Fejezet
1 1 | Vándory csak nehéz sóhajjal felelt e kemény szavakra, s ha
2 1 | közhitelességû adatokra éppen nem felelt - a bíró tehet-e mást, mint
3 1 | s látszólag rosszkedvûen felelt, s másról kezde beszélni.~
4 1 | egy „valóban gyanús”-sal felelt.~- Kérem alássan - ellenzé,
5 1 | felelte: hogy nem ismeri - felelt János -, s mikor erre fölpattantam -
6 1 | benn a faluban lakjunk - felelt a cigány alázatosan -, elég
7 1 | Úgy látszik, barátom - felelt Tengelyi -, ez egyszer a
8 2 | gyermek kérdezett, az apa felelt, amennyire lehet részletesen
9 5 | senki sincs itt.~- Igaz - felelt a fiú félig sírva -, most
10 5 | mondták?~- Nem, nem, fiam - felelt Liptákné suttogva -, csak
11 5 | csendbiztos szavára ismert.~Nem felelt senki.~- Átkozott naplopók,
12 5 | emelve.~- Hát nem ismersz - felelt Peti -, nos, mit mondasz
13 7 | bizonyos óvások mellett felelt, s nála - oh, közönség -
14 8 | leszek thekhinthetes uram! - felelt a másik hang, mely szinte
15 11| használt fölkiáltásokkal felelt, míg a másik, mielõtt szólt,
16 11| bizonyosan késõn indult el” felelt, míg a játszó asztalok egyikétõl „
17 11| indult.~- Én, teins uram - felelt a kertészlegény.~- És hogy
18 15| golyóját?~- Hát az elsõbe - felelt a kortes, bundáját igazítva -,
19 16| hívatott? és Viola miket felelt? S mit tudom én, hány kérdést. „
20 17| mind elromlik.~- Meglehet - felelt Ákos, s ismét hallgatás
21 17| vetést elrontják.~Senki nem felelt, csak Tünde kelt föl helyérõl,
22 17| sebészetet illeti, erre nézve sem felelt meg Sererünk pesti gazdája
23 17| összeszorítva nevetett.~- Hát én - felelt ez - csak azt hiszem, hogy
24 18| kérdé: hová megy?~Violáné felelt, hogy a kislaki gulyáshoz.~-
25 18| társával eleibe jött.~- Igen - felelt Violáné.~- És hol?~Violáné
26 20| De Peti nem szólt, nem felelt Zsuzsinak sem, ki e jó hírek
27 20| nincs serétünk?~- Nincs - felelt Viola -, egy puska és két
28 22| elél.~- Igazán, komám - felelt emez, ki azalatt elõbbre
29 22| be ostobán kérdez kend - felelt amaz -, arra, hogy valaki
30 22| Macskaházy úr csalódik - felelt Völgyesy -, a tárgy, melyrõl
31 22| Viola nyugodtan s egyszerûen felelt az egyes kérdésekre; végre,
32 22| a zsidót, ki kinn állt - felelt Viola -, mást senkit.~-
33 22| felfogásom szerint fontosak - felelt a jegyzõ.~- De, tisztelt
34 22| elmegy?~- Nincs szavazatom - felelt az ügyész sóhajtva -, nem
35 23| nem járja, teins uram - felelt az öreg, fejét rázva -,
36 24| gyermekedet - mondá, miután ezekre felelt -, hadd nézzem meg, hadd
37 26| mindenki.~Az alispánné nem felelt e gúnyoló szavakra, s a
38 27| annyira meglepé õt, hogy nem felelt.~- És az irományok, melyekkel
39 30| szobájába lépett, csak azzal felelt, hogy ebbeli kívánata bizonyosan
40 30| minden alázatossággal - felelt az elõbbi -, kinn a konyhában
41 32| kísérlet?~- Nem éppen ez - felelt az esküdt, ki az érdeket
42 32| akartam mindenfélérõl, de alig felelt.~- A rossz lelkiisméret -
43 32| Numero húszba teszem - felelt Karvaly -, ott mindössze
44 33| ilyen gyereket nem láttam - felelt amaz. - Órákig rimánkodott,
45 33| borzadva.~- Hát azt mondják - felelt a másik, ki azalatt szinte
46 34| ismét, kérdéseimre testvérem felelt, s évek óta elõször ismét
47 35| Völgyesy.~- Tudok biz én - felelt János -, pedig nincs is
48 36| Vándoryt, minden kérdésre felelt, sõt néhányszor megkereszteltetésérõl
49 36| könnyei egyre folytak, de nem felelt.~- Lám, jobban érzed magadat -
50 37| megszólítá.~A beteg nem felelt; egyenetlen lélegzete, a
51 37| beteg behunyt szemekkel nem felelt megszólítására. Nyugtalan
52 37| ismételt megszólításaira nem felelt, a beteget gyengén megrázá.
53 38| Az nem a mi dolgunk - felelt János rosszkedvûen, mert
|