Fejezet

 1 2 |      döcögéseinél, melyekkel az ifjú ügyvéd életének színhelyéhez közelgett,
 2 2 |           munka után látott.~Orvos s ügyvéd mindig szegények testén
 3 2 |             szó másról, mint az ifjú ügyvéd szemtelenségérõl. Az ifjak,
 4 2 |               hanem, hogy egy fiatal ügyvéd, alig huszonnégy éves, nem
 5 2 |            egyszóval ha egy vagy más ügyvéd helyett itt-ott replikát
 6 3 |              szolgájával, Macskaházy ügyvéd úrral, a legfontosabb beszélgetésben
 7 3 |              s kellemet ad. Nem vala ügyvéd széles e hazában, ki törvényes
 8 3 |            meggyaláztatunk, ön azért ügyvéd marad, és ki tudja, talán...~
 9 3 |             a köszönet - szólt a kis ügyvéd nemes haragjában -, ez a
10 3 |            helyet keresek magamnak - ügyvéd, ki a család bizodalmát
11 3 |             pedig - tevé hozzá a kis ügyvéd enyelgõ hangon - mégis vallani
12 3 |              nem érti - válaszolt az ügyvéd, kihez nyugalmával egész
13 3 |      hihetõleg utolérhetetlen, a kis ügyvéd nagy merészen begombolá
14 3 |          ügyes ember mint Macskaházy ügyvéd úr, se lát igen tisztán;
15 3 |              bírnak lábaim - s a kis ügyvéd sóhajtozva törülé homloka
16 9 |          vetni.~- Igazság - szólt az ügyvéd nevetve -, ha a nemességet
17 9 |              ellen panaszkodott. Egy ügyvéd s a vastag Tüskey pedig
18 12|              tanult ember, ki valaha ügyvéd volt, s most a félnemességnek
19 15|               szóla közbe egy fiatal ügyvéd, azon kevesek egyike, kik
20 22|              gyõzõdve, hogy a fiatal ügyvéd óriási szofizmát mondott,
21 22|          ketten készülnek - mondá az ügyvéd -, különös, hogy nem mentetek
22 24|      Macskaházyról nem is szólok. Az ügyvéd azon szerencsétlen teremtessék
23 24|             lehetne következése?!~Az ügyvéd már visszafelé fordult,
24 25|       szobájában volt, félt, hogy az ügyvéd e beszélgetés minden szavát
25 26|              van gerjedve - mondá az ügyvéd, kényelmesen asszonya mellé
26 26|              nagysám! - válaszolt az ügyvéd, nyájas enyelgõ hangon,
27 26|             Ki tudja! - válaszolt az ügyvéd sóhajtva - az ember halandó,
28 26|              közbe ismét sóhajtva az ügyvéd -, hogy leghívebb szolgáját
29 26|       nagysádat aggasztja - mondá az ügyvéd gúnyoló hangon -, s igen
30 26|             Emlékezem - válaszolt az ügyvéd ismét gúnyosan -, sõt mi
31 26|             adtam kezébe? - mondá az ügyvéd kacagva -, s nagysád azt
32 26|          képzelheté felindulását. Az ügyvéd kinézve az ablakon, nyugodtan
33 26|       alispánné egyszerre megállt az ügyvéd elõtt, s erõs, elhatározott
34 26|     tekintetre látszik - folytatá az ügyvéd, mintha csak fennszóval
35 27|             alig vala tekinthetõ. Az ügyvéd a legnagyobb vigyázattal
36 27|             maga maradt a házban.~Az ügyvéd rendkívül nyugtalannak érzé
37 27|             már hinni kezdé, hogy az ügyvéd minden különös ok nélkül,
38 27|            azonban a jegyzõné, ki az ügyvéd által mégis oly valaminek
39 27|           Ments meg isten - szólt az ügyvéd alázatosan -, hogy Tengelyi
40 27|       vesztenünk.~- Látom - szólt az ügyvéd felsóhajtva -, hogy a nemzetes
41 27|          nemzetes asszony - mondá az ügyvéd szerényen -, hogy befolyásom
42 27|          elvégre mégis megsokallá az ügyvéd szemtelenségét -, Macskaházy
43 27|     háladatosság - vágott szavába az ügyvéd, ki Erzsébet célzását megérté -,
44 27|           igen sokat? - válaszolt az ügyvéd mosolyogva. - Mi szükség
45 27|            természetes - folytatá az ügyvéd oktatólag. Teszem A- vagy
46 27|           csalódik - vága szavába az ügyvéd -, ha az alispán látni fogja
47 27|         kérdé Tengelyiné, ki most az ügyvéd szándékát gyanítani kezdé,
48 27|            Erzsébet szólni akart, az ügyvéd folytatá. - Szép név s birtok
49 27| helybenhagyólag integetve fejével az ügyvéd -, a világon nincs jobb
50 27|          hagyja el házát tüstént.~Az ügyvéd szólni akart. Az érzemény,
51 27|            nyugodt asszonyt, hogy az ügyvéd minden iparkodása mellett
52 28|            tévedésben van - szólt az ügyvéd kétségbeesett tekintetet
53 28|               Az írásokat? - mond az ügyvéd, bámuló tekintetet vetve
54 28|          szoba közepében megállt.~Az ügyvéd kezei remegtek, midõn a
55 28|         Macskaházyhoz -, ez volt?~Az ügyvéd fejét rázá, ajkai mozogtak,
56 30|      gondolák. A borzadás, melyet az ügyvéd halála okozott, megszûnt,
57 30|        tanúbizonyságul arra, hogy az ügyvéd csak azt mondta, hogy Tengelyi
58 30|         akará bebizonyítani, hogy az ügyvéd csakugyan elébb rázta fejét
59 30|  nagyításokkal beszélé el a jegyzõ s ügyvéd között történteket, melyekkel
60 30|             asztalfiókban, késõbb az ügyvéd más szekrényeiben keresé
61 31|    meggyõzõdés, hogy a szerencsétlen ügyvéd Viola által gyilkoltatott
62 35|        kegyelemért kérjen - szólt az ügyvéd sóhajtva -, én nem kívánok
63 36|         éjjel, mikor a szerencsétlen ügyvéd meggyilkoltatott, a kastélyban? -
64 36|        meggyilkoltatott, Rétyné s az ügyvéd összevesztek. Nem akarta
65 36|     kiviláglik, hogy a szerencsétlen ügyvéd Viola által gyilkoltatott