1-500 | 501-1000 | 1001-1341
Fejezet
1001 31| elöljárójának e pontra nézve is engedjen, s ünnepélyesen
1002 31| Tengelyinek nemessége nem vonatott is volna kétségbe, miután nyilvános
1003 31| félj, meg fogsz lakolni te is, vén boszorkány! - mondá
1004 31| hadd kérdezzük meg azt is.~- Mit, az én leányomat?! -
1005 31| kikérdeztetését szívesen máskorra is halaszthatná.~- Nem lesz
1006 31| kéré, hogy bármi történt is közöttök eddig, most legyen
1007 31| fordult. - Megvallom, nem is vevém észre, hogy még szerencsénk
1008 32| hogy még a boldogabb ember is, midõn kedveseitõl búcsút
1009 32| csak egy napra, egy órára is, s ha meggondolom, hogy
1010 32| hogy Viola elrejtését maga is tudta, s csak el akarja
1011 32| titkolni, s ha ez nem lenne is, mi hozta mind e szerencsétlenséget
1012 32| rövid lehet, s hogy addig is, miután Vándory nálok marad,
1013 32| midõn az alispán elment, õ is eltávozott, hihetõképp,
1014 32| palotája, szépek Byron sorai is, melyek az utasnak - ha
1015 32| tudja, miként a tömlöc nem is lehet máshol, mint a megye
1016 32| legcélszerûbb, már csak azért is: mert miután a karok és
1017 32| Tagadni nem lehet, itt is történtek újabb idõben dolgok,
1018 32| levéltárba tétettek - Karvaly úr is megmaradt régi, tisztán
1019 32| célirányossága mellett már az is szól, hogy e nevelõ-intézetnek (
1020 32| épületek, melyeket ha nem is a nemesség épített, kizárólag
1021 32| tömlöcöt, hol a nem nemest is eltûri ‑, kellemesb célokra
1022 32| eltûri ‑, kellemesb célokra is használtatnak. Például a
1023 32| társalkodásra más termeket is találhatnának, a legkényelmesebb
1024 32| s ilyen azon hajlamunk is, melyet követve a lehetõségig
1025 32| divatozott Taksony megyében is, s így olvasóim nem bámulhatnak,
1026 32| Porváron élt, ezen esetet is a jelen büntetõ eljárás
1027 32| le senkit! végre minket is megölnek! - buzdítá a szenvedélyes
1028 32| Tengelyi úr... még úrnak is nevezte, úgy tudom, mintha
1029 32| fejét csóválva Sáskay.~- Én is annak tartottam - folytatá
1030 32| ezeket mondta, biz én még nem is kötöztettem meg, s minden
1031 32| becsülettel bántam vele. Beszélni is akartam mindenfélérõl, de
1032 32| Sáskay sóhajtva.~- Magam is azt hiszem - folytatá az
1033 32| sem akart, pedig háromszor is megkínáltam.~- Az esküdt
1034 32| megkínáltam.~- Az esküdt úr el is hagyhatta volna - mondá
1035 32| azon felsõbb parancsoknak is ellentálltak, melyek által
1036 32| rabokat föld alá zárták, nincs is semmi célszerûbb. Ily eljárás
1037 32| történik talán oly emberekkel is, kiket sokszor éppen a bor
1038 32| Megromlott prózai századunk nem is érdemli, hogy fiai ily alkotmánnyal
1039 32| gót épületnél így van. Az is igaz, itt-ott ez épület
1040 32| azoknak megnyugtatására is, kik nem foghatják meg,
1041 32| rabot máshol tartani nem is lehet.~Taksony megye, noha
1042 32| épült földalatti tömlöceit is változás nélkül tartotta
1043 32| nemcsak szemével, de kezével is felérheti. Sehol vízkorsó,
1044 32| mondtam? végre oda jutunk mi is, hol Anglia áll. A solitary
1045 32| fog terjedni a többiekre is. Én, mint O’Connel, elfogadom
1046 32| elfogadom a legkevesebbet is részfizetésként.~- Igazságod
1047 32| közül megveretett vagy maga is megzsákolt. Ki tehet róla?
