Fejezet
1 1 | állhata meg.~Szolgabíró esküdt nélkül nem is képzelhetõ.
2 1 | csak két lény: szolgabíró s esküdt együttmunkálása által hozza
3 1 | gorombaságnak, mellyel az esküdt nemes fölindulásában minden
4 1 | keresé üdvét, mely esetben az esküdt mindenkinek, ki bízva ajándékában
5 1 | kerek kalappal együtt az esküdt személyének különösen nemzeties
6 1 | szeretném tudni, miért?~Mire az esküdt fejét csóválva szokása szerint -
7 1 | erre a cigány? - kérdé az esküdt, mély belátású kifejezésre
8 1 | Becsületes ember - szólt közbe az esküdt - nem fél a hegedûtõl.~-
9 1 | elfogni merészlették. Az esküdt vasraveretéssel vigasztalá
10 2 | s mindazon jót, mit egy esküdt embertársainak tehet, költõi
11 2 | kijelöltek között, minõt soha esküdt restauráción nem élvezett.
12 4 | megsegít az isten. Ha Kenyházy esküdt úr, kinek férjem pünkösdkor
13 4 | akkor? Mint tisztviselõnek esküdt kötelességem elfogni õt,
14 5 | Nyúzó szolgabíró s Kenyházy esküdt versenyzõ káromkodásai meggyõzték,
15 5 | bátran, fiúk - kiabálta az esküdt jóval hátrább -, csak bátran,
16 5 | ellentáll - kiálta ismét az esküdt -, csak mindjárt agyon kell
17 5 | diadalmas hangon, mely elõtt az esküdt, ki épp elõtte állt, megijedve
18 9 | ismerik. Az ajtó mellett pár esküdt, Pennaházy s egy tiszteletbeli
19 12| segítse. Például: hogy A. esküdt a monarchia fel- forgatásán
20 17| helyet foglalt, Kenyházy esküdt egyszer délután fölkelni
21 19| érdemes férfiút, s ha Kenyházi esküdt mellette nem ül, talán alig
22 19| s azután, mint Kenyházy esküdt úr igen helyesen megjegyzé,
23 19| valószínûséggel bír. Az esküdt, két könyökét az asztalra
24 19| utósó iskolából. - Mit az esküdt annyival nagyobb hibának
25 19| többé - mondá az érdemes esküdt. - Jobban hozzáférhet az
26 19| tevé hozzá pótolólag az esküdt -, s a zsiványok az embert
27 19| kiküldeni az embereket - s az esküdt hihetõképp folytatta volna
28 19| humillimus! - dörmögött az esküdt, ki a felkelést ez egyszer
29 19| hát józanon.~- És ki az esküdt? - dörgé Bandi. - Kenyházy
30 19| most kimenjek - kiáltott az esküdt.~- És miért? - kérdé tovább
31 19| tetszik - ismétlé nevetve az esküdt. S Macskaházy kétségbeesett
32 19| sokáig halkan beszélt, míg az esküdt, elõbbi melódiájához visszatérve,
33 19| Palikám? - szólt bámulva az esküdt, midõn Nyúzót szinte bundában
34 19| felkapaszkodott -, szolgabíró esküdt nélkül!~És Nyúzónak elhagyott
35 24| Láttalak, bruderkám - szólt az esküdt, barátságosan mosolyogva -,
36 26| magamat háladatosságom által esküdt kötelességemen túl engedém
37 27| arra is tudnának akármennyi esküdt tanúkat találni, hogy Tengelyi
38 28| küldjünk a szolgabíróért s esküdt emberekért... Régi idõbõl
39 30| én mindjárt? - szólt az esküdt a legnagyobb önmegelégedés
40 30| megelégedett mosollyal az esküdt -, én meg az asztal mellett
41 30| rimánkodott - és a tekintetes esküdt urat és a szakács urat is,
42 30| tartja magát. A szakács s esküdt felkacagtak, s Nyúzó mosolyogva
43 30| fel s alá a szobában. Az esküdt, ki egy egész könyv írására
44 30| kiáltának a fõbíró s esküdt elbámulva; majdnem egyszerre -
45 30| fõbíró úr? s miért írja fel esküdt úr azt, amit mondtam? Ha
46 30| miként mi mondva van, az az esküdt által feljegyeztetett, s
47 30| ez az egész.~A fõbíró s esküdt kijelentették sajnálkozásukat.
48 30| teljesedni fog.~Serer s az esküdt a látlelettõl már e szobába
49 30| szobában csak Réty nejével, az esküdt s szolgabírája maradtak.~-
50 31| szerencsétlenség történt.~- A fõbíró s esküdt jöttek a házhoz - válaszolt
51 31| után kikérdezték, míg az esküdt minden betût felírt, láttam,
52 32| vitetni.~Tengelyi mellé az esküdt ült. A kocsis mellett s
53 32| Nem éppen ez - felelt az esküdt, ki az érdeket látva, melyet
54 32| tartottam - folytatá az esküdt -, de mert már a teins alispán
55 32| mondá fejét vakarva az esküdt -, meglehet, hibát követtem;
56 32| háromszor is megkínáltam.~- Az esküdt úr el is hagyhatta volna -
57 32| gravitással bánnak vele.~Az esküdt kiment, s kevés perccel
|