Fejezet

 1 1 |           egyetemet elhagytam, de valahányszor e dombra feljövök s a tokaji
 2 1 |           egész tiszaréti járást, valahányszor fõbírája határain átment,
 3 1 |       másikat is tartsuk oda... s valahányszor fõbírája megsértetett -
 4 1 |          sebesebb futásnak eredt, valahányszor a fergetegként háta mögött
 5 2 |          a kényelem megkívánta; s valahányszor a szomszéd lelkészek látogatóba
 6 2 |           jókor megismerkedett, s valahányszor apja engedé, órákat töltött
 7 2 |   történeteit mondhatta volna el, valahányszor a gyermek Aristides erényeirõl
 8 2 |      benyomás megtartá hatását, s valahányszor ideje engedé, visszatért
 9 2 |           egészen elhallgatott) - valahányszor egy-egy fiatal ember bohóságot
10 2 |         Én az utóbbival tartok, s valahányszor bohóságim eszembe jutnak,
11 2 |         határt, s tizennégy napig valahányszor két porvári az utcán egymással
12 2 |          oly könnyen megrontható. Valahányszor a nemesek Porvárra jöttek,
13 2 |        elmentek új tribunusokhoz, valahányszor õ Konkolyival vagy a párt
14 2 |           itt volt Réty; de habár valahányszor szóba álltak, kedves Jónás-
15 6 |           találva házáig kísérem, valahányszor a kapuhoz érünk, mélyén
16 6 |        szereti inkább náladnál, s valahányszor lát, alig gyõzheti le magát,
17 6 |           komolysága eloszlott, s valahányszor ismét eszébe jut, egy negyedóra
18 7 |       mívelt világban léteznek, s valahányszor tûz kell, vagy burnót-szelencénket
19 9 | bizonyítja azon tapasztalás, hogy valahányszor ez intézkedés valamely párt
20 10|           ha karjaiba szorít; ki, valahányszor ajtó nyílik, remegek, hogy
21 11|         együtt.~A fõispán ti., ki valahányszor Taksony megyébe jött, a
22 11|    ostorával csizmáit veregeté: s valahányszor Krivér valamit mondott,
23 11|            egy második Cicero, ki valahányszor nyilvánosan szólt, mint
24 12|    katolicizmus megsemmisítése. S valahányszor a tanácsadók egyike kijön,
25 12|         vele szüntelen játszik, s valahányszor a szerencsétlen, visszaemlékezve
26 12|          én kéretém.~Tengelyi, ki valahányszor magasabban állókkal érintkezett,
27 14|          Ákost házától eltiltá, s valahányszor szerelme Vándory vagy Erzsébet
28 16|           gyûlölte férjemet, mert valahányszor a többi parasztoknak bajuk
29 17|      élvezte elébb ezen örömét, s valahányszor a fickókat, mint mondá,
30 19|        egykor az inszurrekciónál, valahányszor õt Bécs felõl kérdi valaki,
31 22|         függetlennek mutatkozott, valahányszor arra becsületes alkalmat -
32 22|         el, s így az ifjú ügyész, valahányszor társaságba lépett, néha
33 23|         mely e becsületes embert, valahányszor tõle valaminek elhatározása
34 25|        elveszteném!... Az alispán valahányszor elõadásában ezen ponthoz
35 25|        kerülték el figyelmét... s valahányszor Ákos barátja mellett szót
36 30|           szólt az utóbbi -, aki, valahányszor valamit csináltattam, mindig
37 31|   kötelességem? Ha minden polgár, valahányszor az, mit a közjó követel,
38 31|    szegény gyermek tartatott, ki, valahányszor a herceg leckéit meg nem
39 31|       formaság, mellyel Tengelyi, valahányszor az alispán mellette szót
40 32|          miután a karok és rendek valahányszor nagy számmal összegyülekeznek,
41 33|         bort vagy pálinkát hozat. Valahányszor új rab jõ, mindig meg szokták
42 33|       Elcsaholt volna reggelig, s valahányszor a szikrákat látta, nevetett
43 33|          bundájára feküdt -, hogy valahányszor csak férfit zártak hozzá,
44 35|      agarászatról ne szóljon, sõt valahányszor az idõ engedé, ne vadásszon -
45 36|          vált? Betegsége kezdetén valahányszor hajdú jött, az istenre kérte,
46 36|       másvalahol keresi; Vándory, valahányszor Tiszarétrõl bejöhetett,
47 36|       nála volt, azt állítá, hogy valahányszor e nevet kimondá, mindig
48 38|          önmaga tett, s mi elõtt, valahányszor reá gondolt, egész valója
49 39|          e tanyán laktak, Zsuzsi, valahányszor férje csak egypár órára
50 39|       érzené magát.~Viola, kinek, valahányszor nejére nézett, a fájdalom