1048 32| más becsületes emberen is megtörténik, s senki sem
1049 32| nálunk van, meghízott; nincs is egyéb panasza, mint hogy -
1050 32| azonban már Angliában is felhagynak a felette szigorú
1051 32| vagy három ötös és tizes is, s oly tökéletesen utánozva,
1052 32| Bámulom, hogy legalább is félmázsás vasat nem verettek
1053 33| kiszorítására már magokban is elégségesek lettek volna,
1054 33| hogy ott még déltájban is legfeljebb félhomályt lehete
1055 33| egyébiránt káplári címet is viselt, rabjának a kamarában
1056 33| most megfosztatott ezektõl is. Gonosztevõk társaságába
1057 33| egymással; mi mindössze is nem oly szomorú életet élünk,
1058 33| garast láttál volt nála. Én is már kétszer voltam halálra
1059 33| az elõbbi. - Lólopásért is voltam zárva; marhalopásért
1060 33| embernek.~- No, ne félj, neked is lesz részed benne - mondá
1061 33| megváltoztam. Még éjszaka is a vén zsidóról álmodom,
1062 33| gyerekkel bajlódom.~- Kend is jobban tenné - mondá Tengelyi
1063 33| tartozik, nem vala látható. Nem is az undorító mocsok, mely
1064 33| véghezvitelére szükséges erõ hiányzik is, legalább az akarat megmaradt;
1065 33| köhécselve az öreg -, minap is majd megfúltunk a füstben.
1066 33| hogy e fiú még a tömlöcben is valamit meggyújtott.~- Hát
1067 33| pálinkához tartsd magad, már most is félreáll szemed, ne bánd,
1068 33| félreáll szemed, ne bánd, ehhez is szokni kell, azért mégis
1069 33| eszökbe... de vannak olyanok is, kiket éppen ellenkezõleg
1070 33| tárgyak, melyek a férfiszívet is borzadással tölthetik, ez
1071 33| fenntartása az õ érdekökben is fekszik, átlátom, hogy állományainkban
1072 33| jókedvûen -, hogy király is elfeküdhetnék rajta. A fiskális
1073 33| rajta. A fiskális úrnak is én csináltam.~- Nem akar
1074 33| volt, s ott szolgáltam én is... akár holnaputánig koplalhatnám.
1075 33| Völgyesy urat s a nemzetes urat is. Ha mindennap ily bort adnak,
1076 33| körülnyargalni; s néha otthon is szeretnék lenni, mert ott
1077 33| kocsmárosoknál. De hát a szabadságnak is megvan rossz oldala... az
1078 33| másik kezdte; még asszony is volt köztünk. De itt az
1079 33| gonosztettet követett el. Pistát is azért zárták ide, mert azt,
1080 33| ilyen gyerek, ha kiszabadul is, nem tehet nagy csínyt.~-
1081 33| mondja, hogy betegség! Meg is hiszem; a gyermekeknek egyike,
1082 33| egyike, már mióta fogva van is, gyújtogatott; de akár betegség,
1083 34| haszontalanságát. A széles úton is, melyen a többség a szerencse
1084 34| néha erejét lankadni érzi is, soha annyi keserûséggel
1085 34| által nem rendkívüli, de nem is középszerû elmetehetségekkel,
1086 34| azon kitüntetések után maga is vágyódjék, melyeket eleinte
1087 34| legnagyobb szégyen, õ nem is kívánt egyebet.~E látszó
1088 34| boldogságánál jobban esett, s késõbb is, midõn átlátá, hogy neje
1089 34| emelkedésére segédkezeket is nyújthatának, éppen a lehetõség,
