Fejezet

 1 1 |     Optimisták legnagyobbika! - szóla közbe nevetve Tengelyi - nem elég-e,
 2 1 |              tapasztalásaink? - szóla közbe Tengelyi.~- Csak azt bizonyítják,
 3 1 |              én...~- Hallgass - dörge közbe a bíró -, én tudok mindent,
 4 1 |         fogjunk el.~- S azért - szóla közbe Ákos, ki az egész jelenet
 5 1 |            rosszabb szemeivel - szóla közbe Ákos - valóban csudálatos!
 6 1 |             szorítva idehozták - vága közbe Ákos -, hisz ki tudja, mily
 7 1 |          megijed...~- Megijed - szóla közbe Nyúzó -, szeretném tudni,
 8 1 |             hogy vele beszélt - szóla közbe Pista, ki észrevéve fõbírájának
 9 1 |              Becsületes ember - szólt közbe az esküdt - nem fél a hegedûtõl.~-
10 1 |                 Igen, ha eljõ - szóla közbe Ákos -, de...~- Ez egyszer
11 3 |              vegye fel úgy ön - szóla közbe engesztelõleg Rétyné, ki
12 3 |               magát, nagysád? - szóla közbe Macskaházy, földesasszonya
13 3 |             hogy hallgatózzék - szóla közbe aggodalmasan Rétyné, míg
14 5 |      városaiért.~- Igazad van - szóla közbe Peti megragadva kezét -,
15 5 |                hogy idejõjünk - szóla közbe remegve egy pandúr, mire
16 5 |            lõni.~- Majd bizony - vága közbe az érdemes fõbíró -, aki
17 6 |           Ákos miket beszélsz - szóla közbe mosolyogva Etelka - mily
18 7 |       gyújtsanak föl semmit - sóhajta közbe a szegény rokonok egyike,
19 7 |         nyúlszívû teremtés? - dörgött közbe a várnagy - nem tudod-e,
20 7 |              vannak kivételek - szólt közbe éles - hangjával Sáskay -,
21 9 |               mondtam mindig - vágott közbe a báró -, nem mondtam ezerszer,
22 9 |           elõször...~- Igen - sóhajta közbe szomorú képpel a fõjegyzõ -,
23 9 |       mellettünk sem.~- Ecce - vágott közbe a báró -, fiam példája,
24 9 |                    Nem mondtam - vága közbe Slacsanek -, hogy az ily
25 9 |         fõképp tisztújításnál - szóla közbe a báró -, matematikai igazság,
26 11|           szerezni igyekezni - vágott közbe Krivér -, ezek a határozat
27 13|          Akkor is megcsaltál - vágott közbe a másik -, egy süldõ tíz
28 14|              Kivévén szerelem - szólt közbe Ákos.~- Az sem, higgye el,
29 14|        rózsákkal.~- Rózsákkal? - vága közbe Vilma, kezeit összecsapva
30 15|        társaink érzelmeinek? - vágott közbe Sóskuty - az ember ily pillanatokban
31 15|           Magam is azt hivém - vágott közbe az öreg Bálint, kiben midõn
32 15|            nemini opitulator - vágott közbe Sáskay - miért nem hirdettette
33 15|              kételkedett senki - vága közbe haragjában reszketve a jegyzõ -,
34 15|               úrnak igaza van - szóla közbe egy fiatal ügyvéd, azon
35 16|          cipelteté.~- Úgy van - szólt közbe Liptákné, ki most Zsuzsi
36 16|             nemzetes asszony - vágott közbe Violáné, keserû mosollyal
37 16|               jött-e házamhoz? - vága közbe Tengelyi, mindinkább elkeseredve. -
38 17|                 Hogy elszökött - vága közbe Ákos -, hallottam az egész
39 17|                  Az istenért - vágott közbe Kálmán -, már rosszul érzem
40 17|         általvette, meghalt? - vágott közbe Kálmán - beszéltem elõbbi
41 19|             vigyázzon magára - vágott közbe Nyúzó, s arcán mindazon
42 21|     hihetõképp -~- És ez mi? - vágott közbe Zsuzsi, ki lehajolva egy
43 22|             Köszönöm a gráciát - vága közbe földesasszonya -, ha itt
44 22|   felakasztani?~- Lehet bizony - vága közbe a táblabíró méltósággal -,
45 22|             bolondokat, Verus - szóla közbe egy öregebb ember, ki az
46 22|            Sértési szándékot - vágott közbe Nyúzó -, nem sértési szándékot,
47 22|                Kérem alássan - vágott közbe most Sóskuty, ki az egész
48 22|                  Kérem alássan - vága közbe Nyúzó -, Szentvilmosi János -
49 22|          állíttatik, ott áll - vágott közbe a másik, ki rögtönzött gondolatába,
50 22|           biztatni nem szabad - szóla közbe Zátonyi, legbölcsebb kifejezésre
51 22|             rablást elismered? - vága közbe Zátonyi.~- Nem ismerem el.
