Fejezet

 1 1 |          hazafelé ballagott - szakíták félbe az ünnepélyes csendet, mely
 2 1 |                    Ha nem az - szakítá félbe Ákos nevetve -, ha valahogy
 3 1 |                 Mármost elég - szakítá félbe a fõbíró Ákos enyelgéseit,
 4 1 |            nemigen kérdezünk - szakítá félbe az öreget Nyúzó -, a tisztviselõk
 5 3 |                   Oh, tudjuk - szakítá félbe az alispánné -, hogy ön
 6 3 |   bizodalmunkat elvesztette? - szakítá félbe kérõleg a nõ - mi csak önbe
 7 3 |                Isten mentsen - szakítá félbe ügyvéde lelkesedését Rétyné,
 8 3 | gondolatfolyamát Ákos vizslája szakítá félbe, ki urát megelõzve, Rétynéhez
 9 3 |              kitudja, nemde? - szakítá félbe Ákos nevetve a szólót. -
10 3 |               kertig hatnak, szakítják félbe az éj csendét - midõn az
11 4 |               katonák hahotája szakítá félbe a mély halotti csendet,
12 5 |            menjünk, barátom! - szakítá félbe Peti - feleségednek nincs
13 7 |                  Igen, én is - szakítá félbe Karvaly -, a raboknak egytized
14 7 |              háromszoros éljen szakítá félbe beszédét, úgyhogy - mi nálunk
15 9 |                   Igaz, igaz - szakítá félbe a nekitüzesedõ bárót Slacsanek -,
16 9 |            alispán által szakasztatott félbe, ki az egész társaságot,
17 9 |               erõs „halljuk” szakaszta félbe, midõn e szavakkal: „már
18 9 |                hosszú „éljen” szakítja félbe. „Azaz, mint népszerûbb
19 9 |         hirdessük.”~- Persze - szakítá félbe Sáskayt a báró, ki tovább
20 9 |         szónoklatait azokkal, miket ha félbe nem szakasztatik, még mondhatott
21 12|             szólót távol éljen szakítá félbe.~- Kegyelmes uram, az éji
22 14|           kutyák távol ugatása szakíta félbe, rémüléssel tölté keblét,
23 14|              feleletet léptek szakíták félbe, s egy perc múlva Ákos álla
24 14|          alávalónak gondol-e - szakítá félbe Ákos szenvedéllyel -, oly
25 15|               mely azonban a szavazást félbe nem szakasztá, hasztalan
26 15|             Kislaky.~- I say - szakítá félbe James -, ki látja, mire
27 15|              Hát csak tessék - szakítá félbe a fõügyész -, talán majd
28 16|              nevén szólítgatá, szakítá félbe az ünnepélyes csendet, mely
29 16|            Tengelyi által szakíttatott félbe. A jegyzõ, ki mindjárt a
30 17|            beszélgetõket János szakítá félbe, ki friss borítással kezében,
31 17|              úrnak igaza van - szakítá félbe a szólót Ákos mosolyogva -,
32 17|           alispánné jötte nem szakítja félbe. Melyet észrevéve, midõn
33 19|               a kutyák ugatása szakítá félbe a nagy éjjeli csendet.~ ~
34 20|              távol lókopogás szakítják félbe az ünnepélyes csendet, most
35 20|            hallhatóbb kiáltása szakíta félbe.~- Talán kihozom - szóla
36 20|             irtózatos dörrenés szakítá félbe. A puskapor, melyet a zsiványok
37 22|             drága madár! - így szakítá félbe a csendet Nyúzó, a rab felé
38 22|          tartozik a dologhoz - szakítá félbe a szólót Sóskuty -, az irományokban
39 23|                is hiba volna - szakítá félbe Völgyesy, mosolyogva -,
40 23|                  Azt bízd rá - szakítá félbe a szólót neje -, mihelyt
41 24|          tartozik a dologhoz - szakítá félbe Zátonyi, mindazon elevenséggel,
42 24|                   Bolondság! - szakítá félbe a táblabíró, a kiosztott
43 24|              ennyi locsogás? - szakítá félbe magát egész fõbírói méltósággal. -
44 24|          társaiknak feleltek, szakíták félbe ugatásaikkal az ünnepélyes
45 25|       halkabban az istenért! - szakítá félbe a szólót az alispánné. -
46 25|                  Kedves apám - szakítá félbe Ákos a szólót -, ne folytassuk
47 25|               fog megegyezni - szakítá félbe indulattal az asszony -,
48 26|          különös kedvben van - szakítá félbe a szólót, - különös jókedvben,
49 26|                 Tudom, tudom - szakítá félbe a szólót Rétyné.~- És akkor -
50 26|              háromszor több! - szakítá félbe Rétyné, indulattal felugorva
51 26|                  Soha! soha! - szakítá félbe Rétyné - erre ne számoljon.
52 27|           Kérem a teins urat - szakítá félbe a szólót, kire egy megvetõ
53 27|                 ne kínozzon! - szakítá félbe elmélkedéseit Tengelyiné -
54 27|        fiskális úr azt hiszi - szakítá félbe Tengelyiné a szólót -, hogy
55 27|                    Ne nevezd - szakítá félbe a jegyzõ -, ne merészelj
56 28|              is nekem pénzed - szakítá félbe megvetõ hangon a zsivány
57 28|          mondta ezt kendnek? - szakítá félbe elbámulva Macskaházy, kiben
58 30|            dologhoz tartozik - szakítá félbe Nyúzó a szólót -, ezek voltak
59 30|                Nem úgy volt! - szakítá félbe a szakács a szólót - elõször
60 30|             megjegyzéssel szakíttatott félbe, hogy Nyúzónak igazsága
61 31|          illenek.~- Egyesek? - szakítá félbe Tengelyi - igaz, vannak,
62 31|               jerünk, jerünk - szakítá félbe Liptákné -, midõn a háztól
63 31|        hallgatást csak Vándory szakítá félbe, ki midõn barátjához közelített
64 32|                 Hagyjuk ezt! - szakítá félbe Ákos. - Mikor a háztól elmenék,
65 33|           ajtajának nyikorgása szakítá félbe beszélgetésüket. Lámpa hozatott,
66 34|                nõm szándékát - szakítá félbe Réty a szólót -, másképp
67 35|         ügyvédet az öreg János szakítá félbe, ki anélkül, hogy valaki
68 37|              ki kend, mondom - szakítá félbe Rétyné a szólót -, s várjon
69 37|              iszonyú asszony - szakítá félbe szavait a beteg -, hadd
70 37|            vagy inkább hörgése szakítá félbe, melyre a félig haldokló
71 37|        Hallgass, szörnyeteg! - szakítá félbe a szólót Rétyné, midõn kezét
72 37|        Fenyegetõddzél másnak - szakítá félbe amaz -, reám ígéreted s
73 37|                szavaknál Julis szakítá félbe, ki a szobába rohanva mindent,
74 38|           nekem errõl többet - szakítá félbe a szólót Viola -, tudom,
75 39|          keveredett?~- Tudom - szakítá félbe Viola -, Jánostól hallottam,