1090 34| soha forrón nem szerette is, az eszes s mindig egy cél
1091 34| felé fordítja - s így Réty is. Meggyõzõdve, hogy a népszerûség,
1092 34| ha nejének ellent akart is volna állni, senkit, kihez
1093 34| melybe jutott, mások által is észrevétessék, végre a gyengeségnél
1094 34| becsületesebb, s ha ez nem volna is, sokkal gyávább vala, hogysem
1095 34| emberekkel. Az egész világ most is inkább téged, mint engem
1096 34| vádol. Ha ellenem fellépnél is, a világ ebben is egy új
1097 34| fellépnél is, a világ ebben is egy új alávalóságot s nem
1098 34| válnak, s õ maga, ha nem is a bíró - legalább a közvélemény
1099 34| melyet szíved ád, s most is csak azért akarlak emlékeztetni
1100 34| család sorsát csak enyhítsed is. Lelkemnek fáj, de szükséges,
1101 34| s elválasztattam tõled is. Apám egész szeretetét benned
1102 34| szorítám, lelkemet még most is bánat tölti el. Ha egy szeretõ
1103 34| szerettem még e pillanatban is, egy meleg szó ajkairól,
1104 34| nyújtott célom kivitelére is. Õ szerzé meg a szükséges
1105 34| láttam, miként köztök azok is, kik egymástól távol álltak,
1106 34| nevedet. Más Réty Sámuel is lehetett a világon, de nekem
1107 34| tehetségeit. Tudtam általad azt is, hogy apám vágyódik utánam;
1108 34| meghalt, kevéssel utána apám is, kinek hátralevõ erejét
1109 34| atyánk ágyához hítt téged is, s mindkettõt kezünknél
1110 34| testvérileg szerethettelek így is, s nekem más nem kellett.~
1111 34| neked. Nevet, melyre magad is büszke vagy, szép vagyont,
1112 34| együtt tartani.~- Hát te is - szólt az alispán fájdalmasan,
1113 34| székébe visszaveté -, te is eltaszítasz magadtól?! Oh,
1114 34| Oh, Boldizsár! ha még te is, ki oly irgalmas s oly szeretõ
1115 34| ha e joggal visszaéltél is. De vajon irományaim elrablása...~
1116 34| kezét, arcai égtek. - Hát te is?! - mondá fájdalmas hangon -
1117 34| mondá fájdalmas hangon - te is képesnek tartanál ily ocsmányság
1118 34| helyességét, s midõn maga is meggyõzõdött, hogy az alispán
1119 34| félelem, úgy ragályos a remény is, s Réty nem állhata ellent
1120 34| jövõrõl szólt, s végre önmaga is nyugodtabbá lett.~- Boldizsárom -
1121 34| hordasz, elterjed azokra is, kik hozzád közelítenek.~-
1122 34| fogva -, de hidd el, ti is azzá lesztek. Optimistának
1123 34| világít a napsugár most is, mint mikor aknájába merült.
1124 34| veled megyek Porvárra, addig is vigasztalják boldog álmok
1125 35| kiváltsággal, melyet az életben is néha oly nehezen nélkülözünk?
1126 35| hasznosabb, sõt néha valóbb is igen soknál, mit történetkönyveinkben
1127 35| csábított már csak azért is, hogy az ellenem emelt vádat -
1128 35| borokban, de nagy férfiakban is gazdag - s hol olvasóimat
1129 35| legalsóbb rangú legalább is fõesküdt volt. Játszó társaságoknál
1130 35| nehány tekintetes házasságot is, s azok, kik regényemet
1131 35| személyeivel, hogy végre magam is szinte elparasztosodtam.
