Fejezet

 1 1 |           haza, hûvesedni kezd.~S ezzel a két férfi ismét elindult,
 2 3 |           itt minden csendes. - S ezzel Ákos átugrott az árkon,
 3 4 |         üresen ne jöjjek haza.” S ezzel a fiú, fejét ölembe rejtve
 4 4 |     félorvos. Isten áldjon meg.~S ezzel az öreg sietve elment, nehogy
 5 8 |           a német grófról, s hogy ezzel s ezzel a herceg hadnaggyal
 6 8 |           grófról, s hogy ezzel s ezzel a herceg hadnaggyal igen
 7 8 |         nagyságos asszonynak! - S ezzel bezárva ajtaját s fogai
 8 10|           árához fogja számítani, ezzel megelégszik.~Azalatt Erzsébet
 9 11|         velem így ne szóljon! - s ezzel a táblabíró fölugrott.~-
10 11|    valóban kár, hogy olvasóim nem ezzel ösmerkedhetnek meg ez alkalommal,
11 12|       való - szólt Marosvölgyi, s ezzel az ablakhoz állt, honnan
12 14|     szegényemberek között is. - S ezzel a kis házhoz érve egymás
13 15|        éljen Réty alispánunk! - S ezzel a spanyolfal mögé vonult.~-
14 15|      mondta. Éljen Bántornyi! - S ezzel a kortes az egész küldöttség
15 16|      áldja meg kigyelmeteket. - S ezzel elment.~- Esküdni mernék -
16 17|        mint a teins úré lesz. - S ezzel az öreg fejét csóválgatva
17 20|        föl akarják akasztani. - S ezzel a szegény asszony a szekérrõl
18 20|        Isten neki, ha akarod. - S ezzel rosszkedvûen odanyújtá kulacsát,
19 20|       Nincs semmi veszedelem. - S ezzel a kommisszárius a csapat
20 20|          Ez neked való, Viola - s ezzel fegyverét az ajtónak szegezve,
21 20|     fõbírót, azután halj meg. - S ezzel a vén zsivány fõbe lövé
22 21|         oda hurcolták férjemet.~S ezzel a barátok elváltak. A gulyás
23 22|      embert kellessék látnom. - S ezzel a jámbor háziasszony kiment,
24 22|         ifjú -, nincs szavam. - S ezzel Völgyesy meghajtva magát,
25 22|           nyomhatá el könnyeit; s ezzel sóhajtozva s nemegyszer
26 22|       miért lettem zsivánnyá. - S ezzel a rab fölgerjedésében remegõ
27 23|        beszédünk lesz együtt. - S ezzel Kálmán s Völgyesy az elõbbinek
28 23|          jól illik házunkhoz. - S ezzel a tiszttartólak felé indult,
29 23|           Kálmán -, nincs baj - s ezzel Völgyesyt magával híva,
30 23|        tisztelt háziasszonyunknak ezzel legkisebb kedvet szerezhetünk,
31 23|         pince- s magtárkulcs! - S ezzel Kálmán a kulcsokat, melyeket
32 24|           én szavamat tartom. - S ezzel a fõbíró kiment, s az ajtót
33 24|          van, majd abból hozok.~S ezzel János elment, s Kálmántól,
34 24|            mert a rab szökik. - S ezzel valamennyien e tanácsot
35 25|      tõlem olcsón kicsikarja. - S ezzel Macskaházy valamit szekrényébe
36 25|         tartsd meg nyugalmadat.~S ezzel a hölgy, kezet nyújtva,
37 26|       vármegyében?~- Ijesztgessen ezzel másokat - mondá az alispánné
38 26|            Alázatos szolgája. - S ezzel Macskaházy a szobát elhagyá,
39 26|           elmenni. Jó éjszakát!~S ezzel János, gyertyáját a konyhában
40 28|        fáradtam annyi éven át!” S ezzel Macskaházy az ajtó felé
41 28|       vele, s berozsdásodott.”~És ezzel Macskaházy levetkezett,
42 28|     semmihez nyúlni nem szabad.~S ezzel valamennyien a szobából
43 29|       dobna engem ki házából. - S ezzel Ferkó, anélkül, hogy magát
44 29|         kend? - kérdé a révész, s ezzel mindketten, gondolataikba
45 30|           rázta fejét így ne? - s ezzel a szakácsné fejét irtózatosan
46 30|         Bizony kár, ha a teins úr ezzel fárad - mondá a szakács -,
47 30| vallomásnál meg kell tartani -, s ezzel hajdúját elküldé a szakácsnéért.~
48 30|       kelle õt elvesztenünk.” - S ezzel erõt véve magán, elõször
49 30|          fogok megfeledkezni! - S ezzel Rétyné férjét magára hagyá.~
50 31|     pártolására számolhatunk. - S ezzel a férfiak Liptáknétól követve
51 31|           nézve, mert azt hallom, ezzel vádoltatom, a legkisebb
52 31|   szeretett, mentse meg õt... - s ezzel a szerencsétlen leány magánkívül
53 31|   családommal akarom tölteni. - S ezzel mélyen meghajtva magát,
54 32|  különbözik, mint most hiszi. - S ezzel a jegyzõ nem tûrve, hogy
55 33|          háborgassa semmiben. - S ezzel a tömlöctartó, míg a setétben
56 33|         belõlük. Jó éjszakát! - S ezzel Csavargós bundájába takarózva,
57 35|           lemondani a világról.~S ezzel a huszár elment. Völgyesy
58 37|        nem lehetett, félrehívá, s ezzel is az ablakok egyikében
59 37|         fog sülni az igazság. - S ezzel a vénasszony kezet csókolva
60 37|        vallomását visszavegye”, s ezzel Rétyné, köpönyegbe burkolva,
61 38|         No, holnap meglátjuk. - S ezzel Csavargós a tûz mellé heverve
62 38|           Isten veled, öcsém. - S ezzel az öreg huszár ismét a ház
63 38|          se baj. Isten veled. - S ezzel János, anélkül, hogy feleletre
64 39|           mindjárt fõbe lõlek itt ezzel a pisztollyal, kutya! -