Fejezet
1 1 | helybenhagyását, részesülni akart a becsületben, mely belõle
2 1 | ártatlannak ismerni többé nem akart, s fõképp ez esetben felbosszantva
3 2 | szegény adósának fizetni nem akart, oly hatalmas replikát írt,
4 2 | érzete tölté el szívét.~Be akart menni, leánya nyájasan visszatartóztatá:~-
5 5 | azt, mit apjáról mondani akart, szelíden kifejezhetné.~-
6 8 | mondva arról, minek látszani akart, megfeledkezett, a szerepek
7 8 | melyet tõle elfogadni nem akart, de hogyha e szerencse oly
8 8 | védni kezdé magát. Kérni akart, káromkodott, maga az öreg
9 9 | kilenc, s azonnal befogatni akart, mitõl õ és mások, kik példáját
10 10| cselekedeten velök nevetni nem akart, vagy mert zsidó, vagy mert
11 12| tisztviselõivel hozzám nem akart jõni, én kéretém.~Tengelyi,
12 14| találta, mit a rómaiaknál ki akart kerülni. De a hírlapok,
13 16| Szörnyû volt látni. Menni nem akart, s haragjában földre vetette
14 17| látszott, mintha János-t akart volna mondani. Hosszú bajsza,
15 17| szikráztak, éppen midõn szólni akart, a teins alispánné jötte
16 21| ki még mindig reményeket akart ébreszteni a szerencsétlen
17 22| elfoglalni. A fõügyész elébb maga akart eljõni, részint azonban,
18 22| felolvasva, már a rabért akart küldeni, s egyszerre Völgyesy
19 22| szomszédjának valamit súgni akart, elhallgatott -, biztossá
20 22| nagyságos asszony velem Porvárra akart kocsizni; haszontalan paraszt
21 22| haszontalan; s már menni akart, midõn Nyúzó, felugorva,
22 22| fog, s azért mindent el akart követni, hogy Viola halálos
23 23| mely kívülrõl jõni nem akart, belülrõl azzal pótolják,
24 23| biztosságáról tulajdon szemeivel akart meggyõzõdni, elkísérék Vándoryt
25 24| ismert.~- Hát a teins úr akart kirabolni? - mondá a tiszttartó
26 25| s még elhalasztásról sem akart hallani semmit, noha apja
27 25| lángba borultak, szólni akart, az indulat elfojtá szavát.~-
28 25| kiegyenlítendi, Ákos nem akart egy órával tovább itt maradni.
29 27| megy? - Erzsébet szólni akart, az ügyvéd folytatá. - Szép
30 27| elfeledé, hogy beszélni nem akart -, õ Vilmát imádja...~-
31 27| tüstént.~Az ügyvéd szólni akart. Az érzemény, mellyel ez
32 27| nem jöhetett, s már menni akart, más alkalomra hagyva az
33 27| szedve.~Macskaházy felelni akart, de Tengelyiné felmenté
34 28| felé közelget... s éppen ki akart ugrani ágyából, midõn ajtaja
35 28| mit hihetõképp mondani akart, nem vala érthetõ, ajkai
36 28| szakácsnak kezét, s ismét szólni akart... hasztalan! Még egyszer
37 28| meghalt.~- Csak tudnám, mit akart mondani - szólt a szakács,
38 28| ide, adj vizet, amit csak akart, én mindent megtettem... -
39 28| rosszkedvûen -, ki tudja, mit akart mondani?~- Én nem tudom -
40 29| a többiek közül követni akart -, mi közünk van ahhoz,
41 30| csak én magam, de amit akart...~- Ki szólt itt férjérõl? -
42 30| keverheti.~A szakács szólni akart, de midõn látta, hogy Nyúzó
43 31| keserûséggel tölti.~Vándory szólni akart, Tengelyi szenvedéllyel
44 31| Tengelyi éppen válaszolni akart, midõn az ajtó megnyílván,
45 31| feküdt.~Tengelyi szólni akart, Nyúzó folytatá: - És ki
46 32| egyesülésteket.~Ákos felelni akart; a kocsi zörgése, mely a
47 32| mikor még pipázni sem akart, pedig háromszor is megkínáltam.~-
48 32| midõn Völgyesy felelni akart - ha megharagítasz, nótáriusodat
49 34| Réty, ha nejének ellent akart is volna állni, senkit,
50 34| másikat?~Az alispán szólni akart, Vándory félbeszakasztá.~-
51 34| szól hozzád.~Réty szólni akart, Vándory félbeszakasztá.~-
52 34| megtagadnál?~Réty szólni akart, Vándory félbeszakasztá.~-
53 34| megváltoztak?~Réty ismét szólni akart.~- Nem akarok senkit vádolni -
54 34| gondolsz.~Vándory szólni akart.~- Ne szólj, ne vigasztalj -
55 35| két fül között áll, arra akart figyelmeztetni: hogy hallgassunk
56 36| nézeteivel, ki kálvinistát nem akart, sem a rendek kívánataival,
57 36| bûntettekkel vádolni nem akart. - Te, mint mondád, az irományok
58 37| gondolt, ismét a fal felé akart fordulni:~- Hát nem ismersz? -
59 38| akadályoztathatja, s inkább meg akart halni, mint hogy annak tanúja
|