1132 35| Voltak idõk, hol szerettem is, s ez érzemény - mint sokszor -
1133 35| amennyire lehet, kikerülöm. Azt is tudom, hogy oly regény soha
1134 35| s az egy jóravaló ember is, ki parasztnak látszik,
1135 35| de a szomszéd megyékben is. Ha kedves ételeit kérded:
1136 35| Schiller egy más lovagról is énekelt, kinek kedvese kesztyûjét
1137 35| újabb arisztokráciánknál is, hol senki nem tudja: a
1138 35| az pénzarisztokratáinkkal is, kik egész vagyonukat az
1139 35| vonásai a pénzarisztokráciának is? - azoknál különös hajlamokat
1140 35| szeszélyeket találunk - ezeknél is; azok a nem nemest néha
1141 35| megtanulta, miként válhatik ez is jövedelmezõvé, legalább
1142 35| néha megnyugtatá még anyját is; s kik e hölgyet elõbb ismerék,
1143 35| vígabb óráiban még most is lármásabb volt, mint azt
1144 35| az egyesnek boldogságára is, de csak annyiban, amennyiben
1145 35| mást, mint hogy magunkon is tapasztalandjuk, miként
1146 35| vezethet eredményhez? A gyöngy is csak akkor nyeri egész becsét,
1147 35| fiatal ügyvédjével most is.~Az alispán, mihelyt Porvárra
1148 35| akarták ezt tenni napjainkban is, de a tapasztalás mutatta,
1149 35| innensõ parton maradottaknál is eltörli az emlékeket.~-
1150 35| jöjjön. Így akartam élni én is, csak családom boldogítására,
1151 35| terhére esett, de még akkor is a jószívûség, mely a vén
1152 35| nyomára akadni.~- No, így nem is csuda, ha nem akadtak nyomára -
1153 35| felelt János -, pedig nincs is más mód a világon. Ha valaki
1154 35| tudja, nem volna-e magának is valami része fiskálisunk
1155 35| az egész vármegye jótáll is, hogy nem lesz bántása;
1156 35| de hát a szegény Viola is ember, és aztán a felesége
1157 35| ember, és aztán a felesége is áldott teremtés, meg a gyerekei
1158 35| helyességét végre a huszár maga is átlátá.~- No, ha úgy van,
1159 35| fõképp, ha még a vicispán úr is meg fogja ígérni - hisz
1160 35| magammal nem hozom. Neki is szegénynek jobb, ha stráfját
1161 36| egész megye - az orvosokat is ideértve - valóban stoikai
1162 36| Vándory a jótulajdonokról is azt hiszi), vagy talán azt
1163 36| azt hiszi), vagy talán azt is mondhatnók: élete különbözõ
1164 36| valamit, mit néha magára is nem alkalmazhatott volna;
1165 36| nem regénybe valók; azt is tudom, hogy az emberek az
1166 36| között; nehány nagylelkû tett is emelte volna mûvem becsét,
1167 36| szabad költészet körébe is. Én legalább nem vagyok
1168 36| eléggé költõ, hogy még akkor is, midõn mûvemet alkotom,
1169 36| következtében Taksony vármegye is elzáratván, minden idegen
1170 36| néha szomszédai határán is legeltette, most még arra
1171 36| eledele nincs, néha gyomrát is elrontja: nincs tárgy, melynek
1172 36| vadászaton még madarakat is nyúlseréttel lõtt, s minden
1173 36| költeményt s rejtett szót is közlött, egyébiránt római
1174 36| a selyembogártenyésztést is tökéletesen érti, több külföldi
1175 36| tudományt, hanem Patakon a just is elvégezte, s azonkívül született
1176 36| selyemtenyésztést, nem írt verseket, nem is volt tagja semmi külföldi
1177 36| tõrét soha nem mozdítja is többé, híres marad mindörökre;
1178 36| elfelejthetjük, a lámpa még szagával is jelenlétére emlékeztet,
1179 36| aleopathák, hydropathák, sõt azok is, kik az orvosi tudománynak
1180 36| okolhaták, de mindig védõkre is számolhatott. Ha a beteg
1181 36| adott a porvári fõorvosnak is, s meg kell vallani, hogy
1182 36| kell vallani, hogy õ most is hív maradt jelleméhez, s
1183 36| A rabok ritkán s akkor is suttogva beszéltek egymással.
1184 36| alatt tölthet, csak egyet is veszítsen. Voltak esetek,
1185 36| többé. A láz megragadta õt is, s kevés nappal utána a
1186 36| sajnálkozást még rabtársaiban is. Tíz évre ítéltetett, s
1187 36| hátra, a láz megragadta õt is. Szörnyû vala látni kétségbeesését.
1188 36| a beteg vad álmai között is, s a szerencsétlen, noha
1189 36| alatt e honban még most is naponként elkövettetnek;
1190 36| viselnek-e láncokat a vádlottak is? nem böjtölnek-e az elítéltekkel?
