Fejezet

 1 1 |          esetben õ is, hogy bírája tõle ajándékot fogadjon el, s
 2 2 |        szentírásnak, melyet késõbb tõle ismerni tanult s mely mélyen
 3 2 |     megismerkedett, visszavonultak tõle, a kántor maga fölmondá
 4 2 |            Az egész megye nyugalma tõle függ, s ez áldozat által
 5 2 |           szerze; de ki kívánhatná tõle azt? El kell követni mindent,
 6 7 |           Ráczfalvyné rokonai, kik tõle örökséget vártak, lármáztak;
 7 8 | tekintetben lényegesen különbözött tõle, sõt barátjának mintegy
 8 8 |           nem bocsát meg annak, ki tõle még ennél többet kíván,
 9 8 |         beutazta, mégis, amennyire tõle kitelt, betyárkodásaikat
10 8 |       mindazon boldogságot, melyet tõle elfogadni nem akart, de
11 8 |      tulajdon lábain ment volna el tõle. Csendesen öszvetakarítá
12 9 |           múltban, úgy azokat, kik tõle valamit követelnek, a jövõvel
13 10|            maga Nyúzó sem tagad el tõle; az, hogy mostani életmódjához
14 10|       világon, az egyen kívül, mit tõle kívánok, s ami éppen hatalmában
15 12|        jogokat meg kelle tagadnunk tõle, meg kell-e tagadni tõle
16 12|           tõle, meg kell-e tagadni tõle az igazságot is, midõn annak
17 14|   fölnyitva a könyv, melyet egykor tõle kapott, s melynek lapjain
18 14|          fér, azt sohasem érném el tõle.~- Meghiszem. De lehet-e
19 15|     melyeket hivatalos eljárásában tõle leginkább kívánunk; és ím!
20 16|      Macskaházynak hírt vigyen - s tõle hallotta meg a történteket.
21 17|            úgy látszik, megtagadta tõle a felelés tehetségét, legalább
22 17|             életem boldogsága függ tõle, kérlek, siess.~Kálmán,
23 20|            volt kétszáz lépésnyire tõle. Õ a tanyát körülfogta õreivel
24 22|   bizonyosan az lesz, szinte félek tõle.~- Ne beszélj oly bolondokat,
25 22|           szüntelen tagadják, hogy tõle valamit kezökhez vettek,
26 22|           a zsidót földre teríté s tõle a rablott irományokat elvette. -
27 22|           szóla Macskaházy, minden tõle kitehetõ nyájassággal, mely
28 22|            világ el nem rabolhatja tõle, s itt kelle állnia pár
29 22|        lépésre s mégis elválasztva tõle.~Valami oly mondhatlanul
30 22|            egyszerre az kívántatik tõle, hogy õ, ki ez életnek egész
31 22|         meg a teins úr kezét, lám, tõle függ apád élete - mondá,
32 23|    becsületes embert, valahányszor tõle valaminek elhatározása kívántatott,
33 25|         kit azonnal meglátogatott, tõle mint szerelmének jelét kívánja,
34 25|            szomszédságában vala, s tõle csak vékony téglafal által
35 26|           is ne? - szólt, mennyire tõle kitelt, bizodalmas hangon
36 27|         gazságot gyanított, minden tõle kitelhetõ nyájassággal mondá:
37 27|       állandó szeretetet követelni tõle, képtelenség... Ha vejében
38 29| révészházhoz fordítva szemét, mely tõle csak mintegy kétszáz lépésnyire
39 29|         azért, hogy az irományokat tõle elvegye... s Tengelyi borzadott
40 30|      pillanatban meghökkent, midõn tõle neve s élete módja, melyet
41 30|    várhatna most rövid feleleteket tõle, midõn neki talán életében
42 30|     ágyához vezették, s azt kérdék tõle: ez ölte-e meg? - vágott
43 30|           fenyegetésekkel válik el tõle. Amint a szakácsné mondja,
44 30|            az üveges nem tanulta-e tõle meg e mesterséget? s pedig
45 31|            elment Vándoryhoz, hogy tõle ez új szerencsétlenségében
46 31|    követtem, hogy véres zsákmányát tõle átvegyem?...~- Viola tette
47 31|       dolgait viszi, anélkül, hogy tõle istenen kívül valaki számot
48 31|              s azért nem is féltem tõle, fõképp miután a hozzám
49 32|              mi többet kívánhatunk tõle?~- Azt elõre mondhattam
50 32|         vállalt volna, vagy ha mit tõle késõbb kértem, õt tulajdon
51 32|          Mert ámbár a megye minden tõle kitelhetõ gonddal járt el,
52 33|      melyeket minden koldus élvez, tõle ezentúl elvonatnak. Lenn
53 33|          ember iszonnyal fordul el tõle, s nincs mód kezében, mely
54 34|           odavezeté, hogy barátjai tõle mindinkább visszavonultak.
55 34|    boldogságát ismerni tanultam, s tõle egyszerre megfosztatám,
56 34| tetteinknek érzete oly kínzó, hogy tõle menekülni akarván, mindenhez
57 34|      kellene kérned?!~- Bocsánatot tõle?! - szólt Réty, s arcai
58 34|       állva bocsánatot fogok kérni tõle.~- És ki mindennek oka? -
59 35|          egyetlen kedvese, a haza, tõle ily valamit követelne, egészen
60 35|           világ minden szenvedései tõle elvehettek. A szegény leány
61 36|         minden gyengélkedõ nõt, ki tõle tanácsot kért, nyáron át
62 36|     gyermekének ismerte-e õt, hogy tõle szeretetet kívánhatna? mi
63 37|        szörnyû dolgokat hallhatott tõle! A zsidó, mikor én a szobába
64 37|    leírhatlan keserûség látszott - tõle kérjek pártfogást? s minek?
65 37|       támadt, nem tudok szabadulni tõle. Istenem! istenem! segíts
66 37|           zsidó hihetõképp még él, tõle tudhatom meg legjobban,
67 37|   nagyságos asszonyt ismeré meg, s tõle kérdeztetett: miként van
68 37|          ismét magához jõ, úgyhogy tõle valami érdekest hallani
69 38|      okosabbat életében, mint hogy tõle búcsút vesz? vagy talán
70 38|           melyekkel azt bizonyítá, tõle hallani nem lehetett. A
71 38|       mondá egyszer Ákoshoz, midõn tõle ismét kérésekkel ostromoltatott. -
72 38|          anyjának egész boldogsága tõle függ.~Tél közepe táján Pista
73 38|            volt az utolsó szó, mit tõle hallottam; s ha itt maradok,
74 39|            fehér folt s nem messze tõle egy gyenge pásztortûz vala
75 39|       utolsó elfogatása alkalmánál tõle elvétettek s Nyúzó által
76 39|           csak pár lépésre van már tõle. Nem látva más menedéket,
77 39|           írásokat akartam elvenni tõle, melyeket a zsidóval együtt
78 39|    bocsásson meg, hogy most, midõn tõle elmentem, megcsalám; nem