Fejezet

 1 1 |      idõtöltés, ugye, mellyel ez urak mulatnak?~- Oh, istenem -
 2 8 |       lakoma, melyben e napon az urak az alispán termeiben, s
 3 8 | lelkésszel beszélgetett, a többi urak részint a tornácon, részint
 4 9 |   politikai pályájukat mint nagy urak írnokai vagy titoknokai
 5 9 |          titok. Tudják-e a teins urak, mit? Én a járásban lakom,
 6 9 |      magokat a teins s nagyságos urak iránti tiszteletbõl, szokott
 7 14|      vármegyében, nem mondom, az urak között, mert hisz az nem
 8 15|         bármint bámulják a teins urak, ez az ember nem nemes,
 9 16|         csak paraszt volt, és az urak között haragosai támadtak.
10 16|        haragjától nem fél. De az urak mind összetartanak, s a
11 16|         elõtte magát azon fényes urak hasonlójának érezheti, kik
12 16|      soha, ma reggelig, mikor ez urak megraboltatásomról cimboráik
13 20|     indul el mindjárt; azután az urak kocsiban járnak, s útjok
14 20|          a Rákérbõl jõ, mióta az urak új töltést csináltak, egészen
15 22|       statárium csak az, hogy az urak összeülnek s azután egyet
16 22|         Mit tudom én... akkor az urak magok akasztanák fel, vagy
17 22|      mindegy. Higgyék el a teins urak, ha nem volna feleségem,
18 22|  Violához fordulva -, élete ezen urak kezében van, kik érte csak
19 22|      minden szavát; hisz ezek az urak elég nehéz kötelességet
20 22|          lehúzzanak? ugye, teins urak? Bolond létemre azt gondoltam
21 22|       tetszik; itt vagyok, teins urak, akasszanak fel.~- Meg is
22 22|        azt mondják, hogy a teins urak voltak ott, és én éreztem,
23 22|        és Macskaházy úr hatalmas urak, azt tudom; de én istenem
24 22|          szóla -, s a tekintetes urak hatan, nincs mit félni.~
25 22|             Tekintetes táblabíró urak! - mondá végre Völgyesy,
26 22| méltósággal.~- Hogy a tekintetes urak a rabot felakasztathatják! -
27 22|         álló kovácshoz: - Ej, az urak nagyon haragszanak egymásra;
28 23|     János a hírrel, hogy a teins urak már jõnek, s Viola halálra
29 23|      János mosolyogva -, a teins urak különben nem szeretik, ha
30 23|     csengetnek, menjenek a teins urak enni, másképp észreveszik,
31 23|       mulasztassék.~- Ha a teins urak parancsolják - szólt most
32 24|          pár óra múlva, mikor az urak s a strázsák hortyognak,
33 24|          rimánkodjál, másképp az urak észreveszik. Vén szamár
34 24|          másvalaki ezek közül az urak közül valaha katona lett
35 24|      mondani, hogy az egész ház, urak, szolgák, pandúrok s a faluból
36 29|        vezetett.~- Igen, de azok urak voltak - mondá a révész -,
37 30|        fejét?~- Igen, és a teins urak nem is hinnék - folytatá
38 30|     Miként is hallgatnak a teins urak ily haszontalan fecsegésre? -
39 31|     értetik! tovább e szabadelvû urak nagylelkûsége nem terjed.
40 31|         jelenetnek. Amit a teins urak vizsgálatuk által megtudni
41 37|          míg a tiszteletes és az urak vissza nem jöttek. Akkor
42 37|          csak azt kérdezte: ezen urak elõtt mondhatja-e el vallomását?
43 37|          menjen le betegéhez, az urak hihetõképp mindjárt ki fognak
44 37|          ülve maradt. - Mikor az urak elmentek, mondta, hogy mióta
45 38|     látsz. Belõlem ugyan a teins urak, ha megnyúznak, sem fognak
46 38|        kell gondolnunk. Igaz, az urak azt mondják, hogy éltednek
47 38|         végre, ki tudja? Amit az urak ily szegény embernek ígérnek,
48 38|          lennél, ha a tekintetes urak kezébe adnád magadat; erre
49 39| követelik a pénzt, pedig a teins urak látták, hogy én lõttem agyon.~-