Fejezet

 1 1 |             kikkel társalkodunk, s így természetes, hogy a Tisza is eltáblabírósodott
 2 1 |        reménylem, haláluk után); s így természetes, ha azon fénybõl, mely a
 3 2 |            mely belé foglaltatott.~Egy természetes, de váratlan eset földúlta
 4 2 |           egyetlen képeskönyv házánál, természetes, hogy a kis Jónás vele jókor
 5 2 |               egy ilyen sem található. Természetes, hogy ez érzemény Jónásunknál
 6 2 |                s ki nem fütyült, minek természetes következése az volt, hogy
 7 2 |     szívesebben vitatkozott, mint õ, s természetes, hogy az ügyvédi pálya,
 8 2 |                mint éppen áldozatra, s természetes, hogy e beszédeknek vége
 9 2 |               elküldé, S hogy, mi igen természetes, a professzorsági remények
10 2 |                a deák közmondás, s így természetes, hogy sorsüldözte hõsünk
11 5 |    napbarnított vonásait bélyegzé, s a természetes méltóság, mely magas termetének
12 7 |               talán nincs a világon; s természetes, ha Taksony megyében e szerepeket
13 8 |          gyermekekbõl ifjakká nõttünk, természetes hajlamink szerint különbözõ,
14 8 |             többször találkoztak, csak természetes, hogy Tiszaréten fölkeresék
15 9 |                nézve is, mert valamint természetes, hogy az illetõ vámtulajdonosok,
16 11|                körülmények között igen természetes, miután Bántornyi ügyét
17 15|          tartatnak, s mintha nem volna természetes, ha a magyar nemzet is nagy
18 16|           veszi, hanem tûri, kiragadva természetes helyzetébõl, szolgáló, kit
19 17|               úgy látszott, nem akarta természetes helyén hagyni Sererünket
20 17|           china miért segít?~- Az igen természetes, hogy a teins úr ezt nem
21 19|                mert bennök úgyis semmi természetes helyén nem áll - csaknem
22 22|                tárgyak, melyek mintegy természetes undort gerjesztenek, mégis
23 22|             fehérruháit hozta ki. Igen természetes.~- Persze - szóla közbe
24 22|               fogna mondani mást. Igen természetes. Kend csalódott - tevé hozzá
25 22|          nyújthat nagyobb élvezetet. E természetes hajlamunk, melynél fogva
26 22|              megyéjében tennõk; s csak természetes, ha miután Macskaházy megmagyarázá,
27 22|                ifjúnak fájt; az szinte természetes, s nem is bámulhatjuk, ha
28 24|            körmei között töltött, csak természetes. Macskaházy még a kamra
29 27|           mondá Erzsébet.~- Pedig igen természetes - folytatá az ügyvéd oktatólag.
30 28|              tolózárt nem mozdíthatom, természetes... hisz soha nem éltem vele,
31 28|                bámulhatja, hogy minden természetes gyávasága mellett mintegy
32 30|              konyhaszolgáló volna, míg természetes ellensége, a szakács, benn
33 30|             Macskaházynál voltak, igen természetes, hogy a jegyzõhöz szóló
34 31|            mégis odagördülni, hová azt természetes súlya vonja, elragadva mindent,
35 31|        történtek után helyzetében csak természetes vala, valamint e gyanúnak
36 31| ellenállhatatlan, s maga Nyúzó, minden természetes nyersesége mellett, midõn
37 31|                mert tudtam, hogy bármi természetes, ha mindent elkövetek, hogy
38 32|                mindezt kettõsen érezé, természetes; s valóban egész férfiasságára
39 32|               Karvaly helyzetében igen természetes vala, nemcsak, mert tapasztalásból
40 32|           másra akarta hárítani.~Bármi természetes vala tehát e kérdés, mégis
41 32|             nem egészen teljesíttetik, természetes lévén, hogy mivel a rab
42 34|        nyugodtan élvezhesse. Kiragadva természetes helyzetébõl e hibái által,
43 34|          annyira elterjedett), Rétynek természetes hajlama ily körülmények
44 34|             inkább kifejlõdött; s csak természetes, ha apja után az alispáni
45 34|        szerencsétlenné tevék. Ha ismét természetes hajlamának engedve céljairól
46 34|             választá, jelleménél fogva természetes. A befolyás, melyet neje
47 34|             házunkban, apám, kit talán természetes ösztöne vezérlett, határtalan
48 35|           ember akkor ér legtöbbet, ha természetes sorából ki nem lép.” De
49 36|                mint máskor, s így csak természetes, ha most, midõn elbeszélésem
50 36|               hisz mindennek megvannak természetes betegségei, a tömlöcöknek
51 36|  rendszerünkrõl beszélni? A gondolatok természetes fonala odavezetne, s szebbnél
52 37|                festvén, nem lenne igen természetes, hogy személyeinknek legalább
53 37|                fognak ellentmondani. A természetes rend is úgy látszik ezt
54 38|                errõl, s látom, hogy ez természetes. Az embernek úgy sincs nyugodalma
55 39|              Ákos nem vala itt, s igen természetes, ha most ugyanazon helyre