Fejezet
1 1 | valamely biztosság által tulajdon ágyából igaztalanul kiszoríttatott,
2 1 | hazában a szolgabíróval tulajdon járásában senki sem versenyezhet,
3 1 | szemtelenségökön, hogy az alispán tulajdon cigányát elfogni merészlették.
4 2 | rossz néven, hogy legalább tulajdon hibáikat, minõ a büszkeség,
5 5 | gazda parancsolat szerint tulajdon házában várá az elhatározó
6 7 | kik - habár a szó, mely e tulajdon megnevezésére szolgál, csak
7 7 | föliratában saját szemeivel látni, tulajdon füleivel hallani akará azon
8 7 | minden jelenlevõnek s fõképp tulajdon érzelmeit szokás szerint
9 8 | kiragadtatni bálványát, mint ha az tulajdon lábain ment volna el tõle.
10 13| betört, szétzúzza fejét, ha tulajdon testvére volna is.~- Igen,
11 14| ki õt nevelte, ki õt mint tulajdon gyermekét szereti, hányszor
12 14| mióta hallá, hogy Violát tulajdon emberei között is kémek
13 16| talált. Te nyomorulttá tevéd tulajdon gyermekedet.~Erzsébet sírt.~-
14 17| boldogságunkról szólunk, tulajdon szüleink vállat vonítanak,
15 17| locsog”, mondá az apa, majd tulajdon, majd reményteli magzata
16 17| semhogy azt sebészünk még tulajdon betegétõl is eltûrhette
17 18| Azok után, miket Violáné tulajdon szemeivel látott, Cifra
18 19| zöld ágakkal ékesít, mint tulajdon házát soha nem - itt roskadófélben
19 20| szívesen kezdik azon, hogy tulajdon nyakukat töressék, mi -
20 20| lator társaival ellentáll tulajdon fõbírája parancsolatának,
21 20| szaladni, ha hátok megett tulajdon szolgabírájok áll, áll pedig
22 22| házában fog összeülni, s Viola tulajdon határán akasztatik fel,
23 22| esztendei termésemet, mint hogy tulajdon határomon egész esztendõn
24 22| választott alispán ellen tulajdon megyéjében tennõk; s csak
25 23| ki a rab biztosságáról tulajdon szemeivel akart meggyõzõdni,
26 23| halálára szavaztam, hogy én tulajdon kezeimmel adom át hóhérjának
27 23| szerencsétlen embert itt tulajdon határunkon akasztassunk
28 25| gyõzõdjék meg fia állapotáról tulajdon szemeivel. Réty, örök hálájának
29 25| mi, Rétynek gyermekei, tulajdon szüléink ellen?... szörnyûség!...~-
30 26| létemet, hogy e háládatlan tulajdon házamban ekképp bánjék velem? -
31 27| ide jõnék én magam, ide tulajdon házukhoz? Hisz a világ legszemtelenebb
32 27| legyenek Tengelyi úr irományai tulajdon családjára nézve, az alispánnéra
33 27| táncoltattam térdeimen!... tulajdon fiamat nem szerethetném
34 29| is... hisz a nemzetes úr tulajdon házában tartotta feleségemet
35 30| teremtések, kiknek az ég tulajdon gondolatokat adott, hanem
36 30| lárma között - az ember tulajdon szavát nem hallhatja e fecsegés
37 30| halálos ítélet alá hozná tulajdon apját.~- Haszontalan fecsegés,
38 30| ily gyilkosság s pedig tulajdon házamban, ennyi cseléd között;
39 31| sõt szerencsétlenségét tulajdon emelkedésére használta,
40 31| ha oda kelle jutnom, hogy tulajdon leányomtól csak úgy hallhatok
41 32| mit tõle késõbb kértem, õt tulajdon házának valamely szobájában
42 34| minek ellent nem állhatott, tulajdon akaratjának lenne kifolyása.~
43 34| megvetve s talán gyûlölve tulajdon gyermekei által, megfosztva
44 34| látszik, csalódtam, sõt tulajdon fiad kérései nem bírhattak
45 34| mindig nyugtalanabbul -, tulajdon kezességemet ajánlottam;
46 34| a bíró elébe állítom, ha tulajdon, ha gyermekeim nevét megmocskolom,
47 35| kényelmek megadattak, melyekhez tulajdon házában szokott, s melyek
48 36| engedelmet, hogy azokat tulajdon mezejére hajtsa. A birtok
49 36| került, s most halni lássa tulajdon testvérét, kinek akaratlanul
50 37| oly szolgaságra jut, hogy tulajdon igáslovát kedve szerint
51 37| látszottak, hogy az elsõ tulajdon testvérének legszebb beszédét
52 37| mert jött, s Völgyesyre s tulajdon bátyjára, mert az ülést
53 38| még inkább bámulva - mikor tulajdon szemeimmel láttam; szép
54 38| közelgeni látott; remegni tulajdon kisfiától, hogy ártatlan
|