Fejezet
1 1 | mint egy elmés barátom néha mondani szokta: vadállatokból háziállatokká
2 1 | fiatalembereket, mint Taksony megyében mondani szokták, hatod vármegyében
3 2 | soká fáradott, azt szokta mondani: „be kár, hogy nem mint
4 2 | Igaz, ha Tengelyi le akarna mondani követelésérõl, melynek kivitelére
5 2 | vala azoknak, kik - mint mondani szokta - caesaroknak vagy
6 2 | mit hõseim múlt életérõl mondani szükségesnek tarték. Ha
7 3 | ugyanaz, mit az alispán mondani szokott, s ezen házassági
8 3 | Nem volna-e bolond, ki ezt mondani merészlené? Amit ígértem,
9 4 | jegyzõnél szálláson! Mit fognak mondani elleneim?~- S nem mondtad-e,
10 5 | fiúnak azt, mit apjáról mondani akart, szelíden kifejezhetné.~-
11 7 | Törvényt szabni a hazának,~Mondani, hogy a só drága:~Ez a nemes
12 9 | van, de...~- Azt akarja mondani, teins úr - folytatá a báró,
13 9 | mint népszerûbb kitétellel mondani szoktuk: elõször az, hogy
14 10| kivel sokat társalogtam, mondani szokta - annál, hogy beszélhetünk;
15 11| a szó.~- Épp azt akarám mondani, olyan valami miting-félét
16 14| sza- - de mit is akartam mondani, akár szeretõje, akár mátkája,
17 15| reumatizmusom? És még azt merik mondani, hogy a megye parancsolatát
18 15| halálos ítéletet akarván mondani, a fõügyész panaszkodva
19 16| neked káromkodni, majd adok mondani, hogy istenednek, hogy a
20 16| miatt viselnéd; de le kell-e mondani mindjárt minden reményrõl?
21 16| találhatunk.~- Ismét azt fogod mondani, optimista vagyok, nemde? -
22 17| igyekezett. - Mit akartál elõbb mondani?~- Hát csak azt akartam
23 17| Hát csak azt akartam mondani - válaszolt János -, bizony
24 17| mintha János-t akart volna mondani. Hosszú bajsza, melyre mindig
25 17| antropophagiát, antropológiát akarám mondani, ami az orvosi tudományhoz
26 19| valóságos lelke a sárnak, mint mondani szokták: s mégis szobrászt,
27 20| szeretném tudni, ki merte mondani, hogy lehetetlen. Amit én
28 22| szemeit elvoná -, õ meg fogja mondani, miért lettem zsivánnyá. -
29 22| hajtogatva.~- Azt csak nem fogod mondani! - kiáltott Nyúzó még dühösebben -,
30 22| azon, mit ez ember talán mondani fog, esküdni mernék, hogy
31 22| kínpadra húzzák, nem fogna mondani mást. Igen természetes.
32 22| tekintetes uraknak most fogok mondani, azon bizonyosan, Macskaházy
33 23| Etelka kisasszony, akarám mondani, Ákos úrfi kedveért - javítá
34 24| azok közé, kiken - mint mondani szoktuk - soha a gyengeség
35 24| mondom... mit is akartam mondani... igaz, ez nem bolondság,
36 24| segedelmével jutottak. Elég legyen mondani, hogy az egész ház, urak,
37 27| Tengelyi uramról valami sértõt mondani vagy csak gondolni akarnék.
38 28| a többi, mit hihetõképp mondani akart, nem vala érthetõ,
39 28| Csak tudnám, mit akart mondani - szólt a szakács, miután
40 28| mindig csak Tengelyit akarna mondani. Mikor boldogult férjem...
41 28| rosszkedvûen -, ki tudja, mit akart mondani?~- Én nem tudom - folytatá
42 28| Tengelyit nevezte... s ezt fogom mondani a végsõ ítéletig.~- Majd
43 29| alávaló gazság ilyeneket mondani... A rabló az üveges zsidó
44 30| igazságnál még valamivel többet mondani, szinte istent s annak minden
45 30| egyik- majd a másikra, mintha mondani akarná: nem volt-e igaza,
46 30| másik -, mind azt fogják mondani.~- S én az ellenkezõt mondom! -
47 30| jegyzõre gyanú háramolnék, mondani nem fog, s miután e határozata
48 31| folytatá:~- Tudom, mit akarsz mondani. Mi gazdagok vagyunk szabadelvû
49 31| csudálatos mesének, vagy akarom mondani, elõadásnak bebizonyítására,
50 32| kívánatának? Igen, de mit fog mondani a nagyméltóságú fõispán?
51 35| adott, úgy jár. Le kellett mondani reményeimrõl; meggyõzõdtem,
52 36| magával akárkit, én el fogok mondani mindent, s legyen következése
53 37| magyarázatára nem tudok más okot mondani, mint hogy azok, kik legbuzgóbban
54 37| ítéletet nem fog fölöttem mondani senki!” Az alispánné egy
55 38| mit vagy nem tudtak, vagy mondani nem akartak, nem bírhaták,
56 38| hallanám... mit is akartam mondani? - tevé hozzá szemeit kezével
57 38| megállt -, elfelejtettem mondani: ha határozatodat megbánod,
|