Fejezet

 1 16|            végszavait hallá.~- Viola a nemzetes asszony házában sohasem
 2 16|              választá apostolait. Ha a nemzetes asszony valami olyat mondott,
 3 16|        Erzsébet felkelve.~- Ne féljen, nemzetes asszony - vágott közbe Violáné,
 4 16|              megfordult -, higgye el a nemzetes asszony, ha ma még egyszer
 5 27|            tolva Macskaházy -, nekem a nemzetes asszonnyal dolgom van, mely
 6 27|             elõtt szívemet s kezemet a nemzetes asszonynak ajánlottam, kérésem
 7 27|                fõboldogságától, mely a nemzetes asszony birtokában állt,
 8 27|           ügyvéd felsóhajtva -, hogy a nemzetes asszony szint azon tévedésben
 9 27|                segíthet.~- Ne higgye a nemzetes asszony - mondá az ügyvéd
10 27|           elraboltattak. Vagy mondja a nemzetes asszony maga, mily gondolható
11 27|               után...~- De kérem, édes nemzetes asszonyom - vága szavába
12 27|            emelve -, mi igazságtalan a nemzetes asszony irántam! Ha tudná,
13 27|         uramtól elraboltattak, amint a nemzetes asszony hiszi, olyanok,
14 27|     irományokról...~- De ugyan kérem a nemzetes asszonyt - kérdé az elõbbi,
15 27|           veszedelem után. Lássa, édes nemzetes asszonyom, van a nemesedésnek
16 27|            volt. Például tegyük fel: a nemzetes asszonynak valami jószága
17 27|             válik, mint egykor volt. A nemzetes asszony végre pert kezd...
18 27|           szoktam szántani és vetni. A nemzetes asszony mondja, hogy ez
19 27|               fele az enyim, a másik a nemzetes asszonyé. Én emberek emlékezetére
20 27|          mindig juhokat tartottam... a nemzetes asszony nem; végre maga
21 27|             nem volt, s az egész megye nemzetes vagy éppen tekintetes úrnak
22 27|            volt bizonyítva. Higgye el, nemzetes asszonyom, igen csalódik,
23 27|              fog követni ellenünk.~- A nemzetes asszony csalódik - vága
24 27|             észrevett. Higgye el, édes nemzetes asszonyom, semmi más, mint
25 27|            kívül jó dolgok; higgye el, nemzetes asszonyom, senki nem tudja
26 27|           embert!...~- Ne higgye, édes nemzetes asszonyom - válaszolt a
27 27|              de lássa, az imádás, édes nemzetes asszonyom, igen különös
28 27|                volna neki leányát.~- A nemzetes asszony jól teszi, ha Ákost
29 27|                rossz néven?... Lássa a nemzetes asszony, ily rangú fiatalembernél,
30 27|               készebb lennék...~- Édes nemzetes asszonyom - szólt most Macskaházy
31 27| meggyõzõdésemet kifejezni, hogy Ákos a nemzetes asszony kívánatainak soha
32 27|                 melynek egész becsét a nemzetes asszony annyira tudja méltányolni.
33 27|                voltam, midõn kezemet a nemzetes asszonynak ajánlám; de nem
34 27|           kidobjalak.~- De kérem, édes nemzetes uram - szólt a másik nyugtatólag -,
35 29|             használtatott... a felírás nemzetes Tengelyi nótárius uramhoz
36 29|     meglepetésére, ezeket olvasá:~Én a nemzetes úrnak örök háladatossággal
37 29|             hosszú elbeszélni. Jõjön a nemzetes úr ma éjjel a nagy nyárfához,
38 29|          életembe kerülne is... hisz a nemzetes úr tulajdon házában tartotta
39 29|            halál fia vagyok. Egészen a nemzetes úr kezébe adom magamat~Viola~
40 30|             hogy õ szegény özvegy, s a nemzetes szakács úr bizonyosan jobban
41 30|                egyik tekintetes, másik nemzetes és vitézlõ Tengelyi János
42 31|                  Az istenért, jöjjön a nemzetes úr mindjárt haza - mondá
43 31|                átkozott Macskaházyt, a nemzetes úr ölte meg! s ott van esküdtjével
44 31|          szomorúan. - Mikor a fõbíró a nemzetes asszonynak mondta, hogy
45 31|                szörnyû dolgot hinné. A nemzetes asszony, mikor õt akarta
46 31|             fõbíró azt felelte, hogy a nemzetes úr nem nemes többé, s hogyha
47 31|            hallottam, elfutottam ide a nemzetes úrért, hogy csak valaki
48 31|        kamarába a hordók alá, de sem a nemzetes úr, sem a nemzetes asszony
49 31|               sem a nemzetes úr, sem a nemzetes asszony nem tudtak semmit
50 31|                hogy megmondjam: hogy a nemzetes úr írásaira vigyázzon; s
51 31|               csak azt mondtam, hogy a nemzetes úr nem tudta, s a nemzetes
52 31|             nemzetes úr nem tudta, s a nemzetes asszony sem, ki akkor már
53 33|               tartsa Völgyesy urat s a nemzetes urat is. Ha mindennap ily
54 33|                 hogy vigyázzak, hogy a nemzetes úrnak valami baja ne történjék.~-
55 35|               árthat. Elmondhatnék sok nemzetes esti mulatságot, vitézlõ
56 35|           Violának nyomára jöhetünk, a nemzetes úr vádja alól felmentetik?~-
57 35|                Azt gondolja magában: a nemzetes úrnak sok pártolója van,
58 35|           zavarodottan -, nem mintha a nemzetes úron nem segítenék szívesen,