e házban
85 33|         gyerekeimet - mondá az öreg zsivány nevetve -, néha meg kell
86 34|         volt senki a megyében, ki a zsivány elõadásának hitelt adva,
87 34|     Elborzadva kérdé nejét: vajon a zsivány igazat mondott-e?~- És ha
88 34|                És ha minden, amit a zsivány mondott igaz volna - válaszolt
89 35|             holnap estig valamennyi zsivány az egész megyében megtudja.
90 38|         legyek. Ugye apám, nem lesz zsivány többé? Ez volt az utolsó
91 38|      legalávalóbb gonosztevõ, kivel zsivány koromban találkoztam, s
92 39|          szemeit éghez emelve.~- Ha zsivány, nem menekülhet meg többé -
93 39|             mint elébb.~- Talán nem zsivány - szólt Vándory, ki a lovasok
94 39|          Viola!~- Ismerem - mondá a zsivány, ki azalatt magához jött,