Fejezet
1 7 | létére õ is, ki született báró, azaz méltóságos kisasszony
2 7 | nyugodni nem hagyá, hogy férje báró legyen?~Réty maga, ki sokáig
3 8 | volna egyenlõ, mintha a báró vagy grófi cím egy kis szócskánál
4 8 | szoros viszonyban áll, s ma báró F.- vagy gróf X-tõl levelet
5 8 | Pestre küldének, s ki nénje, báró Andorfyné házánál a legjobb
6 9 | beszélgetésben, nem más, mint báró Sóskuty õnagysága. Valódi
7 9 | éppen nem ragaszkodik.~A báró mintegy hatvan éves lehetett;
8 9 | mindig - vágott közbe a báró -, nem mondtam ezerszer,
9 9 | mondani, teins úr - folytatá a báró, ki három „úgy van”-nal
10 9 | fõjegyzõ -, ha a fiatal báró, kinek még több befolyása
11 9 | átkozott gyerek - mondá a báró fejét csóválva -, hányszor
12 9 | Slacsanek, ki tudá, miként a báró földi javai nem oly nagyok,
13 9 | kitagadásra elõbb az öreg báró halála szükséges, mire tisztújításig
14 9 | módokat javasolt.~Mire a báró válaszolá: hogy õ sok módokat
15 9 | hogy a forrás, melybõl a báró beszédje most foly, alkalmasint
16 9 | Tengelyi! - kiáltott a báró - Tengelyi! egy falusi jegyzõ,
17 9 | ellenséget ismerek a jegyzõnél.~A báró elégedetlenül csóválá fejét.
18 9 | Ecce - vágott közbe a báró -, fiam példája, ismét egy
19 9 | lenne.~- Igaza van - szólt a báró hangosabban -, magamnak
20 9 | szólt Szlacsanek, kinek a báró az egészt úgyis kétszer
21 9 | terveit ismeri - szólt a báró vígan kezeit öszvecsapva -,
22 9 | számára hivatal ígértetett, báró Sóskuty pedig minden választandó
23 9 | szakítá félbe Sáskayt a báró, ki tovább nem tûrheté a
24 9 | hogy teszik - viszonzá a báró -, magam láttam a számadást,
25 9 | hiszik - válaszolá ismét a báró -, az utolsó nemesi adókivetésnél
26 9 | alispán, Sáskay s fõképp a báró, hosszú békéltetés után,
27 9 | tisztújításnál - szóla közbe a báró -, matematikai igazság,
28 9 | a választások végeztével báró Sóskuty -; minden szép és
29 9 | tartóztathattak vissza. A báró, fejét kezére támasztva,
30 9 | sõt a hazát érhetik.~A báró s Tüskey itt nagyot sóhajtának.
31 9 | fogadtatott; a többiek, fõképp a báró szomorúan fölsóhajta Sáskay
32 9 | kis csoportokra oszlott. A báró, mi az igen közönséges,
33 9 | háziasszony, ki Slacsanek és a báró között férjének elnöki székét
34 11| politikai csatatért, melyen báró Sóskuty s nagyreményû fia
35 15| a két küldöttség, egyike báró Sóskuty, másika egy más
36 15| nem oly régi kamarás, de báró helyett gróf, és vidéki.
37 15| fontossága végett másra, mint báró Sóskutyra nem is bízathatik;
38 15| mindinkább nekimelegedve a báró -, nincs-e már reumatizmusom?
39 15| elhozni. Ugye, méltóságos báró úr, mihelyt Tengelyi úr
40 15| viszonyára emlékezteté. Báró Sóskuty nagy méltósággal
41 22| Az elsõ hintóban Kislaky báró Sóskutyval, a másikban Zátonyi
42 22| örült kevesebbé, mint a báró s a vastag táblabíró, midõn
43 22| megelégedést, mellyel Zátonyi s a báró az ügyes kérdezõnek helybenhagyást
44 22| tisztelt barátom - szólt a báró minden lehetõ udvariassággal -,
45 22| antetirozottság! - sóhajtott a báró.~- Hát talán mégis - mondá
46 22| Isten mentsen meg - mondá a báró -, hogy ez irományokban
47 22| Zátonyi meghökkent, s a báró, felugorva székérõl, Völgyesyhez
48 22| fogja látni késõbb stb. - A báró, ki talán mert útközben
49 22| Igen - szólt közbe a báró -, infámisnak deklaráljuk.~-
50 22| szüksége - lármázott közbe a báró.~- Azon nehéz felelet terhére,
51 22| nekünk tetszik - ismételte a báró méltósággal.~- Hogy a tekintetes
52 22| ítéletû férfiak? - folytatá a báró.~- Ki vele! ki vele! - harsogott
53 22| statáriumnál nem volt még; a báró talán huszadszor nézve óráját,
54 22| asszony sem mondhatna mást. A báró udvariasan meghajtva magát,
55 22| háromnegyed lesz - tevé hozzá a báró -, így holnapig maradhatunk
56 23| melyeket fõképp Zátonyi s a báró kérése ellen tettek; az
57 23| vonult, s míg Zátonyi s a báró fel s alá járva egy másik
58 24| kandidáltak alispánnak.~A báró, ki a vitatkozás alatt kártyáit
59 24| minden tagjai s fõképpen a báró - ki mégiscsak szinte mágnás,
60 25| bõségére nézve leginkább báró Sóskuty tünteté ki magát. -
61 25| mostohád vagyok. Én született báró Andorházy kisasszony vagyok,
62 32| iránt érze könyörületet. - A báró heves ember volt, s néha
63 32| mindenki felejteni kezdett, a báró szerencsétlenségére újabb
64 32| cseresznyét szedett a fáról. A báró szavát akarta tartani...
65 32| beszélni. De azt hívém, hogy a báró régen megszabadult, hisz
66 32| egész komolysággal. - A báró, mióta nálunk van, meghízott;
67 32| kiáltott fel Karvaly - a báró szépen nézne szemembe, ha
|