Fejezet

 1 1 |            nézve ez állításom helyes; minek magyarázatára egyébiránt
 2 1 |          többet vesznek magukra, mint minek elvállalására törvény szerint
 3 1 |                ha egyszersmind abból, minek hiányában vannak, ti. a
 4 2 |            nem vert s ki nem fütyült, minek természetes következése
 5 2 |             jó tulajdonai (nem tudom, minek nevezzem, s olvasóimra bízom
 6 8 |             helyesebben mondva arról, minek látszani akart, megfeledkezett,
 7 8 |           lángoló sz-vilmosi kebelre, minek azonban csak annyival vala
 8 9 |           sükeren kétkedni nem lehet. Minek elõsegítésére azonban kívánatos,
 9 12|           részt politikai életünkben, minek szenvedjen gyõzelmeinkért?~
10 16|           megvetnek, lábbal taposnak, minek birtoka nincs, minek érdeme
11 16|        taposnak, minek birtoka nincs, minek érdeme nem lehet; olyanok,
12 17|            mondja, megerõlteti magát, minek késõbb mindig káros következményei
13 19|           kalap s bot, szóval minden, minek egyéb helye nem volt, halomra
14 20|             te is oly vén ember vagy! minek hoztál ide?~A cigány, ki
15 20|          szemekkel nézé a lángokat -, minek beszélsz ilyekrõl?~- Meg
16 20|            mutatkozott - mikor nincs, minek boszontod az embert?~- Hát
17 21|        lábaimnak hasznát venni úgyis, minek kíméljem!~Szerencsére Petinek
18 22|              megszerezhetõvé válik, s minek azt köszönhetjük, hogy a
19 22|             persze - mondá Sóskuty -, minek az a sok húzásvonás, rögtönítélõ
20 22|               elvesztené statáriumát, minek is volna neki, ha még ily
21 22|        elnökhöz fordulva így szólt: - Minek e hosszú kérdezõsködés?
22 22|            hogy fel fognak akasztani, minek fecsegjek életemért? Megvallok
23 22|         dolgot ember nem hallott még. Minek nagyszerû gondolatok, minek
24 22|           Minek nagyszerû gondolatok, minek fönséges érzelmek nekem?
25 23|           felmentõ ítéletet mondok.~- Minek törõdni ezen? Viola megszabadul,
26 24| szerencsétlennek mit nyújtott olyast, minek veszte felett keseregnie
27 24|             oda kerülnek, hova te. De minek ennyi locsogás? - szakítá
28 25|            leányt veszek feleségül?~- Minek szükséges, hogy nõm nemes
29 26|        feljegyezve keblemben, és...~- Minek hozza fel ön ez ígéretet? -
30 27|      elõbbinek hangja, mellyel kérdé: minek köszönhetik e látogatást?
31 28|               jutottak, tûzbe dobtam. Minek titkolóddzam elõtted, úgyis
32 30|      szakácsné -, a teins fiskális úr minek rázta fejét így ne? - s
33 30|               bajba akarja keverni... minek elkerülésére mindjárt ez
34 30|      huszonnégyet mondhatott volna... minek oly késõni megtudását a
35 32|        visszatéréseig várnának.~- Már minek? - mondá Nyúzó türelmetlenül -
36 33|               tettét meg nem vallja - minek mindkettejére semmi valószínûség
37 33|            fejezni, ez egy kis baj!~- Minek szól kend ilyenrõl? - mondá
38 34|             tetteté magát, mintha az, minek ellent nem állhatott, tulajdon
39 34|              én tõled valamit kérjek, minek megadása neked kellemetlen
40 34|                ha a szívek megváltak, minek fogóddzanak kezeink? ezek
41 34|         semmit tõled kérni nem fogok, minek teljesítése nagy áldozatodba
42 35|             ellenségeket csinált.~- S minek köszönhetem e részvétet? -
43 36|           börtönébe visszahívatott.~- Minek cipeled ezt magaddal? -
44 36|          mihez reményeit köthetné? De minek bámuljuk ezt? Eseteket mondhatnék
45 36|            elhagyott nyomorúságomban, minek kíméljem õt? Egy nappal,
46 37|               ember, ki ezt kitartja? minek magyarázatára nem tudok
47 37|             tõle kérjek pártfogást? s minek? szeretett-e valaha? nem
48 37|                s nekem van-e valamim, minek veszteért kesergenem lehetne?
49 38|           lett - gondolá magában -, s minek bántsam? Tengelyi urát semmi
50 38|              s értelmezni nem tud, de minek nagysága elõtt meghajlik
51 38|           tûrhetem tovább; történjék, minek történni kell, egyszerre.