Fejezet

 1 1 |        iránt, ki vele jót tett? „Amit magadnak kívánsz, azt tedd
 2 2 |      világ körében is. A gyermek amit csak lát, azt egyenlõn közelnek
 3 2 |        múlt el ismét három év, s amit nem csudálhatunk eléggé,
 4 3 |      elhalványul hallásánál. Az, amit mond, bámulásra gerjeszt
 5 3 |         asszony, mint a többiek. Amit szól, azt replikába tehetni.
 6 3 |        mi rossz van az egészben, amit teszünk? Egy kis irományelsikkasztás; -
 7 3 |          ezt mondani merészlené? Amit ígértem, azt megteszem,
 8 4 |         azután mind az történik, amit mondál?~- Nem fog jõni -
 9 7 |         A jámbor öregen sok van, amit szeretni, kevés, mit leírni
10 11|     kormányról szólhat mindenki, amit akar, de a király, látod,
11 11|       képzeltek hatalmáról, mint amit az ér.~- Tengelyinek roppant
12 11|           Sértsd meg, tégy vele, amit akarsz, vagy hízelegj neki,
13 11|    Természetünkben fekszik, hogy amit megszoktunk, nem gerjeszt
14 14|          könny talán, ez minden, amit adhatunk; az álom eltûnt,
15 19|        az ember aztán azt teszi, amit akar; látod, öcsém, minden
16 20|   vétkemet, én nem bánhatom meg, amit cselekedtem, ha most ott
17 20|       indulattal - minden lehet, amit én parancsolok. - Itt Nyúzó,
18 20|        mondani, hogy lehetetlen. Amit én parancsolok!... hol van
19 22|     nagysád a gulyás számadását, amit megettek, felér egy becsületes
20 22|    nótáriusnak megmondta-e kend, amit Viola üzent? - kérdé ismét
21 22|   kevesebbé fogok-e büntettetni? Amit cimboráim tettek, az nekem
22 22|        Völgyesy -; hogy volt az, amit kend mondott, hogy nem saját
23 22|       nem veszed vissza azonnal, amit mondtál s nem kérsz engedelmet
24 22|         hatalmukban áll, de hogy amit mondott, ismételni fogja
25 22|        szegezve, ekképp szólt: - Amit a tekintetes uraknak most
26 22|           s hogy minden egyebet, amit mondott, s ami nem e tárgyhoz
27 23|      ember maga van s csinálhat, amit akar, s nem látja senki:
28 23|       aludni ment, csinálhatunk, amit akarunk.~- Igen, de az õrök? -
29 23|          meggyõzõdése szerint, s amit a többség határoz, az történik.
30 23|         monda az öreg Kislaky -, amit mondasz, lehetetlen.~- Meglehet,
31 26|      Rétyné - s csináljon velök, amit akar; mit bánom én! Akár
32 26|       Csináljak az irományokkal, amit akarok? - szóla bámulva
33 27|        tudom, mit férjem mond, s amit Viola vallomásairól hallottam,
34 28|         el, jöjj ide, adj vizet, amit csak akart, én mindent megtettem... -
35 30| nagylelkûleg bánnának mindennel, amit bírnak, mint gondolataikkal,
36 30|     addig, míg a kávé, vagy más, amit parancsolnának, elkészül.~
37 30|          még mindent kisütöttem, amit csak akartam.~- Hisz az
38 30|         senki, csak én magam, de amit akart...~- Ki szólt itt
39 30|            Haszontalan fecsegés, amit én mondok?! - kiáltott a
40 30|          írja fel esküdt úr azt, amit mondtam? Ha a teins fõbíró
41 30|          megindult -, mindabban, amit a teins úr eddig hallott,
42 30|          egyik arcát rejté el, s amit valamennyien elõre láttak,
43 30|    megvallotta-e gonosztettét?~- Amit úgy szorosan véve vallásnak
44 31|        bánom, csináljanak velem, amit akarnak, úgyis elég vén
45 31|        véget e kínos jelenetnek. Amit a teins urak vizsgálatuk
46 34|       mondott-e?~- És ha minden, amit a zsivány mondott igaz volna -
47 34|    magamat elõtte fiának vallom. Amit e házban találtam, midõn
48 34|   Nagylelkûségrõl szóltál akkor; amit tettem, az talán nem vala
49 34|        kér?~- Én mindent tettem, amit csak tehettem - válaszolt
50 35|         történt, több volt, mint amit a szegény nõ elbírhatott.
51 35|       érintkezésbe a tömeggel, s amit ilyenkor látott, nem buzdítá
52 35|         embernek nem annyira az, amit vesztett, mint az, amit
53 35|          amit vesztett, mint az, amit el nem ért: tölti fájdalommal
54 36|       egyszer meg is látogatta - amit a tömlöctartó, Rétyné világos
55 36|        merülve ült ágya mellett. Amit hallott, borzadással tölté
56 36|     reménnyel, mert átlátá, hogy amit hallott, Tengelyi igazolására
57 37|         majdnem érthetetlenül -, amit tudtam, megmondtam, mindent
58 37|     hinni - válaszolt a zsidó -, amit én mondtam, azt mondta Viola
59 37|         valljál, de hogy minden, amit mondtál, csupa koholmány,
60 38|     reménye teljesült, s minden, amit szenvedett, elenyészett
61 38|          azzal vége, te tehetsz, amit legjobbnak látsz. Belõlem
62 38|      ígérte; de végre, ki tudja? Amit az urak ily szegény embernek
63 39|          pásztortûz vala minden, amit látott. Eszébe jutottak