52 22|         természetes.~- Persze - szóla közbe Sóskuty -, ily környülállások
53 22|        méltóztassék felindulni - vága közbe Macskaházy mindig nyájasan -
54 22|              végeztethetik be - szóla közbe Völgyesy -, a rabnak vallomása
55 22|            megvan saját nézete - vága közbe Macskaházy -, és a teins
56 22|                   Én részemrõl - vága közbe Nyúzó - ugyan nem leszek
57 22|               infámis.~- Igen - szólt közbe a báró -, infámisnak deklaráljuk.~-
58 22|              Statáriális úton? - vága közbe Völgyesy keserû mosolygással.~-
59 22|           horripilationem! - kiáltott közbe Zátonyi. S ez általános
60 22|             benevolentiae! - kiáltott közbe Zátonyi - tisztelt elnökünk
61 22| figyelmeztetésre szüksége - lármázott közbe a báró.~- Azon nehéz felelet
62 22|               környülállások? - szólt közbe az ifjú ügyész.~- Szörnyû
63 22|        irományok kiegészítése? - vága közbe Völgyesy mindig hevesebben.~-
64 22|       elnökünknek igazsága van - vága közbe Sóskuty -, ma este tarokkozunk,
65 22|   rimánkodásokon elpityeredik - szóla közbe Nyúzó, ki azalatt hozzájok
66 23|                Kend elfelejti - szólt közbe Völgyesy -, hogy statáriumról
67 23|             parancsolják - szólt most közbe a tiszttartó, ki Vándory
68 23|          nehány vigasztaló szót monda közbe, férje szomorúan csóválta
69 23|              Nem fog elveszni - szólt közbe Kálmán, ki azalatt halkan
70 23|            bámulva.~- Én értem - vága közbe anyja, kinek szemei az egész
71 23|      megmentheted.~- Igen, de - szóla közbe az öreg Kislaky, kinek arcain
72 25|      hirtelenkedjünk el semmit - vága közbe az alispán, kinek a mód,
73 25|             józan ember volt - vágott közbe Réty.~- Legyen! errõl sem
74 25|                   Kedves fiam - szólt közbe, fejét csóválva az alispán -
75 25|         helybenhagyását bírom? - vága közbe apja kezét szenvedéllyel
76 25|               közé tartoznám? - szóla közbe Ákos. - Eddig nagyravágyás
77 26|                 Kétségen kívül - vága közbe Tengelyi -, de vajon a tölgy,
78 26|             Isten mentsen meg - szóla közbe ismét sóhajtva az ügyvéd -,
79 27|              néven fogom venni - vága közbe az elõbbi -, inkább, mint
80 30|              Szegény teins úr! - vága közbe a szakácsné - és utolsó
81 30|              a teins úr ismer - szólt közbe a szakács, ki mint a legmagasabb
82 30|                 Tudjuk, tudjuk - vága közbe a fõbíró türelmetlenül -,
83 30|            magánkívül is volt - szólt közbe a szakács.~- Kicsoda? férjem
84 30|              is tagadja senki - szólt közbe a szakács, ki minden intés
85 30|                Azt jól tették - szólt közbe az alispánné élénken -,
86 30|              nemde, gazember? - szólt közbe, látszólag a legnagyobb
87 30|         Persze a házhoz való! - szólt közbe ismét a szakács. - Tegnapelõtt
88 31|              neki egy szót se - szóla közbe Tengelyiné szenvedélyesen -,
89 32|        szerencsétlenségteknek - szólt közbe Vándory -, isten nem fog
90 32|         természetesnek tartom - szólt közbe Nyúzó, ki a hatást, melyet
91 32|              a világ?~- I say - szólt közbe Bántornyi James -, Völgyesy
92 33|             sem lehet igen jó - szólt közbe Tengelyi, ágyára feküdve.~-
93 38|       felakasztani nem fognak - szólt közbe János biztatva. - A vicispán,