Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
zsugoriságukat 1
zsugorodott 1
zsúrlódások 1
zsuzsi 85
zsuzsihoz 2
zsuzsim 5
zsuzsimat 1
Frequency    [«  »]
86 hasonló
86 mire
85 hosszú
85 zsuzsi
84 kedves
84 sokkal
83 kiáltott
Eötvös József
A falu jegyzoje

IntraText - Concordances

zsuzsi

   Fejezet
1 4 | mind Viola cimborája. Pedig Zsuzsi szép, leány volt gyermekkorában, 2 5 | aggódjál - szóla a másik -, Zsuzsi nincs a házban többé, s 3 5 | s midõn hallottam, hogy Zsuzsi a nótáriuséknál van, igen 4 16| vala az, melyet szegény Zsuzsi szavai e pillanatban még 5 16| a tiszteletes úr - szólt Zsuzsi, s szavának mély s mégis 6 16| benne találni.~- Szép tõled, Zsuzsi - mondá Erzsébet meghatva -, 7 16| Látva a kifejezést, mely Zsuzsi arcain e szavaknál átvonult, 8 16| magát köszöntve meghajtá, Zsuzsi vállára tette kezét, s így 9 16| Ne beszélj ilyeneket, Zsuzsi - szólt Liptákné komolyan - 10 16| õ isten fia volt - szólt Zsuzsi sóhajtván -, én gyenge ember 11 16| szólt mindinkább lelkesülve Zsuzsi -, azt hittem, hogy boldogabb 12 16| isten verje meg - szólt Zsuzsi, s keze ököllé szorult össze -, 13 16| közbe Liptákné, ki most Zsuzsi helyett a történetet, noha 14 16| szívünket, tovább beszélé, míg Zsuzsi szemeit kezeivel takarva 15 16| egészen úgy történt, mint Zsuzsi mondja. Mikor Violát elvitték, 16 16| azóta Viola zsivány - szólt Zsuzsi, kezeit görcsösen összekulcsolva, 17 16| el.~- Nem úgy volt értve, Zsuzsi - mondá érzékeny hangon 18 16| mely mellett most éppen Zsuzsi Liptáknéval elment -, Viola 19 16| virágágyra fekteté; de, hogy Zsuzsi angyal, az igaz, az ember 20 18| el.~Dél rég elmúlt, midõn Zsuzsi, Liptáknétól kísérve a falut 21 18| Tiszaréttõl kétórányi járás, és Zsuzsi, ha néha mély gondolataiból 22 18| fejével köszöntést integetett, Zsuzsi visszaijedt. Mióta Cifrát 23 18| fütyörészve tovább ballagott. Zsuzsi soká nézett utána. Miután 24 18| a kocsi tovább haladt.~Zsuzsi bámulva kettõzteté lépteit; 25 18| eddig semmi, légy nyugodtan Zsuzsi - mondá emez -; ha valami 26 18| könyörületességbõl - sóhajta Zsuzsi, midõn a házba lépve, hova 27 18| sietnek úgy, mint kend, Zsuzsi lelkem gondolja, fõképp 28 18| elõtt! Na, ne félj semmit, Zsuzsi lelkem, jókor jövünk még, 29 18| konyhaajtó elõtt állt meg. - Úgy, Zsuzsi, jer, ülj hátra a kocsiba, 30 20| Adja isten! - sóhajta Zsuzsi.~- No, az ördög elvihetné, 31 20| válaszolt a gulyás. - Monddsza, Zsuzsi, de igaz lelkedre mondd, 32 20| Hiszem! Sárga, ne!... No Zsuzsi, semmi szomorúság, egy óra 33 20| volna - szóla szomorúan Zsuzsi -, mindig hallottam, az 34 20| jelent.~- Legyen eszed, Zsuzsi - válaszolt a gulyás nevetve -, 35 20| szekér ne törjék el - mondá Zsuzsi aggodalommal -, higgye el 36 20| rendiben lesz; s te is, Zsuzsi, ne búsulj. Öcsém, Pista, 37 20| Jézus Krisztusom! - kiálta Zsuzsi, kinek lelkében egyszerre 38 20| Maradjatok itt - szólt Zsuzsi remegõ hangon -, átmegyek 39 20| átmegyek én magam.~- Te, Zsuzsi, az kellene még - mondá 40 20| készült.~- Legyen eszed, Zsuzsi - mondá a gulyás, hasonlóképp 41 20| mi lesz gyermekeidbõl.