Fejezet
1 1 | csakugyan meglátom...~- Violát? - kérdé Nyúzó oly hangon,
2 1 | hangján -, te nem is ismered Violát; nem is te patkoltad meg
3 1 | szóla Kislaky nevetve -, míg Violát elfogod, örökös kenyérre
4 4 | azért parancsoltatott, hogy Violát senki ne tudósíthassa, mi
5 5 | megfoghatatlan.~Peti jobban ismeré Violát, mint hogy ily hangon kimondott
6 5 | megijedtél e kis készületen? Violát nem oly könnyen fogják el,
7 5 | nem parancsolhatod. Ha Violát fölakasztják, Peti cigánynak
8 5 | vagy sövény árkában vezetve Violát, ki õt hallgatva követé.~
9 5 | az ablak felé tekint, s Violát, ki mindenrõl megfeledkezve
10 5 | hatalmas kiáltásaira, melyekkel Violát megadásra fölszólítá, s
11 5 | mindig azt reménylé, hogy Violát itt fogja találhatni. De
12 5 | csakugyan õ vala ott, megösmerve Violát, fejcsóválva haladt a szérûk
13 10| nem jõ, feldúlják a házat, Violát megtalálják, s megrontva
14 10| képét a rostély mellett.~- Violát? hová gondolsz, õ talán
15 10| hozzátok mit jõne kémlelni?~- Violát. Tudod, miként üldözi Nyúzó.~-
16 13| tetszik, mostanhoz egy hónapra Violát fölakasztják.~- Ah! hogy-hogy? -
17 13| nekik más ember kellett. Violát már köztök találtam, a furfang,
18 14| bundáját, s kiment. - Most Violát hívom - mormogá magában -,
19 14| Liptákné, mióta hallá, hogy Violát tulajdon emberei között
20 14| lámpájának végsõ világánál Violát megismeré.~Mihelyt az utóbbi
21 16| pandúrjaival jött házunkhoz, s Violát káromkodások közt kirántva
22 16| mint Zsuzsi mondja. Mikor Violát elvitték, én utána mentem.
23 16| Én elmegyek, felkeresem Violát, s ha a rablott dolgokról
24 17| mindjárt, mondd meg neki, hogy Violát keresse fel, ha az irományokat
25 19| hogy õk magok fogják el Violát? Esteledett, s ily idõben
26 20| indultak, az egyik pár, hogy Violát akasztófára kerítse, a másik,
27 20| vágyó karjait, találjuk Violát s társait. Taksony megyének
28 20| szögletében, kis hordón ülve, Violát magát találjuk, egyike vala
29 20| ily emberekkel, mint ezek, Violát nem fogja meg senki. Vedd
30 20| agyonlövetjük magunkat, Violát mégse foghatjuk meg. Mihelyt
31 20| is Rácz mellett feküdt.~Violát ez utolsó szavak az irományokra
32 20| kiáltással összeszaladtak, s Violát körülfogák.~A zsivány kezében
33 21| mihelyt Peti tüze fellobog, Violát - talán félig elégve - a
34 21| gyûrûjétõl meg nem válik, Violát megfogták.~- Dehogy fogták -
35 21| szörnyû helyzetét.~Így találá Violát Peti, ki társát a falun
36 21| virradni kezd - tevé hozzá -, Violát elviszik Kislakra; ha vele
37 22| észrevételt idézett elé: látták-e Violát? s milyen halavány? s hogy
38 22| hallatlan skandalum volna, ha Violát a rendes törvényszék elébe
39 22| lövést hallott, s látta Violát, ki puskával mellette elszaladt.
40 22| Liptákné, elhallgatva, hogy Violát aznap Tiszaréten látá, csak
41 22| részeg, s ily állapotában Violát könnyen Cifrának nézheté.~-
42 22| kívánja az emberszeretet, hogy Violát mindjárt halálra ítéljék.
43 22| haragudjanak reám. Büntessék Violát, hosszú, nem bánom, örök
44 23| gulyásunk azt mondá, hogy Violát nem látta, virradatkor kilovagoltam
45 23| arcain elfutott, észrevevé - Violát meg akarja menteni...~-
46 23| hát mily módon akarja kend Violát megszabadítani? - kérdé
47 23| módot. Ma nem akasztják fel Violát, s mégis fura dolog volna,
48 23| Kálmán türelmetlenül. - Ha Violát bezárják, mivel vagyunk
49 23| kinevessék. Csak tegyék egyszer Violát a polyvakamarába, mert a
50 23| kapjuk meg, s azután hogy Violát oda zárják, másképp baj.~-
51 23| Ha Rétyék megtudják, hogy Violát te mentetted meg - válaszolt
52 23| Igazságod van, fiam, Violát meg kell mentened.~- Az
53 24| szellõ érintése alatt... s ki Violát most látá, midõn szabadulása
54 24| öreg Istvánnál valának, ki Violát, öccse helyett, maga oda
55 25| Rendben vagyunk, nagysám, Violát megfogtuk, kétségbeesve
56 29| elõbbi tovább menve - mikor Violát kerestük, akkor is feldúltuk
57 31| miként állt volna hatalmadban Violát tettétõl visszatartóztatni?~-
58 31| félnek?~- Én soha életemben Violát nem bántottam - válaszolt
59 31| tudva való dolog, hogy mikor Violát múlt restauráció elõtt itt
60 31| asszony sóhajtva -, hogy mikor Violát a faluban üldözték, szegény
61 31| a kertbe, s ott találtam Violát, körül volt véve a ház mindenfelõl,
62 31| rosszul cselekedtünk, hogy Violát elrejtettük, ám nem bánom,
63 31| hazugsággal mentegeti magát, hogy Violát engedelmeddel rejtette el
64 31| Liptáknénak, hogy ha lehet, Violát rejtse el házunkban; én
65 31| megmentsek, mégis apám, mert Violát gonosztevõnek mondják, ez
66 35| gondolkozva - fel kellene keresni Violát.~- Mióta Tengelyi úr itt
67 35| zsiványnál jöhet nyomára. Violát ismerõseinél kell keresni,
68 35| nem hagyom szökni, s ha Violát nem hozzuk magunkkal, nem
69 35| legyek becsületes ember, ha Violát magammal nem hozom. Neki
70 38| mindig csak azt mondá: hogy Violát a statárium óta nem is látta:
71 38| hol János és Csavargós Violát keresték, senki e hónapot
72 38| Meggyõzõdve arról, hogy Violát megtalálta, újra kétkedni
73 38| csak az vígasztalá, hogy ha Violát fölkereste is, abból még
74 38| világról, hol azoknak, kik Violát szerették, úgy sincs nyughelyök;
75 38| ha valaki azt mondaná: Violát az öreg János fogta meg.~-
76 38| mint maga gondolta, mert Violát nem tudta feltalálni. Az
77 39| végre nyugodtabbá tevé Violát is. Lépésre mérsékelé lovának
78 39| átszáguldott.~Szomorú ábrándjaiból Violát lódobogás ébreszté föl.
79 39| nem akartam hinni, hogy Violát fogatta meg.~Ákos e szavaknál
80 39| legnagyobb indulattal, midõn Violát lova alól kiszabadítani
81 39| nemes vármegye annak, ki Violát elevenen vagy halva kezébe
82 39| itt, s miért nem viszik Violát a faluba, hol becsületesen
|