1191 36| egyet, vagy kettõt, nem is olyat, melyet múlt századok
1192 36| szép szavakért néha olyanok is szabadon bocsáttatnak, kik
1193 36| tömlöcbe valók; másodszor, nem is szeretném, ha valaki által
1194 36| megvetéssel bántak, most is a többiektõl elkülönözve
1195 36| pillanatot, melyben a ragály õket is meg fogja ragadni, míg egyesek
1196 36| kívül még más feladásai is vannak, s ott, hol határtalan
1197 36| minthogy az alispánné által is pártoltatott. A fakamaráknak
1198 36| kezdetén õt egyszer meg is látogatta - amit a tömlöctartó,
1199 36| cseppeiben. Szeretni fog õ is, de kiért életét adná, azt
1200 36| szenvedésein kívül még más okokból is megérdemlé mindenkinek szánakozását.
1201 36| szorítá, s többször hozzá is elment, mindig magába zárkózva
1202 36| elkövetett, hogy e rabnál is, mint a többieknél, bizodalmat
1203 36| néhányszor megkereszteltetésérõl is kezde beszélni, de minden
1204 36| megragadta a szegény zsidót is, s nem vala felgyógyulásához
1205 36| naponkint kétszer-háromszor is elment a beteghez. Saját
1206 36| bizalom, melynek szükségét õ is magában hordá, de melyet
1207 36| még könyörülni fog rajtad is.~A rab görcsösen szorítá
1208 36| hogy meg kell halnom, nem is azért sírok. Nekem nem sok
1209 36| most megrontom még ezt is, s hitemtõl elpártolok.
1210 36| részemrõl a zsidók között is kevés jó embert találtam.
1211 36| történt.~- És én hallottam is mindent - válaszolt a zsidó. -
1212 36| ki ha barátját másképp is megmentheté, senkit bûntettekkel
1213 36| gyilkoltatott meg, az, hogy te is hasonló szándékkal jöttél-e
1214 37| dicsõség, sõt még a szorgalom is oly dolgok, melyekben az
1215 37| nyolcszázados alkotmányunk még most is egész erejében fennáll.
1216 37| végre e hon rejtett kincsei is napvilágra fognak jõni?
1217 37| ilyetén egyesület Angliában is létezik? s ily egyesület
1218 37| s anyagi tekintetben nem is sokkal kedvezõbb helyzetben
1219 37| bírt, mely angolra fordítva is igen szépen hangzanék. A
1220 37| ellentmondani. A természetes rend is úgy látszik ezt követeli,
1221 37| hiszi senki, James úrnak itt is mennyi nehézségekkel kelle
1222 37| igáslovát kedve szerint nem is verheti meg; s mikor James
1223 37| egyesületnek ellenségei most is. Vándory például - ki máskor,
1224 37| porvári társaságok tagjai is a hazaszeretettel járó dicsõséget
1225 37| azonnal megkísérti hazánkban is. Leghíresebb tudósunk talán
1226 37| állatkínzás elleni egyesületek is? Én James úr ezen okoskodása
1227 37| állapotban volt, s már eddig is nagy eredményekhez vezetett,
1228 37| nép alsó osztályai között is felvilágosodottabb nézetek
1229 37| bizonyítványát adá ezáltal is azon mívelt érzelmeknek,
1230 37| megyében, úgy Taksonyban is két-három ember által képeztetik -
1231 37| lehetett, félrehívá, s ezzel is az ablakok egyikében suttogva
1232 37| a másik pedig kesztyûit is az asztalon hagyá. Egy rész
1233 37| ismeri e zsidót kit most is ártatlannak gondol, s hogy
1234 37| koromban, úgy hiszem, csak rám is lehetne már bízni valamit.
