Fejezet
1 1 | s ki õt, midõn az öreg Tengelyit Vilma leányáról kérdezé,
2 2 | szüntelen arra kéré, hogy Tengelyit fõbírónak kandidálja, de
3 5 | akará magához fölvenni, Tengelyit kivéve.~- Mondtam már, hogy
4 15| akár nem - szólt Kálmán, ki Tengelyit mindig szerette, s Slacsanek
5 15| köpne, senki elérni nem tud, Tengelyit menteprémjénél fogva e szavakkal: „
6 15| maga az öreg Kislaky, ki Tengelyit egyébiránt leginkább sajnálta,
7 15| pecsétgyûrûjét, az asztalra veté, és Tengelyit kezénél fogva kivezeté.~-
8 22| vallomását, mely szerint Viola Tengelyit a szándéklott rablásról
9 22| tudósíttatott, s pedig azért, hogy Tengelyit vigyázatra intse, mit azonban -
10 27| lehessen, mert sejdíté, hogy ha Tengelyit honn találja, mindazon szép
11 28| úgy illik -, a fiskális úr Tengelyit nevezte.~- Ne szóljon az
12 28| ki a gyilkos? csak mégis Tengelyit nevezte, ugyebár? - mondá
13 28| éppen úgy mozogtak, mintha Tengelyit, mindig csak Tengelyit akarna
14 28| mintha Tengelyit, mindig csak Tengelyit akarna mondani. Mikor boldogult
15 28| kérdeztük: ki ölte meg? Tengelyit nevezte, és azt oly tisztán
16 28| hogy a fiskális mindig Tengelyit nevezte... s ezt fogom mondani
17 30| kérdésre felelve nevezte Tengelyit. A szakács, kinek ily roppant
18 30| hogy Macskaházy csakugyan Tengelyit nevezte halála elõtt?~-
19 30| szólt, mint mi most szólunk. Tengelyit mondott, az egész ház ott
20 30| Elõször fejét rázta, azután Tengelyit hítta, azután...~- Nem úgy
21 30| szólót - elõször nevezte Tengelyit, azután csak késõbb rázta
22 30| rázta fejét, azután nevezte Tengelyit - kiáltott a másik -, mind
23 30| gyilkosa iránt megkérdeztetett, Tengelyit nevezte.~Ha a fõbíró a többi
24 30| rázta fejét s késõbb nevezte Tengelyit, most megijedve a fõbíró
25 30| mondja, hogy a haldokló Tengelyit ugyan nevezte, de nem akkor,
26 30| esküvel erõsíttetnék... Tengelyit mondta gyilkosának.~- Én
27 30| melyet afelett érzett, hogy Tengelyit bajba keverheti.~A szakács
28 30| mindazt, mi nézete szerint Tengelyit terhelé.~Alig képzelhetni
29 30| komolyan. Tudja, nem szeretem Tengelyit, nincs is rá okom, de minden
30 30| érezi: s így az alispánné is Tengelyit e tettnek elkövetésére nem
31 30| nem volt eddig szokásodban Tengelyit ennyire pártolni.~- Ennyire
32 30| fiskális úr akkor nevezte volna Tengelyit, mikor a szakács õt gyilkosa
33 30| semhogy ily viszonyok között Tengelyit egyenesen vádolná s mást
34 30| révész hívatott, minden Tengelyit terhelõ körülmények egymás
35 30| haldoklót kérdezik: ki ölte meg? Tengelyit nevezi. A zsidó, kirõl most
36 30| régen észrevette, hogy ha Tengelyit sérti, nõmnek kedves szolgálatot
37 31| kalapját s botját keresé, hogy Tengelyit házához kövesse. - Az egész
38 32| azon meggyõzõdését, hogy Tengelyit e vádra nézve egészen ártatlannak
39 32| el hatásukat... s miután Tengelyit a hajdúkkal kiküldé, a rövid
40 32| üresen áll, miért nem lehetne Tengelyit ide zárni?~- Lehetetlen -
41 33| alkalmatlankodjanak, még egyszer kérdé Tengelyit, nem kíván-e semmit éjszakára?~
42 33| E szomorú gondolatokból Tengelyit a tömlöc másik oldaláról
43 33| gyermek, kinek jajgatása Tengelyit elõbb közbeszólásra bírta,
44 34| kockáztasd?~Volt egy idõ, hol Tengelyit barátodnak nevezted; de
45 34| azt kívánta tõlem, hogy Tengelyit vagy inkább leányát kitiltsam
46 35| szolgált. Olvasóim ismerik Tengelyit. Azon egyediségeknek egyike
47 35| mihelyt Porvárra jött, Tengelyit az alsó börtönbõl, hová
48 36| látom, elégségesek, hogy Tengelyit a gyanútól, melynek súlya
49 38| ok létezett, mely egyedül Tengelyit bírhatá a gyilkosság elkövetésére.
50 39| becsületes ember pártfogására, ha Tengelyit jelen szerencsétlen helyzetébõl
|