Fejezet
1 1 | sokszor látott tájak elõtt az emberi szívet mintegy önkénytelenül
2 1 | majdnem hasonló, mely minden emberi kebelben, ha éltének férfikorán
3 1 | igazságtalansága felett, mely emberi lényeknek ily sivatagot
4 1 | miért veszté tisztaságát az emberi kebel? s isten, csak mert
5 2 | lángoló gyûlölet, mellyel az emberi nem elnyomói ellen kikelt,
6 2 | illatozására adatott, úgy az emberi élet szintúgy múlik csend,
7 2 | egyike hamvad el, mely valaha emberi kebelben dobogott.~Jónás
8 2 | kényszeríttetik, s kik elõbb az egész emberi nemet vagy legalább hazánkat
9 2 | hogy bennök mindent, mi emberi kebelt nemesíthet, egymás
10 3 | látszik s nem hallatszik egy emberi teremtésnek legkisebb nyoma,
11 5 | az egyik oszlop megül egy emberi alak látszék ki, mely azonban
12 5 | mennyi fájdalom fér meg egy emberi kebelben; nem sejdítjük,
13 8 | azon érzemények, melyek emberi természetünket leginkább
14 11| pitvarba jutott.~Vannak percek emberi életünkben stb., mint Schiller
15 11| szépségének, hanem csak azon emberi gyarlóságnak tulajdonítja,
16 12| hivatalos kötelességein kívül emberi kötelességeit nem teljesíti.
17 12| keblében, hogy az egész emberi nemre általános megvetés
18 13| teszi ki; de van valami az emberi arc kifejezésében mégis,
19 13| hagynának maguk után, s az emberi arc miként ne tartaná meg
20 14| ily boldogság leírására emberi nyelvünk nem bír szavakkal,
21 16| méltán elszomorodhatott emberi végzetünkön, mely a véletlennek
22 16| beszédre, ha egy kihalt emberi boldogság sokkal szomorítóbb
23 17| találunk. Nem is lehet másképp. Emberi gyengeségeink közé tartozik;
24 17| vala Tóni szerencséje. Az emberi lét egyik szélsõségétõl
25 18| földünkre szállt, csakhogy az emberi szenvedéseket egész keserûségökben
26 19| szállta meg; ez természete emberi nemünknek. Ha öröm könnyet
27 20| körülötte bundájokba burkolt emberi alakokat láthattál. Néha
28 20| vétkesnek életében, mi, habár emberi igazságunk szerint tettét
29 20| kezekkel feltakarák, midõn emberi természetünk azon nemes
30 20| föld vérben áll, s az egész emberi nem vajúdások között új
31 20| ha a költõtõl, ki nemes emberi cél után fáradva, hogy erõsebben
32 20| nem szép mû, hanem szép emberi tett fekszik elõttünk: mit
33 20| vétekben nem a nemesebb emberi természet mindig fennmaradó
34 20| ispán koponyájába vágá, s az emberi vér látására elõször borzadott
35 21| Violáné nyugodt vala. Az emberi szívben az öröm- s fájdalomnak
36 22| mindig többel kínáltatnak; az emberi észnek e bámulatos találmánya,
37 23| mi a szentírás szerint az emberi szívet felderíti, de anélkül,
38 25| változataiban állnak, hogy az emberi szív ingatag, s idõvel minden
39 27| rabló, zsivány, söpredéke az emberi nemnek!~A lármára Vilmán
40 30| beszélgetés az, mi élvet ad.~Az emberi nem ezen természete mellett
41 34| 34~Vannak az emberi életben pillanatok, hol
42 35| állításainak bebizonyítására az emberi természetre hivatkozhatik,
43 35| gyûlölni, becsülni vagy bárminõ emberi érzelemmel viseltetni iránta,
44 35| iránt beszéljen.~Tengelyi az emberi élet bámulatos bonyodalmairól
45 36| az irodalomra; egyik az emberi nem erkölcsi, másik anyagi
46 36| hanem oly idõbõl, hol az emberi jogok említése tanácstermeinkben
47 36| éppoly nevetséges, mint az emberi észnek más ehhez hasonló
48 36| valamint a nagy férfiban az emberi természet számos gyengeségei,
49 36| magasabb érzelmeket, melyek az emberi természetet nemesítik, e
50 36| mondá szomorúan a zsidó.~- Emberi kötelességed, lelkednek
51 37| határok között, hová az emberi ész nem hathat, országokat
52 37| megmagyarosítánk. Mi itt az emberi életrõl mondatik, áll igen
53 38| emlékét tartjuk meg, s gyenge emberi természetünk úgy hozza magával,
54 38| fölött, hol mérföldre más emberi lak nem állt, s maga az
55 39| végezhetem napjaimat. Ilyen emberi természetünk; ha oly helyzetbe
56 39| visszavonulni; mert ha az emberi társaságban a bolondok s
|