1235 37| az öregasszony figyelmét is magára voná.~- Hát én bizony
1236 37| mondá amaz -, ha akartam is volna, füleim gyengébbek,
1237 37| bántotta lelkiismerete, s nem is volt nyugta, míg a tiszteletes
1238 37| észrevevé -, talán nagysád is rosszul érzi magát?~Rétyné
1239 37| ellenem emelt vádak reá is kiterjesztessenek, üldözõimhez
1240 37| Gyermekeim nincsenek, nem is kívántam soha magamnak;
1241 37| s mindenesetre bírálóim is, kik azt, hogy Rétyné, mihelyt
1242 37| tudtak meghalni. Hátha nekem is ez lenne sorsom? hátha erõs
1243 37| hogy a nagyságos asszony is kérdezõsködött felõle, sõt
1244 37| kérdezõsködött felõle, sõt hogy itt is volt...~- Menjen ki kend -
1245 37| felelni fog az én kérdéseimre is.~- Már hogy magába szállt -
1246 37| hamarább felelne; s azután az is meglehet, hogy ismét szörnyû
1247 37| valaki hallaná.~- Bánom is én - válaszolt a zsidó nyugodtabban -,
1248 37| betegséged után hátra, ez is nemsokára elmúlik. Csak
1249 37| most vigyázz magadra. Ma is, mint hallom, Vándory még
1250 37| mondtam, azt mondta Viola is; nem fog senki kételkedni
1251 37| vagyok, hol zsidó létemre is e világ hatalmasai fölöttem
1252 37| nagy fényes karddal. Cifra is ott volt, s Macskaházy,
1253 38| érdekli, de mit a legokosabb is csak hisz - végre megtudta? -
1254 38| nekrológok a külföldi hírlapokban is - egy óra, tizennégy nap,
1255 38| csak annyira emlékeztetné is reánk s kézszorításainkra,
1256 38| Ezek közé tartozott Rétyné is, kinek halála Porváron s
1257 38| meghal, a dolog még akkor is borzasztó, ha halálánál
1258 38| között egyes hibáknál nagyon is könnyen megfelejtkezünk
1259 38| s ha egykor érzett volna is, oly oldalról tanulta ismerni
1260 38| elrablásában része volt, már elõbb is kevesen kételkedtek: de
1261 38| mit a zsidó vallomásában is állított, egy fontos ok
1262 38| Violát a statárium óta nem is látta: s ezen állításon
1263 38| mondott volna. Maga Liptákné is minden szeretete mellett,
1264 38| kérésekkel ostromoltatott. - Kit is szerethetnék inkább? A többi
1265 38| meg fog szabadulni így is, s ha nem, legalább becsületesen
1266 38| közel rokonom nem volna is, inkább leharapnám a nyelvemet,
1267 38| nyomra nem akadott, már maga is kétkedni kezdett, fogja-e
1268 38| Csavargós nem kételkedett. Az is, mint Csavargós többször
1269 38| meg. A kislaki gulyás neki is csak azt mondá, hogy semmit
1270 38| velem, mint lovászunk. Az is, ha a lótisztításról vagy
1271 38| egy úton, ha csak ballagva is, tovább megy, mindig messzire
1272 38| elérhetetlennek gondolt célt is elérheti, mint azt a keresõk
1273 38| jó pajtások voltunk. Most is, mikor öccse feleségét s
1274 38| mint öreg bátyját s engem is. No, hiszed-e már, hogy
1275 38| mint Viola maga.~- Magam is azt hiszem - válaszolt János
1276 38| hogy ha Violát fölkereste is, abból még nem következik,
1277 38| jótékony álom végre elnyomta õt is.~Térjünk most vissza Violához,
1278 38| körében ilyenek vártak volna is. Valamint mûveltebb ember,
1279 38| ugyanazon nyelven szólnak is, fog-e velök ugyanazon tárgyakról
1280 38| volna helyzetét, s ha nem is szerencsésnek, legalább
1281 38| mindenrõl, még a veszélyrõl is, mely õt szüntelen környezé;
1282 38| s beteges volt. - Miként is lehetne másképp! - szólt
1283 38| életéért aggódott, Zsuzsi nem is vevé észre a változást,
1284 38| pár nappal késõbb Viola is megjött, midõn a veszélyt
1285 38| egyszersmind minden reményrõl is lemondott. - Nehány nap
1286 38| legyõzé még anyai keservét is. - Ki tudja - szólt sokszor -,
1287 38| elhagyá e világot, hol eddig is csak szenvedett. Talán isten
1288 38| végre meghalt e gyermeke is, s a szegény asszony, midõn
1289 38| eddig szenvedtem, még ezt is el kelle érnem?! Talán ha
1290 38| idegennek közeledése már magában is figyelmet gerjesztett; mennyivel
1291 38| forgása; s végre ez a ruha nem is oly rossz, csakhogy oly
1292 38| úgy tetszett, mintha nem is lennék felöltözve.~- De
1293 38| következik ám, hogy másnak is megmondom, hol találhat.
