Fejezet

 1 4 |     gyermekei között. Oda vezettetém magamat; hisz engem talán mégsem
 2 4 |              csak agyrémekkel kínzom magamat.~- De nem neheztelsz reám -
 3 5 |    akasztatom föl, nem fosztatom meg magamat.~Ily készületek s rendelések
 4 10|              akkor boldognak érzeném magamat.~- Ha ez kell - szóla Vilma,
 5 11|           mint mondám, fölmenthetném magamat; most azonban, mióta teins
 6 12|              igen megtisztelve érzem magamat, hogy excellenciád szegény
 7 12|           néha én is büszkének érzem magamat. Úgy látszik, mintha a nép,
 8 14|          utamat, s csárdánknál lelem magamat. A lovas alkalmasint a faluból
 9 14|             nincs semmi más, miáltal magamat boldognak érezhetném; ha
10 15|              nevezni nem lehet, hogy magamat tökéletesebben kifejezzem,
11 16|              oly szerencsésnek érzém magamat.~Violáné mintegy elnyomva
12 16|           reggel már rosszul éreztem magamat, férjem s nénémasszony nálam
13 16|             de most megint jól érzem magamat, csak a mezõre érjek, a
14 16|          irományaim elraboltatnak, s magamat többé védelmezni nem tudom,
15 17|        Akármint iparkodom, nem bírom magamat felderíteni. Nyugtalan vagyok,
16 20|              s jól ki nem izzadhatom magamat, meglátod, halálos beteg
17 20|      átmegyek, csak hagy ismerjem ki magamat egy kissé. Nem az a nagy
18 21|            aggódjék, ismét jól érzem magamat. Akármit lássak itt a kunyhóban,
19 21|          fogja.~- Hát ezért adám meg magamat, ezért kerülök akasztófára? -
20 21|         miért nem lõttem inkább fõbe magamat, mint Rácz tevé? Õk most
21 22|              magam akasztottam volna magamat valamely fára az erdõben.~-
22 22|      élhessek; hogy - kivevén, midõn magamat védelmeztem - senkit soha
23 22|      parasztok kezei között találtam magamat, kik Sz.-Vilmos felé hurcoltak.
24 22|               s csak azért adtam meg magamat, hogy ezek ne égjenek el
25 22|           Ocsmány halálnak tettem ki magamat...~- Semmirevaló, gazember! -
26 22|            egy lényt találnék, kihez magamat ellenállhatlanul vonzódva
27 23|             mindenki azt mondá, hogy magamat nevetségessé teszem, ha
28 25|             több, mióta elhatároztam magamat; azonkívül gondolja meg,
29 25|            kénytelen azt tenni, mire magamat, mint becsületes ember,
30 26|           Miért fáradtam, miért adám magamat ez alávaló Macskaházy kezébe,
31 26|            helyre emelkedhettem, hol magamat jól fogom érezni... s ím,
32 26|        mennyi veszélyeknek tettem ki magamat... s nevem is mennyire kompromittáltatott
33 26|       mindenesetre célirányosabb, ha magamat bolondnak tartani nem hagyom
34 26|              éltemet e házban töltve magamat háladatosságom által esküdt
35 26| lelkiismeretem furdalásainak, inkább magamat adom fel, s az irományokat
36 27|      tökéletesen megjutalmazva érzem magamat, ha ezt tettel bebizonyíthatom,
37 27|        miután annyi bajnak teszem ki magamat, csak azért, hogy Tengelyi
38 27|             visszatartani.~- S habár magamat megalázva, leányát nõül
39 28|         kriminális pertõl mentem meg magamat.”~Macskaházy még ezen határozat
40 29|              nemzetes úr kezébe adom magamat~Viola~E sorok, melyeknek
41 29|           szemrehányástól mentem meg magamat, hogy valamit elmulasztottam,
42 30|           elõre lát. Rosszul éreztem magamat, mint ma is, ez az egész.~
43 30|         nyugodt, míg meg nem gyõztem magamat, hogy semmi el nem veszett.~
44 30|         mindig becsületesen viseltem magamat; de a tekintetes úr úgy
45 31|             leendek kénytelen védeni magamat, hogy gyilkosságot nem követtem
46 32|         tartassék, s én ehhez tartom magamat. Azonkívül a nótáriust e
47 34|              önerõmre hagyatva látám magamat. Senki a hontalanságnak
48 34|            otthonosnak kezdém érzeni magamat; s habár a reményrõl, hogy
49 34|          annyi szerencsébõl, mellyel magamat környezve látám, csak emlékeim
50 34|             házi viszonyait, mielõtt magamat elõtte fiának vallom. Amit
51 34|             teszem, ha míg atyám él: magamat nem nevezem meg. Ha nevem-
52 34|               voltak percek, mielõtt magamat e lépésre határozám, hol
53 34|     önmegtagadás nélkül határozám el magamat. Biztosítva voltam a szükség
54 34|        szeretetem által arra bíratám magamat, hogy önérdekeimet jólétednek
55 34|            minden egyébrõl lemondva, magamat gazdagnak érzém? ez teljesítése
56 34|        egyszer áldám istenemet, hogy magamat e pálya elhagyására elcsábíttatni
57 36|            tettem más jót, mint hogy magamat vallásomtól elcsábíttatni
58 37|      elsimíttathatnék; s kire bízzam magamat szörnyû helyzetemben? kitõl
59 37|            inkább akármit, mint hogy magamat ez ember elõtt megalázzam!
60 37|      lennének, talán lekötve érzeném magamat e földhöz. Férjemet utálom.
61 38|            így válaszolt. - Ne adjam magamat bíráim kezébe, s kerüljem
62 38|          arról, nem lenne-e jobb, ha magamat önként átadom a törvénynek?
63 38|             tudom is, feladtam volna magamat önként, csakhogy a kínoktól
64 39|              a vármegye kezére adtam magamat, kétségbeesik. De mit tehetek?
65 39|       rosszabb volna dolgom. Így, ha magamat feladom, legalább Tengelyi