~Zsuzsi leült a szekér mellé, s 42 20| nyoma sem volt. - Ne félj, Zsuzsi - tevé hozzá -, én átmegyek, 43 20| nyugtalanságomban magam.~- Zsuzsi lelkem - mondá a cigány, 44 20| homályában eltûntek, csak Zsuzsi maga állt ott a víznek szélén, 45 20| temeti magát; legalább ha Zsuzsi gyermekeit a helyre akarja 46 20| Késõn jöttünk - kiáltott Zsuzsi -, vigyetek át, hadd haljak 47 20| remélni kezdett. - Ne félj, Zsuzsi - szóla biztatva -, látod, 48 20| lövések s lárma, új ostrom.~Zsuzsi, kiragadva magát a gulyás 49 20| hagya kétséget oka felett. - Zsuzsi felugrott, éghez emelé kezeit. - 50 21| kezével törülé szemeit. - Zsuzsi lelkem - szólt végre -, 51 21| nagyságos asszony - viszonzá Zsuzsi keserûen -, õk borzadhatnak, 52 21| És ez mi? - vágott közbe Zsuzsi, ki lehajolva egy kétcsövû 53 21| menni?~- Én - válaszolt Zsuzsi -, ne félj, én elmegyek; 54 22| tolakodót. Midõn a szegény Zsuzsi minden erõlködésnek hasztalanságát 55 22| teins törvényszék - mondá Zsuzsi mindig térdelve -, hogy 56 22| marad.~- Nem, nem - mondá Zsuzsi -, a teins uraknak az mindegy, 57 22| halálos ítéletet! - kiáltott Zsuzsi, midõn elborzadva felugrott.~- 58 22| itt.~- De kérem - mondá Zsuzsi, mindig inkább eliszonyodva -, 59 22| Nem szabad? - kiálta Zsuzsi, szemeit éghez emelve.~- 60 24| pillanatban valaki a szobába lép, Zsuzsi szerencsés mosolygásából, 61 24| vigasztalja õt, s midõn a gyermek Zsuzsi karjai között a neszre felébredett, 62 24| Nem lesz bízaz, lelkem Zsuzsi, éppoly keveset, mint belõled 63 24| apjának baja történjék! Ej, Zsuzsi, ha nekem ily gyermekem 64 24| egészen más lehet. Látod-e, Zsuzsi, én sokszor gondolkozom 65 24| lesz.~- Feleséged persze, Zsuzsi?... no - tevé mosolyogva 66 24| fõbírói méltósággal. - Te, Zsuzsi, lódulj, elég idõtök volt 67 24| ki innen, s azzal vége. - Zsuzsi, kit a fõbíró, midõn szava 68 28| megragadta.~- Volt-e neked, mikor Zsuzsi koldult? mikor engem akasztófára 69 31| én voltunk ébren. Éppen Zsuzsi ágya mellett ültünk, mikor 70 38| családjára végsõ ínség vár; ha Zsuzsi közel rokonom nem volna 71 38| szerencsétlenek lehetnek, s Zsuzsi ezek közé tartozott. Ha 72 38| lehetne másképp! - szólt Zsuzsi sokszor, ha kisdede arcain 73 38| férje életéért aggódott, Zsuzsi nem is vevé észre a változást, 74 38| istennek büntetését látá, Zsuzsi érzé, hogy férjének vigasztalásra 75 38| õt még boldoggá tehetné.~Zsuzsi nem panaszkodott, nem szólt 76 38| gyermektelenül állok, s szegény Zsuzsi nem fogja soká túlélni kedveseit. 77 38| ellene küszködöm?~- Igen, de Zsuzsi mit fog csinálni!? - mondá 78 38| akarna repedni. - Mit fog Zsuzsi csinálni halálom után? - 79 38| szólt körültekintve -; Zsuzsi hazajöhetne, s ha nálad 80 39| Mióta e tanyán laktak, Zsuzsi, valahányszor férje csak 81 39| Egyszer úgy látszott, mintha Zsuzsi ma derültebb volna, mint 82 39| számára marhát hajtson, Zsuzsi elhalaványult. De mit tegyen? 83 39| szólt Viola többször, s Zsuzsi, hogy férjének helyzetét 84 39| észre felgerjedését. Maga Zsuzsi nem gyanítá, hogy midőn 85 39| neje foglalta el. „Szegény Zsuzsi! - így szólt sokszor magában -


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License