1294 38| igen rossz dolga van. Nincs is tömlöcben, hanem szobában
1295 38| vannak, véresek még most is, s ha az egészet, amint
1296 38| bántása, maga a vicispán is ígérte; de végre, ki tudja?
1297 38| elõtt, s bizony az úristen is csak így tesz majd a másvilágon;
1298 38| mennyit szenvedtem már eddig is, másképp nem adná e tanácsot -
1299 38| szerencsétlenségét meg nem tudom is, feladtam volna magamat
1300 38| csúfítva himlõi által, kend nem is ismert volna reá, csak édes
1301 38| szava maradt meg, még most is mintha fülembe csengeni
1302 38| csengeni hallanám... mit is akartam mondani? - tevé
1303 38| legyek; de akkor a sors azt is akarta, hogy gyilkosságomért
1304 38| lelkiisméretem furdalna is, ha remegve kellene töltenem
1305 38| egyszerre. Talán, ha én is meghaltam, megkönyörül rajta
1306 38| támogatására felhozott. - Utoljára is talán igazad van - mondá
1307 38| fogadni mernék, s rád nézve is talán jobb, ha strófodat
1308 38| arra bízhatom, s Zsuzsinak is mondhatok valamit, hogy,
1309 38| éltedet nem bántják, maga is nyugodtabb lesz. Ne félj,
1310 39| könnyeit; de erőt vett magán ő is, s midőn este nejét utolszor
1311 39| nyugodtabbá tevé Violát is. Lépésre mérsékelé lovának
1312 39| kétségbeesik. De mit tehetek? Végre is megtudták volna hollétemet.
1313 39| Valamint az öreg János, úgy más is fölkereshetett, s akkor
1314 39| borzadással tölti a legbátrabbat is; s Viola, nejére gondolva,
1315 39| tartani Zsuzsim erejét, s én is el fogok tûrni mindent,
1316 39| ismeré, ez irományokat most is, ha kezébe kerülnének, elsikkasztaná,
1317 39| bízá gazdaságát, ki most is a tavaszi szántás végett
1318 39| történteknek emléke neki is kínos vala, nem a kastélyban,
1319 39| szokása szerint e reggelen is jókor fölkelve, midõn az
1320 39| átkozott Nyúzó, mintha még most is káromkodni hallanám, midõn
1321 39| midõn arra mutatva, õt is a lovasokra figyelmezteté -,
1322 39| utána három, mintha itt is valaki üldöztetnék.~- Isten
1323 39| falunak kergetik, s már lova is gyengülni kezd, üldözõi
1324 39| már a pandúrok fegyvereit is kiveszem. Szegény ember!
1325 39| olvasóim pandúrköntösben is, melyet egy idõ óta viselt,
1326 39| jõnek, másképp a pénzbõl õk is követelnék részöket.~Ákos
1327 39| élhet, talán még szólhat is. Üljön kend lovára - szólt
1328 39| mélyen meghatva - talán nem is tudod, hogy Tengelyi ugyanezen
1329 39| gondoljon néha Violára is; isten látja lelkemet, nem
1330 39| lemondott e díszes címérõl is, de kedves Kálmánja boldog,
1331 39| meg, mert Kálmán még most is szerfölött kedveli az agarászatot,
1332 39| nejét, hogy a 811-i bor is idei bor volt egykor, s
1333 39| volt egykor, s hogy fia is majd kiforrja magát.~Az
1334 39| volt, földeríté végre õt is. Takarék-magtárt s kisdedóvó
1335 39| nagy többségben volnának is, azon kevés józan s becsületes
1336 39| bizonyság, mely ezen már azért is kiválólag magyar könyvben
1337 39| jégesõnek s állandó szárazságnak is vannak a búzakereskedõk
1338 39| csuda tehát, ha Nyúzónak is voltak barátai, csak szerencsétlenségére
1339 39| az a csillag ragyog,~Én is odavaló vagyok.~Vilma gyanítá
1340 39| melyekrõl szóltam, ha nem is egy megyének szûk határai
1341 39| fáradságomért.~S most isten veled is, hazám nagy rónasága, hol
1-500 | 501-1000 | 1001-1341 |